Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-24 / 46. szám

1982. február 24., szerda o „Bankett”-premier Vészlön Tegnap délután megyei filmpremiernek adott ott­hont a vésztői mozi. Itt mu- tatták be Gazdag Gyula ren­dező és Roska Katalin szer­kesztő dokumentumfilmjét, a Bankett címűt. A film a felszabadulást követő na- pok-hónapok történelemfor­máló eseményeit eleveníti fel az egykori történések szereplőinek megszólaltató' sával. A mindvégig érdek­feszítő, riportszerű film köz­ponti témája az úgynevezett Rábai-féle vésztői köztársa­ság; a háborúból ocsúdó or­szág újjáépítésének egy sa­játos, történelmi megítélés szempontjából még nem tel­jesen tisztázott képződmé­nye. A filmpremiert — amelyen a rendezőn kívül részt vet­tek a szereplő vésztőiek, va­lamint a járási, és a községi vezetők is — ankét követte a helyi könyvtárban. A részt­vevők forró hangulatú' vitá­ban újraélték a „vésztői köztársaság" új életet terem­tő, bár hibáktól és elhajlá­soktól sem mentes napjait. A megyénkben bizonyára nagy érdeklődéssel várt fil­met a következő hetekben vetítik a mozik. Tegnap Eleken megrendezték a hagyományos téliizö busó­járást. A maskarába öltözött fiatalok — ki lovon, ki csak gyalogosan — végigvonultak a nagyközség utcáin. Betértek az iskolába is, ahol a gyermekek kitörő örömmel, s nem ki­sebb ijedelemmel fogadták őket Fotó. Martin Gábor Szakszervezet az egészségügyért Tegnap, kedden délután ülést tartott Békéscsabán, az SZMT székházában az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Békés megyei bizottsága. Elsőként Csamangó Vilmos titkár ismertette a megyei bizottság 1982-es munkaprog­ramját és első félévi ülés­rendjének tervezetét. Ez év­ben kiemelt feladatként ke­zelik a munkahelyek szociá­lis tevékenységének javítá­sát, a munkavédelem meg­előző tevékenységének erő­sítését; segítséget kívánnak adni a munkavédelmi sza­bályzatok elkészítéséhez, s felmérést terveznek „Az öt­napos munkahét hatása a dolgozók élet- és munkakö­rülményeire” témakörben. Az előadó elmondotta, mit szándékoznak tenni az agi- tációs, kulturális és propa­gandamunka további javítá­sa érdekében, s az üzemi és munkahelyi demokrácia erő­sítéséért. A munkaprogram meg­tárgyalását követően az el­múlt évi akcióprogramot ér­tékelték, majd a megyei ta­nács egészségügyi osztálya és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bi­zottságának együttműködé­si akcióprogramját vitatták meg. Végezetül a középszin­tű ifjúsági parlament anya­gát véleményezte dr. Hor­váth Éva, megyei főorvos. G. K. Kiscsoportok Újkígyóson Az újkígyósi művelődési ház ódon, felújításra szoruló épülete 16 kiscsoportnak ad otthont. A kiscsoportok leg­nagyobb részének tagjai ál­talános iskolások. A társa­dalmi ünnepségek, megemlé­kezések gyakori közreműkö­dői az irodalmi színpad tag­jai. Ök most a márciusi kul­turális seregszemlére készül­nek. Különböző szakkörök nyújtanak itt lehetőséget ar­ra, hogy az. iskolában meg­szerzett ismereteiket bővít­sék a tanulók. Ilyen például a földrajz- és a rajzszakkör. Természetesen vannak a művelődési házban olyan szakkörök, is, amelyek tag­jai a felnőtt korosztályt kép­viselik. Ezek közé tartozik a szülők klubja, melyben két­hetenként tartanak külön­böző témájú előadásokat. Legközelebb február 25-én, csütörtökön este fél 7-től „A kisgyermekek játékai, kép­zelete, fantáziája” címmel hallhatnak előadást a szü­lők. A hímzőklübba járó asz- szonyok, leányok sem csu­pán a népművészetek iránt érdeklődnek. Kitűnik ez a számukra tartott előadások témáiból is, február 22-én például az öröklés jogi kér­déseiről lesz szó. Akik pedig a nyelvtanulás iránt érdek­lődnek, tagjai lehetnek a német nyelvklubnak, amely ez év január elején kezdte meg működését. Sajnos, ide még kevesen járnak. A nyug­díjasklub tagjainak foglal­kozásaikon régi, nagy sikerű filmeket vetítenek. L. J. Kisiparosok Békésszentandráson Az elmúlt három év adatait alapul véve. 1979-ben 38. tavaly már 45 önálló kisiparos műkö­dött Békésszentandráson. míg az ilyen tevékenységet folytató nyugdíjasok száma (6) változat­lan maradt. Több. mint kétsze­resére emelkedett a munka- viszony mellett iparjogosítvány- nyal rendelkezők száma, ugyan­is a korábbi hat helyett. 1981- ben már 14 személy kapott en­gedélyt a településen. A felmérésből kiderült, hogy három esztendő alatt mindösz- sze egy esetben kellett vissza­vonni az iparjogosítványt társa­dalombiztosítási és KIOSZ-tag- sági díj elmaradása, illetve adó­tartozás miatt. Többen viszont nyugdíjba vonulással. vagy munkaviszony létesítésével kap­csolatos okokra hivatkozva ad­ták vissza iparjogositványuk-at. Sajnos. jelenleg is hiányszak­mának számít a bádogos, víz­vezeték- és központifűtés-szere­lő: továbbá a szobafestő, cipész, kozmetikus: valamint a férfi-, nőifodrász is. Ugyancsak a visz- szatérő gondok közé sorolható — főként a fuvarosoknál és kőműveseknél — az úgynevezett köztartozások kiegyenlítése. Ta­valy. főként az utóbbiak ese­tében merültek fel panaszok a lakosság részéről. Ezeknek az volt az oka. hogy a felvállalt munkát az érintettek nem fe­jezték be határidőre. A tanács és a KIOSZ között rendszeres és kölcsönös tájé­koztatáson, konzultáláson alapuló szoros kapcsolat van. A kisipa­rosok gyűlésein a tanács 2—3 képviselője is részt vesz. A ta­pasztalatok szerint — mint je­leztük — egyre többen válta­nak működési engedélyt mun­kaviszonyuk fenntartása mellett. Például az'idén már nyolcán fordultak ilyen kérelemmel a tanácshoz. Akadt viszont olyan, aki a megváltozott társadalom­biztosítási rendelkezés, illetve a forgalmi adó növelése miatt kér­te működési engedélyének meg­szüntetését. Ami a magánkereskedők szá­mát illeti, ez ötről (1979) ki­lencre (1981.) növekedett. A ma­gánkereskedői igazolványok ki­adása előtt a tanács minden esetben kikéri a Békés megyéi KIOSZ véleményét, s közösen egyeztetik az elgondolásokat. A kapcsolatok fenntartását, szo­rosabbra fűzését a jövőben is szorgalmazzák az érdekelt szer­vek azért, hogy ezzel is javít­sák a lehetőségekhez mérten a lakosság ellátásának színvo­nalát a településen.-y-n Várakozunk. Minden hétfőn korán reggel rengetegen állunk Szarvason az autóbusz-pályaudvaron. Amikor végre befut a 6 óra 20 perces busz, megindul a tolakodás, a prés. S ezt még csak nem is lehet udvariatlanságnak nevezni. Hiszen a küzdelem tétje: menni, vagy nem menni. S néha sike­rül is mindenkinek az előbbi. De előfordul, hogy jó né- hányan lemaradnak. Akik feljutottunk, levegő után kap­kodva préselődünk, az ottmaradók pedig a dühtől nem jutnak levegőhöz. Aztán a Szarvasi Állami Tangazdaság gépjavító gyáregységénél sokan leszállnak. Munkába mennek a gépjavítóba. Mi pedig nemcsak levegőhöz, de szerencsés esetben még ülőhelyhez is jutunk, s kényel­mesen utazunk tovább. Akik pedig az autóbusz-pálya­udvaron maradtak, kénytelenek várakozni. A távolság a pályaudvar és a gépjavító között kb. három kilomé­ter. Békéscsabáig pedig negyvenöt. S a várakozók közül jó néhányan a megyeszékhely­re, nyolc órára járnak be dolgozni. Velük vajon mi lesz? Mennek a következő, pontosan egy óra húsz perc múlva induló járattal? <lj) Békés megyei táncosok Miskolcon (Tudósítónktól) A napokban rendezték a 9. országos formációs tánc- bemutatót Miskolcon, a vá­rosi sportcsarnokban. A tár­sastánc külföldi és hazai képviselői mellett szép si­kerrel szerepeltek a Békés megyei táncosok is. Csáki Emília vezetésével. A szarvasi fiatalok angol- keringőt és cha-cha-chat, a gyomaiak bécsi keringőt és polkát mutattak be, a szeg­halmiak „jive”-t és „beat”-et táncoltak. A bemutatók és gálaest után baráti találko­zón vettek részt a táncosok, az őket kísérő táncoktatók, valamint Miskolc város ve­zetői és a művelődési intéz­mények képviselői. A há* romnapos programot a nép­művelők és táncpedagógusok országos konferenciája zárta. Medgyesi Lászlóné Gyulavári kulturális élete A közelmúltban Banadics Márton elnökletével ülést tartott a HNF Gyula városi elnöksége. Ezen Kubicza Béla kirendeltségvezető adott tájékoztatást Gyulavári kul­turális életéről. Elmondotta egyebek között, hogy 16 ál­talános iskolai tanterem áll a tanulók rendelkezésére, amely egylőre elég ahhoz, hogy a tanítás egy műszakos legyen. A következő tanév­re sok új első osztályos irat­kozik be, s elhelyezésüknél gondok lesznek. Jelenleg 27 nevelő foglalkozik a tanulók­kal, a szakos ellátás 85 szá­zalékos. Rövidesen megoldó­dik a testnevelés-oktatás gondja, mert hozzákezdenek egy tornaterem építéséhez. A könyvtár állománya kielégíti az igényeket. Ide az elmúlt évben 670-en iratkoztak be. Több, mint 11 ezer kötetből és 200 hanglemezből válo­gathatnak. Mozielőadást he­tente háromszor tartanak, ami elegendő is, ám a rho- zihelyiség sürgős felújításra vár. A tájékoztató után szó volt az elnökségi ülésen a tavaszi ünnepekre való fel­készülésről és a tavaszi fá­sításról, valamint az elmúlt évben végzett társadalmi munkáról. B. O. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. FEBRUÁR 22-ÉN: Trab. Hyc. Lim. (Bp.) 11 902 Trabant Lim. (Bp.) 7571 Trabant Lim. (Győr) 6023 Trabant Lim. (Debrecen) 4104 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 7053 Trabant Lim. Spec. (Győr) . 6343 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 3273 Trabant Combi (Budapest) 3637 Trabant Combi (Győr) 3097 Wartburg Lim. (Bp.) 6935 Wartburg Lim. (Győr) 3885 Wartburg de Luxe (Bp.) 7690 Wartburg de Luxe (Győr) 4118 Wartb. de Luxe tolót. (Bp.) 1337 Wartb. Lim. tolót. (Bp.) 1013 Wartburg Tourist (Bp.) 2627 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 (Budapest) 5368 Skoda 105 (Győr) 4394 Skoda 105 (Debrecen) 4178 Skoda 120 (Budapest) 7340 Skoda 120 (Győr) 5008 Skoda 120 (Debrecen) 3994 Lada 1200 (Budapest) 15 628 Lada 1200 (Debrecen) 9799 Lada 1200 (Győr) 1584 Lada 1300 (Budapest) 6498 Lada 1300 (Debrecen) 4660 Lada 1300 (Győr) 1280 Lada 1500 (Budapest) 7159 Lada 1500 (Debrecen) 5483 Lada 1500 (Győr) 1874 Lada Combi (Budapest) 3891 Lada Combi (Debrecen) 1552 Lada 1600 (Budapest) 2780 Lada 1600 (Debrecen) 1380 Moszkvics (Bp.) 11 342 Polski Fiat 126 (Bp.) 11 487 Polski i Fiat 126 (Győr) 4121 Polski i Fiat 1500 (Budapest) 2581 Dácia (Budapest) 4865 Dácia (Debrecen) 4311 Zaporozsec : (Bp.) 243 Szemlélet és gyakorlat Ideológiai munka a pártalapszervezetben M i tagadás, nemritkán előfordul, hogy cso­dálkoznak, ha valaki „átlagos” pártalapszervezet­ben az ideológiai munka- fe­lől érdeklődik. A kulturális vagy oktatási intézmények­ben magától értetődő — hallani ilyenkor a választ —, de ugyan miféle ideológiai tevékenység folyhat egy for­gácsoló üzemben, egy tehe­nészetben, vagy mondjuk a könyvelésben? Pedig, ha csak egy kicsit is elmélye­dünk az ideológia fogalmá­nak értelmezésében, hamar rádöbbenhetünk, hogy ezek nagyon is színterei lehetnek. Hiszen az ideológiák egyál­talán nem valamiféle elvont nézetrendszerek, hanem olyan eszmék, amelyek köz­vetlenül vezérlik az embe­rek társadalmi cselekvését, meghatározzák a környeze­tükhöz fűződő viszonyukát, mindennapi magatartásu­kat. S ha egy pártszervezet — működjék bármely terü­leten — eleget kíván tenni rendeltetésének, akkor sem­miképpen nem térhet ki az elől. hogy céltudatosan for­málja saját tagjai, s a kör­nyezetében élő emberek gon­dolkodását, világszemléletét. Sőt, éppenséggel legfőbb teendői közé kell sorolja a szocialista eszmék szünte­len terjesztését, a párt poli­tikáját meghatározó elvek széles körű, meggyőző elfo­gadtatását. Ennek a munkának fontos részét alkotja a politikai propaganda, az oktatás, a különféle tanfolyamok rend­szere. Az is hasznos és he­lyeselhető, ha a pártszervezet fórumain, a taggyűlésen, vagy a pártcsoport-megbe- szélésen olykor napirendre tűznek egy-egy elméleti-ide­ológiai kérdést, s elmélyed­nek összefüggéseiben. Ám aligha lenne helyes az ideo­lógiai munkát csupán erre szűkíteni. Ez a munka ugyanis csak akkor hatásos, ha nem különül el a párt- szervezet tevékenységének egészétől. Rendeltetését ép­pen akkor tölti be, ha szoro­san kapcsolódik a pártszer­vezet előtt álló időszerű po­litikai feladatokhoz, segíti megoldásukat, mintegy „ideo­lógiai hátteret” nyújt ehhez. A gyakorlatban ugyanis nincsen olyan politikai té­nyező, amelynek ne lenne valamilyen ideológiai össze­függése. Gondoljuk csak el, hányszor mondjuk valamely probléma vagy feladat kap­csán, hogy ez „szemléleti kérdés”, vagyis a szemlélet befolyásolását, módosítását igényli. Hányszor emleget­jük különböző összefüggé­sekben az „emberi tényező” szerepét, utalva ezzel kap­csolatban az érintettek szán­dékára, törekvésére, az ügy­höz való „hozzáállására”. Márpedig ez utóbbiakat nagymértékben befolyásolja az az értékrend, amit az adott kollektíva tagjai elfo­gadnak, a helyesről és hely­telenről, a követendőről és elvetendőről vallott felfogá­suk. Világnézetükre, erköl­csi felfogásukra tehát óha­tatlanul hatni szükséges, ha az ilyen ügyekben el akar­juk érni cselekvő közremű­ködésünket,' vagy valami­I Szakmunkástanuló bemutatója Gyulán A gyulai 613. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola szerezte meg a rendezés jogát annak a nagyszabású amatőr mű­vészeti bemutatónak, amely február 26—28-án lesz Gyu­lán. A Művelődésügyi Mi­nisztérium által a szakmun­kástanulóknak meghirdetett művészeti versenysorozatban a citerazenekarok területi bemutatójára kerül sor. Tíz városból 13 szakmun­kásképző intézet együttese és szólistája érkezik 26-án. pén­teken este Gyulára. Másnap, lyen kérdésben a korábbi magatartás módosítására kí­vánjuk rábírni őket. Vegyünk csak egy olyan időszerű dolgot, mint az anyagi ösztönzés megjavítá­sa. a teljesítmény növelését segítő differenciálás erősíté­se. Közismert, hogy ennek egyik legfőbb akadálya az egyenlőségről alkotott le­egyszerűsítő felfogás, amely útját állja olykor égetően szükséges változtatások ke­resztülvitelének is. Előbbre lépni ilyen esetben lehetet­len az ideológiai ráhatás, vagyis az egyenlőség helye­sebb értelmezésének kiala­kítása nélkül. De utalhat­nánk arra is, hány helyen szegik kedvét a kezdeménye­zőkész, vállalkozó emberek­nek a környezetükben ural­kodó visszahúzó tudati be­idegződések. Mint ahogy — más oldalról — a közösség' ügye nem egy esetben szen­ved hajótörést az egoizmus, az önzés, a közömbösség szemléleti-magatartási záto­nyain. Mindez azt is jelzi, hogy az ideológiai munkát nem lehet uniformizálni, egy kap­tafára húzni. Az adott párt- szervezet működési területén uralkodó konkrét állapotok döntik el, hogy mit helyezze­nek előtérbe, mire összpon­tosítsák erőfeszítéseiket. S yez a célmegjelölés nem is szólhat egyszer s minden­korra, örök időkre. Ha vál­toznak a körülmények. a feladatok, újból és újból meg kell fogalmazni az ideo­lógiai munka időszerű cél­jait. Gondos és körültekintő elemzés nélkül mindez nem megy. A pártszervezetnek mindig számításba kell ven­nie, hogy a különféle gya­korlati iépések, intézkedé­sek miként hatnak a köz­szellemre, várhatóan milyen jellemvonásokat, felfogáso­kat erősítenek. Mint ahogy az ideológiai célok megjelö­lése során sem feledkezhet el soha a gyakorlati munka szükségleteiről. Mindezt a folytonosan változó viszo­nyok közepette nem könnyű megtenni, de hát nem utol­sósorban éppen ebben rej­lik a politika művészete. Az ily módon felfogott ideológiai munka a pártszer­vezet egész kollektívájának az ügye. Ezért is szükséges a párttagok felkészültségét, képzettségét, és ilyen irányú készségét szüntelenül növel­ni. Nem mond ellent ennek a kollektív felelősségnek, ha utalunk a képzettebb pártta­gok, az értelmiségiek kü­lönleges szerepére. Célszerű, ha ők az ideológiai munká­val kapcsolatban állandó vagy időleges pártmegbíza­tásokat is kapnak. a politikai szükségle­tekből kiinduló céltu­datos szemléletfor­málás tehát szerves és elvá­laszthatatlan része kell le­gyen az alapszervezeti párt­munkának. Minél tűdatosabb és átgondoltabb ez az ideo­lógiai munka, annál sikere­sebben oldhatja meg egyéb irányú teendőit is a pártszer­vezet. Gyenes László citerások szombaton az Erkel Ferenc Művelődési Központ és Ifjú­sági Ház színháztermében délelőtt 9 órakor Dér Lajos tanácselnök-helyettes nyitja meg a versenyt. A tervek szerint délután 4 órakor lesz az eredményhirdetés és a díjkiosztás. A vacsora után a gyulai szakmunkástanulók Délibáb ifjúsági klubja lát­ja vendégül a citerásokat. Másnap délelőtt a fiatalok a város nevezetességeivel is­merkednek, majd hazautaz­nak. (ni)

Next

/
Thumbnails
Contents