Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-10 / 34. szám
Hetvenéves lenne... Emlékezés Darvas Józsefre ^_____1982. február 10., szerda SZAB pályázati felhívás A Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottsága pályázatot ír ki az alábbi témákban készítendő tudományos munkákra: 1. A népi demokratikus állam kialakulásának kezdetei egy délalföldi megyében. 2. A szocialista gazdaság létrehozása, különös tekintettel a szövetkezeti mozgalomra és valamelyik dél-alföldi megye iparosítására. 3. Egy dél-alföldi megye településeinek funkcionális fejlődése és igazgatástörténete. *• 4. A társadalmi struktúra változásai egy dél-alföldi megyében, a felszabadulástól napjainkig. 5. A dél-alföldi nemzetiségek története 1945. után. 6. Kisvárosok szerepe a Dél-Alföld társadalmi-gazdasági életében. 7. Egy kisebb dél-alföldi falusi térség társadalmi-gazdasági rendszere. 8. Mozgáskorlátozottak munkába állását akadályozó objektív és szubjektív tényezők. 9. A Dél-Alföld mezőgazdasági termőterületének jelentősége, szerkezeti összetétele és hatása az előállítható növényi produkcióra. 10. Termelékenység-növelés, ill. önköltségcsökkentés technikai, technológiai módosításokkal, korszerűsítésekkel, automatizálással, szervezéssel, vagy kooperációval. 11. Az energiafelhasználás szerkezetének javítása, az energiafelhasználás csökkentése ipari, építőipari, ill. mezőgazdasági üzemben. 12. Mikro- és miniszámítógépek felhasználása folyamatvezérlésben, mérési adatgyűjtésben, és -feldolgozásban. 13. Biológiailag aktív vegyületek kutatása és hasznosítása terén elért új eredmények. A pályázaton bárki részt vehet, terjedelemkorlátozás nincs. A pályamunka beküldési határideje 1983. szeptember 30. A pályamunkákat a SZAB által felkért bírálóbizottság értékeli. Az értékeléstől függően, a pályadíj összege 3000 Ft-tól 5000 Ft-ig terjedhet, kivételesen értékes pályamunkák esetében (az MTA illetékes tudományos osztályával egyetértésben), 10 000 Ft-ig. A pályázati eredményhirdetésre 1983. decemberében kerül sor. Az eredményeket a pályázatok meghirdetéséhez hasonlóan hozza a pályázat meghirdetője nyilvánosságra. További pályatételek is.kiírásra kerültek, amelyekről részletes felvilágosítás a SZAB központjában (Szeged, Somogyi ú. 7., I. e. 101.) a 12-586-os telefonszámon nyerhető. Ez utóbbi pályamunkák benyújtási határideje 1982. szeptember 30. SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG Eszperantótanulás Füzesgyarmatnn Szülőháza évek óta irodalmi emlékház Orosházán. A bútorok, tárgyak felidézik a családi múlt emlékeit, a fényképek, tablók, vitrinek pedig némaságukkal is beszédes tanúi egy gazdag emberi és írói életút főbb állomásainak a bölcsőtől a koporsóig. Fél évszázadnál is több immár, hogy Orosháza keleti fertályáról, a faluszélről elindult egy tizennégy éves fiú a messzi Félegyháza felé, a tanítóképzőbe. A megérkezés utáni napok riasztó nyugtalanságát így idézi fel ..Elindult szeptemberben” című regényében: „...itt áll .. . egy idegen város szélén, barátok, ismerősök nélkül. Ismeretlen nagy útnak a legelején, ami ki tudja még, milyen messzire viszi tovább el... ” Kis batyuval indult, mint a népmesék hőse, noha nem a mesék csodavilága volt az, ami várta. Várta? Ö akarta már ekkor, lelke mélyén, bogy a falusi szélső sori szegénység nyomasztó világából kiemelkedve „valaki” legyen. A legkisebb fiú indult el testvérei közül az úton. A lelke batyujába kötött vágyat, akkori sorsát és helyzetét felidézve, ifjúkori kalandnak is nevezhetnénk, de ő nem kalandra vállalkozott, hanem már az út elején arra a felelősségteljes pályára készült, amelyre a szintén szegénysorból kiemelkedő, meleg szívű tanítója —Tóth- László — irányította a figyelmét még akkor, amikor az ,,ő keze alá” járt. Az évek múlásával mind bensőségesebb kapcsolat alakult ki köztük, s mire a fiú elvégezte a polgári iskolát, tanítója is döntött: „...nagyon tehetséges volt. Azt mondtam, az ilyennek tanulnia kell!” S a maga szerény lehetőségeivel egyengette az utat előtte, hogy kedvenc tanítványából is „lámpás” legyen — valahol Magyarországon: Tanítótársai közt rendszeres havi adományokat gyűjtött a képzőbe járó fiú anyagi gondjainak enyhítésére. Nem lehet meghatódás nélkül olvasni a végzős tanítójelölt egyik levelét, amely nagyszerűen kifejezi az őket mélységesen összefűző emberi kapcsolatot: .......nem mulaszthatom el, h ogy most.. . köszönetét ne mondjak annak a jóságos lelkű embernek, aki kilenc év küzdelmeiben mindig mellettem állt... Csak eny- nyit mondok: köszönöm, hogy apám helyett apám volt... Nem tudom, mi lesz belőlem, hogy meddig-és hova hajt a sors szele, de mindig hálásan fogok megemlékezni az én szeretett tanítómról ...” Ha szabályosan alakult volna a sorsa, ő is tanító lett volna, azonban azoknak. akiknek elhivatottságot rendelt az élet, vagy késztettek rájuk a körülmények, ritkán alakul szabályosan a sorsuk. Az orosházi faluszélről elindult fiúból sem lett tanító, mert már képzős korában szembekerült az akkori „keresztény-nemzeti” szellemmel, s ettől kezdve már sodorta az élet a szabálytalanabb, sokssok nehézséggel tarkított úton. A kitűnő minősítésű oklevél birtokában nem lett a középosztályba mindenáron feltörni akaró értelmiségi, hanem olyan „népet tanító” író lett, akinek a kezében veszedelmes fegyver volt az úri rend ellen: a toll! Életművét ismerve nem véletlen, hogy számos prózai írásában, színpadi művében megkülönböztetett szerepe van a népért égő, a néppel szinte apostoli sorsközösséget vállaló tanítónak. A nyomasztó gyermek- és ifjúkori emlékek, élmények hatására a falusi szegénység életének hű ábrázolójaként jelentkezik már első írásaiban is. Bár a paraszti valóság legalsó szintjén élő emberek világába hatol be a felfedezés és a valóságfeltárás nyugtalanító szenvedélyével, ' már a pályakezdés szakaszában sem volt „csak” parasztíró. Már az elinduláskor is a szocialista eszmék termékenyítették alkotói képzeletét, ha olykor még ösztönösen is, s a marxizmus legalapvetőbb társadalmi törvényszerűségeit fedezte fel elhivatottsággal és 'elkötelezettséggel azoknak az életében, akikkel „egy akqlba fogta a nyomorúság", akik közül kiemelkedett ugyan, de egy pillanatra sem szakadt el. így lett olyan „néptanító”, aki a kimondott és leírt szó erejével vádolta a rendet, hol az ő lelke sem volt „honos", mert amikor járta az országot, akárcsak írói példaképe, Móricz Zsigmond, mindenütt észrevette és érzékelte az áthatolhatatlan társadalmi szakadékot a nép és az úri világ között. Mindezeket mégis akkor érezte legkomorabb valóságközeiben, amikor Orosházán végighaladva benyitott a falusi kis ház ajtaján, s megpillantotta öt gyermekével özvegyen maradt, az élet küzdelmeiben megtört édesanyját, aki féltve és aggódva eresztette el annak idején legkisebb fiát a messzi- ségbe. akinek számára szokatlan életútjától inkább csak sejtette, semmint tudta, milyen nehéz és mégis szép sorsot rendelt éppen a legkisebbnek az élet. Ezek a hazahozó, hazavonó látogatások erősítették mindig Darvas Józsefet, hogy megalkuvás nélkül haladjon a néphez való elkötelezettség útján. Forradalmi, szellemi rohamosztaggal felérő újságcikkek, riportok sorozatában írja meg keserű tapasztalatait, mindegyik egy-egy vész- és jajkiáltás azokról, akiknek a nevében és érdekében már az induláskor tollat fogott. Ezekben az érlelő években alakult ki sajátos, egyéni írói közlésmódja: a leírtak megragadó lírai közvetlensége, a személyes élményközvetítés megdöbbentő ereje. A szenvedélyes népszeretet volK a fő forrása annak, hogy népünk történelmének sorsfordulója, a felszabadulás nem érte felkészületlenül. Az úri rendszerrel szembeni számvetését már eddig is elvégezte. Mégis, Budapesten, várva az új világ hajnalhasadását. fegyverdörgések, bombarobbanások, leomló házfalak moraja közben szakadt ki belőle nagy lélegzetképpen a végső leszámolás vádirata. A társadalmi ingoványra épült főváros sorsából nemcsak meglátta, hanem meg is láttatta a nemzet történelmét, hogy a múlt intő példa legyen az akkor még kínnal- keservvel vajúdó jelen és jövő számára. A sokoldalú közéleti tevékenység, a nagy egészért történő felelősségvállalás írói pályája kezdetétől jellemző rá, ezért nem véletlen, hogy a felszabadulást követően több, mint egy évtizedig elsősorban politikusként küzdött azoknak az eszményeknek és céloknak a megvalósításáért, amelyek tollat ragadni késztették a még alig húszéves, állástalan tanítót. Soha nem tagadta, hogy számára a politika és az irodalom egyet jelentett. Amikor az 1956-os keserves eszmélés után a művészet fegyverének megragadását követelte az ügy, fájdalmas önvizsgálódással ugyan, de megláttatta a tisztuló horizontot a „kormos ég” hónapjai után. Továbbra is megmaradt gazdag közéleti tevékenysége, de energiájának jó részét — mert ezt kívánták a körülmények — az írásnak szentelte. Az ellenforradalmi események után, mint a város országgyűlési képviselője, mind gyakrabban járt haza Orosházára. Mondhatni azt is. hogy visszakapta a szülőföld az ismét gazdag irodalmi tevékenységet folytató politikust, akinek műveiben továbbra is áttetszik a szű- kebb pátria embereinek sorsa, még akkor is, ha a mesz- szibb távlatú egyetemesség igényével fogalmazza is meg mondanivalóját. Mindvégig az anyaföld maradt meg számára az eszmei és művészi termőtalaj. Nekünk, a magyar irodalmi élet friss hajtásának, az Űj Aurora folyóirat ápolóinak különösen fájdalmas Darvas József korai halála, hiszen segítőnket, ösztönző patrónusunkat vesztettük el személyében. 1973 december elején az Üj Aurora első számának nyomdai levonatát javítottuk, amikor a rádióból döbbenten értesültünk: meghalt Darvas József. szerkesztő bizottságunk elnöke aki útnak indító bevezetőiét a következő szavakkal zárta: „Nekem különösen kedves, hogy barátaimmal. földijeimmel egvütt az Üj Aurora megszületésénél bábáskodhatom. Szűkebb hazámat szolgálom ezzel is. s ennél aligha van kötelezőbb és lélekmelengetőbb szolgálat.” íme, szolgálatról írt itt iá, mint ahogy szolgálat volt egész élete — a dolgozó nép szolgálata. Tóth Lajos Szép hagyománya van az eszperantó nyelv oktatásának Füzesgyarmaton, ahol Péntek Kálmánná tanárnő immár 10. éve vezeti a tanfolyamokat. A jelenlegire 15 tanuló jár, s valamennyien széles körű levelezést folytatnak a világ különböző országaiban élő eszperantis- tákkal. Rendszeressé vált, hogy kisebb-nagyobb ajándékokkal lepik meg egymást. Például karácsonyra egy szép, népviseletbe öltöztetett babát küldtek az észt pajtások Tallinból. Főleg y a romániai Székelyudvarhelyről érkezik kártya, kép, pionírújság és így tovább. — Mikor 'kell elkezdeni véleménye szerint az eszperantó tanulását? — Minél fiatalabb korban kezd a tanuló, annál köny- nyebb. Az egyik kisdobos, Nagy Mária, már harmadik osztályos korában fogott hozzá az eszperantó tanulásához. A negyedik osztályban is folytatta, majd az ötödik osztály elvégzése után bátran el mertem küldeni a nemzetközi táborba ... — Említette, hogy az elmúlt évben részt i'ettek a SEU-n. Mit jelent ez a rövr dítés? — A Békés megyeiek nagy része ismeri ezt a mozaikszót. A jelentése magyarul: nyári eszperantó egyetem. Az 1981. júliusában rendezett gyulai eszperantó találkcr zón Hangya Erika 7. és Ka- rakas Andrea hatodik osztályos tanulókkal vettem részt. Ez felejthetetlen élmény volt. — Mi a helyzet a többi országban? — Köztudomású, hogy szerte a világon eszperantó társaságok és bizottságok alakultak. Például a Szovjetunió három köztársaságában miniszteri rendelet szabályozza az eszperantó iskolai oktatását. Észtországban, Lettországban és Litvániában 1969 óta tanítják ezt a nyelvet. Üzbegisztánban a szamarkandi Komszo- mol városi tanácsa létrehozta az eszperantó diszkóklubot, s ugyanakkor szorgalmazza a kapcsolatfelvételt és az együttműködést más népek fiataljaival is. — Milyen lehetőség nyílik a gyakorlásra és tanulásra hazánkban? — Érdekességnek számít, hogy — képregény alakjában — az Egri- csillagok, és a Kőszívű ember fiai című könyveket eszperantóra is lefordították. Újdonság még: Koncz Zsuzsa, Hogy mondjam el? című dalának lemezkiadása. Lehet már dalolni, táncolni eszperantó hanglemezre is. Egyébként 1981. szeptemberétől min. den magyar középiskolában tanítható fakultatív tantárgyként az eszperantó. Borbíró Lajos Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Versenyművek. 9.48: Kis magyar néprajz. 10.05-7 Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Beethoven-művek. 11.22: Elizabeth Schwarzkopf operettfelvételeiből. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene — Kecskeméten. 15.05: Orosz Júlia operaáriákat énekel. 15.28: MR 10—14. 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. 16.51: Részletek Berlin: Fehér karácsony című filmzenéiéből. 17.07: Olvastam valahol. . . 17.32: Madaras Gábor néodalfel- vételeiből. 17.48: Délutáni Rádiószínház. Mikulásvirág. 19.15: Verdi-áriák. 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye az ifjúságnak. Közben: Kb. 20.05: Szociológiai figyelő. 20.25: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.30: Népdalok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Maurizio Pollini Chopin- prelűdöket zongorázik. 22.45: Fotó — minden mennyiségben. 23.00: Operarészletek. 0.10: Zenés játékokból. PETŐFI RADIO 8.05: Az újvidéki dzsesszfeszti- vál felvételeiből. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Verbunkosok, katonadalok. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: Nóták. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Sullivan operettjeibő1. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Barangolás régi hanglemezek között. 18.54: Világhy Erzsébet és Pere János nótákat énekel. Rá- dulv Árpád gordonkázik. 19.25: Prizma. 19.45: Hazel O’Connor felvételeiből. 20.33: Trió. 22.26: A Rádió Dalszínháza. Pajzán históriák. 23.207 Népdalok, néptáncok. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Coco. 10.08: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezeiből. 11.05: Szőkefalvi-Nagy Katalin népdalokat énekel. 11.22: Zenekari muzsika. 13.07: A kamarazene kedvelőinek. 14.18: Schönberg: Gurre-dalok. 16.08: A francia sanzon híres előadói. 16.24: Nem zavarok? 16.53: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Mihály András műveiből. 18.15: Magnóról, magnóra. 19.05: A pikareszk regény. 19.35: Maria Callas operafelvételeiből. 20.25: Kilátó. 21.10: Késő esti könnyűzene. 21.52: Zenei panoráma. SZOLNOKISTÜDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Fiatal gyomai és békéscsabai citerások játszanak. 17.15: Ifistúdió. Szerkesztő: Ben- kő Imre. 17.40: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből énekel a Paper Lace együttes. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Deltácska. (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom, (ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.50: Stop! 9.55: Delta. 10.20: Amable apó. Francia film. (ism.) 11.55: Bartók: Concerto, (isrr..) 15.20: Iskolatévé. Stop! (ism.) 15.25: Deltácska. (ism.) (f.-f.) 15.45: Magyar irodalom. (ism.) (f.-f.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: Dal. dal és a tenger. 16.50: Gábor Andor: Hotel- Ger- mánia. (ism.) (f.-f.) 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: Csak gyerekeknek! 1. Két lovag. 2. Münchausen báró kalandjai. 18.25: Karancs kincsei, (f.-f.) 18.55: A közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. Mókus a vállamon. 20.25: Érzelmeink visszhangja. 20.45: A mélység szörnyei. 21.15: A hét műtárgya. 21.20: Volt egyszer egy ,.R” csoport. (f.-f.) 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Szuperbola. (ism.) 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Csehszlovákia—Magyarország Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. BUKAREST 16.40: Utazás a ffcldgömbön. 17.15: Sport és egészség. 17.30: Fórum. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.40: A szörny. Amerikai játékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: A mese ideje. 18.15: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda: Mesterműhely. 21.30: Balettműsor. 21.55: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: ö — dokumentumadás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Panoráma. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Laurence Olivier bemutatja önöknek — H. Pinter: A gvűjtemény. 22.20: Könyvek és eszmék. SZÍNHÁZ 1982. február 10-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: A BRÉMAI MUZSIKUSOK Pinokkió-bérlet 1982. február 10-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: ORESZTÉSZ ,,G”-bérlet (Klubszínház) 1982. február 11-én-, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: BARANGOK 635-ös SZMKI előadása 1982. február ll-én, csütörtökön — 19 órakor Békéscsabán: BARANGOK Szentpéteri-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Tótágas. 6 órakor: Moszkva nem hisz a könnyeknek, I.. II. rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: A birodalom visszavág. Békéscsabai Terv: Jöjjön el egy kávéra hozzánk! Gyulai Erkel: Zsaru, vagy csirkefogó? Gyulai Petőfi: Szeleburdi család. Orosházi Partizán: Sasszárny.
