Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-16 / 39. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. FEBRUÁR 16., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Befejezte munkáját a X. szakszervezeti világkongresszus Dr. Madarasi Attila államtitkár látogatása megyénkben Tegnap fejezte be munkáját Havannában a X. szak- szervezeti világkongresszus. A világ szakszervezeteinek fóruma az esti órákban — magyar idő szerint ma ' hajnalban — az SZVSZ elnökének zárszavával ért véget. A havannai szakszervezeti világkongresszuson 135 ország mintegy 400 szakszervezeti szövetségének csak- nem ezer képviselője volt jelen. A kongresszus plenáris ülésein a különböző nemzetközi. regionális és országos szakszervezeti tömörülések mintegy 160 vezetője fejtette ki tagsága nevében véleményét , a nemzetközi szakszervezeti mozgalom előtt álló legfontosabb feladatokról. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság február 15-én ár- és belvízvédelmi összekötői értekezletet tartott Gyulán, a tanácsi, BM-, HM-, Volán-, MSZMP- -és postai összekötők, az igazgatóság szakaszmérnökei, valamint az árvíz, és belvízvédekezés irányításában érdekelt szakemberek részvételével. Az értekezleten, amelyet Pálinkás Lajos igazgatóhe- -lyettes, főmérnök nyitott meg, az összekötők tájékoztatást kapnak az igazgatóságnak az árvízi biztonság érdekében folytatott 1981. A tegnapi plenáris üléseken a különböző munkabizottságok terjesztették elő beszámolóikat. Hétfőn számolt be munkájáról a multinacionális társaságok tevékenységét vizsgáló bizottság, a béke- és leszerelési munkabizottság, valamint a határozatokat előkészítő bizottság. Hétfő délután a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó tömörülések tartottak ülést. Ezen az ülésen terjesztette elő jelentését a reyíziós bizottság, valamint a jelölő bizottság. Ugyancsak délután választották meg az SZVSZ főtanácsát és a revíziós bizottságot. Később a Szak- szervezeti Világszövetség újjáválasztott főtanácsa tartotta meg 34. ülését. évi tevékenységéről, és 1982. évi terveiről, a vízrendezési művek fejlesztéséről, karbantartásáról, valamint a jelenlegi adatok alapján várható ár- és belvízi helyzetről. Megtárgyalták az összekötők és az igazgatóság kapcsolatát érintő időszerű kérdéseket, majd megtekintették az 1980-ás árvízről készült filmet. Az összekötői értekezlet jól szolgálta az igazgatóság és az érdekelt megyei szervek felkészülését az ár- és belvizes időszakra. Dr. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár február 15-én, tegnap megyénkbe látogatott. Pénzügyi kérdésekről ‘ folytatott megbeszélést a megye vezetőivel. A tanácskozáson jelen volt Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács el-. Tegnap, február 15-én dr. Sajti Imre elnökletével ülést tartott Békéscsabán a megyei tanács igazgatási és jogi bizottsága. Első napirendi portiként megtárgyalták és elfogadták a bizottság ez évi munkatervét. Dr. Sós Sándor, a megyei tanács vb szervezési .osztályvezetője a jogi propaganda ez évi célkitűzéseit és feladatait ismertette. Szólt a múlt évi eredményekről. Megyénkben a tanácsi szervek koordinálásával a lakosság jogi tájékoztatásában jelentős eredmények születtek. Erősödött az együttműködés a tanácsok és különösen a Hazafias Népfronttal, valamint a TIT-tel. Csökkent a jogi tájékoztatás kampányjellege, melyben jelentős szerepe volt annak, hogy a jogpropaganda-munkát a különböző szervek közösen határozták meg. Bővült a jogpropaganda szervezeti kerete, gazdagodott az ‘ eszköztára. A tanácstagi beszámolók, falugyűlések, a városkerületi népfrontgyűlések napirendjén rendszeresen szerepeltek a lakosságot közvetlenül érintő jogi kérdések. A megyei társadalombiztosítási igazgatóság által szervezett fogadóórák a vállalatoknál és a szövetkezeteknél főleg munkajogi, társadalombizto* nöke. A tanácskozást követően külön megbeszélésen a Pénzügyminisztérium megyei szerveinek vezetői számoltak be tevékenységükről, különös súllyal, a legutóbb életbe lépett gazdasági szabályzók kibontakozó hatásairól, az ezzel kapcsolatos további teendőkről. sítási kérdésekben javították a dolgozók jogi tájékozottságát. Az ez évi jogi ismeret- terjesztés és propaganda alapvető céljai az MSZMP XII. kongresszusának határozatából adódnak. Változatlanul feladat' a jogpropaganda minőségének és szakszerűségének továbbfejlesztése. Figyelembe kell venni a kisebb-nagyobb kö-- zösségek érdeklődési körét is. Konkrét feladat az új jogszabályok ismertetése, így az államigazgatási eljárási törvény, valamint a kisüzemi termelés, s a különböző csoportok és egyéni vállalkozások új jogi formáinak propagálása, A bizottság javaslatokkal kiegészítve fogadta el az ez évi jogpropaganda-célkitűzésekről szóló tájékoztatót. Ezt követően véleményezte a megye tűzvédelméről szóló jelentést. Várhegyi Ferenc tűzoltó ezredes, megyei tűzoltóparancsnok elmondta, hogy a megye tűzvédelmi helyzete jó. Az elmúlt években több új jogszabály látott napvilágot, mely korszerűsítette ezt a munkát. A gazdasági vezetők is több figyelmet szentelnek a tűzvédelmi feladatokra. ' A jelentés véleményezése után dr. Nagy János tájékoztatta a bizottság tagjait a Hazafias Népfront megyei jogi bizottságának ez évi terveiről. Az ülés bejelentésekkel ért véget. S. J. Tudnivalók a Ahogyan az állampolgárok, ugyanúgy a gazdálkodó szervezetek is kerülhetnek egymással • érdekellentétbe, amelynek feloldása, jogszerű rendezése nemcsak nekik szükséges, hanem a társadalom érdeke is. Termelők, kereskedők és más gazdálkodók közötti ügyekben az igazságszolgáltatás formája a gazdasági bíráskodás. E témában a tudnivalókról, a tapasztalatokról, a jogi feladatokról interjút adott a Legfelsőbb Bíróságon dr. Kálmán György, a gazdasági kollégium helyettes vezetője, Tóth Ferencnek, az MTI főmunkatársának: — Mi a gazdasági bíráskodás feladata? — Alapvetően az, hogy eldöntse a gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákat.. Ezek túlnyomó része szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos. Szerződés- kötésre a bíróságok csak szűk körben kötelezhetik a gazdálkodó szervezeteket, olyan esetben, amikor a termékforgalmazásra vonatkozó jogszabályok szérinti, illetve huzamosabb ideje létező szerződéses kapcsolatokat P. L. Demokratizmus az ellenőrzésben is „Levonult a nagy jogalkotási hullám, most már a meglevő törvények végrehajtására, annak ellenőrzésére kell megkülönböztetett figyelmet fordítani” — így fogalmazott az egyik legutóbbi országgyűlési bizottsági ülésen felszólaló képviselő. Valóban, az elmúlt öt—tíz évben jóformán egész törvénytárunkat megújította, a mai kor követelményeihez igazította az országgyűlés. Elég talán csak arra utalnunk, hogy egyebek között új törvény született a tanácsokról, a bíróságokról, az ügyészségről, a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárásról, a családjogról, az egészségügyről, az ifjúságról, a honvédelemről, a belkereskedelemről, a társadalombiztosításról, a környezetvédelemről, a közművelődésről. Ez a felsorolás is jól érzékelteti, hogy szinte életünk minden területén kijelölte a parlament legfontosabb célkitűzéseinket, a társadalom által megkívánt legalapvetőbb magatartási szabályokat. Tehette ezt már csak azért is, mert az említett törvénytervezetek többségének elfogadását széles körű társadalmi vita előzte meg. Az emberek részéről a vártnál is sokkal- nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. Újra meg újra bebizonyosodott, hogy érdemes meghallgatni a „laikusok”, az állampolgárok véleményét is. Számtalan olyan konkrét észrevétel, javaslat hangzott el a társadalmi vitákon, amelyet ma már a hatályos paragrafusok is tartalmaznak. Miért fontos most mindezt hangsúlyozni? Azért, mert az elmúlt években a jogalkotásban sikerrel vizsgázott módszer követendő receptet kínál a jogalkalmazás területén, a‘ hétköznapok gyakorlatában is. így például, ha az országgyűlés úgy dönt, hogy beszámoltatja egy-egy kormányzati ágazat felelős vezetőjét a törvények végrehajtásáról, a tárca, feladatainak megvalósulásáról, ne érje be az „egyszerű” parlamenti vitával. Különösen ne akkor, ha a társadalom széles körét érintő kérdésekről van szó. Ilyenkor ezeknek a beszámolóknak a tervezetét is előzetes társadalmi vitára lehet bocsátani. Ez tovább gazdagíthatná a parlamenti vitát, értékes muníciót jelenthetne a képviselőknek. A módszer belpolitikai életünkben egyáltalán nem ismeretlen. Elég talán az - MSZMP Központi. Bizottságának arra a döntésére utalnunk, amelynek alapján éppen ezekben a hetekben zajlik a lakáselosztási és -gazdálkodási rendszer korszerűsítésének társadalmi vitája. Máris se szeri, se száma azoknak az észrevételeknek, javaslatoknak, amelyeket feltétlenül indokolt lesZ figyelembe venni az új elképzelések végleges kidolgozása idején. És aligha lesz hiábavaló néhány év múltán társadalmi vitát szervezni arról is, hogy miként érvényesülnek az intézkedések, az új rendelkezések a gyakorlatban. Maximalizmus lenne persze azzal az igénnyel fellépni, hogy valamennyi fontosabb közérdekű témát célszerű társadalmi vitákra bocsátani. De az kétségtelen, hogy — éppen a demokratizmus továbbfej lesz- - tése érdekében — indokolt növelni a társadalmi ellenőrzés e sajátos eszközét, amely meggyőződésünk szerint a végrehajtó apparátusnak is hasznos. A beszámoltatás, az ellenőrzés nem a bizalmatlanság jele, hanem a választott, képviseleti testületek munkájának egyik legfontosabb területe. S hogy a jövőben még inkább az legyen, ehhez elsősorban az ellenőrzés társadalmi bázisát kell tovább szélesíteni. Deák András Vízügyi szakemberek értekezlete Gyulán B jogi ismeretterjesztésről tárgyalt a megyei igazgatási és jogi bizottság A pusztaföldvári községi könyvtárnak 311 beiratkozott olvasója van. Az ízlésesen berendezett helyiségekben az általános iskola osztályai is tartanak különböző vetélkedőket ének- és osztályfőnöki órákat v • Fotó: Fazekas László Kommunális hitel az életkörülmények javítására A lakosság életkörülményeit közvetlenül szolgáló fejlesztésekre — lakások, gyermekintézmények, orvosi rendelők, a víz- és csatornahálózat stb. építésére vagy bővítésére — a tanácsok az idén mintegy 35.milliárd forintot költenek, de ebből á viszonylag nagy összegből sem jut minden szükségesre, s jó néhány olyan beruházáshoz. is csak évek múlva kezdhetnek hozzá, amire már most szüksége lenne a lakosságnak. A települések lakói sok helyütt szívesen vállalnak társadalmi munkát egy-egy óvoda, orvosi rendelő vagy éppen a vízvezeték gyorsabb felépítéséért, gyakran azonban néhány millió vagy néhány százezer forint hiánya miatt így sem vállalhatja a tanács a beruházás gyorsítását. Ezért a Pénzügyminisztérium — egyelőre tíz város, illetve község számára kísérletképpen — lehetővé tette, hogy egy-egy meghatározott beruházás megkezdé-' sét a lakosság pénzkölcsöne segítségével előrehozzák. A tíz településen — az illetékes tanácsok döntése alapján — az OTP kommunális kötvényeket bocsát ki ezer- és ötezer forintos címletekben, ezt a lakosság megvásárolhatja-, a kötvényt a bank az előre meghatározott időpontban visszaváltja, s a névértéken felül kamatot is fizet. A kötvény visszaváltásának határideje a beruházás tartamához' kapcsolódik, némelyiket három-négy, másokat öt év múlva lehet visszaváltani. A kötvény egyben a takarékosságnak egy új formája: az így elhelyezett összegre három vagy négy év után évi 5,5, öt év után pedig évi 6 százalék kamatot fizet az OTP. A kötvények vásárlásából befolyó összegekből kommunális hitelt nyújt a tanácsnak az adott beruházás előrehozására. gazdasági bíráskodásról kíván a szállító minden átmenet nélkül az egyik időszakról, a másikra megszakítani. A gazdasági bíráskodásban sajátos, a peres eljárás általános szabályaitól több vonatkozásban eltérő szabályok érvényesülnek annak érdekében, hogy a vitás ügyeket gyorsan, operatív módon, a gazdasági élet igényeinek megfelelően lehessen eldönteni. A jogszabályok tükrözik a gazdaságpolitika követelményeit. A bírói gyakorlat azonban — amely mindig értelmezi is a jogszabályokat — természeténél fogva gyorsabban tudja követni a konkrét körülményekhez igazodó gazdaságpolitikát, mint a jogalkotás. így a gazdasági bíráskodásban a törvényesség követelményeinek sérelme nélkül, sőt, éppen annak követelményei szerint érvényesülhet a gazdasági célszerűség. A bíróságok’ ítélkezési gyakorlatában tehát megvalósul — az adott időszak’gazdaságpolitikája, s ez az ítélkezés a maga eszközeivel ugyanazok ellen a negatívumok ellen küzd, amelyek kiküszöbölése á gazdaságirányításnak is feladata. A gazdasági bíráskodás tehát a törvényesség követelményeinek maradéktalan tiszteletben tartásával segíti a gazdaságirányítást a gazdaságpolitikai követelmények megvalósításában. Ma a termékforgalom területén a gazdaságirányításnak az az alapvető feladata, hogy a forgalom szervezettségét növelje. Ez úgy valósulhat meg, ha a forgalom minél nagyobb hányadát határidős szerződések alapján bonyolítják le. A gazdasági bíráskodás e tekintetben is arra törekszik, hogy az élet, a piaci helyzet sűrűn változó viszonyai között a gazdálkodó szervezeteknek megköny- nyítse a szerződéses kapcsolataik rugalmas alakítását. A szerződéseknek igen nagy a szerepe a gazdálkodó szervezetek közötti horizontális kapcsolatok szervezésében. Ma ez. a szervező szerep nem érvényesül maradéktalanul. A beruházási célú szerződéseket a gazdálkodó szervezetek általában (Folytatás a 3. oldalon)
