Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-14 / 38. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. FEBRUÁR 14., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése A megye 1981. évi fejlődéséről 1981-ben a megye gazdasága a népgazdasági terv célkitűzésének megfelelően fejlődött, a lakosság életkörülményei az országos tendenciának' megfelelően javultak. A fejlődés számszerű eredményei azonban, a megye sajátosságának megfelelően, esetenként eltérőek az országostól. 1981-ben (az előző évihez viszonyítva) pl. a megye szocialista iparának termelése jobban nőtt, építőiparának termelése kisebb mértékben csökkent, mint országosan; a mezőgazdasági termelés pedig, amíg országosan szinten maradt, a megyében emelkedett. A lakosság pénzbevétele és a kiskereskedelem forgalma az országossal csaknem azonos- mértékben nőtt. A megyében is javulás következett be a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők — pl. termelő és személyi jellegű szolgáltatás, egészségügyi, oktatási ellátás — tekintetében. A megye gazdaságának és a lakosság életkörülményeinek' 1981. évi fejlődését rószA megye iparában is folyamatosan változik a termékszerkezet, részben új termékek gyártásba vételével, részben gyártmány- és gyártásfejlesztés útján. Például az élelmiszer-ipari üzemek tovább bővítették a termékek választékát, több új (konzervipari, húsipari, tejipari, sütőipari stb.) terméket is forgalomba hoztak, amelyeket a vásárlók kedvezően fogadtak. 1981-ben az ipari termékek exportja kevesebb, a belföldön értékesí- tetteké több volt, mint az előző évben. A termelés növekedését tehát a belföldi kereslet határozta meg. Tovább bővült és korszerűsödött az ipar állóeszközállománya. 1981-ben 1 milliárd 600 millió forint értékű beruházást helyeztek üzembe. Az év folyamán — a többi között — befejeződött a Csepel Autógyár szeghalmi telepének, a MOM battonyai gyáregységének, a Kner Nyomda dobozgyárának fejlesztése, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat IX. számú téglagyárának releteiben a következők jellemezték. IPAR A szocialista ipar termelése 4,5 százalékkal (az országosnál nagyobb mértékben) emelkedett. Az állami ipar 3,9. a szövetkezeti ipar 6,8 százalékkal növelte termelését. Az ipar valamennyi ágazata bővítette a termelés volumenét; a nehézipar 6,4, a könnyűipar 3,0, az egyéb ipar 6,6, az élelmiszeripar 3,1 százalékkal. A termelés meny- nyiségének változása az egyes fontosabb cikkek tekintetében az ágazati szintű termelésnél is erősebben differenciálódott. Ebben a termékek iránti kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jövedelemszabólyozás hatékonyságra ösztönző hatása, egyes konkrét esetekben pedig — mint pl. az üveggyártásban — a felújítás miatti termeléskiesés. Néhány, a megye iparára jellemző nagyobb volumenű termék termelése a következőképpen alakult. konstrukciója és a IV. számú téglagyárának építése. Orosházán acélöntődét, Békéscsabán tejüzemet létesítettek, s több fontos élelmiszer-ipari és kőolajipari beruházás, rekonstrukciós fejlesztés volt folyamatban az év végén. A megye szocialista iparában 1981-ben átlagosan 54 340 főt foglalkoztattak, 1,4 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. (Az ipari létszám csökkenése országos tendencia.) Az ipari munka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva — 6,0 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. A termelékenyebb munka tehát nemcsak a termelés 4,5 százalékos növekedését biztosította, hanem a létszám csökkenését is pótolta. A munka termelékenysége a szövetkezeti iparban lényegesen jobban nőtt, mint az állami iparban. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1981-ben 1 milliárd 139 millió forintértékű építési-szerelési munkát végzett, amely — összehasonlítható* árakon számítva -—• 1,6 százalékkal kevesebb volt az 1980. évinél. (Országosan az építőipari termelés volumene — a beruházások mérséklődésével összefüggésben — 3,5 százalékkal csökkent.) A megye állami és szövetkezeti kivitelező szervezeteinek termelése igen differenciáltan változott, ami a teljes, illetve a profilnak megfelelő termelés szerkezetének módosulásával is összefüggött. Kedvező, hogy a megyében — az országoshoz hasonlóan — számottevően emelkedett a fenntartási jellegű munkák értéke (folyó áron számítva 28 százalékkal). Pl. a gyulai és a Sar- kadi Építőipari Szövetkezetnél az építőipari befejezett termelésnek kétharmadát, illetve annál is nagyobb arányát képezte a fenntartási, felújítási munka értéke. Az építőipar termelése ösz- szességében valamelyest alatta maradt mind a tervezettnek, mind a folyó évre szerződésben lekötött munkák értékének. A termelés alakulására kedvezőtlenül hatott a nagy munkaerőmozgás (gyakorlatilag minden negyedik dolgozó kicserélődött). A megyei székhelyű kivitelező éoítőiparban átlagosan 4320 főt foglalkoztattak, az előző évinél 3,4 százalékkal kevesebbet. Különösen kedvezőtlen, hogy az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikai dolgozók száma két év alatt 12 százalékkal csökkent. Főként a szakipari munkák befejezését akadályozta egyes speciális szakmunkások hiánya. MEZŐGAZDASÁG 1981-ben a mezőgazdasági termékek termelésének volumene — előzetes számítások szerint — meghaladta az előző évi szintet, az országossal szemben emelkedett. A növénytermelésen belül a búza- és a szálastakarmány- félék termésének csökkenését ellensúlyozta vagy meghaladta más növénykultúrák termésének az emelkedése, s az állattenyésztés produktuma is nőtt. Ezenkívül bővült a mezőgazdasági üzemek nem mezőgazdasági tevékenysége is. A megyében az előző évinél 10 százalékkal kisebb területen 12 százalékkal kevesebb búza termett. A terület csökkenését főleg a belvíz okozta, a hektáronkénti hozam kisebb kiesését pedig a kedvezőtlen időjárás befolyásolta. A búza termésátlaga így is a megyék közül Békésben volt a legnagyobb. Kedvezően alakult a főbb őszi betakarítású növények (pl. kukorica, napraforgó, cukorrépa, rizs) termelése. Kukoricából a nagyüzemi gazdaságokban hektáronként 7330 kg termett, 11 százalékkal több, mint az előző évben. A vetőmagnak termelt kukorica nélkül számítva, a terméshozam átlagosan 7790 kg volt; ezen belül az állami gazdaságokban 8620, a termelőszövetkezetekben 7710 kg. Egy állami gazdaságban és hét termelőszövetkezetben a termésátlag meghaladta a 10 000 kg-ot is. Napraforgóból 1.5 százalékkal nagyobb területről 17.4 százalékkal több, cukorrépából 29 százalékkal nagyobb területről 34 százalékkal több termést takarítottak be. Nagyobb volt az előző évinél a burgonya, a paradicsom és a zöldpaprika termésátlaga is. Az állattenyésztés termelése a tervezettnek megfelelően alakult. Az év végén 120 ezer darab szarvasmarhát (ebből 49 ezer tehenet). 961 ezer darab sertést (ebből 86 ezer kocát) tartottak. A szarvasmarhák száma 1, a sertéseké 3 százalékkal — ezen belül a kocák száma 8 százalékkal — haladta meg az egy évvel korábbi állományt. Az összes sertés 58 százalékát a kisgazdaságokban tartották. A nagyüzemek juhállománya 7,9 százalékkal nőtt. Emelkedett a megyében a tyúkfélék állománya is. 1981-ben a fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek együttes felvásárlása az előző évi szinten alakult. Vágómarhából 3, vágó- juhból 4, vágóbaromfiból 7, tehéntejből 5 százalékkal többet, vágósertésből 2 százalékkal kevesebbet értékesítettek a megyében (az ipar és a kereskedelem részére), mint az előző évben. Tyúktojásból a felvásárlás évek óta csökken, 1981-ben is csak 71 százaléka volt az előző évinek. Az év folyamán a nagyüzemek anyagi-műszaki bázisa tovább növekedett: csaknem 2 milliárd forint 'mezőgazda- sági jellegű és 246 millió forint értékű vízgazdálkodási beruházást helyeztek üzembe a megyében. A termelő- szövetkezetek üzembe helyezett beruházásainak 61 százaléka gépberuházás volt. Az év végén több tehenészeti, sertés- és baromfitelep építése, bővítése volt folyamatban, továbbá jelentős vízrendezési és meliorációs munkák folytak. 1981-ben az állami gazdaságokban átlagosan 10 300. a termelőszövetkezetekben 36 460, a vízgazdálkodás területén 3940 főt foglalkoztattak. A létszám a termelőszövetkezetekben kismértékben emelkedett, másutt csökkent. BERUHÁZÁSOK A megyében — előzetes adatok szerint — csaknem ötmilliárd forintot fordítottak beruházásokra, ebből 4,3 milliárdot az anyagi ágakban. A beruházások volumene az előző évinél több mint 10 százalékkal kevesebb volt (országosan 7 . százalékkal csökkent). A beruházási ráfordítások 77 százaléka a megyei székhelyű szervezetek fejlesztési tevékenységét szolgálta. Ezen belül a szövetkezeti szektor — az előző évihez hasonló összeget — 1.8 milliárd forintot- fordított az állóeszközök fejlesztésére, korszerűsítésére, míg a megye vállalatainál folyó áron számítva 28 százalékkal csökkent a bérű házások .összege. A beruházási tevékenységben figyelmet érdemlő jelenség az energiaracionalizálási kormányprogramhoz kapcsolódó beruházási törekvés. A megyében gazdálkodó szervezetek 38 pályázatot nyújtottak be, amelyből az év végéig 27 esetben került sor állami támogatási szerződések (Folytatás az 5. oldalon) Az 1981. évi Az 1981. év termelés az 1980. évi mennyisége százalékában Kőolaj, tonna 79 422 103,4 Földgáz, 1000 köbméter 956 801 118,6 Égetett tégla, 1000 db 135 036 112.0 Égetett tetőcserép, 1000 db 71 641 90,6 Hengerelt síküveg, 1000 négyzetméter 2 256 67,2 Húzott síküveg, 1000 négyzetméter 9 548 98,7 Konzervipari és háztartási idényüveg, tonna 61 556 99,9 Hőszigetelő üveg, négyzetméter 166 323 157,6 Talajművelő gép, db 35 883 151,0 Terménybetakarító gép és géprendszer, db 2 128 104,9 Teherszállító pótkocsi, db 8 915 124,9 Kartondoboz, tonna 13 773 106,7 Férficipő, pár 19 175 86,1 Női cipő, pár 1 100 239 94,0 Kötött alsóruházat, tonna 495 87,7 Kötött felsőruházat, tonna 1 229 102,0 Csontos nyershús, tonna 60 894 97,4 Szárazkolbász, tonna 5 575 100,6 Ebből: gyulai kolbász 3 901 93,5 Vágott baromfi, tonna 27 533 109,2 Fogyasztói tej, 1000 liter 29 929 100,9 Gyümölcskonzerv, tonna 4 881 110,1 Fözelékkonzerv, tonna 44 341 98,4 Cukor, tonna 43 542 114,2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Köröstarcsán (Községriportunk a 4. oldalon) Fotó: Szekeres András A művelődési dolgozók megyei ifjúsági parlamentje A Békés megyei Tanács V, B. művelődésügyi osztálya tegnap, szombaton rendezte meg Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban a művelődési dolgozók megyei ifjúsági parlamentjét. Az elnökségben helyet foglalt dr. Kővári Tibor, az MSZMP KB munkatársa, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese. Szel jak György, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Kozák Ferenc, a KISZ megyei bizottságának titkára és mások. Elsőként Csordás Istvánná dr., a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese tartott beszámolót. Tájékoztatta a parlament résztvevőit' megyénk művelődésének helyzetéről, a tárgyi és személyi feltételek alakulásáról, a tervekről. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt ötéves tervben 114-gyel bővült az általános iskolai tantermek száma. Ennek ellenére még ma is 20 százalék — az országban a legrosszabb — a szükség- tantermek aránya megyénkben. Kevés a tornaterem, rosszul felszereltek a napközis konyhák. Jelentősen javult viszont a szakmunkás- képző intézetek és a diákotthonok helyzete. A közművelődésben jó néhány terven felüli beruházás valósult meg. Javult megyénkben a szakos ellátottság, de még mindig nem csökkent a ké- Desítés nélküliek magas arányszáma. A beszámoló kitért az 1977. évi intézkedési terv megvalósulásának mértékére is. A terv foglalkozott többek között a fiatal pedagógusok lakáshelyzetével, a fiatalok anvagi és erkölcsi elismerésével. A lakáshelyzetben lényeges javulás nem történt. A megyében élő 1700 fiatal pedagógusra mindössze 395 szolgálati lakás jut, ezek között is sok az elavult, komfort nélküli. A következő öt évben 38 szolgálati lakás építését tervezik, amelyekkel főként a perifériális területek pedagógusellátottságát próbálják javítani. 100 millió forintot terveztek a munkakörülmények javítására, melyből 20 milliót fordítanak az iskolavilágítás korszerűsítésére. A gondokat őszintén feltáró beszámoló után hozzászólások következtek. A felszólalók — akik a megye városaiban, falvaiban levő oktatási, közművelődési intézmények fiataljait képviselték — szóltak munkakörülményeikről, erkölcsi és anyagi megbecsülésükről, továbbképzési lehetőségeikről. Csaknem minden hozzászólásban felmerült a lakásgond, melynek sürgető megoldására hasznos javaslatok is elhangzottak. Többen említették, hogy még mindig igen alacsony a pedagógusok kezdő fizetése, s szó esett a népművelői pálya alacsony társadalmi presztízséről is. Az ifjúsági parlament ösz- szefoglalóval, majd küldöttválasztással fejeződött be. G. K. A parlament résztvevőinek egy csoportja Fotó: Martin Gábor
