Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LOPJA 1982. JANUÁR 15., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM A MÉM és a megye vezetőinek tervegyeztető tárgyalása Békéscsabán Hagyományosnak számít immár, hogy évkezdéskor a különböző tárcák képviselői tárgyalóasztalhoz ülnek me­gyénk politikai, társadalmi és gazdasági vezetőivel az időszerű teendők, közös fel­adatok elemzésére, megvita­tására. Tegnap, január 14- én délután dr. Soós Gábor államtitkár vezetésével a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium felelős munkatársai érkeztek terv­egyeztető tárgyalásra Békés­csabára. A vendégeket, tárgyaló- partnereket a házigazdák ne­vében dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese köszöntötte, üdvözölte az értekezlet mun­kájában résztvevőket, köz­tük Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát és Gyu­lavári Pált, a megyei tanács A Magyar Szocialista Munkáspárt békéscsabai vá­rosi bizottsága dr. Ábrahám Béla első titkár elnökleté­vel tegnap, csütörtökön ki­bővített ülést tartott. Az ülésen, amelyen a testület tagjain kívül részt vettek a vállalatok, gazdaságok veze­tői és vezető propagandis­ták, Zsilinszki András titkár fűzött szóbeli kiegészítést az 1981. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítéséről szóló és az idei feladatokat összegző írásos jelentéshez. Mind a jelentésből, mind a szóbeli kiegészítőből ki­tűnt, hogy a vállalatok, gaz­daságok, szövetkezetek kol­lektívái múlt évi terveik tel­jesítésében figyelembe vet­ték és érvényre juttatták a népgazdaság helyzetéből adódó követelményeket, tö­rekedtek a hatékonyabb munkára, a takarékos gaz­dálkodásra. Az előzetes ada­tok szerint a tavalyi terme­lési értékterv 99,4 százalékos és az árbevételi terv 103,5 százalékos teljesítése igazol­ja a feladatok reális meg­határozását. Egyúttal azt is, hogy a korábbi évek mérsé­kelt fejlődését követően ta­valy már ismét a növekedés került előtérbe. Az ipar múlt évi tervét 101,1 százalékra, tőkés exportját 99,8 száza­lékra, szocialista exportját elnökét. Elöljáróban a MÉM államtitkára összegezte a tár­ca minősítését, véleményét Békés megye agrártermelé­sének produktumáról azon beszámoló alapján, amelyet a megyei tanács már korábban, írásban eljuttatott a minisz­tériumba. Az államtitkár örömmel ál­lapította meg, hogy ez a táj egyre inkább adottságainak megfelelő helyet foglal el or­szágosan is a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés különböző ágazataiban, így a gabona-, a cukorrépa- és a rizstermesztésben, valamint a hústermelésben. Békés me­gye azon kevés megyék kö­zé tartozik, amelyek teljesí­tették 1981-es tervüket. Az eddig elért teljesítmények együttesen adják az alapot a továbblépéshez, mert a si­kerként elkönyvelhető ered­98,9 százalékra teljesítette. Tavaly is az élelmiszeripar termelése fejlődött a legdi­namikusabban, 1980-hoz ké­pest 1,2 milliárd forinttal nö­velte termelési értékét. S ami szintén figyelemre mél­tó, az az, hogy a mezőgazda- sági üzemek tavaly 1980-hoz képest mintegy 4,5—^ száza­lékkal növelték termelési ér­téktervüket. Mindez nem­csak a kedvező időjárásnak, hanem a nagyobb erőfeszí­tésnek és a szorgalmas mun­kának is köszönhető. A nem végléges adatok alapján megállapítható, hogy a gazdálkodó egységek 1981. évi feladataikat fegyelmezett munkával teljesítették. Ezzel együtt erősödött a hatékony, takarékos gazdálkodásra irá­nyuló szemlélet, melynek ha­tására a végrehajtásban is felgyorsult a tartalékok fel­tárása és hasznosítása. Az írásos jelentés és a szóbeli kiegészítő egyaránt megfogalmazta: az idei egyik legfőbb feladat, hogy a fő figyelmet a gazdasági egyen­súlyt javító folyamatok erő­sítésére összpontosítsák. Ugyanakkor tovább szüksé­ges bővíteni a korszerű, gaz­daságosan előállítható, jól értékesíthető és exportálható termékek gyártását, ezen be­lül a tőkés export emelését. Ugyanakkor továbbra is na­ményeknél nem kevesebb a teendők száma sem. így van még mit tenni — a terv- egyeztetőn részt vevők közös állásfoglalása szerint — a szakember-ellátottság foko­zásáért, a veszteséges terme­lőszövetkezetek gazdálkodá­sának megerősítéséért, a me­liorációs program ütemeseb­bé tételéért, a megye tudo­mányos intézeteinek a fel­adatok. megoldásába való tel­jesebb bekapcsolásáért. A tervegyeztető tárgyalás zárásaként dr. Soós Gábor megfogalmazta, hogy a több­letkövetelményeknek is pél­daadón eleget kell tenni egy olyan megyében, amilyen Bé­kés, ahol nemcsak rekordter­mések, hanem új kezdemé­nyezések is szép számmal születtek és születnek. pirenden kell tartani és meg­felelő intézkedéseket kell tenni az ésszerű anyag- és energiafelhasználásra. Ter­mészetesen az idén sem iehet lemondani az újabb kezde­ményezésekről, s időben szükséges reagálni a hazai és a külföldi piaci igények­re. A vitában felszólalók min­denekelőtt saját vállalatuk, gazdaságuk, intézményük múlt évi munkájáról, idei feladatairól szóltak. Mind­egyik hozzászólásból kicsen­dült az a törekvés, misze­rint az idei esztendőben is — amikor már általános lett az ötnapos munkahét — csak fegyelmezett munkával való­sulhatnak meg a tervek. Eh­hez viszont nélkülözhetetlen a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda fejlesztése, a szemléletváltozás, valamint minden fórumon a feladatok alapos megértetése. A vitában elhangzottakra Zsilinszki András titkár vá­laszolt, majd a pártbizottság a jelentést, a szóbeli kiegé­szítőt a vitában elhangzot­takkal együtt elfogadta. A testület ezután úgyszintén el­fogadta a városi pártbizott­ság és munkabizottságainak idei munkaprogramját. A kibővített ülés bejelenté­sekkel fejeződött be. r. p. Ülésezett a MEDOSZ Központi Vezetősége A lakosság élelmiszer-ellá­tása 1981-ben kiegyensúlyo­zott volt, s a tervet megha­ladóan növekedett az élel­miszeripar termelése — ál­lapította meg Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter csütörtökön, a MEDOSZ Központi Vezetősé­gének ülésén, ahol az elmúlt évi eredmények és az idei feladatok ismertetése szere­pelt a napirenden. A minisz­ter elmondta: tavaly összes­ségében a mezőgazdasági ter­mékek termelése kevesebb volt ugyan a tervezettnél, de a kedvezőtlen időjárás elle­nére elérte az előző évfszín- vonalat. Az elmúlt év eredményei megalapozták az idei tervek sikeres teljesítését. 1982 kü­lönösen nehéz évnek ígérke­zik — mondotta a miniszter —, minden eddiginél nagyobb feladatokat ró az ágazatra. Végül Váncsa Jenő felhív­ta a figyelmet: a vállalatok fordítsanak az eddigieknél is nagyobb gondot a szociális tervek teljesítésére, mert azok a vállalati élet minősé­gi tényezői. A miniszter beszámolója után az ülésen ismertették a központi vezetőség állás­foglalását: a vezetőség to­vábbra is számít a mező- és erdőgazdaságban, az intéz­ményekben foglalkoztatottak áldozatkész munkájára. Fel­hívja a szervezett dolgozók, a gazdasági és szakszerveze­ti vezetők figyelmét, hogy a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom, az újító­mozgalom tartalmi tovább­fejlesztésével támogassák az idei tervek teljesítését, s to­vábbra is kiemelt feladat­ként kezeljék a szociálpoli­tikai ellátást, az élet-és mun­kakörülmények szinten tar­tását, illetve, ahol lehetséges, további javítását. Napirenden a A KISZ Békés megyei bi­zottsága Pataki István első titkár elnökletével január 14-én, tegnap délelőtt Bé" késcsabán tartotta soros ülé­sét. A testület a napirendek tárgyalása előtt zárt ülésen a megyei bizottság tagjai sorába kooptálta, és a KISZ Békés megyei bizottságának agitációs és propagandatitká­rává választotta dr. Forral Józsefet, aki azt megelőzően a megyei KISZ-bizottság po­litikai munkatársa volt. Szintén ezen a zárt ülésen kooptálta a testület tagjai sorába Bacsa Veronikát, a battonyai nagyközségi KISZ- bizottság tagját, a battonyai Május 1. Tsz adminisztrá­torát. Ezután, a napirendnek megfelelően Bulla Ottó, a KISZ szarvasi járási és Szatmári Gábor, a KISZ gyulai városi bizottságának titkára adott tájékoztatót a megyei testületnek arról, hogy a KISZ KB 1980. már­cius 12-i, a KISZ-építésről hozott határozatának hogyan szereztek érvényt a szarvasi járásban, illetve Gyulán. Az említett KISZ KB-határozat megjelenése után a szarvasi járásbeli tapasztalatokat ösz- szegezte a járási KISZ-bi­K. E. P. Fotó: Veress Erzsi Kibővített ülést tartott az MSZMP békéscsabai városi bizottsága J u A DÉMÁSZ hőerőművének vegytiszta vizet előállító üzeme 35 millió forintba került. Képünkön ellenőrzik a víz minősé­gét (írásunk az 5. oldalon olvasható) Fotó: Veress Erzsi A balesetmentes közlekedésért A megyei közlekedésbiz­tonsági tanács elnöksége dr. Sajti Imre rendőr ezredes el­nökletével tegnap ülést tar­tott, amelyen az Országos Közlekedésbiztonsági Ta­nács képviseletében dr. Irk Ferenc és Mikoly Imre, to­vábbá Richweisz Ferenc, a megyei pártbizottság munka­társa is részt vettek. Az elnökség megtárgyalta a közlekedésbiztonsági ta­nács elé terjesztendő közép­távú megelőzési tervjavas­latát, megvitatta, a gépjár­művezető közlekedésneve­lési szakbizottságának be­számolóját az elmúlt évben végzett munkájáról, jóvá­hagyta az 1982. évi munka- és költségvetési tervjavasla­tot, végül különböző témá­jú bejelentésekben foglalt állást. Az elnökségi ülésen széles körű és konstruktív jellegű vita alakult ki a Békés me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács középtávú megelőzési tervjasalata felett, amelyet Balta János, a KBT ügyve­zető elnöke terjesztett elő. A balesetmentes közlekedés még hatékonyabb biztosítása érdekében tervezett intéz­kedések, kezdeményezések széles körét magában fog­laló tervezetet jól támasz­totta alá a tudományos igénnyel, nagy felelősséggel végzett értékelő rész az el­múlt öt esztendő közlekedé­si baleseteiről, s azok okai­ról. A motorizáció gyors üte­mű fejlődése, a gépjármű- állomány további jelentős növekedése következtében Békés megye közútjain is a forgalomsűrűség igen meg­növekedett. A térben és idő­ben kötetlen közúti közleke­dés sok szempontból a leg­előnyösebb, de egyben a leg- balesetveszélyesebb is. A közlekedési balesetek számának emelkedését azon­ban nem lehet egyedül a gépjárműállomány, illetve a forgalom jelentős emelkedé­sével magyarázni, bár ezek kétségtelenül növelik a bal­esetek bekövetkezésének le­hetőségét. A balesetek szá­mának alakulását nagyrészt szubjektív tényező, az embe­ri magatartás befolyásolja. Többségüket ugyanis a köz­lekedő járművezetők, gya­logosok, utasok fegyelmezet­lensége, figyelmetlensége, ismereteik hiányossága okoz­za. A középtávú megelőzési tervjasalat e hiányosságok csökkentését célozza sokfaj­ta eszközzel, széles körű társadalmi segítséggel. —g— KISZ-építés zottság, a további teendőket pedig intézkedési tervben foglalták össze. A járás na­gyobb, jól dolgozó KISZ- szervezeteiben a tagfelvétel foyalmatos, egyre . tervsze­rűbb és tudatosabb a KISZ- tagságra való felkészítés. A járásban jelenleg 1623 KISZ- tag él, a szervezettség itt 35,2 százalékos. KlSZ-szer- vezei működik minden olyan munkahelyen és intézmény­ben, ahol nagyobb számban dolgoznak fiatalok. Kevés a KISZ-tag a mezőgazdaság­ban fizikai munkát végző fiatalok között. Gyulán szintén készült a KISZ-építés feladatait tar­talmazó intézkedési terv. Az ebben foglaltaknak megfele­lően foglalkoztak a városban működő KISZ-szervezetek 1980 végén a témával, ösz^ szegezve, mennyi az adott munkahelyen a fiatal, s min­dent megtettek-e azért, hogy az arra méltó -és al­kalmas fiatalok KISZ-ta- gok legyenek. Szinte min­denütt szóba kerültek azok a körülmények — több mű­szak, több túlóra, bejárás, családalapítás —, amelyek befolyásolhaják a fiatalokat a döntésben. S van még va­lami, amiről feltétlenül szól­nunk kell a KISZ-építés kapcsán: a tartalmas KISZ- élet, a színes, sokoldalú programok, a szervezet te­kintélye teheti igazát von­zóvá a kívülálló fiatalok számára a KISZ-t. Gyulán 1980-ban 3310, 1981-ben pe­dig 3603 tagot számlált a KISZ, a szervezettség 36,2, illetve a múlt évben 39 szá­zalékos volt. A legfrissebb, 1981 decemberi adatok sze­rint a taglétszám a városban elérte a 3800 főt. Az elhangzott tájékoztatók megvitatása után a megyei testület határozatában úgy foglalt állást, hogy eredmé­nyes KISZ-építő tevékeny­séget folytatott taglétszám­növelésével, a tartalmi mun­ka javításával a KISZ gyu­lai városi bizottsága. A szarvasi járási KlSZ-bizott- ság ,a dolgozói KlSZ-szerve- zetek megerősítésével, sze­mélyi feltételeinek javításá­val ért el eredményeket. Ezért a megyei KlSZ-bizott- ság mindkét bizottságnak elismerését fejezte ki. Ugyanakkor felhívta a tes­tületek figyelmét több rész­feladatra. Ezután a KISZ politikai képzésének 1982— 83. évi Békés megyei fel­adatait vitatta meg a testü­let, végül pedig egyéb ügyekben döntött. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents