Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-28 / 50. szám
NÉPÚJSÁG 1983. február 28., vasárnap Lassan véget ér a farsang, de az általános iskolások még mindig „hálóznak”. Különösen az alsó tagozatos osztályok tanulói öltöznek szívesen jelmezekbe, de a nagyobbaknál is előfordul egy-két ötletes maskara. Képünk Békéscsabán, a Szabó Pál téri általános iskola kétnapos farsangi délutánján készült, ahol a „nagyok” szórakoztatták a vendégeket, és elsősorban magukat Fotó; Veress Erzsi Szellemi vetélkedő az IKV-nál A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalathoz (IKV) tartozó szocialista brigádok klubja minden évben rendez szellemi vetélkedőt. Legutóbb Ki tud többet a névadójáról? címen húsz brigád csapata közül öt került a február 27-i döntőbe, s az első lett a Zrínyi Ilona •(brigádvezető Bohus Márta) adminisztritatív, második az Asztalos János (brigádvezető Vidovenyecz András) asztalos, harmadik az Arany János (brigádvezető Csier- nyik Mátyásné) műszaki brigád csapata. Az első helyezett 600, a második 400, a harmadik 200 forintos vásárlási utalványt, a negyedik és az ötödik helyezett pedig könyvjutalmat kapott. Az igen jól megszervezett versenyért elsősorban Arató Károly klubvezetőt illeti elismerés. Uz okányi Haladás Tsz KISZ-eseiröl (Tudósítónktól) A Haladás Tsz KISZ- alapszervezete 1981. évben végzett munkájának eredményeit értékelték a február 25-én, este megtartott taggyűlésen. Marton János_ titkár beszámolójából megtudhattuk: a fiatalok megállták helyüket a szervezeti életben, a gazdasági építőmunkában, a szabadidős tevékenységben, a sport- és honvédelmi munkában, valamint a továbbtanulás, művelődés terén is. Elmondták azt is, hogy eredményeikhez nagyban hozzájárul a gazdasági vezetés, az irányító, párt- és KISZ-bi- zottságok útmutatásai, anyagi és erkölcsi támogatása. Az elmúlt évben harminc fiatal nyert felvételt az alapszervezetbe, ahol a taglétszám 77. Két ifjúsági szocialista brigádot alakítottak. Továbbfejlesztik szakmai és általános műveltségüket. Tíz fiatal érettségizett le, és tizenhét kezdte meg tanulmányait a dolgozók gimnáziumában. Sokan vettek részt szakmai tanfolyamokon, és szereztek hivatásos gépkocsivezetői engedélyt. A politikai vitakörök aktívak. Jó kapcsolatot alakítottak ki a könyvtárral, a művelődési házzal, a társ KISZ-szervezetekkel és az úttörőcsapattal. Szabad idejükben a szervezett kirándulásokon, szellemi vetélkedőkön és a különböző MHSZ- és sportrendezvényeken vesznek részt. Fiatalos lendülettel végzik munkájukat, a különböző fórumokon és szervezetekben. így például az elmúlt év nyarán megalakították a 25 fős Ifjú Gárda-szakaszt. A jövőben tovább javítják tömegbefolyásukat a fiatalok körében. Hatékonyabban kapcsolódnak be az újítási mozgalomba, a takarékosság elve alapján, alkotó módon végzik gazdasági munkájukat is. Komlósi Sándor Nosztalgia — négyszázharmincért Jól emlékszem, azokhoz a finom süteményekhez, amelyet hajdan a nagymamám készített, gyakran hab is dukált. Olykor csak tojáshab, de ha „megszaladt”, hát tejszín került a tetejére. Ilyenkor elővette a réz habverőüstöt, s néhány perc alatt felverte a tojásfehérjét. Ezekre az üstökre ma már csak nosztalgiával emlékezem, mert azóta sem láttam hozzá hasonlót. Pardon. A minap igen. Békéscsabán a vas-, edénybolt gondoláján fölfedeztem néhányat. Kézbe is vettem egyet. Csillogott, villogott — egyszóval vadonatúj volt. Űjra éreztem a számban a gyerekkori ízeket. Nem sokáig. Megtaláltam az árjelzést is rajta: négyszázharminc forint. Nagyon sokáig bambulhattam ezen árjelzésen — mi is kerül ennyibe ezen az üstön —, ám egy eladó fölébresztett: „Tetszik kérni?” Sóhajtva tettem volna vissza a polcra: „A ... dehogy” — amikor megakadt a szemem egy kis cédulán, amelyen a következő állt: „ÉLELMISZER KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS TÁROLÁSÁHOZ NEM ALKALMAZHATÓ!” Hát akkor meg mire „alkalmazható”? De mielőtt megkérdeztem volna, már a választ is megkaptam: „Ez vörösréz. Azért nem lehet használni.” Négyszázharminc forint, vörösréz, és semmire sem jó — fűztem tovább magamban, s nem állhattam, hogy megkérdezzem: „Van aki vesz ilyet?” „Ö, hogyne. Viszik, mint a cukrot.” Nosztalgia? Sznobság? — Négyszázharmincért... (jávor) Pályázat iskolaszinházaknak Biáknemzedékek nőnek fel anélkül, hogy színpadon láthatnák a klasszikus drámairodalom alkotásait. Az iskolai irodalomoktatás csak az írott mű ismertetésére vállalkozik1, így a fiatalok nem kapnak a műfaj lényegét feltáró élményt. E -hiány részleges pótlására a Népművelési Intézet Iskolaszínház elnevezéssel pályázatot hirdet. Ezen minden arany vagy ezüst minősítésű színjátszócsoport részt vehet, de azok számára is adott az indulás lehetősége, amelyeknek a produkcióját a bíráló bizottság megfelelőnek tartja. Az együttesek programjukat á magyar és a világirodalomnak az iskolában oktatott műveiből, valamint az ehhez kapcsolódó darabokból állíthatják össze. Műsorukat saját színpadukon, saját közönségük előtt mutatják be. A legjobb előadásokkal később az ország több pontján is megismerkedhetnek a nézők. Mód nyílik több felvonásos művek feldolgozására, keresztmetszetek bemutatására is. A pályázatra 1982. március 31-ig lehet jelentkezni a Népművelési Intézetnél. Az eredményt 1983 áprilisában teszik közzé. A nyertesek között három első, négy második és öt harmadik díjat osztanak' ki. Moszkva Rádió klub az üveggyárban Az Orosházi Üveggyár MSZBT tagcsoportja és a Moszkvai Rádió baráti klubja ünnepi klubfoglalkozást tartott a szovjet hadsereg megalakulásának és az első magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés évfordulója alkalmából a gyári klubban. Az évfordulóval kapcsolatosan a résztvevők 14 kérdésből álló szellemi totót oldottak meg. A legjobb megfejtők könyvutalványt kaptak jutalmul. A program keretében Pribék Sándor elszavalta Tyi- honov: A Vörös Hadsereg című versét, majd az évfordulóról Talpas István főhadnagy és Dobi Imre, az MSZMP üzemi bizottságának tagja emlékezett meg. A klubtagok közül Varga Imre, Dancsó István, Szatmáriné Uhrin Ildikó részleteket olvastak fel az 1981. december elején Nyikolaj Tyihonov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével hazánkban járt delegáció látogatásával kapcsolatos dokumentumokból. Vá- gi Gyöngyi és Búza Katalin klubtagok ismertették a Moszkvai Rádió magyar osztályától Szergej Sarov szerkesztő által írt leveleket. A klub 1980. október 6-án alakult az SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére. A mostani klubfoglalkozás résztvevői egy kezdeményezést fogadtak el, amelyet levélben megírtak a Moszkvai Rádió magyar osztályának. Javasolták, hogy a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulója tiszteletére hazánkban alakuljanak újabb Moszkvai Rádió baráti klubok. A klubfoglalkozás az I. Vörös Gárda ezred, történetéről készült film megtekintésével ért véget. Tanácsülés Sarkadkeresztúron (Tudósítónktól) Sarkadkeresztúr községi tanácsa a napokban tárgyalta az idei költségvetési és fejlesztési tervét. A tanács költségvetését 5 millió 765 ezer forint, a fejlesztési alap költségét pedig 552 ezer forint összegben hagyta jóvá. A cél az eddig elért eredmények szinten tartása. A község vezetése fokozott figyelmet fordít a lakosság egészségügyi helyzetének javítására, valamint az iskola és az óvodák zavartalan működésére. Jelentős összeget fordítanak az orvosi rendelő felszerelésére, sürgősen felújításra vár a napközi otthonos konyha. Az előterjesztést követő hozzászólásokból és a vitából kiderült, hogy a tanácstagok keresik a legjobb megoldást a belvíz elvezetésére, és a köztisztasági helyzet javítására. Drozdik József Déli pari — balatoni nyár Még hó és jég borítja a magyar tengert, de a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban már összeállították az idei nyári kulturális és szórakoztató programot. A hagyományos balatoni évadnyitóra — nemzetközi kórus- találkozóval — május 22-én és 23-án Siófokon, Balaton- földváron és Boglárlellén kerül sor. Június 26—27-én Boglárlellén és Siófokon a szövetkezeti néptáncosok országos találkozójának résztvevői adnak műsort. A komoly zene kedvelőit júliusban és augusztusban Balatonsze- mesre, a postamúzeumi koncertekre várják, s Boglárlel- lére, ahol a vörös kápolna Színes program a békési A nemrég lezajlott, és ugyancsak jól sikerült farsangi mulatság után a békési Dankó klub tagjai február 25-én filmvetítésen vettek részt, amelyen Moldován Domokos Rontás és reménység című filmjét tekinthették meg, majd a vetítés után részt vettek a rendezővel folytatott filmvitán. Huszon- hetedikén, és 28-án a klub előtti színpad a „regi muzsika kertje” lesz. Fonyódon június 29-én a Somogy megyei művelődési központ férfikara és finnországi kuova- lai férfikar ad hangversenyt; az idén is megrendezik a kőröshegyi műemléki templom hagyományos nyári hangversenysorozatát. A folklór programokban szereplő Állami Népi Együttes Siófokon, Földváron, Boglárlellén és Fonyódon ad műsort. Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából lesz gálaműsor július 5-én, 28-án és augusztus 2-án Siófokon. A boglárlellei nyári programoknak érdekes színfoltja lesz a Csíkszeredái népi együttes szereplése. Dankó klubban nyolc tagja Nyíregyházára látogatott, hogy megismerkedjenek az ott működő cigányklub tevékenységével. A program következő állomása március 1-én a Dankó-klub, ahol egy ősszel beindított vetélkedősorozat keretében most biológiai ismereteikről adhatnak számot a klubtagok. (b. s. e.) Kevesebből többet? termelésnek akármelyik ágazatát vizsgáljuk is, általában igaz az, hogy a gyártmányok, termékek tömegének megsokszorozásához a korábbinál több alapanyagot, energiát kell felhasználni. így van ez a gépgyártásban például, ahol több traktor előállításához több fémre van szükség, de a mezőgazdaságban sincs másként, hiszen a hozamok növekedése hosszabb idő átlagában elképzelhetetlen a többlet tápanyag felhasználás, fokozott növényvédelem — és a többi — nélkül. Általában ez valóban így igaz, s amíg népgazdaságunk legfőbb feladata az ország ellátásában alapvetően a mennyiségi igények kielégítése volt, különösebben nem is vonta kétségbe senki azt az egyébként nagyon is logikus megállapítást, miszerint a többlettermelés többletfelhasználást feltételez az értékalkotó folyamatban. Közelebbről ez úgy nézett ki nagyon leegyszerűsítve, hogy kétszer annyi traktorhoz kétszer annyi fémet kell beszerezni, kétszer annyi búza biztps megtermeléséhez kétszer annyi műtrágyát kell a földbe dolgozni, mint eddig. Továbbá: kétszer annyi hús előállításához is kétszer annyi takarmányt kell feletetnünk, de folytathatnánk a sort akár könnyűipari példával is: a farmernadrággyártás megkétszerezése e tétel szerint a farmerariyag- gyártás százszázalékos felfuttatásának függvénye. Nagyon leegyszerűsítve ez valóban így is van, pontosabban a gyakorlatban is így volt mindaddig, amíg ki nem derült, hogy az előttünk levő időszakban nem követhetjük tovább ezt a módszert. Ami rendelkezésünkre áll: anyagban, energiában, termelőberendezésekben, munkaerőben, munkaidőben, vagyis a termelés alapvető eszközeiben — nos abból kell, minden további szaporítás nélkül többet kihoznunk! Már csak azért is, mert a felsoroltak egyik felének — alapanyagnak, energiának és a gépeknek — szaporítása tovább növelné eladósodásunkat, másfelől pedig a tényezők egy másik hányadát — munkaerőt, munkaidőt — nem sokszorosíthatjuk tetszés szerint. A jelszó tehát megfogalmazódott : az alapok bővülésének mérsékeltebb üteme mellett kell a korábbiaknál nagyobb teljesítményt elérnünk. Vagyis — megint csak leegyszerűsítve a dolgokat — a kevesebből kell többet produkálnunk. Ez világos. A kérdés csak az, hogy lehet-e? Nem akarunk-e ezzel fából vaskarikát? Maradjunk példáinknál: lehet-e kevesebb farmeranyagból több farmernadrágot szabni-varrni? — (és itt most tekintsünk el a nadrágméretek zsugorításától!). Lehet, ha megfelelő eljárással a lehető legkisebbre csökkentjük a szabási veszteséget. Ennek megtervezése, kiszámítása, programozása ugyan nem könnyű, és többletmunkát ad, de kiderülhet, hogy különböző ügyes megoldások révén csökkenthető az egy nadrágra eső anyaghányad. Még egyértelműbb ez a búza- és a hústermelés esetében. A talaj termőképességének pontos bemérésével megállapíthatók a szükséges műtrágyaadagok, miként azt már meg is tették megyénkben, jelentősen csökkentve — természetesen az ésszerűségtől nem elrugaszkodva — az egy tonna szemtermés előállítási költségeit. A húsnál kettős lehetőségről is szólhatunk. Egyfelől az egy kilogramm hús megtermeléséhez feletetett abrak mennyisége csökkenthető a körültekintőbb takarmányozással: ilyen módon sikerült például a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben az előirányzott négy kilogramm 25 dekagrammal szemben mindössze 3 kilogramm 66 dekagrammból egy kiló sertéshúst előállítani. A másik út — ugyancsak mezőberényi példa — a gondozási és tenyésztői munka színvonalának egyidejű emelésével az átlagosnál jobb minőség eredményeként az átlagosnál jobb értékesítési árat elérni. Az elmúlt esztendő egyébként az elmondottakra számtalan bizonyítékot szolgáltatott. Vegyük csak a dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetet, amely 1980-hoz képest a 80 százalékkal nagyobb nyereséget és 17 százalékkal nagyobb árbevételt mindössze háromszázalékos költségtöbblettel érte el, kiszűrve a kiadásokból, fel- használásokból minden indokolatlan túlbiztosítást. Vagy említsük a dévaványai Aranykalász Tsz-t — hogy ne csak a legkedvezőbb adottságúak szerepeljenek —, ahol 27 százalékos ny ?resé get, 12 százalékos árbe ... növekedést alig 10 száz; ék költségemelkedéssel p /dukáltak. A dolgok leegyszerűsítés» vei együtt sem állíthatjuk ugyanakkor, hogy mindezt ilyen egyszerű volt elérni. Az esetek többségében ugyanis nem arról van szó csupán, hogy valamiféle tékozló, értékeket pazarló szemléletnek és gyakorlatnak szabtak gátat. Dőreség lenne azt hinnünk, feltételeznünk, hogy gazdálkodó szerveinknek eddig közömbös volt a ráfordítások és az árbevételek alakulása. gazdasági helyzet szigorodása irányította különös mód figyelmüket arra, amire időközben már szervezetileg, hozzáértésben is fölkészültek. Arra tudniillik, hogy mélyreható elemzéssel állapítsák meg minden kiadott forintról": valóban ki kell-e adniuk, avagy képesek ugyanazt a feladatot öt—tíz fillérrel, fél forinttal kevesebből is megoldani. A megtakarítás ugyanis nem elhatározás kérdése mindösz- sze. Kevesebből csak úgy hozhatunk ki többet, ha utat nyitunk ama kimeríthetetlen „termelőeszköz” értékesülésének, amit emberi alkotó- és kezdeményezőkészségnek nevezünk. Ebből kell többet mozgósítanunk ahhoz, hogy a többiből kevesebbet kelljen felhasználnunk a teljesítményünk növeléséhez. Kőváry E. Péter MHSZ évzáró közgyűlés Kondoroson (Tudósítónktól) A kondorosi Sallai Imre honvédelmi és modellezőklub február 25-én tartotta évzáró közgyűlését. Báyer István, a honvédelmi klub titkára ismertette az elmúlt év munkáját. Elmondta, hogy a klubnak sikerült teljesítenie célkitűzéseit. Kiemelte a lelkes aktívahálózat és a szocialista brigádok meghatározó szerepét. A sajtóterjesztés területén járási harmadik helyezést ért el a klub, munkájuk elismeréseként két szocialista brigád és hét aktíva kapott kitüntetést. A modellezőklub tevékenységéről Valastyán János klubtitkár tájékoztatott. Kondoroson a modellezés 15 éves múltra tekint vissza, és megyei helyezést értek el rakétakategóriában országos bajnokok. Valastyán János 7 társadalmi aktívának adott át oklevelet és tárgyjutalmat. Pribela János
