Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-17 / 40. szám
1982. február 17., szerda Sorsformáló hivatás Nagy siker volt A komikai szerepben vérfrissítést hozó Nagy Mari Hogyan kerül a közönség a színpadra? Például gazdasági okokból: ha „klubszínház” módjára játszanak egy darabot, kevesebb szerzői jogdíjat kell fizetni. Camo- letti Boldog születésnapot című bohózatához ezért egy" szerre csak néhány tucat néző válthat jegyet, de ezek a kevesek aligha bánják meg tettüket. Öt nagyszerű színész viszi poénról poénra a hangulatot, nem fukarkodva' a nevettetés jó értelemben vett kellékeivel. Nehéz lenne eldönteni, ki tetszett a legjobban. Talán' a Felkai Eszter—Gálfy László kettős elegáns komédiázása? Vagy Petrozsényi Eszter fanyar, mértéktartó humora? Esetleg Forgács Tibor parádés alakítása? A kiváló színészi teljesítményeket látva, engedtessék meg egy személyes vélemény: nekem Nagy Mari színpadi berob- banása volt a legkellemesebb meglepetés. Mert új volt, eredeti, egyéni ízekkel fűszerzett. Cselédlányfigurájára emlékezve az ember hazafelé menet is gyakran el-elmosolyodik. — Buta szójátékot mondhatok csupán, de amikor a Boldog születésnapot kerül előadásra, aznap én is boldogan újjászületek — mondja Nagy Mari, amikor a színészklubban beszélgetünk a darabról. — Olyankor mindig hamarabb ébredek, és alig várom az estét, hogy a nézők elé lépjünk. Furcsa tartalommal telítődik a közönség szó, hisz valóban az emberek között, a publikumtól 1-2 méterre zajlik a cselekmény. Mi, színészek megszoktuk már ezt a helyzetet, de a nézők szorongását estéről estére fel kell oldanunk. Szokatlan ugyanis, hogy „testközelben” lehetnek részesei egy kissé a pikáns játéknak. — Különösen fontos tehát a színészek közötti jó csapatmunka. — Eddigi pályafutásom legjobb hangulatú próbáit, előadásait ajándékozták a közös munka órái. Talán azért, mert kevés ember között kevesebb a súrlódási lehetőség, de most valóban összejött egy gárda. Milyen jó lene, ha ezt a hangulatot átmentenénk más produkciókhoz is. Hiszen a színház mégiscsak az „együtt sírunk, együtt nevetünk” típusú közösségek által produkálhat figyelemre méltót. — Mi volt a mostam siker előzménye, és hogyan képzeli a folytatást? — Miskolcon és Szegeden játszottam eddig. Békéscsabára azzal a csábító „fenyegetéssel” szerződtettek, hogy nem lesz sók szabad estém. Eddig — hál’ istennek — mindez bevált. Örülök, hogy felfedezték bennem a komikai adottságokat. Volt már olyan szakember, aki szerint 40—45 éves koromra érik majd be a drámai erőm. De ki győzi azt kivárni? Játszani, komédiázni szeretnék! Előre félek, mi lesz, ha eljön a Boldog születésnapot utolsó előadása. Hiányozni fog életemnek ez a szép epizódja. Mivel a világ megy tovább, immár egy drámai szerepet próbálok Darvas József darabjában. És néha arra gondolok, hogy éppen nyolc évvel ezelőtt volt az utolsó komikai sikerem Miskolcon, s azóta most éreztem_ ismét a nevettetés örömét. — Nem bókolni akarok, de úgy néz ki, mint aki nyolc évvel ezelőtt még az úttörőcsapat kisdobosa volt. — Köszönöm. Pedig a tizedik évadot taposom az idén. — Ilyenkor visszaemlékezéseket szokás közreadni. — Elárulhatom, ez lesz az első újságcikk, ami megjelenik rólam. Remélhetően Nagy Mari művészpályáján gyakran ismétlődő vendég lesz a mostani siker, és akkor rutinná válik számára, hogy „interjút ad”. Andódy Tibor Ha van valami, amihez nálunk többen értenek, mint a focihoz, akkor az a pedagógia. Állítólag gyakorló tanártól származik e megállapítás. s ha jól belegondolunk, nincsen benne túlzás. Ahol általános a tankötelezettség, mindenütt mindenki szerez valamelyes képet a pedagógusokról. Alakítja véleményét nyolc, tizenkét vagy még több esztendeig. Hogyne vélhetné: ismeri őket. Igaz, ez az ismerkedés meglehetősen egyoldalú. A tanár—diák sajátos kapcsolatában a szerepek előre kiosztottak. A tanár okít-nevel, a diák felel és megfelel, ahogy tud. És elraktározza jó vagy rossz emlékeit felnőtt korára, hogy aztán a gyerekének a tanárairól is meg lehessen a maga véleménye. A leírtakban van némi túlzás. Ám tagadhatatlan, hogy kevés hivatást kísérünk akkora figyelemmel, mint a pedagógusokét. Ebben a figyelemben, még ha gyakran értetlenség kíséri is, benne rejlik annak felismerése, hogy a' tanár munkája mindannyiunk számára fontos. Nagyon fontos; olykor életpályát, sorsot meghatározó. Ha társaságban netán téma nélkül maradnánk, elég, ha valaki iskolai emlékeit eleveníti fel. Melyik tanár milyen volt, mi volt a csúfneve és miért. Nagy tudású, igazságos, szigorú — hangzanak a kései minősítések, hogy a kevéssé hízelgőeket ne is említsük. Ta- lálóak vajon? Ki tudja? Szerencse dolga is, hogy milyen pedagógusok keze alatt nevelkedtünk. Bizonyos azonban, hogy néhányra mindannyian tisztelettel gondolunk vissza. Ugyanazt a tárgyat az évek során többen is tanították. Volt, aki meg- utáltatta velünk, volt, akinek a kedvéért többet olvastunk a kötelezőnél. Többek pályaválasztását meghatározta, hogy melyik osztályban, melyik tanárnál tanult. Ennél többet az a tanárunk ért el, aki észrevette a más irányú érdeklődést és tehetséget, és lebeszélte diákját az általa oktatott tantárgyra alapozott pálya választásá„Ugye, szeretsz moziba járni?” — kérdezi az a verseny- felhívás, amelyet a napokban tett közzé a Békés megyei Moziüzemi Vállalat és a Magyar Úttörők Szövetsége megyei elnöksége. Február 1. és április 30. között megyénk öt városának úttörői vehetnek részt a Barátunk a film elnevezésű játékos vetélkedéssorozatban. Két forduló lesz, de mindegyikhez látni kell hat ifjúsági filmalkotást, nevezetesen a Sze- leburdi család, a Hótündér, a Keménykalap és Krumpliorr, az Elektromos eszkimó, a Sasszárny és a Zorán, a zsoké fia, című alkotásokat, amelyeket a jelzett ‘időszakban vetít a békéscsabai Szabadság, a békési Bástya, a gyulai Petőfi, az orosházi Partizán, valamint a szarvasi mozi. Minden egyes mozilátogaról. Mi' késztette rá, egyáltalán mikor, hogyan vette észre? Tanár és diák kapcsolata koronként és életkor szerint is változik. Az abszolút tanári tekintélyre épülő iskola a múlté. A tanárnak . ma nem azért van tekintélye, mert ő a tanár, hanem mert megteremti magának a tekintélyt. Nem megy könnyen. Gátolja egyebek között, hogy a felnőttek nem becsülik eléggé a pedagóguspályát. Mert nem tartozik a jól fizetett értelmiségiek közé az óvónő, a tanító, a tanár. Másrészt az ismeretek gyors gyarapodása a korábbinál gyakoribb változást kíván a tananyagban is. Minden szakmában ajánlatos lépést tartani a fejlődéssel, a tanár e nélkül munkaképtelen. Hitelét veszti tanítványai előtt, ha valami lényegesről későn értesül. A pedagógusok munkaideje hány óra lehet? A heti óraszám aligha támpont. Bízvást hozzászámolhatjuk a fölkészülést, az önképzést, a dolgozatjavítást, a családlátogatást, és azt is, amikor csupán nem tudnak másra gondolni, amikor egy-egy tanítványuk változó magatartása foglalkoztatja őket. Aztán időt kell szakítani a gyenge előmenetelű diákra, hogy behozza elmaradását. Szakmunkásképző intézetek oktatói panaszolják, hogy ír- ni-olvasni-számolni kell megtanítaniuk az általános iskolában osztályról osztályra bukdácsoló növendékeiket. A tanóra arra is ritkán elegendő, hogy a jeleseket a kötelezőn kívüli ismeretek megszerzésére buzdítsák, eligazítsák a szakirodalomban. Különórák a gyengéknek, különórák a kiválóaknak, avagy csak beszélgetések — úgy általában mindenről, az életről. Mert a jó tanártól a gyerek legalább olyan nyíltan kérdez, mint a szüleitől. A jó tanártól, mert hiszen róluk van szó, és nem a pályára alkalmatlanokról. Hiszen a tanár mindig példakép is, többnyire követésre méltó személyiség. Ha nem így van, értelmetlenné válik egész munkája. Maros Dénes tásért 5—5 pontot szerezhetnek az őrsök, amelyet a jegypénztár igazol. Az első forduló pályázatírás. Háromoldalnyi terjedelemben Legkedvesebb filmélményem címmel kell megírni és április 15-ig a moziüzemi vállalat filmforgalmazási osztályának címére elküldeni a dolgozatot. Ezért öt és húsz pont közötti értékeket szerezhetnek az úttörőőrsök. Akik megnézték a hat filmet, beküldik a pályázatot, a csapatvezetőnél ugyancsak április 15-ig jelentkezhetnek, ha részt kívánnak venni a városi vetélkedőkön. Az itt első helyen végzett őrs öt tagja lesz jelen a megyei döntőn, amelynek fődíja zánkai táborozás. Természetesen a városi versenyeken résztvevőket is díjazzák: értékes tárgyjutalmakat kaphatnak. Játékos verseny a városi úttörőknek Szalók József kiállítása Orosházán A kiállító (jobbról), mellette Gonda Géza, a művelődési központ igazgatója és dr. Zilahi Lajos művelődésügyi osztályvezető (Tudósítónktól) Sokak érdeklődésére számot tartó kiállítással lepte meg látogatóit az orosházi Petőfi Művelődési Központ. Vasárnap délelőtt a ház előcsarnokában dr. Zilahi Lajos, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg Szalók József ötven festményét bemutató kiállítását. Szemet gyönyörködtető, dekoratív, derűs hangulatot árasztó olajképeit leginkább a hagyományos stílus kedvelői fogadják örömmel. Tájképein a nagybányai iskola hatását látjuk, lírai vallomásokat a festő szente- tornyai környezetéről, udvar- és utcarészletekről. A természetben festett képein jól érzékeli a fény és árnyék játékát. Csendéletein használati tárgyait, edényeit (köcsög, tejeskanna, sótartó, szakajtó, fazekak, lábosok, üvegek- stb.) és a saját maga által termesztett gyümölcsöket, zöldségeket, egyéb növényeket (kukorica, tök, dinnye, alma, körte, paprika, hagyma stb.) festi valóságutánzó módon, a konkrét látvány mögött megőrizve a mai- tegnapi falusi, tanyai életforma kellékeit. A most hatvanadik születésnapját ünneplő festő — aki a közelmúltban a „különleges elbírálásban részesíthető nem Alap-tag” besorolást kapta — első önálló bemutatkozása ez, bár nem kezdő, hisz a harmincas évek második felében Orosházán élő Kohán György és Csáki-Maronyák József is figyelemmel kísérte az akkor induló Szalókot, 1940-ben pedig Aba-Novák Vilmos készítette fel a Képzőművészeti Főiskolára. Itt Boldizsár István osztályában csak rövid ideig tanult, 1941. januártói 1944. november végéig ;— egy év katonai szolgálat kivételével — a nagybányai festőiskola növendéke volt. Ez időben egy kamarakiállítást ugyan rendeztek hazaküldött alkotásaiból, de később keveset festett. Egészen 1976-ig, nyugdíjazásáig, fizikai munkát végzett a helyi Petőfi Tsz-ben. Hosszú szünet után 1981-ben jelentkezett ismét Szalók József. Néhány képét az orosházi alkotókörben és az üveggyárban szűk körben már láthatták. írtak róla a megyei és az országos lapok, a MAFILM egy rövid portréfilmet készített róla, amelyet a mozihíradóban és a televízióban is vetítettek. Az utóbbi egy-két év alkotásaiból válogatott kiállítása február végéig látható. Koszorús Oszkár Képek és látogatók Fotó: Fehér Béla Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Fordulók a líra történetében. 8.57: Peter Martin fuvolázik. a Heutling vonósnégyes játszik. 9.48: Kis magyar néprajz. 10.05: Hangos zenés olvasókönyv. 10.40: Szerpentin. 11.40: Szokolay Sándor műveiből. 12.35: Magvetők. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.14: A francia történelem dalai. 14.29: Litera-túra. 15.05: Boross Lajos népi zenekara játszik, Horváth István cigánydalokat énekel. 15.28: Kézfogások, (ism.) 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: Franck: D-dúr vonósnégyes. 17.07: Szél ellen is lehet? 17.32: Reflektorfényben egy operaária. 10.15: Madrigálok. 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye az ifjúságnak. Közben: 20.25: Posztumusz. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb„ 21.20: Könnyűzene, hangszerszólók. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Verbunkos muzsika. 22.45: Számítógépek a mezőgazdaságban. 23.00: Kamarazene. 0.10: Sztevanovity Zorán táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalfeldolgozások fúvós- hangszerekre. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóinknak! 9.43: Barbra Streisand zenés játékokból énekel. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Huszka Jenő daljátékaiból Ilosfalvy Róbert énekel. 18.55: Zenei tükör. 19.25: Sanzonok. 19.45: Az Ultravox együttes felvételeiből. 21.32: A Rádió Dalszínháza. Romantika pedig nincs. 23.20: Slágerről — slágerre. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Szovjet művészek operafelvételeiből. 10.00': Balettzene. 11.05: A közép-j és főiskolák országos rézfúvós kamarazeneversenye. 11.30: Töltsön egy órát kedvenceivel. 12.30: Beethoven: G-dúr szonáta. 13.07: Műhely ék és alkotók. 14.07: Zenekari muzsika. 15.45: Újdonságainkból. 16.30: Julie Andrews és Rex Harrison énekel. * 16.51: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Holnap közvetítjük. 18.00: Az építők Szalmás Piroska kórusa énekel. 19.05: Balzac: Goriot apó. 19.35: Kocsár Miklós népdalfel- . dolgozásaiból. 20.05: Külföldi tudósoké a szó. 20.20: A cárnő cipellője. 21.20: Új magyar zene itthon és külföldön. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ami csak a szolnoki stúdió hullámhosszán hallható. Zenei ajánlóműsor. Közben: A vásárlás lélektana. Braun Ágoston írása. 17.30 í Zenés autóstop. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Fizika. (ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.05: Földrajz, (ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.50: Stop! 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Charlie angyalai. A vegasi kapcsolat, (ism.) 11.05: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) (f.-f.) 11.35: Bűvészcirkusz. 13.25: Iskolatévé: Szülők iskolája. (ism.) 13.55: Fizika, (ism.) (f.-f.) 14.25: Szigorúan 'ellenőrzött vonatok. .Csehszlovák film. (f.-f.) 16.05:. Hírek, (f.-f.) 16.10: Szemetes-trilógia. Tévéfilm. (ism.) (f.-f.) 17.05: Sportmúzeum, (f.-f.) 17.25: Egészségünkért, (f.-f.) 17.35: A nyelv világa. 18.20: Elhasználjuk vagy felhasználjuk. (f.-f.) 18.55: A közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az elszánt rezesbanda. Angol tévéfilm. 21.20: Énekeljünk! 21.30: Co doley? — vagyis hogyan tovább? (f.-f.) 22.30: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra, (f.-f.) 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Csehov: Három nővér. (f.-f.) Közben: 21.10: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.45: Utazás a földgömbön. 17.00: Nők világa. 17.45: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.40: Tv-ankét. 21.00: Csodálatos eset. Amerikai játékfilm. 21.50: Brancusi és az ember. Balettfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: A mese ideje. 18.45: Aktualitások. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda: Mesterműhely — humoros sorozat. 21.30: Komoly zene. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Riport. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: A kultúra ma. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Laurence Olivier bemutatja önöknek: T. Williams Macska a forró bádogtetőn c. drámát. SZÍNHÁZ 1982. február 18-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: VÍZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Szakmai bemutató MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Szabadlábon Velencében. 8 órakor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Szelebur- di család. 4 órakor: Fellini: Róma. 6 és 8 órakor: Szeleburdi család. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A kék lagúna. Fél 8 órakor: San Babila egy napja. Gyulai Erkel: Languszta reggelire. Gyulai Petőfi: A birodalom visszavág. Orosházi Partizán: Először férjnél.
