Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

NÉPÚJSÁG 1982, február 21., vasárnap Tananyagismétlés — filmmel Rivaldafényben: Haumann Péter és Galambos Erzsi A békéscsabai Kulich Gyu­la Ifjúsági és Üttörőház a megyei moziüzemi vállalat­tal közösen segíteni szeretné * a középiskolai érettségi előtt álló diákokat. Amennyiben a megyeszékhely középiskolá­sai — a tanintézetek igazga­tóin keresztül — kellő szám­ban jelentkeznek, úgy a kö­vetkező hónapokban a köte­lező és az ajánlott irodal­mak megfilmesítéseit levetí­tenék az ifiházban, amelyet az irodalmi alkotás írójának életművéről, az adott korról áttekintő konzultáció is kö­vetne. Ezzel az érettségi előtt álló fiatalok a filmek megtekintésével emlékeze­tüket felfrissíthetnék, köny- nyebbé válna a tanulás. Az ifjúsági ház ezekben a napokban juttatta el a kö­zépiskolák vezetőihez aján­lójegyzékét, amelyen tizen­két film címe szerepel. Az adatlapokat február 26-ig kell kitöltve visszaküldeni, amelyek alapján majd elké­szítik az „érettségis film­klub" részletes programját.- (ni) Erről' a két művészről kü­lönböző dolgok jutnak az eszünkbe. Haumann Péter a mai magyar színművészet egészen egyéni alakja: ked­ves-kegyetlen, komoly-nevet­séges, rideg-barátságos gu­miarcával a di’ámákban csakúgy otthon van, mint a komédiákban. Igazi eleme azonban talán mégis a szatí­ra. Galambos Erzsi egészen más alkat, mosolygó, szőke nőiessége jól illik az operet­tek, musicalok világába. Furcsa egy műsorban el­képzelni ezt a két más „mű­fajú” művészt. Különösen egy olyan programban, amely maga sem hétköznapi. Igaz, az ifjúsági presszóso­rozat nem számít újdonság­nak megyeszékhelyünk éle­tében. Új viszont a helyszín: február 19-én este ugyanis a Körös, illetve a Csaba Szálló helyett a Lencsési úti presz- szó volt a színhelye a „Ri­valdafény” című előadói est­nek. A szervezés sem volt szokványos, hiszen a Megyei Művelődési Központ ezúttal a baromfifeldolgozó vállalat művelődési házával együtt vállalta a házigazda szere­pét. S ugyancsak új, ám kö­vetendő példa: a zsúfolásig megtelt terem közönségét megkérték arra, hogy a mű­sor ideje alatt mellőzzék a dohányzást. S a kérésnek mindenki eleget tett, ezzel is kellemesebbé téve az est lég­körét. Persze, igazán kellemessé akkor vált a hangulat, ami­kor — csaknem egyórás ké­sés után — megjött az elő­adópár. A rövid ismerkedőt követően Hamlet színészetről szóló monológját hallhattuk Haumann Péter előadásában. Ez a komoly műsorszám azonban nem határozta meg a továbbiakat, amelyek a vidámság jegyében zajlottak. Szépen felépített, koncepció­zus, jól megszerkesztett mű­sort láthattunk, ahol minden arc-, vagy kézmozdulatnak, szónak megvolt a maga he­lye. Amellett nem nélkülöz­te az effajta előadói estek el­maradhatatlan „kellékét", a szerelve ez a vendéglátóipari egység. 'így hát, a művészet közvetlenül az asztalok kö­rül kényelmesen elhelyezke­dők előtt zajlott. Úgy, mint­ha csak egy baráti társaság­ban pattanna fel valaki, hogy elénekeljen egy operettet, vagy előadja Karinthy Fri­gyes művét: Az emberke tra­gédiáját. Persze, művészi színvonalon. Egyfajta önvallomás volt ez a műsor, de mégis nél­külözte a szokványos adato­kat. Közvetetten adott ké­pet a két színész életének, művészetének jellemzőiről, a legjobb módszerrel: sokolda­lú, s mégis egyéni arcuk megmutatásával. Mellőzve a Országos hírű a gyulai ismeretterjesztés Országszerte a VIII. kül­döttgyűlésre készülnek a TIT szervezetei. A társulat alap­szabálya értelmében ötéven­ként össze kell hívni a helyi szervezetek, csoportok köz­gyűlését, a járási-városi szervezetek küldöttközgyű­lését. amelyen be kell szá­molni az előző küldöttköz­gyűlés óta végzett munká­ról, meg kell határozni a következő időszak legfonto­sabb feladatait, s minden szinten el kell végezni a tisztújítást. így történt ez tegnap, szombaton délelőtt Gyulán is, ahol a megyében elsőként a TIT gyulai járási­városi szervezete tartotta közgyűlését az MSZMP- székházban. Az elnökségben ott volt dr. Sonkoly Kál­mán, a TIT megyei alelnö- ke, dr. Krupa András me­gyei titkár, Kovács Lajos, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára, Szigeti Zoltán, a járási hivatal elnöke és Banadics Márton, a HNF vá­rosi elnöke. Megnyitót Dér Lajos, a TIT gyulai szervezetének el­nöke mondott, amelyben ki­emelte egyebek mellett, hogy a TIT-nek a közműve­lődés eszközeivel nem egy­szerűen csak műveltséget kell teremteni, hanem szo­cialista műveltséget. A tag­ság ezt tartotta legfontosabb feladatának. A megnyitó után Fényes Péter, a TIT városi-járási szervezetének titkára adott szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz. Elmondotta, hogy a színvonalasabb előadások céljából a TIT minden év­ben előadói konferenciákat rendez 14—15 alkalommal Gyulán, és évente más-más községekben. Az előadó" • is­mereteinek bővítését, tapasz­talatok szerzését tették le­hetővé, az ide érkezett test­vértársulati előadók előadá­sai is, így az elmúlt öt év alatt csehszlovákiai, NDK, román és szovjet előadót fo­gadtak. Nagy népszerűségre tettek szert Gyulán a szabad- egyetemek és külön megtisz­teltetés, hogy Gyula rendezi az eszperantó nyári egyete- _met, amelyre az idén 20. alkalommal kerül sor. Nagy szerepe volt az elmúlt öt esz­tendőben is a 17 éve műkö­dő természettudományi elő­adóteremnek. Két évvel ez­előtt avatták fel a sarkadi természettudományi termet, ahol a szokásos előadásokon túl, nyilvános kísérletes es­tek, reprezentatív előadások mellett, konzultációkat is rendeznek érettségi előtt ál­ló, egyetemi felvételire ké­szülő fizikai dolgozók gyer­mekeinek. A szervezeti élet­ről szólva megállapították, hogy a gyulai a békéscsabai után a megye legnagyobb szervezete. Taglétszámuk el­éri a fél ezret. A TIT-elő- adások népszerűségét és egyre fokozódó látogatottsá­gát jelzi, hogy az utóbbi öt esztendőben a 13 társada­lomtudományi szakosztály, valamint a 10 természettu­dományi szakosztály több mint hatezer előadást tar­tott, amelyeknek negyedmil­lió hallgatója volt. Az elnökség beszámolója után megkezdődött a vita. amelynek során sokan fel­szólaltak és mondták el vé­leményüket, tapasztalataikat. A legjobb aktívák dicsérő oklevélben részesültek, majd megválasztották a 25 tagú járási-városi elnökséget, 35 tagot a megyei küldöttköz­gyűlésre, majd sor került a járási-városi elnökség ala­kuló ülésére. Ezen válasz­tották meg á tisztségviselő­ket. Elnöknek Dér Lajost. alelnöknek dr. Fábry Ká­rolyt. titkárnak ismét Fényes Pétert. Béla Ottó Baromfi a halüzemben A gyomai Viharsarok Halásza­ti Tsz nemrég átadott halfeldol- goző üzeme 83 millió forintba került. Ez a nagy beruházási összeg akkor térül meg hamar, ha az üzem folyamatosan ter­mel. Az alapanyagot biztosító tavak lehalászása azonban csak szeptembertől márciusig tart, ez pedig rontja az üzem ki­használását. Másik gond. hogy a szezonális üzemeltetés esetén a feldolgozó munkásainak foglal­koztatását nem tudnák biztosí­tani. Ezért határozott úgy a termelőszövetkezet vezetése, hogy bérmunkát vállal a halá­szati szezonon kívüli időszakban. A legalkalmasabb partnernek az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatot találták, amellyel megállapodtak, hogy márciustól szeptemberig baromfit dolgoz­nak fel a vállalatnak. A hal­feldolgozóban csak néhány ap­ró átalakításra volt szükség, hogy alkalmassá tegyék a ba­romfi fogadására, a dolgozókat tanfolyamon képezték át az új munkára. A márciusban kezdő­dő baromfi-szezon első hetén, naponta 3—4 ezer. a későbbiek­ben napi 8 ezer állatot dolgoz­nak fel, és fagyasztva szállítják az orosházi gyárba. m. sz. zs. spontaneitást. Hiszen enél- kül nem születik meg az a kontaktus, amely csak élő műsorokban teremtődhet; ez a pénteki másfél óra semmi­vel sem lett volna értéke­sebb, mint egy tv-műsor, vagy egy színházi est. Márpedig a közvetlenség­nek nem éreztük hiányát. Mint a színész-közönséget el­választó pódiumnak sem. Ilyesmivel ugyanis nincs fel­hakniműsorok rossz ízű ma- gakelletését, „vegyesfelvá- gottságát”. És mellőzve a mindenkinek tetszeni akarás vágyát. Szórakoztató, színvo­nalas műsort akartak adni — semmi többet. S mivel ez si­került, már igazán nem oko­zott nehézséget, hogy el­nyerjék a közönség kegyeit. — gubucz — Fotó: Szekeres András Az MHSZ békéscsabai szervezete a szovjet Vörös Hadsereg megalakulásának 64. évfordulója tiszteletére a Békés megyei ÁÉV-vel közösen légpuska- és légpisztoly-lövészversenyt ren­dezett tegnap, szombaton Békéscsabán, az Építők Művelődési Házában. A versenyen 12, hattagú csapat vett részt. Első he­lyen végzett a mezőberényi MHSZ-lövészklub. Egyéniben a férfiak közül a legjobbnak bizonyult Sári Ferenc békéscsabai, a nők közül Gregus Anita mezőberényi versenyző Fotó: Fazekas László Termésátlagok az ezredfordulón E gyik minisztériumunk tisztviselője azzal há­rította el a mezőgaz­dasági termékek várható vi­lágpiaci árairól faggatozó kér­dezőket, „ha tudnám, hogy hol, mikor, mennyi lesz az ára, akkor gazdag és gond­talan ember lennék”. Foly­tatva a gondolatmenetet, ugyanez a megállapítás lehet érvényes a termés-előrejel­zésekre is. A mezőgazdaság ugyanis köztudomásúlag olyan üzem, amelynek az égbolt a tete­je, és ezért sok, időnként hi­hetetlennek tetsző tényező határozza meg még a leg­hétköznapibb növény ter­méshozamát is. Egyáltalán nem, vagy csak nehezen le­het felbecsülni, hogy egyik évről a másikra mennyi lesz például az őszi búza termés­hozama. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az ország természeti adottságai alapján évtize­dekre előre megtervezzék: hol. miből és mennyit lehet majd termeszteni, termelni. A Magyar Tudományos Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság, és jó néhány kutatóintézet, il­letve egyetem munkatársai­tól alakult tárcaközi bizott­ságnak A mezőgazdalág ag- roökológiai potenciálja az ezredfordulóig című, 1300 ol­dalas tanulmánya négy kli­matikus évtípusra 20 éves prognózist készített. Ezek szerint az ezredfor­dulón, a természeti adottsá­gokat legjobban hasznosító vetésszerkezettel gabonafé­lékből a jelenleginek mint­egy másfélszerese, 20—22 millió tonna, lucernából, napraforgóból, takarmány- borsóból, és szójából az utóbbi években megteremett mennyiség többszöröse ter­melhető meg, miközben bur­gonyából és cukorrépából is ki lehet elégíteni a hazai szükségletet. Félreértés ne essék, ehhez jelentős mértékű talajjaví­tásra, megfelelő tápanyag­ellátásra, és gépesítésre van szükség, de pusztán az agro- nkológiai adottságokhoz iga­zodó vetésszerkezettel rövid távon is 15—20 százalékkal lehetne növelni a termésho­zamokat. Az ország körülbelül 1 290 000 hektáros gyepterü­letéből 600 000 hektáron víz­rendezéssel, műtrágyázással, öntözéssel már az ezredfor­duló előtt is meg lehetne kétszerezni a szénatermést. Ennek eredményeként csök- kenteni_ lehetne a szántóföl­di takarmánynövény-ter­mesztést, tehát nagyobb te­rület jutna a gazdaságosan exportálható növények (bú­za, kukorica) termesztésére. Ami a zöldségtermesztést illeti: az ország éghajlati vi­szonyai általában megfelelő­ek; kedvező terület- és faj­takiválasztással a zöldség­félék terméshozamait az ez­redfordulóig az utóbbi évek átlagának másfélszeresére lehetne növelni. Az időjárási szélsőségek (szárazság, ta­vaszi és kora őszi fagyok) fniatt, azonban sajnos to­vábbra is 25—30 százalékos termésingadozásra lehet szá­mítani. Magyarország minden mérsékelt égövi gyümölcs­faj termesztésére alkalmas. de a talajtípus, a csapadék- mennyiség, a páratartalom, a napfényes órák száma, il­letve a környezethez viszo­nyított magasság és a dom­borzat jelentősen befolyásol­ja a különböző gyümölcsfa­jok és -fajták termésmennyi­séget. Az ezredfordulón várha­tóan hozzávetőleg 2,2 millió tonna gyümölcsre lesz szük­ségünk. A gyümölcsösökben például az alma termésátla­gának 50—80; a többi gyü­mölcsfaj termésátlagának pe­dig 100—150 százalékkal kell emelkednie. Ehhez azonban az ezredfordulóig mintegy százezer hektáron kell gyü­mölcsöt telepíteni. A történelmi borvidéke­ken az ökológiai viszonyok a zamatban gazdag, különle­ges és jó minőségű asztali borokat adó szőlő termesz­tésére kedvezőek, bár a termelési biztonságot a szél­sőséges időjárás, főleg a téli, a tavaszi és a kora őszi fagy veszélyezteti. A jelenlegi, nemzetközi viszonylatban alacsony, 4,5 tonna körüli hektáronkénti országos ter­mésátlag az ezredfordulóig megduplázódhatna, ha az 1—1,2 .millió tonna szőlő megtermelésére alkalmas (130—140 ezer hektárnyi) szőlőültetvényt kedvező mik- roklímájú lejtős vidékre és a kevésbé fagyveszélyes alföl­di területekre telepítik. A feltételek' sora eezel még nem ért véget: évente leg­alább 5000 hektár — főleg nagy teljesítőképességű — minőségi szőlőt kell telepíte­ni. Az ország éghajlati és ta­lajviszonyai általában ked­veznek a nagyüzemi erdő- gazdálkodásnak. Az egy hektár erdőterületre jutó évi fakitermelés tekintetében a KGST-országok között Ma­gyarország az első helyen áll. Ez elsősorban annak köszön­hető, hogy a lassan növő lombos erdők jelentős részét gyorsan növő akáccal, ne­mesnyárral újították fel, és ma már ezek foglalják el az erdőterület több, mint egyharmadát. A második vi­lágháború óta több, mint fél­millió hektárnyi új erdőt te­lepítettek. Az agroökológiai lehetőségek felmérése során derült ki, hogy az elmúlt két évtizedben, a hazai fakiter­melésnek jelentős növelése mellett az erdőkben tarta­lék is képződött. E tartalé­kok és a folyamatosan kép­ződő évi fanövedék olyan jelentős, hogy megfelelő mű­szaki feltételek és fafeldol­gozó ipari kapacitás megte­remtésével az évi fakiter­melés az ezredfordulóra 20— 30 százalékkal is növelhető. A természeti adottsá­goknak a növényter­mesztés színvonalát növelő hatásai nem érvénye­sülnek automatikusan. A becsült számszerű adatokkal körülhatárolt növekedési le­hetőség kihasználása, a ter­mészeti erőforrások hosszú időn keresztül való magas szintű hasznosítása társadal­mi, gazdasági tényező ked­vező változását is feltételezi. A települések fejlesztését, az infrastruktúra-hálózat kiala­kítását, emellett a mezőgaz­daság és az azt kiszolgáló ipari bázis, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari háttér feljesztési terveit az eddiginél jóval összehangol- tabban kell kidolgozni. B. P. agrometeorológiai előrejelzés Az elkövetkező időszakban, a hét végén, és a jövő hét elején várhatóan felhős, párás idő lesz, számottevő csapadék nélkül. A hőmérséklet alakulását ködök is befolyásolják. A legmagasabb hőmérsékleti értékek általában 5 fok körül várhatók, a tartó­san ködös területeken fagypont­hoz közeli hőmérsékletek is elő­fordulhatnak. A legalacsonyabb értékek —5 fok körül lesznek, a hóval borított északkeleti terü­leteken hidegebbet is mérhet­nek. A mezőgazdasági üzemekben, gazdasagokban megkezdték a felkészülést, a tavaszi munkák­ra. Az Alföld déli részén nagv a belvízveszély. A legfrissebb jelentések szerint Békés megyé­ben a búzavetésekben nagy ká­rokat okozott a téli fagv. A jövő hét közepén előrelát­hatóan kisebb felmelegedés lesz, a kedvezőbb időjárás a mező- gazdasági előkészületek ütemét is gyorsítja majd. Jelentősebb mennyiségű csapadék a jövő* hét második felében sem várha­tó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents