Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

NÉPÚJSÁG 1982, február 16., kedd Elhunyt dr. fljtai Miklós Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Ajtai Miklós elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi har­cosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, á Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke, a MTESZ társ­elnöke, nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, rövid ideig tartó súlyos betegség után elhunyt. Dr. Ajtai Miklós elvtárs temetése február 19-én (pénte­ken) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgal­mi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA, A MAGYAR ELLENÁLLÓK, ANTIFASISZTÁK SZÖVETSÉGE Ajtai Miklós Rákosligeten született 1914. május 19-én. A Budapesti Tudomány- egyetemen szerzett diplomát, majd vegyészmérnökként a Chinoin Gyógyszerárugyár- ban dolgozott 1938—1945 kö­zött. A felszabadulás évében került a Népjóléti Miniszté­riumba osztálytanácsosként. Ezután is az államapparátus­ban dolgozott, az Iparügyi Minisztériumban csoportfő­nök, a Könnyűipari Miniszté­riumban pedig miniszterhe­lyettes, majd a miniszter el­ső helyettese lett. 1956-tól az Országos Tervhivatal elnök- helyetteseként, majd 1961— 1967. között az OT elnöke­ként tevékenykedett. 1967. április 14-től 1974. március 21-ig, nyugállományba vo­nulásáig a Minisztertanács' elnökhelyettese volt. Az Or­szágos Műszáki Fejlesztési Bizottság elnöki tisztjét is betöltötte 1970-től 1978 ja­nuárjáig. Több társadalmi és tudományos bizottságban te­vékenykedett; 1974-től a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségé­nek elnökeként, 1980-tól pe­dig társelnökeként is mun­kálkodott. Ez év januárjá­ban választották meg a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségének elnökévé. A munkásmozgalommal 1943-ban került kapcsolatba. Részt vett a budapesti par­tizánharcokban, s egyik tag­ja volt annak a partizáncso­portnak, amelyik az egykori Városi Színházban tartott nyilas nagygyűlést „szétrob­bantotta”. A Magyar Kom­munista Pártba 1944-ben vet­ték fel, 1961-ben lett a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, s 1962-től 1970-ig a Poli­tikai Bizottság póttagja volt. Dr. Ajtai Miklós nyugdí­jasként is aktív munkása marad közéletünknek. Eredményes munkásságá­ért számos magas hazai és külföldi kitüntetésben ré­szesült, tulajdonosa volt a többi között a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjé­nek és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének. Egyetemisták népművelési gyakorlata Ezekben a hetekben me­gyénk nyolc településén har­minc egyetemista és főisko­lás fiatal végzi hagyomá­nyos népművelési gyakorla­tát. A diákok a környező egyetemi városok felsőokta­tási intézményeinek nem népművelő szakos nappali hallgatói, akik úgynevezett speciális . kollégiumok ke­retében ismerkednek meg a későbbi munkájukat kiegé­szítő közművelődési-nép­művelési tevékenység alap­jaival. Dél-Magyarországon há­rom olyan csoport is folytat gyakorlatot, amely speciális feladatot kapott. Az egyik közülük megyénkben, Me­zőhegyesen tartózkodik. Azt vizsgálják, hogy az 1983- ban átadásra kerülő mű­velődési központ egyrészt hogyan befolyásolja a nagy­község lakóinak igényszint­jét, másrészt a közművelő­dési, közoktatási, sportkomp­lexum hogyan készülhet föl újfajta tartalmú tevékenysé­gére. n Magyar Hemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUÁR 16-TÓL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban 6441,06 6447,51 6453,96 3769,60 3773,37 3777,14 86,13 86,22 86,31 447,96 448,41 448,86 577,74 578,32 578,90 1338,69 1340,03 1341,37 147,23 147,38 147,53 2856,$6 2859,72 2862,58 12123,81 12135,95 12148,09 582,97 583,55 584,13 1467,90 1469,37 1470,84 27,58 27,61 27,6*4 209,33 r 209,54 209,75 50,17 50,22 50,27 34,75 34,78 34,81 1827,62 1829,45 1831,28 602,40 603,00 603,60 2597,40 2600,00 2602,60 3458,23 3461,69 3465,15 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya- mok változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUÁR 16-TÓL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegy­címletek árf. 100 egys. forintban Angol font 50 6254,08 6640,94 Ausztrál dollár * 50 3660,17 3886,57 Belga frank 5000 83,63 88,81 Dán korona 1000 434,96 461,86 Finn márka 100 753,87 800,51 Francia frank 500 560,97 595,67 Görög drachma . 500 53,17 56,45 Holland forint 1000 1299,83 1380^23 Japán yen (1000) 10000 142,96 151,80 Jugoszláv dinár 100 71,70 76,14 Kanadai dollár 100 2773,93 2945,51 Kuvaiti dinár 10 11771,87 12500,03 Norvég korona 1000 566,04 601,06 NSZK márka 1000 1425,29 1513,45 Olasz líra (1000) 50000 26,78 • 28,44 Osztrák schilling 1000 203,25 215,83 Portugál escudo 5000 48,71 51,73 Spanyol peseta 5000 33,74 35,82 Svájci frank 1000 1774,57 1884,33 Svéd korona 100 584,91 621,09 Török líra 1000 25,25 26,81 USA dollár 100 3357,84 3565,54 Az ifjúsági bérleti hangverseny negyedik évfolyama az „Év­századok muzsikája” címet viseli. Ä sorozat harmadik elő­adásában romantikus kamaramuzsikával ismerkedhettek meg a megye ifjú zenekedvelői. Képünkön: Kiss Gyula zongorán és Koó Tamás gordonkán játszik a hétfői békéscsabai kon­certen Fotó: Fazekas László Tudnivalók a gazdasági bíráskodásról (Folytatás az 1. oldalról.) megkötik. A termelés céljait szolgáló áruforgalom jelentős hányada azonban szerződé­sen kívül — például idősza­kos keretmegállapodások alapján — vagy az áru azon­nali átadásával (adásvétel útján) történik. Ennek oka: a szállitók sokszor nem kö­tik le termelésüket szerző­désben, mert nincsenek érté­kesítési gondjaik, joggal szá­míthatnak arra, hogy termé­keiket előzetesen megkötött szerződés nélkül is azonnal értékesíthetik. Ez gyengíti a megrendelők biztonságérze­tét. A legtöbb gazdálkodó szervezet egyidejűleg szállító is és megrendelő is. x Van olyan közgazdasági véle­mény, hogy a gazdálkodó szervezetek inkább elviselik megrendelői minőségükben a bizonytalanságot, minthogy szállítói minőségükben hatá­rozott és szankcionálható kö­telezettségeket vállaljanak. A gazdálkodó szervezetek közötti viták eldöntésénél sem téveszthető szem elől, hogy a szerződés mikénti tel­jesítése végső soron az egyes emberen, a fogyasztón csat­tan. A bíróságok ezért szigo­rú gyakorlatot folytatnak a termelőkkel, a vállalatokkal szemben az áru, a szolgálta­tás minőségét csorbító hibás teljesítés következményei tekintetében. Kimondta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a vásárlói kifogások elbírálá­sakor nem a szállítási szer­ződés általános szabályai, hanem az arra vonatkozó speciális jogszabály rendel­kezései szerint kell eljárni. A forgalom biztonsága ér­dekében jogszabályaink szo­ros elévülési és jogvesztő ha­táridőket állapítanak meg a szavatossági jogok érvényesí­tésére. Ez helyes, mert nem lehet a bizonytalansági hely­zetet sokáig fenntartani, s a kifogások alapossága sem bí­rálható el megbízható mó­don viszonylag hosszabb idő elteltével. Mégis sűrűn elő­fordul, különösen az új la­kások építésénél, az úgyne­vezett lakásszavatossági ügyekben, hogy a megrende­lő azért nem érvényesíti igé­nyét az előírt határidőben, mert bízik abban, hogy a vállalkozó elvégzi a szüksé­ges javításokat, esetleg ható­sági intézkedésre vár. Mire az igényt érvényesítenék, a vállalkozó a jogszabályban foglalt elévülési idők eltelté­re hivatkozik, és megtagad­ja a szavatossági igények ki­elégítését: A bíróságok ilyen esetben általában arra az ál­láspontra helyezkednek, hogy mindaddig, amíg a megren­delő számíthatott a kivitele­ző, esetleg a hatóság meg­felelő intézkedésére, az el­évülés nyugszik, és kötelezi a vállalkozót a megrendelő .szavatossági igényének a ki­elégítésére, a szükséges javí­tások elvégzésére. — Milyen bírói tapasztala­tok vannak a gazdasági bír. ság alkalmazásáról? — A gazdasági bírság jog­rendszerünk egyik sajátos, annak jellegzetességeihez jól igazodó, mondhatni, szelle­mes intézménye. Alapgondo­lata: kerüljön-többe a gaz­dálkodó szervezeteknek a jogszabályok, a szocialista gazdálkodás elveinek meg­sértésével történő gazdálko­dás, mint amennyivel így nyereségüket növelni tudták. Bár, mai formájában a gaz­dasági bírság nem általános felelősségi forma a gaz­dasági tevékenységgel kap­csolatban, mégis gazdasági életünk számos negatívuma ellen fokozottan alkalmazha­tó lenne. A bíróság gazdasági bírsá­got csak az erre feljogosított gazdaságirányító és -ellenőr­ző szervek indítványára — eljárás lefolytatása során — szabhat ki. Azt is tapasztaljuk, hogy ezek az indítványok ál­talában kisebb gazdálkodó szervezetek viszonylag jelen­téktelen magatartására vo­natkoznak. Ennek következ­tében a gazdasági bírság nem fejtheti ki azt a kedve­ző hatást, amelyet jogpoliti­kai megfontolásokból történt bevezetésekor — 14 évvel ezelőtt — elvártak ettől a szankciótól. Bár a bírság­ügyek száma kisebb annál, mint amennyi gazdasági rea­litásaink között várható len­ne, az ítélkezési gyakorlat az indítványok elbírálásakor ügyel arra, hogy ne tartson vissza olyan mozgékony ma­gatartástól, amely a fogyasz­tói igények jobb kielégíté­sét, a hatékonyabb gazdálko­dást, az importanyagokkal való takarékosságot szolgál­ja. Pénteki számunkban jeleztük, hogy a gyulai horgászok tró- fcakiállitásra készülnek. Vasárnap délelőtt már sok érdeklő­dő tekinthette meg a nagy gonddal és ízléssel rendezett be­mutatót. Képünkön többek között egy 16 kilós busa, egy 17 kilós harcsa, valamint süllők s más halak preparált lejei láthatók űz első esztendő P inden kezdet nehéz, vélekedtek bölcs elődeink, ám hosszú tapasztalataival azt az igazságot is reánk hagy­ták, hogy jó kezdésnek jó hagyás a vége. Amikor vé­gigolvassuk a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentését — amelyet lapunk február 6. számában közöltünk — a népgazdaság 1981. tervének, a hatodik ötéves terv első esztendejét magába foglaló programnak a teljesítéséről, mindkét mondást helyénva­lónak érezzük. A népgazda­ság tavaly összességében a hatodik ötéves terv gazda­ságpolitikai irányvonalával egyezően fejlődött; a külgaz­dasági egyensúly az éves programban rögzített köve­telményeknek megfelelően változott, az életszínvonal — a kívánalomként megjelölt megtartással szemben — sze­rény mértékben emelkedett. A jelentésben foglalt ösz- szesítő és részadatok súlyát, fontosságát az húzza alá iga­zán, hogy eredményeinket tovább nehezedő belső és külső gazdálkodási, értékesí­tési, jövedelmezőségi feltéte­lek között értük el, ráadá­sul a mezőgazdasági terme­lésnek — például a kalászo­soknál — az időjárás sem kedvezett. Hozzájárult ehhez, hogy az ipari termékek külkeres­kedelmi értékesítése számot­tevően elmaradt a tervezett­hez képest (például a vasko­hászatban, a nehézvegyipar­ban, a villamosgép- és ké­szülékiparban, a textil- és a textilruházati iparban), va­lamint az a tény, hogy a munka termelékenysége sem javult kielégítően. S az év közben hozott intézkedések ellenére is a vállalati hatás­körben megvalósuló beru­házásokra a tervezetnél töb­bet fordítottak tavaly, mér­séklődés csupán az esztendő utolsó három hónapjában volt kimutatható. Belső feszültségek tehát éppúgy föllelhetők a tavalyi munka összegezésében, mint a részünkről kivédhetetlen külpiaci hatások. Ez utób­biakra utalásként említjük a kohászati termékek, a pvc iránt megcsappant keresletet — ami egymaga 130 millió dolláros bevételi mínusszal mutatkozott a külkereske­delmi mérlegben —, a kő­olajszármazékok túlkínálatát. Az ilyen és hasonló esetek, változások érzékeltetik iga­zán, hogy a szó szoros ér­telmében nehéz volt a kez­det, a hatodik ötéves terv végrehajtásának első esz­tendeje. Ha szabad a sportnyelv hasonlatával élni, az előb­biekben vázolt folyamatok a termelőágazatokban széthúz­zák a mezőnyt, korábban nem tapasztalt erőteljes dif­ferenciálódás kezdődött meg az egyes részterületek, ter­melőhelyek között. Több iparágban, iparcsoportban, így a híradás- és vákuum- technikai iparban, a műszer-, a gyógyszer-, a műanyagfel­dolgozó s a gyapjúiparban dinamikusan, az ipari átlagot jóval meghaladóan emelke­dett a termelés (amit első­sorban a növekvő belföldi kereslet tett lehetővé), má­sutt viszont — a kohászat­ban, a kőolaj-feldolgozás­ban, a betonelemgyártó ipar­ban — éppen az igények mérséklődése teremtett ne­héz helyzetet. . A mezőgazdasági üzemek­ben a termelés értéke — szemben a tervezettel — nem sokkal haladja meg az 1980, évit, ám az egyes üze­mek közötti eltérések szem­betűnőbbé lettek. Itt is, amint az iparban szintén, bebizonyosodott: a gyors reagálást, a rugalmasságot, a változó feltételekhez kapcso­lódó új lehetőségek fölisme­rését és kamatoztatását sem­mi mással nem lehet pótol­ni vagy helyettesíteni. En­nek jele például, hogy a mezőgazdasági üzemekben a kiegészítő tevékenység to­vább bővült, megnőtt az ér­deklődés a társulásos for­mában megoldható feladatok iránt, terjedőben vannak — mint. a szárítás nélküli ku­koricatárolás. az abraktaka­rékos hizlalás, a hulladékok energetikai fölhasználása — a költségeket csökkentő, a jövedelmezőséget javító új módszerek. Vannak gyenge pontok is tavalyi munkánkban, amint az a statisztikai hivatal je­lentéséből kiolvasható. Az első és egyben a részleteket minősítő tény e gyenge pon­tok sorából a nemzeti jöve­delemnek a számítottnál jó­val kisebb, 1,8 százalékos nö­vekedése, amiben szerepet játszott a mezőgazdaságot sújtó kedvezőtlen időjárás, valamint az ipari termelés­nek kívántnál egy-másfél százalékkal kisebb bővülése — azaz a gazdasági növeke­dés mértéke a tervezettnél szerényebb. Ennek tudatában és figye­lembevételével kell igazán jelentőségéhez mérten ér­tékelni azt a tényt, hogy a lakosság fogyasztása a szá­mítottat meghaladta 1981- ben, és növekedése 2,4 szá­zalékot ért el (aminek azon­ban negatív hatásai is le­csapódnak a gazdaságban), s hogy az áruellátás megfele­lőnek bizonyult, a fogyasz­tói árak emelkedése nem lépte túl a tervezettet, sike­rült a lakásépítési program­nak az esztendőre kiszabott részét teljesíteni. A politikai és gazdasági feszültségektől terhes világban ez nem cse­kélység ! Még akkor sem csekély­ség, ha sok tekintetben a la­kosság bizonyos rétegei a ko­rábbiaknál jobban érezték a népgazdaság megnehezedett helyzetét, azaz már nem át­tételesen, hanem közvetle­nül tapasztalhatták a munka eredményességével szemben támasztott követelmények jogosságát, kikerülhetetlen- ségét. Félreérthetetlenül tudatja velünk a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentése, hogy az előbb említett magasabb követelményeknek csupán egy részét teljesítettük, a nem rubelelszámolású kivi­telben, a termékszerkezet korszerűsítésében; a mező- gazdasági termelési rendsze­rek ráfordításokat elemző tevékenységében például te­kintélyes adósságaink is fennmaradtak 1981-ben. ' Izeknek az adóssá­goknak — tehát az I idei feladatokba beépítendő pótlásoknak — hű tükrét tárja elénk a sta­tisztikai összesítés, bár a szá­mok nyelvén, de mindany- nyiunknak szólóan. Gondja­ink többségének enyhülésé­vel botorság lenne számolni, mivel az objektív külpiaci helyzet lényeges pozitív vál­tozásának semmi jele, • ezért a belföldi felhasználás visz- szafogása. a rubel- és a nem rubelelszámolású kivitelnek a «behozatalnál nagyobb mértékű bővítése nem egy­szerűen kívánalom, hanem szükségszerűség. Szükség- szerűség, mert elengedhetet­len ahhoz, hogy az 1981-ben elért életszínvonalat meg- védhessük, azaz tartani tud­juk. Mészáros Ottó Gépújdonságok szőlőskertekbe A nagyüzemi szőlészeteknek ajánlott újdonságokat készítenek Bonyhádon. a szekszárdi MEZŐ­GÉP gyáregységében. Az elektro­hidraulikus metszögép prototípu­sa most vizsgázik a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlőskertjei­ben. A traktorra szerelt vezény­lő szerkezet segítségével egy­szerre hat soron, naponta közel kétezer tő metszését tudják el­végezni. Megkezdték a nullszéria gyártását is, egy gépet tavasszal a lipcsei vásáron mutatnak be, másik három termékükkel együtt. Az utóbbiak közül a huzalfeszí­tő itthon már kiállta a próbát, a nyesedékaprító és a zöldhajtás- vágó viszont ugyancsak az új konstrukciók egyike.

Next

/
Thumbnails
Contents