Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-16 / 39. szám
NÉPÚJSÁG 1982, február 16., kedd Elhunyt dr. fljtai Miklós Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Ajtai Miklós elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, á Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke, a MTESZ társelnöke, nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, rövid ideig tartó súlyos betegség után elhunyt. Dr. Ajtai Miklós elvtárs temetése február 19-én (pénteken) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA, A MAGYAR ELLENÁLLÓK, ANTIFASISZTÁK SZÖVETSÉGE Ajtai Miklós Rákosligeten született 1914. május 19-én. A Budapesti Tudomány- egyetemen szerzett diplomát, majd vegyészmérnökként a Chinoin Gyógyszerárugyár- ban dolgozott 1938—1945 között. A felszabadulás évében került a Népjóléti Minisztériumba osztálytanácsosként. Ezután is az államapparátusban dolgozott, az Iparügyi Minisztériumban csoportfőnök, a Könnyűipari Minisztériumban pedig miniszterhelyettes, majd a miniszter első helyettese lett. 1956-tól az Országos Tervhivatal elnök- helyetteseként, majd 1961— 1967. között az OT elnökeként tevékenykedett. 1967. április 14-től 1974. március 21-ig, nyugállományba vonulásáig a Minisztertanács' elnökhelyettese volt. Az Országos Műszáki Fejlesztési Bizottság elnöki tisztjét is betöltötte 1970-től 1978 januárjáig. Több társadalmi és tudományos bizottságban tevékenykedett; 1974-től a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnökeként, 1980-tól pedig társelnökeként is munkálkodott. Ez év januárjában választották meg a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnökévé. A munkásmozgalommal 1943-ban került kapcsolatba. Részt vett a budapesti partizánharcokban, s egyik tagja volt annak a partizáncsoportnak, amelyik az egykori Városi Színházban tartott nyilas nagygyűlést „szétrobbantotta”. A Magyar Kommunista Pártba 1944-ben vették fel, 1961-ben lett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, s 1962-től 1970-ig a Politikai Bizottság póttagja volt. Dr. Ajtai Miklós nyugdíjasként is aktív munkása marad közéletünknek. Eredményes munkásságáért számos magas hazai és külföldi kitüntetésben részesült, tulajdonosa volt a többi között a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjének és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének. Egyetemisták népművelési gyakorlata Ezekben a hetekben megyénk nyolc településén harminc egyetemista és főiskolás fiatal végzi hagyományos népművelési gyakorlatát. A diákok a környező egyetemi városok felsőoktatási intézményeinek nem népművelő szakos nappali hallgatói, akik úgynevezett speciális . kollégiumok keretében ismerkednek meg a későbbi munkájukat kiegészítő közművelődési-népművelési tevékenység alapjaival. Dél-Magyarországon három olyan csoport is folytat gyakorlatot, amely speciális feladatot kapott. Az egyik közülük megyénkben, Mezőhegyesen tartózkodik. Azt vizsgálják, hogy az 1983- ban átadásra kerülő művelődési központ egyrészt hogyan befolyásolja a nagyközség lakóinak igényszintjét, másrészt a közművelődési, közoktatási, sportkomplexum hogyan készülhet föl újfajta tartalmú tevékenységére. n Magyar Hemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUÁR 16-TÓL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban 6441,06 6447,51 6453,96 3769,60 3773,37 3777,14 86,13 86,22 86,31 447,96 448,41 448,86 577,74 578,32 578,90 1338,69 1340,03 1341,37 147,23 147,38 147,53 2856,$6 2859,72 2862,58 12123,81 12135,95 12148,09 582,97 583,55 584,13 1467,90 1469,37 1470,84 27,58 27,61 27,6*4 209,33 r 209,54 209,75 50,17 50,22 50,27 34,75 34,78 34,81 1827,62 1829,45 1831,28 602,40 603,00 603,60 2597,40 2600,00 2602,60 3458,23 3461,69 3465,15 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya- mok változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUÁR 16-TÓL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegycímletek árf. 100 egys. forintban Angol font 50 6254,08 6640,94 Ausztrál dollár * 50 3660,17 3886,57 Belga frank 5000 83,63 88,81 Dán korona 1000 434,96 461,86 Finn márka 100 753,87 800,51 Francia frank 500 560,97 595,67 Görög drachma . 500 53,17 56,45 Holland forint 1000 1299,83 1380^23 Japán yen (1000) 10000 142,96 151,80 Jugoszláv dinár 100 71,70 76,14 Kanadai dollár 100 2773,93 2945,51 Kuvaiti dinár 10 11771,87 12500,03 Norvég korona 1000 566,04 601,06 NSZK márka 1000 1425,29 1513,45 Olasz líra (1000) 50000 26,78 • 28,44 Osztrák schilling 1000 203,25 215,83 Portugál escudo 5000 48,71 51,73 Spanyol peseta 5000 33,74 35,82 Svájci frank 1000 1774,57 1884,33 Svéd korona 100 584,91 621,09 Török líra 1000 25,25 26,81 USA dollár 100 3357,84 3565,54 Az ifjúsági bérleti hangverseny negyedik évfolyama az „Évszázadok muzsikája” címet viseli. Ä sorozat harmadik előadásában romantikus kamaramuzsikával ismerkedhettek meg a megye ifjú zenekedvelői. Képünkön: Kiss Gyula zongorán és Koó Tamás gordonkán játszik a hétfői békéscsabai koncerten Fotó: Fazekas László Tudnivalók a gazdasági bíráskodásról (Folytatás az 1. oldalról.) megkötik. A termelés céljait szolgáló áruforgalom jelentős hányada azonban szerződésen kívül — például időszakos keretmegállapodások alapján — vagy az áru azonnali átadásával (adásvétel útján) történik. Ennek oka: a szállitók sokszor nem kötik le termelésüket szerződésben, mert nincsenek értékesítési gondjaik, joggal számíthatnak arra, hogy termékeiket előzetesen megkötött szerződés nélkül is azonnal értékesíthetik. Ez gyengíti a megrendelők biztonságérzetét. A legtöbb gazdálkodó szervezet egyidejűleg szállító is és megrendelő is. x Van olyan közgazdasági vélemény, hogy a gazdálkodó szervezetek inkább elviselik megrendelői minőségükben a bizonytalanságot, minthogy szállítói minőségükben határozott és szankcionálható kötelezettségeket vállaljanak. A gazdálkodó szervezetek közötti viták eldöntésénél sem téveszthető szem elől, hogy a szerződés mikénti teljesítése végső soron az egyes emberen, a fogyasztón csattan. A bíróságok ezért szigorú gyakorlatot folytatnak a termelőkkel, a vállalatokkal szemben az áru, a szolgáltatás minőségét csorbító hibás teljesítés következményei tekintetében. Kimondta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a vásárlói kifogások elbírálásakor nem a szállítási szerződés általános szabályai, hanem az arra vonatkozó speciális jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni. A forgalom biztonsága érdekében jogszabályaink szoros elévülési és jogvesztő határidőket állapítanak meg a szavatossági jogok érvényesítésére. Ez helyes, mert nem lehet a bizonytalansági helyzetet sokáig fenntartani, s a kifogások alapossága sem bírálható el megbízható módon viszonylag hosszabb idő elteltével. Mégis sűrűn előfordul, különösen az új lakások építésénél, az úgynevezett lakásszavatossági ügyekben, hogy a megrendelő azért nem érvényesíti igényét az előírt határidőben, mert bízik abban, hogy a vállalkozó elvégzi a szükséges javításokat, esetleg hatósági intézkedésre vár. Mire az igényt érvényesítenék, a vállalkozó a jogszabályban foglalt elévülési idők elteltére hivatkozik, és megtagadja a szavatossági igények kielégítését: A bíróságok ilyen esetben általában arra az álláspontra helyezkednek, hogy mindaddig, amíg a megrendelő számíthatott a kivitelező, esetleg a hatóság megfelelő intézkedésére, az elévülés nyugszik, és kötelezi a vállalkozót a megrendelő .szavatossági igényének a kielégítésére, a szükséges javítások elvégzésére. — Milyen bírói tapasztalatok vannak a gazdasági bír. ság alkalmazásáról? — A gazdasági bírság jogrendszerünk egyik sajátos, annak jellegzetességeihez jól igazodó, mondhatni, szellemes intézménye. Alapgondolata: kerüljön-többe a gazdálkodó szervezeteknek a jogszabályok, a szocialista gazdálkodás elveinek megsértésével történő gazdálkodás, mint amennyivel így nyereségüket növelni tudták. Bár, mai formájában a gazdasági bírság nem általános felelősségi forma a gazdasági tevékenységgel kapcsolatban, mégis gazdasági életünk számos negatívuma ellen fokozottan alkalmazható lenne. A bíróság gazdasági bírságot csak az erre feljogosított gazdaságirányító és -ellenőrző szervek indítványára — eljárás lefolytatása során — szabhat ki. Azt is tapasztaljuk, hogy ezek az indítványok általában kisebb gazdálkodó szervezetek viszonylag jelentéktelen magatartására vonatkoznak. Ennek következtében a gazdasági bírság nem fejtheti ki azt a kedvező hatást, amelyet jogpolitikai megfontolásokból történt bevezetésekor — 14 évvel ezelőtt — elvártak ettől a szankciótól. Bár a bírságügyek száma kisebb annál, mint amennyi gazdasági realitásaink között várható lenne, az ítélkezési gyakorlat az indítványok elbírálásakor ügyel arra, hogy ne tartson vissza olyan mozgékony magatartástól, amely a fogyasztói igények jobb kielégítését, a hatékonyabb gazdálkodást, az importanyagokkal való takarékosságot szolgálja. Pénteki számunkban jeleztük, hogy a gyulai horgászok tró- fcakiállitásra készülnek. Vasárnap délelőtt már sok érdeklődő tekinthette meg a nagy gonddal és ízléssel rendezett bemutatót. Képünkön többek között egy 16 kilós busa, egy 17 kilós harcsa, valamint süllők s más halak preparált lejei láthatók űz első esztendő P inden kezdet nehéz, vélekedtek bölcs elődeink, ám hosszú tapasztalataival azt az igazságot is reánk hagyták, hogy jó kezdésnek jó hagyás a vége. Amikor végigolvassuk a Központi Statisztikai Hivatal jelentését — amelyet lapunk február 6. számában közöltünk — a népgazdaság 1981. tervének, a hatodik ötéves terv első esztendejét magába foglaló programnak a teljesítéséről, mindkét mondást helyénvalónak érezzük. A népgazdaság tavaly összességében a hatodik ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával egyezően fejlődött; a külgazdasági egyensúly az éves programban rögzített követelményeknek megfelelően változott, az életszínvonal — a kívánalomként megjelölt megtartással szemben — szerény mértékben emelkedett. A jelentésben foglalt ösz- szesítő és részadatok súlyát, fontosságát az húzza alá igazán, hogy eredményeinket tovább nehezedő belső és külső gazdálkodási, értékesítési, jövedelmezőségi feltételek között értük el, ráadásul a mezőgazdasági termelésnek — például a kalászosoknál — az időjárás sem kedvezett. Hozzájárult ehhez, hogy az ipari termékek külkereskedelmi értékesítése számottevően elmaradt a tervezetthez képest (például a vaskohászatban, a nehézvegyiparban, a villamosgép- és készülékiparban, a textil- és a textilruházati iparban), valamint az a tény, hogy a munka termelékenysége sem javult kielégítően. S az év közben hozott intézkedések ellenére is a vállalati hatáskörben megvalósuló beruházásokra a tervezetnél többet fordítottak tavaly, mérséklődés csupán az esztendő utolsó három hónapjában volt kimutatható. Belső feszültségek tehát éppúgy föllelhetők a tavalyi munka összegezésében, mint a részünkről kivédhetetlen külpiaci hatások. Ez utóbbiakra utalásként említjük a kohászati termékek, a pvc iránt megcsappant keresletet — ami egymaga 130 millió dolláros bevételi mínusszal mutatkozott a külkereskedelmi mérlegben —, a kőolajszármazékok túlkínálatát. Az ilyen és hasonló esetek, változások érzékeltetik igazán, hogy a szó szoros értelmében nehéz volt a kezdet, a hatodik ötéves terv végrehajtásának első esztendeje. Ha szabad a sportnyelv hasonlatával élni, az előbbiekben vázolt folyamatok a termelőágazatokban széthúzzák a mezőnyt, korábban nem tapasztalt erőteljes differenciálódás kezdődött meg az egyes részterületek, termelőhelyek között. Több iparágban, iparcsoportban, így a híradás- és vákuum- technikai iparban, a műszer-, a gyógyszer-, a műanyagfeldolgozó s a gyapjúiparban dinamikusan, az ipari átlagot jóval meghaladóan emelkedett a termelés (amit elsősorban a növekvő belföldi kereslet tett lehetővé), másutt viszont — a kohászatban, a kőolaj-feldolgozásban, a betonelemgyártó iparban — éppen az igények mérséklődése teremtett nehéz helyzetet. . A mezőgazdasági üzemekben a termelés értéke — szemben a tervezettel — nem sokkal haladja meg az 1980, évit, ám az egyes üzemek közötti eltérések szembetűnőbbé lettek. Itt is, amint az iparban szintén, bebizonyosodott: a gyors reagálást, a rugalmasságot, a változó feltételekhez kapcsolódó új lehetőségek fölismerését és kamatoztatását semmi mással nem lehet pótolni vagy helyettesíteni. Ennek jele például, hogy a mezőgazdasági üzemekben a kiegészítő tevékenység tovább bővült, megnőtt az érdeklődés a társulásos formában megoldható feladatok iránt, terjedőben vannak — mint. a szárítás nélküli kukoricatárolás. az abraktakarékos hizlalás, a hulladékok energetikai fölhasználása — a költségeket csökkentő, a jövedelmezőséget javító új módszerek. Vannak gyenge pontok is tavalyi munkánkban, amint az a statisztikai hivatal jelentéséből kiolvasható. Az első és egyben a részleteket minősítő tény e gyenge pontok sorából a nemzeti jövedelemnek a számítottnál jóval kisebb, 1,8 százalékos növekedése, amiben szerepet játszott a mezőgazdaságot sújtó kedvezőtlen időjárás, valamint az ipari termelésnek kívántnál egy-másfél százalékkal kisebb bővülése — azaz a gazdasági növekedés mértéke a tervezettnél szerényebb. Ennek tudatában és figyelembevételével kell igazán jelentőségéhez mérten értékelni azt a tényt, hogy a lakosság fogyasztása a számítottat meghaladta 1981- ben, és növekedése 2,4 százalékot ért el (aminek azonban negatív hatásai is lecsapódnak a gazdaságban), s hogy az áruellátás megfelelőnek bizonyult, a fogyasztói árak emelkedése nem lépte túl a tervezettet, sikerült a lakásépítési programnak az esztendőre kiszabott részét teljesíteni. A politikai és gazdasági feszültségektől terhes világban ez nem csekélység ! Még akkor sem csekélység, ha sok tekintetben a lakosság bizonyos rétegei a korábbiaknál jobban érezték a népgazdaság megnehezedett helyzetét, azaz már nem áttételesen, hanem közvetlenül tapasztalhatták a munka eredményességével szemben támasztott követelmények jogosságát, kikerülhetetlen- ségét. Félreérthetetlenül tudatja velünk a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, hogy az előbb említett magasabb követelményeknek csupán egy részét teljesítettük, a nem rubelelszámolású kivitelben, a termékszerkezet korszerűsítésében; a mező- gazdasági termelési rendszerek ráfordításokat elemző tevékenységében például tekintélyes adósságaink is fennmaradtak 1981-ben. ' Izeknek az adósságoknak — tehát az I idei feladatokba beépítendő pótlásoknak — hű tükrét tárja elénk a statisztikai összesítés, bár a számok nyelvén, de mindany- nyiunknak szólóan. Gondjaink többségének enyhülésével botorság lenne számolni, mivel az objektív külpiaci helyzet lényeges pozitív változásának semmi jele, • ezért a belföldi felhasználás visz- szafogása. a rubel- és a nem rubelelszámolású kivitelnek a «behozatalnál nagyobb mértékű bővítése nem egyszerűen kívánalom, hanem szükségszerűség. Szükség- szerűség, mert elengedhetetlen ahhoz, hogy az 1981-ben elért életszínvonalat meg- védhessük, azaz tartani tudjuk. Mészáros Ottó Gépújdonságok szőlőskertekbe A nagyüzemi szőlészeteknek ajánlott újdonságokat készítenek Bonyhádon. a szekszárdi MEZŐGÉP gyáregységében. Az elektrohidraulikus metszögép prototípusa most vizsgázik a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlőskertjeiben. A traktorra szerelt vezénylő szerkezet segítségével egyszerre hat soron, naponta közel kétezer tő metszését tudják elvégezni. Megkezdték a nullszéria gyártását is, egy gépet tavasszal a lipcsei vásáron mutatnak be, másik három termékükkel együtt. Az utóbbiak közül a huzalfeszítő itthon már kiállta a próbát, a nyesedékaprító és a zöldhajtás- vágó viszont ugyancsak az új konstrukciók egyike.
