Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

o \ ** 1982. február 27., szombat A fogyasztók védelmében (Folytatás az 1. oldalról) foglalkozni. E vizsgálat cél­ja annak a megállapítása, hogy tervszerű és eredmé­nyes-e a népgazdasági és vállalati célkitűzésekhez kap­csolódó kutató, fejlesztő te­vékenység szervezése. a gyártási és a piaci előkészítő munka. A népi ellenőrzés tíz me­gyében és a fővárosban meg­vizsgálja, hogy az egészség­ügyi intézmények integrá­ciójának, új működési rend­jének kialakításával hogyan vált eredményesebbé az . egészségügyi alapellátás, a gyógyító- és megelőző mun­ka. Felmérik, hogy az új szervezeti megoldás miként biztosítja kellő időben min­den magyar állampolgár szá­mára a szükséges egészség- ügyi ellátást. Már harmadik éve, hogy a népi ellenőrzés rendszere­sen figyelemmel kíséri a la­kosság áruellátásának alaku- ását. A KNEB pénteki ülé­sén az 1981-ben szerzett ta­pasztalatokat összegezte. Ezek szerint a lakosság áru­ellátása kiegyensúlyozott volt, egyes árucsoportokban és területeken érezhetően ja­vult. A párt és a kormány életszínvonal-politikai cél­kitűzéseinek megfelelően si­került nemzetközi mércével mérve is figyelemreméltó áruellátási szintet elérni, és ez hozzájárult a lakosság jó politikai közérzetéhez is. A kereskedelmi és iparvál­lalatok a korábbinál jobb együttműködést alakítottak ki, és javult vállalkozó kész­ségük is. Igyekeznek alkal­mazkodni a lakosság igé­nyeihez mennyiségben, mi­nőségben, választékban csak­úgy, mint új beszerzési és eladási formák bevezetésé­vel. A KNEB az eredmények elismerése mellett megálla­pította: néhány esetben vál­tozatlanul ellátási zavarok, hiányok észlelhetők. Tartós hiánycikk például a tréning­ruha, anorák, gumicsizma: nem kielégítő a harisnya, a harisnyanadrág, a zokni, a pamutalsónemű választéka; bizonyos méretű gyermekci­pők alig kaphatók. Gond sok aprócikk és alkatrész beszer­zése, hiánycikk a különféle szeg- és csavaráru, a zár, a lakat, több háztartási szer­szám. A gondok jó részét — ál­lapította meg a KNEB — az önálló kezdeményezés, a fe­lelős vállalkozás hiánya, és a kereskedelem, valamint az árutermelők közötti kapcso­latok felszínessége okozza. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság — megvitatva a lakosság 1981. évi áruellá­tásának helyzetéről készült jelentést — úgy határozott, hogy azt elküldi az áruellá­tásban érdekelt tárcák és fő­hatóságok vezetőinek. Hz BFÉSZ-ek munkaügyi döntőbizottságai Február 26-án, pénteken ülést tartott a megyei mun­kajogi bizottság Bagyinka Mihály, a Békés megyei Ta­nács V. B. munkaügyi osz­tályvezető-helyettesének el­nökletével. Első napirendi pontként megtárgyalták és elfogadták a bizottság ez évi munkatervét. Ezt követően az orosházi és a battonya— dombegyházi ÁFÉSZ-ek munkaügyi döntőbizottságai­nak múlt évi munkájáról szóló beszámolót vitatták meg. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ munkaügyi döntő- bizottságának 11 tisztségvise­lője van. Tevékenységüket a szövetkezet és a szakszerve­zeti bizottság segíti. Gondot fordítanak a tisztségviselők továbbképzésére. A szövetke­zet kereskedelmi tevékeny­ségéből adódik, hogy az ügyek többségét a leltárhiá­nyok, valamint a kártéríté­sek teszik ki. Ehhez képest viszont kevesebb a fegyelmi és a munkaviszony meg­szüntetésével kapcsolatos panasz. A múlt évben az ÁFÉSZ munkaügyi döntő- bizottságához 60 fellebbezés érkezett. Ezek közüli 29 eset­ben jóváhagyták a szövetke­zet által kiadott határozatot, 26 esetben pedig a panaszo­sok beadványát hagyták helyben. Csupán öt esetben változtatták meg a szövet­kezet döntését. Arra töre­kedtek, hogy a tárgyaláso­kat megfelelően előkészít­sék. A tisztségviselők az ügyeket alaposan ismerték, s a határozatokat a jogsza­bályok ismeretében hozták meg. A szakszervezeti bi­zottsággal közösen vizsgál­ták meg a panaszokat. Több esetben előfordult ugyanis, hogy fi panaszosok a va­gyonvédelmi hiányosságokra hivatkoztak. Éppen ezért szakember bevonásával helyszíni szemléket is vé­geztek. Ennek alapján az ÁFÉSZ intézkedéseket tett a vagyonvédelem fokozására. A Battonya—Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ működése négy községre terjed ki. A területi megosztást figyelem­be véve választottak döntő- bizottsági tisztségviselőket. A múlt évben minegy 35 ügyet tárgyaltak. A panaszok szak­szerű elbírálásához szakmai segítséget nyújtott a Békés­csabai Munkaügyi Bíróság. A megyei munkaügyi bi­zottság hozzászólásokkal és javaslatokkal kiegészítve fo­gadta el a két ÁFÉSZ mun­kaügyi döntőbizottságának munkájáról szóló beszámo­lót. Megállapították, hogy azok jogszerűen működnek. A szövetkezetek és a szak- szervezeti bizottságok minden segítséget megadnak, hogy a jogszabályok helyes alkal­mazásával, az ügyek alapos kivizsgálásával hozzák meg a munkaügyi vitákban a döntéseket. ’ g, j. A Szigetközben élő hattyúk évente egyszer Mecscr határá­ban, a Mosoni-Dunán gyülekeznek. Az elmúlt napokban több mint hetven madarat számláltak meg a folyó partján. A hattyútalálkozó állítólag a tavasz közeledtét jelzi (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Hoes-vevőszolgálat Szarvason Hazánkban jelenleg 18 Hoes-típusú, NSZK gyártmá­nyú alagcsövező gép dolgo­zik. Mint a külföldi gépek­nél általában, az alagcsöve- zőknél is gondot okozott a hiányzó alkatrészek beszer­zése. Ezért kezdett tárgya­lásokba a Nikex Külkeres­kedelmi Vállalat a Hoes-cég- gel egy magyarországi vevő- szolgálat létrehozásáról. Mi­vel az egyik legrégebbi, leg­több tapasztalattal rendelke­ző vállalatnak a Szarvasi Állami Tangazdaság Körös— Maros vidéki meliorációs főmérnökségét találták az illetékesek, úgy döntöttek, hogy a központi konszigná­ciós raktárát és szervizszol­gálatot egyik régebbi épüle­tében ihozzák létre. Az íjij raktárban jelenleg két hónapra elegendő alkat­részkészlet van, amely a Hoes-cég tulajdonát képezi. Az ország valamennyi gép­tulajdonosa innen, Szarvas­ról kérhet alkatrészt és szer­vizszolgáltatást. A raktár ke­zelői és a szerelők a szarva­si meliorációs főmérnökség dolgozói, akik az NSZK-ban gépjavító tanfolyamon vet­tek részt, s a jövőben ellát­ják a garanciális és garan­ciális időn túli javításokat. Az alkatrészeket és a szol­gáltatásokat forintban fizet­hetik az azt megrendelő me­liorációs vállalatok, vízgaz­dálkodási társulatok. Tegnap, február 26-án kis házi ünnepség keretében nyitotta meg a konszignációs raktárát Joachim Oberlän­der, a Hoes-cég kereskedel­mi igazgatója. A magyar partnervállalat nevében Borgulya Mihály, a meliorá­ciós főmérnökség vezetője köszönte meg azt a bizal­mat, melynek alapján létre­jöhetett ez az újszerű együtt­működés, amely várhatóan sokat javít a gépek alkata részellátásán. m. sz. zs. Napirenden az előszállítások Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán Araczki János­nak, a megyei tanács elnök- helyettesének vezetésével ülést tartott a megyei szál­lítási bizottság. Elsőként Bo­ros József, a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóságá­nak vezetője a megyei út­hálózat fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokról számolt be. Az előadó hangsúlyozta, hogy a mostani tervidőszak fejlesz­tésének lényege az előző tervidőszakban elért közúti szolgáltatások színvonalának megtartása. Ebben az évben az igazgatóság 400 millió fo­rinttal gazdálkodik, ebből 100 millió forintot fordíta­nak fenntartásokra és üze­melésre, a többit beruházás­ra költik. Az idei programot a téli károk jelentősen mó­dosíthatják, ugyanis a tél nyomait erősen, őrzik me­gyénk útjai, végleges felmé­résük az elkövetkező hetek­ben fejeződik be. A második napirendi pont keretében Rácz Kálmán, a MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak osztályvezető-helyettese és dr. Horváth Ferenc, a Volán 8-as számú Vállalat igazgatóhelyettese az elő­szállításokról adott áttekin­tést. A MÁV Szegedi Igazgató­sága tavaly működési terü­letén 11,7 millió tonna árut adott fel, illetve 13 millió tonna árut fogadott. Békés megye vasútállomásai a fel­adási forgalomból 26,4 szá­zalékban, a leadási forga­lomból pedig 32,7 százalék­ban részesedtek. A MÁV a nagyobb fuvarozóit az el­múlt év végén megkereste, közülük tizenkét Békés me­gyei vállalattal megkötötte az előszállításokra a szerző­dést. Az elmúlt hónapokban a kemény hideg korlátozta a bányák üzemelését, áru­feladását. A Volán 8-as számú Vál­lalata is megkötötte a fuva­rozó partnereivel a szerző­dést az előszállításokra. Saj­nos, ez egyelőre csak papí­ron létezik, ugyanis a kőbá­nyák az év elején megfelelő mennyiségű és minőségű kő­anyaggal nem rendelkeznek, a kavicsbányák feladása pe­dig a kemény hideg miatt korlátozódott. A MÁV és a Volán az idén a korábbi évektől eltérően nem há­rom, hanem négy hónapra ad kedvezményt előszállítás­ra. Mind közúton, mind vasúton van szabad fuvaro­zókapacitás, ami a tömegáru rendeltetési helyére való juttatását nagyban meggyor­sítja. Csupán a vállalatokon múlik, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel. Végezetül dr. Tóth János, a megyei tanács osztályve­zetője a lakossági gépjármű- javító szolgáltatásról adott tájékoztatót. — sz — DNEB és a HNF együttműködése A népfront békéscsabai nő- és rétegpolitikai munka- bizottsága a napokban tar­tott ülésén Hévízi László, a városi NEB tagja, a keres­kedelmi szakcsoport vezető­je, a lakosság áruellátásának tapasztalatairól tájékoztatta a testületet. Az adatgyűjtés­sel összefüggésben megemlí­tette, hogy a városi népi el­lenőrök nemcsak figyelem­mel kísérik a forgalom ala­kulását, hanem szükség ese­tén vizsgálatot is indítanak a fogyatékosságok felszámo­lására. Egyes vásárlók azt nehezményezték, hogy későn szállítják ki a péksüteményt például a Lencsési lakótelep­re. Mások a kenyér minősé­gét kifogásolták. Előfordult az is, hogy a boltokba a megrendelt mennyiségnél jó­val kevesebb tejterméket szállítottak. Ez utóbbival kapcsolatos: a tejipari vál­lalatok budapesti központja — egy újságcikk nyomán — megvizsgálta a kialakult helyzetet. Majd a megye- székhely jobb ellátása céljá­ból hamarosan intézkedett. Az előadó ezután részlete­sen szólt a tüzelő- és építő­anyagok, valamint a hiány­listákon szereplő aprócikkek, háztartási gépek beszerzésé­nek gondjairól is. Az ülés résztvevői szántén foglalkoztak a kereskedelem néhány fogyatékosságával. Szóba került az árak feltün­tetésének, egyes alkatrészek árusításának, valamint az el­adás-vásárlás kulturáltsá­gának témaköre is. A kérdé­sekre, hozzászólásokra vála­szolva Hévízi László el­mondta: sajnos, nincs mód arra, hogy minden egyes pa­nasz okát kivizsgálják. Ám, ha jogos az észrevétel, a ha­tósági szerv ezentúl is él a helyszíni bírságolás lehető­ségével. Ami pedig a hiány­cikkeket illeti, ezek listáját eljuttatták a KNEB-hez, s így azokról tudomást szer­zett a Belkereskedelmi Mi­nisztérium is. Feltétlenül szükség van arra, hogy a népi ellenőrök mellett a nép­front aktivistái is időben je­lezzék: hol, mikor, milyen jellegű problémát, illetve visszásságot tapasztaltak a lakosság áruellátásában? —y—n Természetvédelmünk továbbfejlesztéséért Új törvényerejű rendelet Társadalmi érdek, hogy természeti értékeinket meg­becsüljük, fokozottan oltal­mazzuk és gyarapítsuk — elsősorban ez a szándék és törekvés ölt jogszabályi for­mát a természetvédelemről szóló új törvényerejű rende­letben. 1982. július 1-től ha­tályosak az Elnöki Tanács által most — a testület pén­teki ülésén — elfogadott ren­delkezések. Alapvetően az indokolja a jogszabályozás korszerűsíté­sét, hogy az elmúlt évtize­dekben — a gazdasági-tár­sadalmi fejlődéssel összefüg­gésben — jelentősen megvál­toztak hazánkban a termé­szetvédelem feltételei. így: napjainkban már 430 ezer hektár védett területünk van (körülbelül felerészben erdő), 1961-ben összesen csak mint­egy 10 ezer hektár volt; megváltozott a mezőgazdaság egész helyzete, sokasodtak a növény- és állatfajokat ve­szélyeztető hatások. Az új tvr. a megváltozott feltételekhez igazodó, diffe­renciált természetvédelemre ad lehetőséget, s rendelkezé­seinek kidolgozásakor szem előtt tartották a gazdálko­dás, a termelés érdekeit is. Napjainkban a természetvé­delem, amely egyébként ha­zánkban nagy múltra tekint vissza, csakis tevékeny tár­sadalmi részvétellel alakul­hat igazán eredményesen. Gondoskodni kell arról — az új jogszabályban is utal­nak rá —, hogy az állam­polgárok a természetvéde­lemmel összefüggő alapvető ismeretek elsajátítását már az alapfokú közoktatási in­tézményekben megkezdjék, nagyrészt a társadalmi szer­vezeteknek feladata — egyébként a tapasztalatok szerint szívesen vállalt és végzett munkája — elősegí­KISZ-küldöttgyűlés Alig két hónappal Gyoma és Endrőd egyesítését köve­tően tegnap, pénteken ke­rült sor a gyomai és az endrődi KISZ-bizottságok egyesítésére. A KlSZ-bizott- ságok kezdeményezésére időközi küldöttgyűlést ren­deztek Gyomaendrődön. Az 1200 ifjúkommúnista képvi­seletében a tanácskozáson kilencven küldött vett részt. A községi KlSZ-bizottsá­teni, hogy a természetvéde­lemben a lakosság öntevé­kenyen, társadalmi munká­val is részt vegyen. Az egyes természeti érté­kek között a védelem tekin­tetében különbséget tesz az új jogszabály. Üj fogalom­ként vezeti be például a fo­kozott védettséget, amely a kiemelkedő fontosságú ter­mészetvédelmi értékek meg­óvásának biztosítéka. Üj ren­delkezések azok is, amelyek a vedett természeti területek őrzése, megóvása és a károk megelőzése érdekében lehe­tővé teszik hatósági jogkör­rel felruházott természetvé­delmi őrök alkalmazását. A vadon élő növény- és állat­fajok oltalmazása mellett az új jogszabály is intézkedik a jelentős értéket képviselő parkok, arborétumok, törté­neti nevezetességű fák stb., valamint ősi hazai házi ál­latfajták védelméről. Az or­szág egész területén történő védelem alá helyezés lehető­ségén túl törvényi előírás teszi majd kötelezővé, hogy indokolt esetben védelem'alá kell helyezzék a növény- és állatfajt jellegzetes termő-, illetőleg tenyészőhelyével együtt. ­Szigorúbb lesz a termé­szetvédelmi értékeket káro­sító cselekmények megítélé­se. Itt a felelősségi rendszer továbbfejlesztését szolgálja, hogy bevezetik a természet- védelmi bírságot. A rövide­sen hatályba lépő jogszabály a természetvédelmi tevé­kenység központi irányítását, összehangolását és ellenőrzé­sét az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnökének feladatává teszi, az igazgatási teendőket pedig a hivatalra (OKTH) és szer­veire, illetőleg a tanácsokra ruházza. Gyomaendrődön gok titkárai a küldöttgyűlé­sen számot adtak az elmúlt évben végzett munkáról. Az elkészített írásos beszámoló­hoz Kiss Lajos, a gyomai KISZ-bizottság titkára, va­lamint Fülöp István, az end­rődi KISZ-bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Az egyesülést kimondó küldött- gyűlésen megválasztották a gyomaendrődi KlSZ-bizott- ságot. * k. J. II védőnők munkájárél tárgyallak Tegnap délután ülést tar­tott Békéscsaba városi Taná­csának egészségügyi és szo­ciális bizottsága. Ezen Rat- kay Ildikó városi vezető vé­dőnő az utóbbi négy eszten­dő védőnői munkáját érté­kelte. Békéscsabán 1978-ban ti­zenhét, tavaly pedig már húsz körzeti védőnő dolgo­zott, munkájuk alapja a csa­ládlátogatás. Az utóbbi évek­ben nagy hangsúlyt fordítot­tak a veszélyeztetett terhesek és kiskorúak gyakoribb láto­gatására. Tavaly egy védőnő havonta átlagosan 144 láto­gatást tett a családoknál. A város területén két terhesta­nácsadó működik, ahol álta­lában a terhesség első har­madában megjelennek az érintettek. Az élve született csecsemők száma csökken, 1981-ben szá­muk 836 volt, csaknem száz­zal kevesebb, mint négy év­vel korábban. Ez a tény szükségessé tette, hogy a ve­szélyeztetett gyermekek gon­dozására több időt fordítsa­nak, amit az egy-egy család­nál tett látogatások száma is mutat, örvendetesen növek­szik azoknak a szülőknek a száma, akik a csecsemőgon­dozással kapcsolatos tanács­adást igénylik. A beszámoló után dr. Ávár Zoltán igazgató főor­vos Békéscsaba egészségügyi alapellátásának helyzetét is­mertette. l. J. Nyugdíjas pedagógusok Békéscsabán Békéscsabán, a Hazafias Nép­front városi bizottsága székházá­ban 1975. óta működik a nyug­díjas oktatási dolgozók klubja. Tagjai minden héten találkoz­nak, s havonta két alkalommal különféle programokat szervez részükre a népfrontbizottság. így például közös kirándulásokra, üzemlátogatásokra mennek, vagy előadásokat hallgatnak meg. Tegnap pénteken délután ven­dégek érkeztek a klubba a Pe­dagógus-szakszervezet központi vezetőségétől. A küldöttség ve­zetője dr. Vasvári Artúrné, a munkaügyi és szociális osztály főmunkatársa volt. A megyei szakszervezeti bizottság képvise­letében megjelent dr. Szűcs Ala- josné, a bizottság titkára. A délután háromkor kezdődő programban a vendégek és a klub tagjai először egy ismeret- terjesztő előadást hallgattak meg. Dr. Túrák- József jogász min­dennapjaink jogi kérdéseiről be­szélt. Ezt követően a központi vezetőség tagjai a nyugdíjas pe­dagógusokkal életükről, gondja­ikról beszélgettek. A küldöttség látogatásának célr ja az volt, hogy tájékozódjanak Békés megye nyugdíjas oktatási dolgozóinak helyzetéről. Ugyan­csak e célból látogattak el előző nap, február 25-én a szarvasi nyugdíjas pedagógusok klubjá­ba is. L. J.

Next

/
Thumbnails
Contents