Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-04 / 29. szám
1982. február 4,, csütörtök Dijak és sajátosságok Kellemes est a klubban Díjakat osztottak a televízió-kritikusok. Nem volt könnyű dolguk, már csak azért sem, mert csupán tévéfilmből és tévéjátékból több mint 70 készült az elmúlt évben is. S díjazni akarták ezen a két kategórián kívül a más műfajokban készült legjobb produkciókat is. A -híradótól a dokumentumfilmen át, a vetélkedőkig és a külpolitikai fórumokig, az ilyenfajta műsoroknak aztán se szeri, se száma. A kínálat — legalábbis mennyiségben — túlságosan is bőséges volt. Pedig ez csak a kisebb gond, ha a legjobbakat akarják kiválasztani. Mert túlságosan is könnyű lenne azt mondani: díjazzák azt, ami jó! De mi a jó egy tévéjátékban, mi a jó egy tévéműsorban? Valaha, a magyarországi televíziózás hajnalán, Budapesten rendeztek egy szakmai találkozót fiatal tévérendezők számára, akik el is hozták bemutatni saját munkájukat. A legnagyobb sikere egy csehszlovák produkciónak volt, amelyben a televíziós riporter elmegy egy faluba, elkezd ott valami után nyomozni, és eközben feltárul a falu élete, elsősorban egy család drámája. Többen is azt hittük: igen, ez a televíziós-játékok jövője. Minden olyan, mintha élne, mintha nem is megírt, színészek által eljátszott történet lenne, hanem dokumentumműsor. Azt hittük, ez az igazán „tévészerű”, úgy kell csinálni, mintha a közönség nem is műalkotást látna. Azóta persze Magyarországon is készült hasonló módszerrel tévéjáték — néha még a szereplők is civilek voltak —, s el kell ismerni: bizonyos témákban, bizonyos alkalmakkor nagyon használhatónak bizonyult ez a filmkészítési módszer. Mert többnyire filmszalagra készült az ilyen munka, s nem elektronikus kamerákkal, stúdiókban felállított díszletek között. Aztán hamarosan kiderült, hogy az is lehet jó a képernyőn, ami olyan, mint egy film. Vagy mint egy jól közvetített színházi előadás. Pontosan ilyesfajta kitűnő színházi előadást rendezett a kamerák elé Hajduffy Miklós Arthur Miller drámájából Közjáték Vychiben címmel, ami most a kritikusok egyik díját kapta. S jóllehet, még ma is arra ösztönzik a kritikusokat, hogy keressék azokat a jellegzetesen televíziós megoldásokat, amelyek a mozifilmtől, színháztól elválasztják a tévéfilmeket és tévéjátékokat, bevallom; egyre kevésbé hiszek ilyen jellegzetességek létében. Ügy gondolom, két évtized hazai tapasztalatai alapján rá kell már jönnünk, hogy amit mi sajátosan televíziószerűnek érzünk ezekben a művészi műfajokban, azok nem mások, mint a film vagy a színház hagyományos esz- -közei. Legfeljebb az egyik vagy a másik használatának nagyobb a gyakorisága, fontosabb a szerepe. Mert a tévéjáték és film egyaránt emberközpontú, drámai szerkezetű, irodalmi anyagból jöhet csak létre, mint bármelyik film vagy színházi előadás. A különféle elektronikus látványtrükkök ezt nem cáfolják, inkább igazolják, mert ezek a trükkök is akkor élnek igazán a képernyőn, ha emberek drámai kapcsolatainak rendszerében kapnak szerepet. S ha az irodalmi anyag feldolgozása során sok a közelkép, akkor ez meg a film alapsajátságával való rokonságot jelzi. Ugyanakkor számtalan olyan példát is láttunk, amikor térben sokat beszélő emberek drámájából jó . mozifilm született, és olyan tévéjátékot is, amelyben nemcsak a közelképeknek, hanem a látványnak is fontos szerepe volt. Nincs hát önálló „specifikuma” a televíziónak, ahogy az esztéták a „sajátosságokat” nevezni szokták. Illetve van; de az éppen nem a tévéiátékok'ban és filmekben érvényesül, hanem elsősorban — az élő adásokban. Mes olyan jellegzetes televíziós műfajokban, mint a vetélkedők. Meg olyan „találmányokban”, mint a Századunk, vagy az Unokáink sem fogják látni... Ezek olyan műsorok, amelyek' igazában semmilyen más közegben ilyen hatásosan el sem képzelhetők. Mert elméletben még csak elképzelhető, hogy mondjuk Ráday Mihály ül egy színház színpadán, néz a közönségre, és közben szid bennünket, mert elhanyagoljuk a városunkat. Elképzelhetjük, hogy egyszer ilyesmit „meg lehet, rendezni”. Egy napig. Másnap a beszélőt bizonyosan menesztik, ha már első este a színészbejárónál agyon nem verte a felháborodott közönség. S elképzelhető-e a moziban, hogy egy színész azt mondja egy másikról: ő fogja Horthy Miklóst játszani, aki ekkor meg ekkor ezt mondta? Még fel is olvas néhány mondatot egy korabeli Koronatanács jegyzőkönyvéből, aztán civilben besétál a hajdani vár valamelyik lakosztályába, bemutatja a többi szereplőt is, akik elkezdenek dialogizálni történelmi személyiségek nevében. Elképzelni elképzelhető, de moziban ugyancsak nehezen viselnénk el — különösen sorozatban — ezeket a történelemórákat, pedig a képernyő előtt valami furcsa áhítattal úgy érezzük: most a valódi történelem valódi kulisszái mögé leselkedtünk be. Hálásak vagyunk Bokor Péter rendezőnek, mert bármennyire is tudjuk', hogy most megtörtént események illusztrációját látjuk csupán, a műsor mégis képes a je- lenidejűség hús-vér-valóságának látszatát kelteni, csakhogy jobban megértsük, mi történt ebben a mi XX. századunkban. Van még a televíziónak jó néhány ilyen televíziószerű műsora, de talán nem választottak rosszul a kritikusok', amikor a tavalyi év terméséből a Századunkat és az Unokáink sem fogják látni című sorozatot tüntették ki. Lehet, hogy az újságokban megjelenő kritikák nem mindig estek egybe a közönség legszélesebb tömegeinek1 vélekedésével, de a mostani díjazással alighanem a legszigorúbb néző is egyetérthet. Mert amiket díjaztak — azok valóban jó műsorok voltak. Volt már és évekig működött Békéscsabán a fiatal pedagógusok klubja — majd megszűnt. S utána egy űr maradt, s főleg az utóbbi időben azzal az érzéssel: jó lenne, ha ... S a szakszervezet megyei bizottságának ösztönző támogatását tettek követték. — Előbb azért közvélemény-kutatást tartottunk — mondja Szilágyi Rózsa, a 12- es iskola igazgatóhelyettese, a városi szb kultúrfelelőse. — S mivel ötvennél többen jelentkeztek mindjárt az első nekifutásra, úgy gondoltuk, érdemes hozzáfogni. Most is az ifjúsági házban kaptunk hetenként egy napra helyet, igaz, most még csak havonta kétszer vesszük igénybe. A mostani program a könyvtár megtekintésével kezdődik O. Kovács Istvánná könyvtáros kalauzolásával. Nem nagy az anyag, de nem is kicsi, ha a szakmai jelleget tekintjük: 4500 kötet, alapjait 3000-rel a szakszervezet rakta le 1974-ben. S még jobban ellátott lesz, ha az iskolák könyvei is idekerülnek, hogy a tervbe vett bázisközpontot kialakítsák. Innen az oktatástechnikai részlegbe megyünk, ahol Magyarosi István csoportvezető tart ismertetést. Röviden vázolja a részleg hétéves munkáját, s beszél a kezdeti idegenkedésről, majd az elért eredményekről. Az audiovizuális eszközök iskolai sikeréről, amelynek előfeltétele volt — és itt történt megyei jelleggel — a kezelés elsajátítása. És az is marad. Tanfolyamok követték egymást, míg 5200 pedagógus felkészítése folyt, s közben készült — mert készítették — a fóliákat, filmeket, diasorozatokat stb. — amik nélkül az eszköz csak holt tömeg. Ma már ott tartanak, hogy a teljes fizikaanyagot tartalmazó oktatási csomagot is megcsinálták, akkor, amikor még ebből egyetlen osztályét sem lehetett sehol az A Néprajzi Múzeum az utóbbi hónapokban egyebek között Venezuelából, Brazíliából, Kongóból, Laoszból és Irakból származó tárgyakkal gyarapodott, ajándékozás vagy vásárlás útján. A múzeum műhelyeiben megkezdődött feldolgozásuk, előkészítésük a kiállításokra; egy részüket még az idén megtekinthetik a látogatók. Dél-amerikai indián tárgyakból összeállított nagy gyűjteményét ajándékozta a múzeumnak egy Venezuelában élő magyar orvos. A gyűjteményben különféle faragott és fonott használati tárgyak, háztartási edények, fegyverek és kultikus eszközök találhatók. Az újabb szerzeménynyel a múzeum szinte valameny- nyi, Venezuelában élt és még élő indián törzs kultúrájáról immár teljes képet nyújthat. Ezt az anyagot — a tervek szerint — először októbertől a makói múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. Az egykori brazíliai indiánokról regél egy brazíliai kollekcióországban megkapni. Érthető, hogy más megyék is tőlük szerezték be. Most készült el a kilenc kazettából álló alsó tagozatos teljes zenei anyag, a legpraktikusabb formában: egy-egy kis dal a hanglemezekről részekre bontva és ismételve került szalagra, hogy minél kevesebb ve- sződséggel járjon a használata. Az iskolák már megvehetik, vagy átmásolhatják. Szóba került a most kidolgozott új, önképzéses tanfolyami rendszer is. Valószínűleg ez lesz a jövő útja, hogy az amúgy is szoros oktatási időből ne essen ki a pedagógus. Ezek után, még vacsora előtt van idő egy Békés megyéről készült film megtekintésére és beszélgetésre. Mi is folyik a pedagógusklubban ? Havonta egyszer állandó program a tanév végéig az ifjúsági házban a televízió fiatal művészeinek stúdióján való részvétel, s a filmvetítés utáni beszélgetés, vita a rendezővel. Ezenkívül februárban Pestre mennek színházba, Karinthy Ferenc Házszentelés című darabját nézik meg. A jegyeket és a szállást már jó előre lefoglalták. Márciusban TIT-rendezvény, s ahogy nyílik az idő egyre többet lesznek a szabadban. Sorra kerül a bélmegyeri vadász- kastély, Debrecen és a Hortobágy, végül pedig a szana- zugi erdőbe rándulnak ki. — Elég sok munkát ad a szervezés, de az iskolák szb - titkárai is segítenek — mondja befejezésül Szilágyi Rózsa. — Szívesen csinálom, mert nagyon kell ez a klub. Különösen az egyedülálló nőknek jelent sokat, itt társaságra találnak. És nem gond kivel menni színházba vagy más rendezvényekre. És együtt még a szórakozás is jobban esik. Ezt a mostani ismerkedési estet is a vacsorával, azért tartjuk. bői vásárolt sorozat: 24 fejdísz, törzsi jelkép. E múzeumi kincseknek szinte mindegyike másmás törzset reprezentál, többségükben már kihalt törzseket. Értékes kongói gyűjteményhez vásárlás útján jutott a múzeum. A 70 darabból álló készlet bálványokat, különböző szellemeket ábrázoló tárgyakat, a kongói rituális élet tartozékait tartalmazza. Néprajzi tárgyakat gyűjtött össze, fényképeket és feljegyzéseket készített Laoszban egy ott dolgozó magyar házaspár, s 65 darabból álló gyűjteményét a múzeum gondjaira bízta. Laosz- ról a Kossuth téri épületben még egyáltalán nem őriztek anyagot. Az elsősorban háztartási és a gazdálkodásban használatos tárgyakhoz, szerszámokhoz, edényekhez, tároló eszközökhöz, női és gyermekviseletekhez — pontos adatokat és feljegyzéseket is mellékeltek. Irakból az arab családokban használatos háztartási eszközökből, főként rézedényekből álló garnitúrát kapott a múzeum. HANGSZÓRÓ Gondolatjel Bizony, gyakran keveset tudunk azokról az emberekről, akikről utcákat, tereket nevezünk el. A budapesti Benyovszky utcában lakók nem panaszkodhatnak arról, hogy holmi szürke kis eminenciás volt utcájuk névadója, a riporter kérdései nyomán kibontakozó kép mégis igen hiányos: „valamiféle pozitív hős” — csengett ki a legtöbb válaszból, s ez a kevéske ismeret is jórészt a televízió „Vivát, Benyovszky!” című filmjének köszönhető. Pedig korának híres embere volt Benyovszky Móric. Olyannyira, hogy például Jókai édesapja róla nevezte el a fiát. Nem is csoda, hogy a romantika virágkorában afféle ideálként tűnt fel ez a különös egyéniségű ember, akinek élettörténete valóságos regény. Legalábbis saját leírása szerint. Az újabbkori irodalomtörténeti kutatások ugyanis kimutatták, hogy igencsak meghamisította valódi „arcát” a világot járt, romantikus férfiú. S kétszáz év távlatából már igen nehéz elképzelni, milyen volt valójában ez az ellentmondásos figura? Tulajdonképpen nem is erre vállalkozott a vasárnap délután lejátszott „Gondolatjel” című egyórás rádióriport, célja csupán az lehetett, hogy bebizonyítsa: nem szabad hinnünk az illúzióknak. Mert hajlamosak vagyunk arra, hogy hősöket, példaképeket gyártsunk magunknak, holott — alaposabban utánanézve a dolgoknak — csaknem mindig bebizonyosodik: példaképeink ugyanolyan emberek voltak, mint mi. Tele gygöngeségek- kel, természetes emberi gyarlóságokkal. A riport, amely igyekezett sokszínű képet bemutatni arról, hogyan él ma bennünk Benyovszky, mégsem tépte ki gyökerestől az illúzióinkat. Nem is tehette ezt, hiszen maguk a tudomány emberei sem mondhattak biztosat. A másik oldalról pedig bebizonyított tény, hogy hősünk —, akire évtizedekig büszkén mondtuk, hogy magyar —, valóban részt vett a lengyel szabadságharcban, valóban harcolt a madagaszkári bennszülöttek oldalán a francia gyarmatosítók ellen. Ugyanakkor királyukká választatta magát, s igyekezett az európai udvarokban is ápolni jó kap- csolatai-f. Híres magyar utazó: ez áll a lexikonokban, a neve mellett. A tömör megfogalmazás nagyjából fedi a valóságot, s bátran megőrizhetjük őt emlékezetünkben, mint mindig újat kereső hazánkfiát. Mert akármilyen ellentmondásos személyiség volt is, kétségtelen, hogy elvitte a világba hírünket. S ezért illik is, érdemes is többet tudni róla. — gubucz — Bertnáth László A gyulai Mogyoróssy János nemzetiségi fiókkönyvtára január 11-től ismét kölcsönöz az új román tanítási nyelvű iskolában. Ezen túl közművelődési funkciót lát el, valamint 15 községet módszertani segítséggel és román nyelvű könyvekkel Fotó: Martin Gábor Vass Márta Gyarapodó gyűjtemények Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Slavko Avsenik fúvósegyüttese Avsenik-műveket •j átszik. 8.45: Telemann: Pimpinone. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Verbunkosok, nóták. 11.24: Tudomány és bűnüldözés. 11.39: A csúnya hercegnő. 12.35: Kassák Lajos: Csavargók, alkotók. 12.45: Zenemúzeum. 14.20: „A régi írás őrzi még ...” 14.50: New York szépe. 15.05: Borisz Godunov: Kocsmajelenet. 15.28: Csiribiri. 16.05: Mesterségünk címere. 16.37: Délutáni Rádiószínház. Mindennek ára van. 17.07: A kamarazene kedvelőinek. 18.05: Jancsó Adrienne csángó népdalokat énekel. 19.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Ági jószág. 20.02: Giulietta Simionato opera- felvételeiből. 20.40: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.40: Adottságok — lehetőségek vadgazdálkodásunkban, vadászatunkban. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Régi magyar dalok és táncok. , 22.50: Metronóm. 23.10: Zenekari muzsika. 0.10: Bennett: Commedia. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Zenekari részletek Kálmán Imre operettjeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Napszinti bányászok. 13.30: Sztravinszkij-muzsika gyermekeknek. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Húszas stúdió. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33 :A 04 , 05, 07 jelenti. 21.05: Életem. Jászai Mari naplója. 22.00: Lakatos Antal népi zenekara játszki, Tordai Éva nótákat énekel. 22.30: A fehér ló. 25.20: A tegnap slágereiből. in. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.35: Zenekari muzsika. 11.05: A haramiák. 12.09: Komoly zene — könnyedén. 13.07: Délutáni Rádiószínház. Merénylet egyenes adásban. 14.03: Lézerkoncert. 15.03: Romantikus muzsika. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Concertino Praga *81. 16.50: A belpolitikai rovat műsora. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Szintézis, (ism.) 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 19.36: Daniel Safran gordonkahangversenye. Közben: 20.25: Vallomás a műfordításról. Kb. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.20: Smetana-polkák. 21.40: Hanglemezgyűjtőknek. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Luis Armstrong énekel. 17.15: Tervek, célok, eszközök. Riporter: Tamási László. 17.35: Kórushangverseny a Vándor Sándor énekkari fesztivál Szolnok megyei bemutatóiból. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Fizikai kísérletek. (Középisk. n. oszt.) (f.-f.) 9.05: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat) (f.-f.) 10.05: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 11.45: Rajz. (Alt. isk. alsó tagozat.) 12.10: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.10: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.20: Rajz. (ism.) 14.35: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.25: Fizikai kísérletek. (ism., f.-f.) 15.35: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: A Britisch Múzeum kincsei. (ism.) 16.55: Melyiket az ötezerből? (ism., f.-f.) 17.10: Tízen Túliak Társasága, (f.-f.) 17.50: Árak és áramlások. 18.20: Tévébörze, (f.-f.) 18.30: Szülők iskolája. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. (f.-f.) 20.50: Énekeljünk! 20.55: Munkalátogatás Romániában. 21.30: Alpesi sívilágbajnokság női lesiklás közvetítés Schlad- mingból. 22.00: Műkorcsolya EB. II. MŰSOR16.25: Iskolatévé. 16.40: Angol nyelv. 16.55: Oroszul beszélünk. 17.15: Pedagógusok fóruma. 17.55: BSE—Düsseldorf. BEK női kosárlabda-mérkőzés, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Beszédtéma — beszéljünk róla. 20.40: Annie Cordy műsora. 21.10: Tv-híradó. 21.30: Műkorcsolya Európa-baj- nokság. BUKAREST 16.30: Kulturális híradó. 17.00: Fiatalok stúdiója. 17.45: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Népzenei vetélkedő. 21.30: Kulturális vitakör. 21.50: Dalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Lj. Kozomara: Sziámiak. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Novellák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.20: Lyon: Műkorcsolyázó EB. 23.00: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Album. 22.30: Hírek. SZÍNHÁZ 1982. február 4-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: BARANGOK Madách-bérlet 1982. február 4-én, csütörtökön 18 órakor Sarkadon: ORESZTÉSZ 1982. február 5-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VlGJATÉKA Bajor G.-bérlet MOZI Békési Bástya: Manhattan. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A vadnyugat hőskora I., n. rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: A birodalom visszavág. Békéscsabai Terv: Néhány interjú magánügyben. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Katonazene, fél 8 érakor: Szerelmeim. Öyulai Petőii: 3 órakor: A szőke indián. 5 és 7 órakor: Hazatérés. Orosházi Béke: Szabadgyalog. Orosházi Partizán: Szeleburdi család. Szarvasi Táncsics: A zsarnok szíve.
