Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-21 / 44. szám
NÉPÚJSÁG 1982. február 21., vasárnap Mérlegen a mérleg a Generálban Egyelőre ugyancsak a vezetők elemzik az elmúlt évi gazdálkodásról frissen elkészült mérlegadatokat a békéscsabai Generál Ipari Szövetkezetben, de rövidesen a széles tagság elé kerül megvitatásra. A kimutatások szerint a csaknem 'húszféle tevékenység között a lakossági szolgáltatásban a mérlegjavító részleg ugyan az előirányzott tervének csupán 54 százalékát teljesítette — a szövetkezeti összkép azonban korántsem ilyen lesújtó. Sőt. Ha most utólag kissé túlzottnak is tűnnek a tavalyi tervelőirányzatok, összességükben fél százalékkal teljesítették túl azokat a lakossági szolgáltatásokban. Ezen belül figyelemre méltó, diogy a mintegy húszmilliós árbevételnek 52 százalékát a gebines részlegek adják. Itt a többtermelés mindenekelőtt a létszámnövekedés eredménye. A közös műhelyekben tevékenykedő tagság a múlt évi bázisnál hht százalékkal többet produkált, ám az előirányzott tervtől mintegy hárommilliós árbevétellel elmaradt. Első tanulságként szűrhető le a mérlegadatokból, hogy a ge- binesek működésének szabályszerűségét az idén jobban előtérbe kell állítani, míg a közös műhelyekben levő tartalékok feltárását intenzívebben szükséges szorgalmazni. (A tervlemaradás egyik oka az építőipari részlegben például az, hogy nem jött létre a javításokat ellátó komplex brigád.) A fogyasztási szolgáltatások területén a bázishoz viszonyítva 23,9 százalékos a növekedés, ami csaknem 11 millió forintos többletet jelent. összessítve: a tervezettnél kedvezőbben alakult az árbevétel, ami az előirányzott célt 8,2 százalékkal (6,5 millió forinttal) haladta meg. A tavalyelőtti szinthez képest 12 milliós a növekedés. A szolgáltatási árak emelkedése különösképpen. nem csökkentette a lakossági igényeket, sőt: egyes ágazatokban, mint például a nyári időszak alatti lakáskarbantartási tevékenység, az igények meghaladják a kapacitást, és ezért csak hosz- szabb határidőre tudnak munkát vállalni. Más területen viszont, mint például a gépkocsijavítóban, csökkent a vállalási határidő, mert jobbá váltak a munkakörülmények, az új beruházások megvalósulása révén. Javult a szolgáltatás kulturáltsága a hűtőgépszerelő részlegben is, az üzembe helyezett műhelyépület és vállalóhelyiség kapcsán. A kedvezőbb változások legfőbb oka azonban az 1981-es üzem- és munka- szervezési tervben foglalt elképzelések megvalósulása, s nem utolsósorban az, hogy a fizikai dolgozók ösztönzésére minőségi prémium- rendszert vezettek be, mely a rendelők érdekeit is szolgálja. Jobbak is lehetnének az eredmények, ha egyes részlegeknél (az autó- és motorjavító, karosszérialakatosok, stb.) nem hátráltatná a munkát a létszámhiánygond. A meglevő nehézségek (alkatrészhiány stb.) és fogyatékosság ellenére is, folyamatosan újuló munkakörülmények között, és egyre hatékonyabban halad a termelés a megye legtisztább profilú szolgáltatószövetkezetében. Ez kitűnik a nyereséglecsapódásból, ami a tervezett 5 millióval szemben lényegesen több lett: mintegy 9,6 százalékos. Az új műhelycsarnokok révén magasabb színvonalúvá válhatott a munkaszervezés, a gépesítettség, javulhatott a műszerezettség, nőtt a munka termelékenysége, és ugyanakkor csökkentek az anyag- és énergiaráfordítások, vagyis a rezsiköltségek. Az egy főre jutó nyereség ilyen módon 13 545 forintról 15 816 forintra emelkedett. A szövetkezet azon kevesek közé tartozik a megyében, amelyikben tavaly nőtt az állományi létszám. Huszonnégy új dolgozóból csupán kettő a nem fizikai állományú. A központilag engedélyezett bérfejlesztés 4 százalékos volt ugyan, de az eredmények évközben lehetővé tették, hogy saját erőforrásból, még 3,5 százalékkal emeljék a bérszínvonalat, plusz adómentesen. így a tervezett bérkifizetés átlagosan 48*120 forintról 48 446 forintra növekedhetett. Jól jellemzi a múlt évi tevékenységüket a dinamikusan növekvő ügyfélforgalom. Tavaly mintegy 83 113 megrendelő kereste fel kisebb-na- gyobb javítás végett a szövetkezet részlegeit, s ez a szám 22,3 (!) százalékkal magasabb a tavalyelőttinél. A Generál az idén tovább fejlődik. Tavaly csaknem 4 milliós beruházással helyezték üzembe a fényezőudvart (lefedték), vásároltak új gépeket, berendezéseket, két tehergépkocsit (az egyik autómentő). A továbbiakban új akkumulátortöltőt és asztalosműhelyt hoznak létre, s 1982-ben befejezik a bar- kácsműhely és -bolt építését. A gépek, berendezések jobb kihasználása végett, az igényeknek megfelelően a közeljövő feladatává teszik a két műszak megszervezését, az autójavítóknál. V. D. Akiket megigézett az utazás varázsa Az idegenforgalom jól jövedelmez. A múlt évben több külföldi járt hazánkban, mint ahány lakosa van az országnak. Tőlünk is sokan utaztak a határon túlra, ismerkedve más népek kultúrájával, szokásaival. Az utazás divatját éli. A modern „népvándorlás” közelebb hozza az országokat. Erősíti a népek közötti megértést. A többség csoportokban utazik. Hogy mennyit sikerül megismerni az idegen országból, az nem kis mértékben az idegenvezetőn múlik. Sok esetben az ő magatartásán, felkészültségén keresztül ítélnek meg minket -is. Nem véletlen, hogy az idegenvezetőket utazó követeknek nevezték el. A hazánkba érkező külföldi csoportokat is ők kísérik, napokat, heteket töltenek velük. A turisták rajtuk keresztül ismerik meg tájainkat, kulturális értékeinket és életünket. Viselkedésük perdöntő. Megnyerő avagy kevésbé szép tulajdonságaik tükörképe. Mert általuk látnak minket. Éppen ezért felelősségteljes munka az idegenvezetés. Nem véletlen, hogy megyénkben is megindult a képzés. Március végén 49 hallgató tesz vizsgát Békéscsabán. Közülük hárommal beszélgettünk, akiket megigézett az utazás varázsa. A villanyszerelő — Szenvedélyem az utazás — vallja Szelcsányi György. Tizenhárom éve dolgozik a Kner Nyomdában. Ott volt tanuló, majd szakvizsgát tett. Most villanyszerelő. — Hogyan kezdődött? — A gyermekkoromban. Nagyszüleim Szlovákiában élnek. Többször meglátogattam őket. Gimnazista voltam, amikor bebarangoltam az Alacsony-, és a Magas- Tátrát. — A nyelv nem okozott nehézséget? Sikert aratni kalákában Hát nem idegesítő ez a Bőrönd Ödön? Ahogy „ül a kövön, ül a kövön, fekete színű bőröndön?" És mégis — vagy talán épp ezért? — úgy beleragad ez a buta kis dallam a buta kis szövegével a fülünkbe, mint bogáncs a nadrágba. Tájékozatlanság ide vagy oda, nekem bizony Bőrönd Ödönön kívül sem* mi más nem jut az eszembe, amikor ezt hallom: Kaláka. Pedig, mint Huzella Péter, az együttes gitárosa, énekese, rajzművésze, és még ki tudja, mi mindene mondja, egy nemzedék nőtt már fel ezen a zenén. A kezdésről nem szívesen beszélnek; ki tudja miért? Pedig egy közösségnek nem mindegy, egykét év avagy évtized áll-e mögötte. Márpedig a Kaláka esetében évtizedes múltról lehet beszélni. Igaz, 1969-ben, amikor négy műszaki egyetemista fiú összeállt — csak úgy kedvtelésből — zenélni, még más tagokból állt az együttes. Gryllus Dániel — aki vállalja a zenekarvezetői ti-- tulust — így beszél erről az időszakról: — Ösztönösen kezdtük el az egészet. Ha mindenáron elődöt keresünk. Tolcsvayék akkori zenéje állt hozzánk a legközelebb. Abból nőtt ki a mi muzsikánk, amelyről úgy érezzük, hogy most maximálisan egyéni. Nem könnyű műfajba sorolni bennünket: ezt a zenét általában folknak titulálják. A versek megzenésítésén kívül készítünk filmzenét, színházi zenét is. Ősszel jelent meg a második lemezünk „Az én koromban” címmel. Itt. Békéscsabán még lehet kapni. — Elégedettek vagytok a lemezzel? — Igen, de már látjuk a hibáit. A visszhangja egyébként, általában pozitív volt. Az első lemezünkön XX. századi magyar verseket ze- nésítettünk meg, a mostanin találhatók erdélyi és jugoA közönség „Munkában" a Kaláka szláviai magyar költők is. Igyekszünk mindig a versből kiindulni, s a hangulatát, mondanivalóját figyelembe véve írjuk hozá a zenét. Általában kollektív szerzeményként. — Mire készültök, hol dolgoztok mostanában? — Mindig készülünk új felvételre. Szeretnénk Arany- balladalemezb és gyereklemezt kiadni. Aztán itt vannak a hazai és a külföldi vendégszereplések. A legtöbbet Ausztriában jártunk, de nagyon jól sikerült például a tavalyi erdélyi turnénk. Jó lenne az idén megismételni. Havonta játszunk a Marci- bányi téri ifjúsági házban, rendszeresen fellépünk a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola klubjában és gyakran megfordulunk vidéken. — Békés megyében felnőtt- és gyermekközönség előtt is felléptetek. Melyik korosztály az igazi közönségetek? — Az óvodásoktól a felnőttekig mindenkinek játszunk. Jóformán ugyanazt a műsort, csak a játékstílusban van különbség. És persze a gyerekeknek József Attila, Örkény István, Jeszenyin költeményei helyett inkább Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Tamkó Sirató Károly verseit tolmácsoljuk. Békéscsabán, a Szabó Pál téri általános iskolában arról is meggyőződhettem, milyen sikerrel. Gryllus Dániel, Huzella Péter, Becze Gábor és Radványi Balázs hamar meghódította a közönséget. Nem is lehet azt nevetés nélkü] kibírni, amikor a pelikán megszólalásig hű hangját kicsalják valami fura hangszerből. És lehet-e némán hallgatni Tamkó Sirató Károly énekre bizsergető, megzenésített rigmusát: „Volt egyszer egy ponty / úszott, mint a pinyt ' Utána a pinty Repült, mint a ponty ... ?” A gyerekek szerint nem lehet. De még a szülőket is csak jólneveltsé- gük és valamiféle szemérem tartotta vissza attól, hogy együtt énekeljenek a Kalákával. Ügy. mint valamikor a kalákában afató. jókedvű falusiak. — gubucz — Fotó: Martin Gábor Az eredeti szakmámat nem adom fel — Anyanyelvi szinten beszélem a szlovákot, hiszen Békéscsabán, a szlovák gimnáziumban végeztem. A feleségem is szeret utazni, ö is a Knerben dolgozik. Első utunk Görögországba vezetett. Jártunk Ausztriában, Svájcban, Olaszországban. Fantasztikus volt az út a három hágón — Furka, Grimsel, Schusten — keresztül. Trabanttal tettük meg. — Csoportos utazásban is részt vett? — Egyszer, mégpedig 1968- ban. Az IBUSZ-szal Romániában és Bulgáriában jártunk. Kényelmes, gondtalan utazás volt. Az IBUSZ mindenről gondoskodott. Az idegenvezető nagy igyekezettel látta el feladatát. Fizikailag is megterhelő az ilyen munka. — Mikor határozta el magát az idegenvezetésre? — Vagy 10 évvel ezelőtt gondoltam először arra, hogy szívesen vállalnék ilyen feladatot. De akkoriban nagyon el voltam foglalva. Házat építettünk, született egy kislányunk is. Tavaly hallottam, hogy indul tanfolyam, hát beiratkoztam. — Milyen tervei vannak? — Az eredeti szakmámat nem adom fel. Szabadságom alatt viszont szívesen vezetnék csoportokat szlovák nyelvterületre. A röntgen- asszisztensnő — Békés megyében is vannak különleges, megragadó tájak — mondja Szabó Anikó röntgenasszisztensnő, két gyermek édesanyja. — Szép a Szanazug, sajátos hangulata van a köröstarcsai Körös-ágnak. Békés közelében a folyó egy része tájvédelmi terület. Kevesen ismerik a tatársánci ősgyepet. Olyan növények is találhatók ott, melyek máshol Európában nem nőnek. Csorvás határának védett növénye a hérics. Ezenkívül csak a messzi Vol. ga mentén tenyészik. Férjemmel és a gyerekekkel szabad időmben sokat kirándulunk. Végeredményben újra felfedeztük a megyét. Pedig én gyermekkoromat Pesten töltöttem. A budai hegyek és a Duna-kanyar jelentette a nagy élményt. — Külföldön is járt? — Bejártam Európát. Legutóbb Angliában jártam, Gretna Greenben, abban a kovácsműhelyben. ahol a monda szerint titokban eskette össze a fiatalpárokat a kovács. Jól beszélek angolul. — Miért jelentkezett a tanfolyamra. — Egyszerű, én szeretek utazni. Elhatároztam, leteszem a vizsgát az idegenvezetésből. Eddig nem volt rá lehetőségem. A gyerekek kicsik voltak, de ahogy nőnek, több a szabad időm. A tanfolyamon sokat kell tanulni. A munkahelyemen is helyt kell állnom, odahaza pedig el kell látnom a családomat. Jól be kell osztanom az időmet, hogy jusson idő a tanulásra. Különösen a földrajz és a művészettörténet köti le az érdeklődésemet. — Szívesen vállalna idegenvezetést? — Ügy, alkalomadtán, szabadság alatt, kikapcsolódásként. Állandóan csoportokat vezetni, nap mint nap utazÉddig nem volt rá lehetőségem Magyarország tetszik a legjobban ni, és felelősséget vállalni 30 —40 emberért, nagyon megterhelő. A mérnök — Édesanyám özvegyen nevelt fel kettőnket, enge- met meg a húgomat. Arra buzdított, hogy tanuljunk nyelveket. Talán azért, mert neki nem volt rá módja. 1964-ben, 13 évesen cseregyerekként Jénába utaztam. Ekkor ragadott meg az utazás, szépsége. — Azóta hányszor járt az NDK-ban? Bagossy László a Gyulai Húskombinátban dolgozik, mérnök. A kérdés nyomán felderül az arca. — Azt hiszem, hirtelené- ben nem is tudnám megszámolni. Éveken keresztül két- három hetenként utaztam a baráti országba. Az történt ugyanis, hogy leveleztem egy • német kislánnyal. Erfurtban orvostanhallgató volt. A levelezésből házasság lett. öt évvel ezelőtt nősültem. A kislányom négyéves. — Sikerült elsajátítani a német nyelvet? — Nagy ambícióval tanultam. A gyakori utazások sokat segítettek. A feleségemmel csak németül beszélgettünk. — Járt más országban is? — Valamennyi szocialista országban jártam. Egyéni utak voltak ezek. Csak egyszer utaztam csoporttal. Jól éreztem magamat. A csoportos utazások kitűnően vannak megszervezve. Az idegenvezetőre hárul minden gond. — Ha elvégzi a tanfolyamot, hova vezetne legszívesebben csoportot? — Bárhová Európában. A német nyelvvel a legtöbb országban boldogulni lehet. De én nemcsak külföldre gondolok. Idehaza is sok a szép látnivaló. Őszintén mondom, nekem Magyarország tetszik a legjobban. * * * — Az idegenforgalommal szemben megnőttek a követelmények. Az IBUSZ-nak jelenleg 24 idegenvezetője van. Gondolni kell a pótlásukra is. A hallgatók többsége beszéli az idegen nyelvet. Alkalmasak lesznek a megnövekedett feladatok ellátására — tájékoztatott dr. Fabulya Balázs, az IBUSZ megyei igazgatója. Scrédi János Fotó: Martin Gábor
