Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS

A sertéstartás jó eredményeit a megfelelően megválasztott fajta — jelen esetben a KAHYB — alapozta meg

got a „Kiváló Szövetkezet” kitüntető címnek. A presztízskérdésen túl a tsz olyan erőre számíthatott céljai megvalósításában, amilyen a fellendülőben levő szocialista brigádmozgalom is. A termelőszövetkezet 11 szocialista brigádja ma már 184 tagot számlál, akik valameny- nyi munkaterületen motorjai az átlagon felüli produktumot eredményező munkának.

Ugyanis biztos alapja mindenkoron a továbblépésnek az, hogy a szövetkezet „két lábon áll”: növénytermesztése kialakult és jól bevált vetésszerkezettel, állattenyésztése gazdaságosan növekvő termeléssel nemcsak az egyensúlyt teremtette meg, de párját ritkító nyereség- tömeggel is kamatoztatja a kollektíva hozzáértését, szorgalmát. Arról a dolgozó kollektíváról van szó, amely nem a bármi áron elért termelési rekordok csalóka fényében próbál hírnevet szerezni, hanem a rekordok haj- hászása helyett a megfelelő mennyiségi teljesítménnyel együtt a minőségre fekteti a fő hangsúlyt.

Így volt ez a növénytermesztésben is, ahol a vetés- szerkezetet meghatározó növények — búza, kukorica, szója, cukorrépa, rizs, napraforgó, lucerna és silókukorica — közül egyiknél sem számolhattak be rekord- eredményekről, arra azonban törekedtek, hogy ami megtermett, azt veszteség nélkül és jó minőségben takarítsák be. Ezt a célkitűzést sikerrel teljesítették, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a cukorrépa, a maghozó pillangósok, meg- -a fűmag kiemelkedő termést adott, s az ezeken a területeken elért 7800 kilogrammos hektáronkénti kukoricaátlagtermés sem számít utolsónak.

A növénytermesztésnél is kiegyenlítettebben termelt 1981-ben az Aranykalász Tsz másik fő ágazata, az állattenyésztés. A tehenészet a már ismertetett helyzetben is megközelítette a 3 millió literes tejtermelést 634 tehén- rfel, így az egy tehénre jutó átlag valamivel több lett. mint 4640 liter. E produktum értékét fokozza, hogy az egy liter tej előállításához föletetett abrak mennyisége a 40 dekás normával szemben mindössze 36 dekagramm volt. Hasonlóképpen jól alakult ez a mutató a sertéshizlalásban, ahol a megengeA termelőszövetkezet termelési értékének 96 százalékát a két fő ágazatban: a növénytermesztésben, illetve az állattenyésztésben állítja elő. Az utóbbi 29 százalékkal részesedik ebből a teljesítményből

az elmúlt esztendőt ezer forint híján 53 millió (!) forintos rekordnyereséggel zárta. A gyarapodás két és félszeres, vagyis, több mint 24 százalékos évente.

Hatezerhétszáz hektár szántón, amelynek csak a fele igazán jó, továbbá 800 hektár legelőn az ismertetett eredmény összetevőinek elemzése talán mások számára is hasznosítható tanulságokat hozhat. Érdemes hát ennek a dinamikának a mélyére nézni. A legelső, ami azonnal föltűnik, hogy a termelőszövetkezet a teljes termelési érték 96 százalékát a mezőgazdasági alaptevékenységben állította elő, méghozzá úgy, hogy -a növénytermelés 63 százalékkal, az állattenyésztés 29 százalékkal járult hozzá a teljesítményhez. A növénytermelés 13, az állattenyésztés pedig 18 és fél százalékkal növelte teljesítményét 1980-ról 1981-re, ami önmagában is egy kjilön téma.

Külön téma azért, mert a szövetkezet őszi kalászosainak nagy része késve kelt a megelőző ősz szélsőségei miatt, a kukoricaaratást is csak januárban tudták befejezni, nem is beszélve a még év elején is szántásra váró 1400 hektárról. A bizonytalanságot fokozta az 1981-es év indításánál az is, hogy a tejtermelést ekkor már 50 százalékban vásárolt — tehát kellő részletességgel nem ismert — állományra kellett megtervezni. E nehézségekkel szemben ott állt viszont jó néhány külön erőfeszítést is kiváltó tényező.

A hizlalásban igen jól értékesülnck a Köröstarcsai Takarmánykeverő Szövetkezeti Közös Vállalat centrál-szója receptek alapján készült takarmánytápjai

Ilyen volt az, hogy az Aranykalász Tsz igen sikeres tervciklust hagyott maga mögött az ötödik ötéves tervidőszak befejeztével. Ez a rekordokat szülő év harmadszor is tulajdonosává tette a mezőberényi közös gazdasáA műszaki ágazatban dolgozók lelkiismeretes, hozzáértő munkája nagymértékben járult hozzá az 1981-ben elért 53 millió forintos nyereséghez

dett 4 kiló 29 dekával szemben mindössze 3 kilogramm 66 dekagramm abrakot használtak fel egy kiló hús megtermeléséhez. Az így előállított 11 ezer hízóért azután

— tekintettel a gondozói munka minőségére — az átlagosnál magasabb árat kapott a termelőszövetkezet a fölvásárlótól. A jól megválasztott fajta — a KAHYB

— mellett ebben jelentős szerepet játszik a Köröstarcsai Takarmánykeverő Szövetkezeti Közös Vállalat, amelynek az Aranykalász Tsz is alapítója. Ez a vállalat a central-szója receptek alapján az előbbiekben ismertetett módon hasznosuló takarmányokkal szolgálja ki partnereit.

Szólni kell még a háztáji termelésről is, amely a szövetkezet közreműködésével 42 millió forint értéket állított elő tavaly az egy évvel korábbi 38 és fél millióhoz képest. De szót érdemelnek a közös vállalatok és vállalkozások is — takarmánykeverő és a KAHYB mellett a TAURINA, a TSZKER, a Sárréti Tej, a műtrágya- és a napraforgó- tároló telepek —, amelyek 1981-ben további 1,7 millió forinttal növelték a tsz nyereségét. Vagy a mindenkori legfejlettebb technika és technológia meghonosítását segítő termelési rendszerek, köztük a KITE, amelynek közvetítésével az intenzív gabonatermesztési programgasló átlaghozamokkal örvendeztetve meg gazdáit, míg a megművelendő terület másik jelentős hányada Körös menti, mély fekvésű, fölös vizektől tarolt. Ez utóbbi egyben azt is jelzi, hogy a szövetkezet teljes területe csak a belvizektől legjobban szenvedő térségben most

ni az elmúlt hét esztendő statisztikáját, amely első pillantásra is igen nagy léptékű, dinamikus fejlődésről tanúskodik.

Hét évvel ezelőtt, 1976-ban a zárszámadás 138 és fél millió forintos termelési értéket összegezett, ettől kezdve a teljesítmény — egyetlen

hoz csatlakozva a múlt évben több mint 24 millió forintért vásárolt nagy teljesítményű, modern gépeket a mezőberényi Aranykalász Tsz, amely már így is átlagon felül gépesített gazdaságnak számít.

Az erőteljes gépesítésre, a nagy területen túl azért is rá kellett magát szánnia a szövetkezetnek, mert környezetében Mezőberény

nagyközségben számolnia kell a munkaalkalmak bőségével, vagyis azzal, hogy a mezőgazdasági üzemnek körülményeiben, anyagi és erkölcsi megbecsülésében az ipari üzemekével legalábbis azonos munkát kell dolgozóinak kínálnia. Éppen ezért határozott úgy a közös gazdaság, hogy a korábbi időszakok szükséges nagy ütemű fejlesztéseit követően most nagyobb léptekkel kezdi meg a munkahelyi szociális körülmények fejlesztését, a tagok munkahelyi szociális ellátásának bővítését. A jobb körülmények kialakításában a beruházási feladatok teljesítésében, éppúgy számítanak a tsz eddig is jó munkát végző építőbrigádjára, mint ahogy a műszaki ágazatban dolgozók lelkiismeretességére, hozzáértésére alapozhatták az idei tervben a gépi munkák hatékonyságának fokozását is, s ezáltal a termelőszövetkezeti termelés egészének további színvonalemelését.

(X)

A mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet gazdálkodásának jelenlegi keretei 1975-ben a helyi Lenin Tsz és a korábban is Aranykalász néven szereplő közös gazdaság egyesülésével alakultak ki. Erről a csaknem 7800 hektáras termelőszövetkezetről tudni kell, hogy a mezőgazdasági termelés eredményességét legalapvetőbben meghatározó adottság — a föld minősége — tekintetében kettős arculatú. Földjeinek egyik fele ugyanis a békés—Csanádi löszháton terül el, évről évre ki mafolyó átfogó melioráció befejeztével válhat a kiegyensúlyozott termelés és gazdálkodás színterévé.

Az elmondottakból mindenesetre korai lenne olyan következtetést levonni, hogy az Aranykalász Tsz e kétarcúság miatt megoldatlan gondokkal, nehézségekkel küzd, s nem találta még meg a hosszú távon is eredményt hozó, adottságaihoz legjobban igazodó, azt részleteiben is kiaknázó termelési irányt, saját „gazdaságpolitikát”. Igazolásul érdemes áttekinteesztendő kivételével —rendre növekedett, s tavaly már megközelítette a 243 millió forintot. Ez a 75 és fél százalékos fejlődés még az áremeléseket beszámítva is figyelemre méltó, miután évi 12 és fél százalékos többletteljesítményt feltételez no- minál értékben. Még meggyőzőbb az érvelés, ha a termelési értékváltozás adatai mellett a mérleg szerinti eredmény alakulását jelző számokat is felvonultatjuk: az első közös év 21 és fél millió forintos nyereségével szemben az Aranykalász Tsz