Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-26 / 48. szám
1982, február 26., péntek ffraamasM „Farsangzáró kedd” Elek három nemzetiségű nagyközség, ahová a betelepültek magukkal hozták szokásaikat, hiedelmeiket. Ezek közé tartozik a jelmezes utcai, „farsang- záró keddi” felvonulás, mely megegyezik a Felső-Bajor vidékivel, de sok hasonlóságot mutat a magyarországi délszlávok busójárásával is. Az idei, február 23-i felvonuláson mintegy negyven, jelmezbe öltözött maszka járta az utcákat, hangos szóval invitálva a lakosságot az esti farsangzáró bálba. Ezen a felvonuláson és az esti bálon már a hagyományoktól eltérő elemek is voltak. A maszkák és hozzátartozói részére este zártkörű birkavacsorát rendeztek. Ezután mindenki számára megnyílt a művelődési ház bálterme. Régebben pontban éjfélkor lekerültek az álarcok, elhallgatott a zeneszó, és hamvazószerdával megkezdődött a húsvétig tartó nagyböjt. Most azonban már senki sem figyelte az órát: kivilágos kivirradtig állt a bál. Topa Sándorné Fotó: Martin Gábor Párzsa János kiállítása Szegeden Február 23-án nyílt meg Szegeden a Csongrád megyei Rend- ör-fökapitányság közművelődési bizottsága szervezésében Párzsa János Békés megyei festő kamaratárlata. A rendezők, bár első ilyen jellegű próbálkozásuk volt, igazi, hangulatos kisgalériát alakítottak ki a művész tiszteletére. Kezdeményezésük színvonalát csak emeli, hogy a munkahelyi, közművelődés egyik legszebb és leghatásosabb formájához nyúltak. mely követendő példa lehet minden intézmény, üzem, vállalat számára. A kiállítást Elekes Imre, a Békés megyei RFK közművelődési bizottságának elnöke nyitotta meg. Méltatta a festő művészeti-közéleti munkásságát, példamutató elkötelezettségét, beszélt a képek indíttatásáról, színdinamikájáról. A tárlat első pillantásra elárulja, hol él és dolgozik a festő, szinte minden képén ott láthatók az Alföld ..jelképei”, a távolba vesző szántók, a nádas, pipacsok. tanyák, s ezeket a tárgyakat, természeti elemeket, a levegő- és a fényhatásokon átszűrve mutatja be. Tájképei közül erre a „Békési táj”, a „Szivárvány”, a „Rózsaszín felhők” és a „Nádas” a legszebb példa. A „Pipacsok holdvilágnál” különös, plein air-hatásű kép. egyik legjellemzőbb darabja . Párzsa János alkotásainak. Az éjszaka kék árnyalatai összemosódnak a pipacsok piros foltjaival, s a képen élénksárga. apró foltokban szövődik át a holdsugár. Az élénk szín hasonló alkalmazása az Elhagyott tanya című képen már nem csupán impresszió. hanem a háttérbe szervesen beépülő piros foltok mint a társadalmi haladás (hem direkt) szimbólumai jelentkeznek. Az alföldi táj mellett a munka ábrázolása is fontos eleme Párzsa János alkotásainak. A „Vasaló nő” és az „Aszfaltozok” kicsit általános megfogalmazású képek, viszont a „Küzdelem az árral” már az emberfeletti erőfeszítések, az emberi munka győzelmének szép ábrázolása. A „Leányok tánca” és a „Sár- kányeregetés” kissé nosztalgikus tartalmát a formai megvalósítás sikeresen oldja fel. Már a megnyitó is fémjelezte a tárlat sikerét, a kicsi terem zsúfolásig telt érdeklődőkkel, a képek jegyzékei pillanatok alatt eltűntek az asztalról, s az elcsípett félmondatokból az is kitűnt. hogy nem csupán a vendégkönyv gazdagodott, hanem a kiállítás látogatói is. Néhány évvel ezelőtt, egy Kö- RÖSTÁJ-ankéton komoly vita folyt arról, hogyan lehetne megyénket hathatósabban bekapcsolni az ország művészeti életének vérkeringésébe. Az azóta eltelt időben jelentős eredmények születtek, gondolok itt a művészeti műhelyek kezdeményezéseire, budapesti és országos bemutatkozásaikra, fiatal képzőművészeink sikereire a ..Stúdió” 1980- és ’81-es tárlatokon, de említhetnénk alkotótáborainkat. vagy a nemrég megnyílt. megyénk élő népművészetét bemutató kecskeméti kiállítást is. s talán az sem véletlen, hogy három hónap alatt, a harmadik Békés megyében élő művésznek nyílt tárlata Szegeden. Ezt az egészséges, szélesedő folyamatot gazdagította Párzsa János kiállítása is. Szenté Béla n nemzeti filmvagyont őrzi Gyűjteményezés, ismeret- terjesztés, bemutatás és publikáció — a 25 éve alakult Magyar Filmtudományi Intézet összetett feladatköre. Hazánkban korábban nem gyűjtötték rendszeresen a filmeket, nem volt filmelméleti és filmtörténeti oktatás még • a Filmművészeti Főiskolán sem. Nem folytattak kutatómunkát, nem jelentek meg filmszakköny- vek. Az 1957-es alapítást megelőzően Balázs Béla, majd Hont Ferenc kezdeményezésére a : Filmművészeti Főiskola keretében folytattak filmtudományi tevékenységet. Ennék a Balázs Béla-örökségnek az őrzője a mai Filmtudományi Intézet. Nálunk sajnálatos módon a Filmtudományi Intézet tölti be a külföldi gyakorlat szerint külön intézményként működő Filmarchivum szerepét is. Gyűjti és őrzi a nemzeti filmvagyont és a filmtárgyú dokumentációkat. Hatezer játékfilmet, 12 ezer híradót és egyéb műfajú filmet, több ezer fotót és plakátot tartalmaz a gyűjtemény. Többek között a Magyar Tanácsköztársaság híradóját, dokumentumfilmjeit, és az első akkor készült munkástárgyú filmet, a Tegnapot. A háború pusztítása miatt meglehetősen hiányos az 1945 előtti filmállomány. Gazdag a szovjet, a német, a francia és az amerikai filmkollekció. A filmográfiai . tevékenység a magyar filmek feldolgozására terjed ki — magyar és angol nyelvű rövid ismertetéssel ellátott köteteket jelentettek meg, amelyek a maguk helyén a nemzeti bibliográfia feladatát hivatottak ellátni. Az 1957. február 7-én nyílt budapesti és az 1972 óta Debrecenben, Egerben és Tatabányán működő filmmúzeum, valamint az országszerte virágzó filmklubmozgalom a Filmtudományi Intézet ismeretterjesztő, ízlésnevelő munkájának fő csatornái. A filmmúzeumhálózatban 1980-ig 3151 filmet vetítettek, 23 millió néző előtt — részben muzeális, részben új művészfilmeket. A filmklubmozgalom kezdetektől fogva élvezte a Filmtudományi Intézet támogatását. A filmklubok vezetői, előadói részére szervezett továbbképzést biztosítanak, vetítéseket tartanak számukra. A magyar filmművészet az intézet tudományos kutató- programjának kiemelt témája. Befejezéséhez közeledik a teljes magyar filmtörténet feldolgozása és megírása. 1980-ban jelent meg először az intézet gondozásában a Filmévkönyv. Az idén a második Filmévkönyv és a Ki kicsoda a magyar filmművészetben? című kötet megjelenését ígérik. K. M. fl televízió műsora elé Kroetz, a kényelmetlen író Franz Xaver Kroetz nem ismeretlen Magyarországon: drámáit kiadta az Európa Könyvkiadó, s tavaly januárban mutatta be a televízió Szász Péter rendezésében a Luxuseljárást, amely a bajor szerző Vadászat című darabjából készült. Ma este pedig A fészek tévéfilmváltozata látható a képernyőn. A drámaíró szülővárosában, Münchenben kezdte, majd Bécsben folytatta szín- művészeti tanulmányait, az NSZK kísérletező színházainál dolgozott, olyan hírességekkel, mint a prózaíró Max von der Grün és a német film „új hullámának” kiemelkedő egyénisége, aki a napokban véget ért nyugat-berlini filmfesztiválon Veronika Voss vágya című alkotásával elnyerte az Aranymedvét, Rainer Maria Fassbinder. Kroetz a kísérletezéssel, a formai útkereséssel felhagyva hazája szociális problémái felé fordult, az alapos, dokumentumszerű feltárás, tárgyilagos elemzés érdekelte. A hetvenes évektől megjelenő színművei Európa leggazdagabb országának tömegeivel foglalkoznak; munkásokkal, kisiparosokkal, kiskereskedőkkel, tisztviselőkkel. Hétköznapi emberekkel, akik hétköznapi életüket élik. Dolgoznak, s bár anyagi jólétben, de lelkileg, szellemileg, s főleg tudatukat illetően szegénységben élnek. Olyan emberek, akik saját sorsukról nem tudnak dönteni, s akiknek manipulálhatóságára már akadt végzetes példa a német és a világtörténelemben. Érthető hát, hogy Kroetz művei hamar híressé lettek, s a szerző neve felkerült a kényelmetlen művészek listájára. Kroetz darabjai — azaz népszínművei — kevés szereplővel és szűk környezettel szinte kínálkoznak a „tévésítésre”. Legtöbbször a család, férj, feleség társalog a holnapról, a beszerezni- és tennivalókról, a tervekről. Mindenük megvan anyagilag, mégis bizonytalan a jövő, kiszolgáltatottnak érzik magukat, nem mernek elutazni, szórakozni, tanulni, gyereket vállalni. A szerző nem sajnálja, s nem sajnál- tatja tulajdonképpen szánalmas figuráit. Iróniája lehetővé teszi, hogy rádöbbenjünk, ők maguk is hibásak, helyzetükön változtathatnának. De jogos marad a kérdés, s egyben a kritika, hogy hogyan, mikor még kifejezni sem tudják magukat helyesen, érthetően. A primitív párbeszédek, lezser társalgás, vagy egyáltalán semmi kommunikáció, a nyomasztó csend jól példázza az alakok, a szituációk ürességét. Ez a csend persze olyan vihar előtti: Hirtelen váratlan esemény rázza fel az embert, bekövetkezik á tragédia, amely bizonyítja: így élni tovább lehetetlen. Niedzielsky Katalin Színházi előzetes A Budapesti tavasz fesztivál keretében március 25- én Bartók Béla születésének évfordulóján mutatják be a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában a nagy magyar zeneszerző három színpadi művét. Ma, amikor Bartók -művészetét a világ minden táján a legnagyobbaknak kijáró tisztelet övezi, a fesztivál is méltó módon emlékezik meg róla A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin bemutatójával. Jövő héten szerdán, csütörtökön és pénteken is lesz bemutató egy-egy fővárosi színházban. Jancsó Adrienne új, önálló estjének, amely a Bo- tozgató címet viseli, a Radnóti Miklós Színpad nyújt otthont — első ízben március 3-án, este 7 órakor. A variációk az öregség témájára alcímű műsort az előadóművésznő magyar írók, költők műveiből állította össze. A műsor szerzői közt találjuk Arany Jánost, Áp- rily Lajost, Berda Józsefet, Illyés Gyulát, Jászai Marit, Jékely Zoltánt, Kassák Lajost, Szabó Lőrirtcet és Weöres Sándort. A színpadképet Péterfy László tervezte, a rendező Bencze Zsuzsa. Március 4-én este mutatják be a Vígszínházban a hazánkban is rendkívül népszerű peter Shaffer — a Black comedy és az Equus szerzője — legjelentősebb színművét, az Amadeus-1. A Vajda Miklós fordította és Kapás Dezső rendezte színdarabban Wolfgang Amadeus Mozartot Gálffi László, Antonio Salierit Tordy Géza alakítja. Fiatal szerzőpáros, Döme Zsolt és Fábri Péter munkáját mutatja be Bécsi gyors címmel március 5-én a Józsefvárosi Színház. Az első világháború éveiben játszódó darabot Iglódi István rendezi, a főszerepekben Jobba Gabi, Papadimitriu Athina és Czibulás Péter lépnek színpadra. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Egy kis figyelmet kérek! 8.37: A népművészet mestereinek és ifjú mestereinek találkozója a stúdióban. 10.05: Hétszinvirág. 10.35: Devecseri Gábor versei. 10.40: Rossini-művek. 11.00: A Színházi Magazin kü- lönkiadása. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Egy szigetközi nóta fa: Bán Pálné Czafiic Zsófia. 14.06: Jancsi és Juliska. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Zentai Anna nótákat énekel. 15.28: Dominó. 16.05: Fiatalok a seregben. 16.30: Tini-tonik. 17.13: Kováts Kolos operaáriákat énekel. 17.26: Telefonrongálók. 17.51: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara operettnyitányokat játszik. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Az élete regény volt. 20.10: Arturo Toscanini felvételei. 21.01: Népdalkantáták. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Epizódok a Leningrádi Konzervatórium történetéből. (1862—1929.) 23.40: Sanzonslágerek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A nemzetközi munkásmozgalom dalaiból. Kb. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Lanquette operettjeiből. 9.18: Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00: Zenedélelött. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Spirituálék. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Disputa — még mindig arról, hogy a ruha teszi-e az embert. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Szirmai Albert operettdalaiból. 19.00: Halló Berlin, halló Budapest! 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: A Fészek Művészklub és a Magyar Rádió műsora. A pódiumon: Pécsi Ildikó. 21.32: Zenés játékokból. 22.07: Slágermúzeum. 23.20: Késő esti könnyűzene. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A kamarazene kedvelőinek. 11*05: Középiskolák és főiskolák országos rézfúvós kamarazene versenye. 11.27: Geminiani: Hat concerto grosso. Op. 7. 12.30: Gianni Raimondi operaáriákat énekel. 13.12: Magyar zeneszerzők. Maros Rudolf műveiből. 13.47: Rádiószínház. A hibernált ügy. 14.32: Haydn-művek. 16.00: Déry Tibor: Napok hordaléka. 16.10: Kórusainknak ajánljuk. Kodály—Kölcsey Ferenc: Huszt. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: Hangverseny Jacques Ibert műveiből. 18.00: Üvegestánc. 18.25: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században. 19.00: Verdi: Nabucco. Közben: kb. 19.45: A huszonnyolcadik évad. 20.05: A hangverseny-közvetítés folytatása. Közben: kb. 20.40: Egy pálya vonzásában. Molnár Edit fotóművésszel beszélget Szabó Éva. 21.00: A hangverseny-közvetítés folytatása. 22.00: Hangszerszólók. 22.37: Világújság. 22.57: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: At Mirt zenekara játszik. 17.10: Tavaszvárás. Braun Ágoston írása. 17.20: Kedvelt melódiák Mogol szerzeményeiből. 17.30: Intermezzo. Hóvégi számvetés az Alföld zenei eseményeiről. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.46: Tévétorna, (ism.) 8.45: Iskolatévé. Fizikai kísérletek. (Középisk. I. oszt.) (f.-f.) 9.05: Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) 9.50: Lottósorsolás, (f.-f.) 10.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) 10.30: Környezetismeret. (Alt. isk. 2. oszt.) 14.05: Iskolatévé. Fizikai kísérletek. (ism.. f.-f.) 14.15: Környezetismeret, (ism.) 14.30: Magyar irodalom, (ism.) 15.00: Kémia, (ism.) 15.30: Aki mer, az nyer. (ism.. f.-f.) 16.10: Hirek. (f.-f.) 16.15: Alvóváros, (f.-f.) 16.20: Comedia Dell, lakótelep, (f.-f.) 16.40: Gyógyszerekről autósoknak. 16.50: Fekete Gyula: Édesmama. Tévéjáték, (ism.. f.-f.) 17.30: Reklám, (f.-f.) 17.35: Északi sivilágbajnokság. 18.25: öt perc meteorológia. 18.30: Természetbarát. 18.50: Csali. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: A fele sem igaz! (f.-f.) 20.55: Lehet így is .. . 21.05: Szemtől szembe Jasszer Arafattal. Kb. 21.50: A fészek. NSZK tévéfilm. 23.30: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 20.01: Az akasztófa árnyékában. 20.55: Reklám, (f.-f.) 21.00: öt perc meteorológia, (ism.) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám, (f.-f.) 21.30: Férfi kézilabda-világbajnokság. Magyarország— Spanyolország. BUKAREST 15.35: A volánnál — autóvezetőknek. 15.50: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.45: Az utolsó gyermek — amerikai játékfilm. 21.50: Kulturális hírek. 22.15: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Kolibri. 18.15: Slágerlista helyett. 18.45: Lépések. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Mr. Horn. 20.45: Singelfinden: kézilabda VB: Jugoszlávia—Románia. 21.05: Jó estét. 21.50: Tv-napló. 22.05: Pénteken 22-kor. 00.05: Hírek. II. MŰSOR 16.30: Iskol: sí VB. 18.25: Tudományos témák. 18.55: Természetvédelem. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei események. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Dokumentumadás. 21.55: A vidéki nő. SZÍNHÁZ 1982. február 26-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT Bérletszünet (Klubszínház) 1982. február 26-án, pénteken 15 órakor Sarkadon: A BRÉMAI MUZSIKUSOK 1982. február 27-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: HARANGOK Petőfi-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Csalogány, 6 és 8 órakor: A macska rejtélyes halála. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Az első nagy vonatrablás. Békéscsabai Szabadság:- minden előadáson: Üjra szól a hatlövetű. Békéscsabai Terv: Hattyúdal. Gyulai Erkel: ...És megint dühbe lövünk. Gyulai Petőfi: 3 és 7 órakor: Szamurájok és banditák I.. II. rész. Orosházi Béke: Üzenet az űrből. Orosházi Partizán: A koncert. Szarvasi Táncsics: Hurrikán.
