Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LOPJII 1982. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Jerzy Ozdowski elutazott Budapestről Jerzy Ozdowski miniszter­elnök-helyettes, aki a ma­gyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 19. ülés­szaka alkalmából tartózko­dott hazánkban, szerdán el­utazott Budapestről. A bi­zottság napirendjén szereplő kérdéseken túl eszmecserét folytatott Marjai József mi­niszterelnök-helyettessel a két országot érintő nemzet­közi gazdasági kérdésekről, és tanulmányozta a magyar gazdaságirányítási rendszer elvi és gyakorlati kérdéseit. A tárgyalásokat követően Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Jerzy Ozdowski lengyel mi­niszterelnök-helyettes, a bi­zottság társelnökei jegyző­könyvet írtak alá. A bizottság megállapítot­ta, hogy a két ország közöt­ti gazdasági együttműködés a legutóbbi, 1981. februári ülésszaka óta a kölcsönösen meghatározott célokkal össz­hangban fejlődött. 1981-ben — a korábbiak­nál nehezebb körülmények között — sikerült fenntarta­ni az előző években elért áruforgalmi szintet. A szál­lítások teljesítése megfelelő volt. A lemaradások kiseb­bek voltak, mint az előző években, ezeknek pótlására intézkedéseket hoztak. Az 1982-es évi árucsere­forgalmi jegyzőkönyvben az előző évivel közel azonos ér­tékű kölcsönös forgalmat irá­nyoztak elő. Az egyeztetett áruszállítások kedvező lehe­tőségeket teremtenek külke­reskedelmi kapcsolatok to­vábbi, kölcsönösen előnyös fejlesztéséhez. A bizottság határozott az 1982. évi szerződéskötések meggyorsításáról, és meg­bízta a külkereskedelmi szer­veket, hogy korszerűbb kül­kereskedelmi megoldásokkal törekedjenek a jegyzőkönyvi előirányzatok túlteljesítésé­re. Mindkét fél nagy jelentő­séget tulajdonít a két or­szág között hagyományosan kialakult termelési együtt­működési kapcsolatoknak, és fontosnak tartja ezek meg­őrzését és továbbfejlesztését. Megerősítették, hogy továb­bi erőfeszítéseket tesznek az együttműködés elmélyítésé­re, új tartalommal és for­mákkal való folyamatos gaz­dagítására. Ennek szellemé­ben határozták meg az együttműködés továbbfej­lesztésének feladatait a köz­úti járműiparban, a színes- tv-képcső-gyártásban, a ko­hászat különböző területein, a vegyiparban, gyógyszer- iparban és a könnyűipar szá­mos területén. E feladatok a lengyelországi szabad terme­lőkapacitások jobb hasznosí­tására, meglevő gyártássza­kosítási és kooperációs meg­állapodások meghosszabbítá­sára és bővítésére, valamint új integrációs kapcsolatok kiépítésére irányulnak. A bizottság értékelte a kétoldalú műszaki-tudomá­nyos együttműködés helyze­tét, meghatározta a fejlesz­tés főbb irányait, és határo­zott a szövetkezeti kisterme­lő szervezetek közötti gaz­dasági kapcsolatok kiszélesí­téséről. Népfronttanácskozás a családgondozásról Az utóbbi években ország­szerte kiépült, s folyamato­san fejlődik a tanácsok ke­retében a családgondozói hálózat, s szociálpolitikai céljaink megvalósításának e fontos eszköze új meg új területekre is kiterjed, mu­tattak rá a Hazafias Nép­front nő- és rétegpolitikai bizottságának szerdai ülésén, a HNF OT székházában. Létrehozták például a ne­velőotthonokból, a gyermek- védelmi intézményekből ki­kerülők, valamint a szabad­ságvesztés-büntetésüket le­töltőnek utógondozási rend­szerét. Az idős, magukra maradt emberekkel, a veszé­lyeztetett helyzetű gyerme­kekkel, az alkoholistákkal, s mindazokkal, akik életvi­telük során a társadalmi se­gítségre szorulnak, nagyon sokféle szerv foglalkozik hivatásszerűen, de gyakran még nem képesek hathatós támogatást nyújtani, megol­dást találni a legtöbbször sok tényezőből álló, ezért komplex gondoskodást igény­lő problémákra. A testület a hivatásos csa­ládgondozás társadalmi tá­mogatásával összefüggő nép­frontmozgalmi feladatokat vitatta meg. A vita középpontjában az állt: miként lehetne a gon­dozói tevékenység szétapró­zottságát megszüntetni, eset­leg megteremteni a szociál­politika mindennapos csalá­di tennivalóinak összehan­golását szolgáló szervezeti, intézményi kereteket, anél­kül, hogy éppen a munka sokrétűsége, a közös felelős­ség veszne el. A vita résztvevői a többi között beszámoltak arról, hogy a több mint két éve létrehozott családgondozók klubja szakmai előadásaival, tapasztalatcseréivel eredmé­nyesen szolgálja a hivatásos gondozói hálózatok munka­társainak s a társadalmi segítőknek az együttmunkál- kodását. A kedvező tapasz­talatok nyomán, a tervek szerint a jövőben vala­mennyi megyében megte­remtik ezeket a fórumokat, azt is remélve ettől, hogy tovább gyarapszik így az ön­kéntes segítők köre. A tanácskozáson elfoga­dott javaslatok egyebek kö­zött szorgalmazzák, hogy a népfrontmozgalom illetékes testületé javasolja a kor­mányzati szerveknek, a csa­ládsegítő, úgynevezett hu­mán szolgáltatások —• a há­zi beteggondozás, a gyer­mekfelügyelet, az egy-egy lakótömböt ellátó kifőzések vagy a nyugdíjas munka- közvetítés — továbbfejlesz­tését. A további tennivalók meghatározása érdekében a népfront — több állami irá­nyító szervvel közösen — megrendezi a II. országos családgondozói konferenciát. Brezsnyev válasza az ausztrál békemozgalomnak A háborús veszély csök­kentésének, a nukleáris le­szerelésnek a kérdéseiről szólt L eonyid Brezsnyev szovjet államfő válaszában, amelyet az ausztrál béke­mozgalom hozzá és Reagan amerikai elnökhöz intézett nyílt levelére adott. Az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének a National Times című ausztrál lapban megjelent levélre adott válaszát szerdán tették közzé Moszkvában. — Olvastam levelükét, amelyet hozzám, és Reagan amerikai elnökhöz intéztek — írja válaszában Leonyid Brezsnyev. — Közel áll hoz­zám, és érthető számomra az az aggodalom és gond, ame­lyet a folytatandó fegyver­kezési hajsza, a nukleáris háború növekvő veszélye miatt éreznek. Az ausztrál békeharcosok levelükben kérték, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok erősítse meg: nem alkalmaznak elsőként nuk­leáris fegyvert. Leonyid Brezsnyev ezzel kapcsolat­ban leszögezi: a Szovjetunió (Folytatás a 2. oldalon) Ifjúsági aktívaértekezlet a néphadseregnél Szerdán rendezték meg a magyar néphadsereg if­júsági aktívaértekezletét a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házában. A tanácsko­zást Csémi Károly vezérez­redes, honvédelmi államtit­kár nyitotta meg. Az elnök­ségben foglalt helyet Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Varga Sabján László, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, vala­mint az MSZMP, a KISZ KB, az Állami Ifjúsági Bi­zottság és a magyar néphad­sereg tábornoki karának több más képviselője. A néphadsereg minden te­rületét képviselő több száz katonafiatal előtt Kárpáti Ferenc altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, a magyar néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke adott számot arról, hogyan való­sultak meg a néphadsereg­ben a párt ifjúságpolitikai céljai, s beszélt a soron levő feladatokról. Egyebek között rámutatott: a párt- és az ál­lami vezetés megkülönböz­tetett figyelmet fordított az utóbbi öt évben is a honvé­delem, azon belül a néphad­sereg fejlesztésére, arra, hogy hazánk, mint a Varsói Szerződés tagja eleget tehes­sen a katonai szövetségben vállalt kötelezettségeinek. Ezt követően a politikai ne­velő munkáról szólva hang­súlyozta: a katonák nevelé­sének, tudatformálásának alapvető cálja, hogy a szol­gálat alatt magas fokú poli­tikai és katonai ismereteket szerezzenek, segítséget kap­janak a fegyveres szolgálat ellátásához, s ezzel együtt az életre való felkészüléshez is. A vitában részt vett Ko­rom Mihály. Köszöntötte az értekezlet résztvevőit, majd átadta a Központi Bizottság és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának üdvözletét. A továbbiakban hangsúlyozta az értekezlet fontosságát, hiszen a részt­vevők a honvédelem alapve­tő feladatait, a katonafiata­lok életét vitatták meg, mindezek pedig elválasztha­tatlanok az egész ifjúságot foglalkoztató kérdésektől. Ezután arról szólt, hogy az MSZMP XII. kongresszusa óta eltelt időszakban hon­védelmünk korszerűsítésé­ben, erősítésében is tervsze­rűen valósítjuk meg elhatá­rozásainkat. A szövetséges hadseregekkel végrehajtott közös gyakorlatok is bebizo­nyították: a magyar néphad­sereg felkészültségét, harc­értékét tekintve, méltó part­nere a Varsói Szerződés töb­bi hadseregének. A vitában felszólalók kö­zül többen hangsúlyozták, hogy a korszerű technika, a megnövekedett feladatok a bevonuló fiataloktól és a hi­vatásos katonáktól alapo­sabb felkészülést igényel­nek. A különböző alegységek hétköznapjairól beszámolva a katonafiatalok elmondták, hogy mind gazdagabbak a művelődési, a szórakozási le­hetőségek, ma már nem rit­ka, hogy a kisebb-nagyobb katonaközösségek szabad ide­jüket is együtt töltik el. A vitából kitűnt: a kato­nafiatalok értik, elfogadják a párt politikai céljait, ké­szek tetteikkel is kifejezői egyetértésüket a fejlett szo­cialista társadalom építéséért és védelméért megfogalma­zott programmal. Az ifjúsági aktívaértekez­let Csémi Károly zárszavá­val ért véget. Ebben az évben megkezdődnek a lakossági gázszolgáltatások Sarkadon. A központi orvosi rendelőben már gázkazánok mű­ködnek (képünkön), és ha elkészül a gáznyomás-szabályozó telep a lakásokban is felszerelhetik a fűtőtesteket Fotó: Fazekas László Ünnepélyes zászlólevonás a Gellérthegyen Szerdán a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással le­vonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyeket a szov­jet hadsereg és haditengeré­szeti flotta megalakulásának 64. évfordulója alkalmából vontak fel. Vezető népi ellenőrök továbbképzése A népi ellenőrzés elmúlt évi tevékenységéről, idei fel­adatairól, továbbá napjaink gazdasági és pénzügy-politi­kai kérdéseiről tanácskoztak szerdán a KNEB-főosztály- vezetők és a megyei NEB- elnökök továbbképző tanfo­lyamának résztvevői. A KNEB velencei oktatási és továbbképző intézetében hét­főn kezdődött előadás- és szakmai konzultációsorozat szerdai munkanapján részt vett Németh Károly, Az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A Politikai Bizottság tag­ját Szakali József államtit­kár, a KNEB elnöke tájé­koztatta a népi ellenőrzési munka tapasztalatairól, ter­veiről, s szólt arról is, hogy a továbbképző intézetben év­ről évre több ezer társadal­mi és hivatásos népi ellen­őr fejleszti szakmai ismere­teit. Ezt követően Németh Ká­roly a népi ellenőrzés köz­ponti és területi szervei ve­zető munkatársainak tájé­koztatást adott időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Gázolajjegyekkel manipuláltak Sikkasztókat ítélt el a megyei bíróság Hat napon-át tárgyalta a Gyulai Megyei Bíróság Bur­ka István és öt társa bűn­ügyét. Társtettesként, folyta­tólagosan elkövetett sikkasz­tás és más bűncselekmények elkövetésé miatt kerültek a vádlottak padjára. A bizo­nyítási eljárás fényt derített arra, hogy több éven ke­resztül manipuláltak a gáz­olajjegyekkel, és jelentős haszonra tettek szert. A visszaélések 1977 augusz­tusában kezdődtek. A szálak Burka István elsőrendű vádlott és felesége kezében összpontosultak. Az elsőren­dű vádlott az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ által szabad- kasszás egységként üzemel­tetett csanádapácai üzem- anyagtöltő-állomásnak volt a vezetője, felesége pedig a helyettese. Beosztásukkal visszaélve, az üzemanyag- kútnál gázolajat tankoló gép­kocsivezetőktől jelentős mennyiségű gázolajjegyet vá­sároltak fel. De az is előfor­dult, hogy gázolajjegyek el­lenértékeként benzint, vagy háztartási tüzelőolajat szol­gáltattak ki. 1981. április 30- án leplezték le őket. Több mint három éven keresztül mintegy 954 ezer liter gáz­olajat számoltak el névér­tékben az ÁFOR-nál úgy, hogy erre árualapjuk nem volt. A felvásárolt gázolaj­jegyek értéke meghaladta a 4 millió 273 ezer forintot. Á jegyek többségét a medgyes- bodzási Egyetértés, a nagy- kamarási Ságvári, a magyar- bánhegyesi Egyetértés Ter­melőszövetkezetek gépkocsi- vezetőitől vásárolták fel. Ese­tenként azonban másoktól is vásároltak gázolajjegyeket, illetve gázolaj helyett ben­zint vagy tüzelőolajat szol­gáltattak ki. Ilyen módon a házaspár egymillió 400 ezer forint nyereségre tett szert. Az eltulajdonított összeget természetesen saját szükség­letükre fordították. Lányuk részére gépkocsit, telket vá­sároltak, és az összeg jelen­tős részét házépítésre fordí­tották. A tárgyaláson az is igazolást nyert, hogy az üzemanyag jegyek többségét Burka István vásárolta meg, de esetenként a felesége is vett belőlük. Tudtak egymás cselekményéről. A visszaélé­sekből befolyt nyereséget kö­zösen használták fel. A harmadrendű vádlott, Kovács András, a magyar- bánhegyesi Egyetértés Ter­melőszövetkezet gépkocsive­zetője, 1978. januárjától kezdve mintegy 34 hónapon keresztül gépkocsijánál je­lentős üzemanyag-megtaka­rítást ért el. Ebből 5600 li­tert adott el összesen 22 ezer 800 forintért Burkának. Az elsőrendű vádlott először két forintot fizetett literenként, később pedig 3 forint 50 fil­lért. Mihály István, a ne­gyedrendű vádlott, a nagy- kamarási Ságvári Termelő- szövetkezetben volt gépko­csivezető. Ö is mint vádlott­társai, egyes szállítások al­kalmával üzemanyagot taka­rított meg. Több mint egy éven keresztül ezer liter ér­tékű gázolaj jegyet adott el. Az így szerzett pénzt saját céljára fordította. Mihálynak Burkáék 3 forintot fizettek literenként. Időközben az okozott kárt azonban megté­rítette a termelőszövetkezet­nek. Csicsely János ötödren- dű vádlott, a medgyesbodzá- si Egyetértés Termelőszövet­kezet gépkocsivezetője 1980. januárjában kapcsolódott be (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents