Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 2. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1982. JANUAR 4., HÉTFŐ Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Új igazgató a KÖVIZIG élén Megalakult a SZflMALK A Tudománypolitikai Bizottság állásfoglalása és a KSH elnökének határozata alapján három számítástechnikai szervezetet egyetlen komplex műszaki fejlesztési típusú vállalattá vontak össze. Január 1-én alakult meg a Számítástechnikaalkalmazási Vállalat (SZÁ- MALK), s egyben megszűnt a SZÁMKI, az OSZV és a SZÁMOK (a Számítástechnika-alkalmazási Kutató Intézet, az Országos Számítógéptechnikai Vállalat és Szá(Tudósítónktól) Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke 1981. december 31-i hatállyal — eddig végzett eredményes munkájának elismerésével, korkedvezményes nyugdíjjogosultságára való tekintettel — saját kérésére felmentette igazgatói teendőinek ellátása alól Takács Lajost, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjét. A (felmentéssel egyidejűleg Göda Pétert, a KÖVIZIG gyülai szakaszmérnökségének volt vezetőjét nevezte ki igazgatónak. A felmentési és kinevezési okmányokat dr. Illés György, az OVH elnökhelyettese tegnap, január 3-án adta át ünnepélyes keretek között Gyulán, a KÖVIZIG székházában. Az ünnepségen részt vett Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára és dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára. Lázár Istvánné josszú pihenő után, : több napig tartó ! szünetet követően visszatalálni a megszokott lendülethez, a munkapad mellé állni, talán már külön akaraterőt is követel. A háromnapos ünnep most új esztendő érkezését köszöntötte, olyan esztendőét, amely várakozáson felül nyújt időt és lehetőséget a pihenéshez, de nagyobb teljesítményt is vár egyben a termelésben. Van ahol — előre dolgozva — a két ünnep közötti napokat is erőgyűjtéssel töltötték, tekintettel a megnövekedett felada~ tokra, másutt pedig még karácsonykor és szilveszterkor sem hagyhatták abba a munkát. A Csepel Autógyár szeghalmi gyáregységében a hagyományoknak megfelelően az év első munkanapján munkásgyűlést tartottak, melyen csaknem 800 dolgozó vett részt. Boros Mihály igazgató értékelte az elmúlt esztendő munkáját, melynek során a mennyiségi teljesítés mellett a minőség javításával, az önköltség csökkentésével az előirányzott nyereséget jelentősen túlszárnyalták. Megköszönte a dolgozók munkáját, amellyel hozzájárultak a tervfeladatok .végrehajtásához. Megjelölte az előttük álló év feladatait, melyek termelési értéket tekintve mintegy 20 százalékkal magasabbak, mint az elmúlt esztendőé. Elsődleges cél a munka termelékenységének növelése, a gépi berendezések maximális kihasználása Fotó: Veress Erzsi Túlteljesítették éves tervüket Megkezdődött az előszállítás a vasúton Öt üzemben Az új év első munkanapján mítástechnikai Oktató Központ). Az új vállalat megalapításával koncentrálják az erőket, ezzel segítik a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtását, növelik a kutatások és fejlesztések hatékonyságát, gyakorlati alkalmazását, fejlesztik a szakképzést, az üzemeltetéstechnológiát. a szolgáltatásokat. A számítástechnika eredményeinek összehangoltabb alkalmazásával növelik a gazdasági eredményeket. A SZÁMALK a főváros különböző pontjain négy épületben helyezkedik el. A vezérigazgatóság a Szakasits Árpád út 68., a kutatásfejlesztési igazgatóság a Csalogány utca 30—32., a szolgáltatási és kereskedelmi igazgatóság a Vahot utca 6., illetve a Bartók Béla út 104. szám alatt található. A MÁV Szegedi Igazgatóságának vasutasai a munka- területükhöz tartozó öt délalföldi megyében bel- és külföldi szállításra termelt árucikkéből éves tervükön felül több mint egymillió tonnát továbbítottak december végéig, s ezzel 17,6 százalékkal teljesítették túl 1981. évi áruberakási tervüket, cukorrépából mintegy kétszázezer tonnával többet szállítottak például, mint a korábbi esztendőben. Sikeresen kezdték az új évet is: miután nem kellett attól tartani, hogy a vagonokba befagy a vizes, kavicsos homok, útnak, indítottákSzalk- szentmártonból az első sóderes irányvonatokat. Kecskemétre és Kiskunhalasra tegnap már nyolcvan vagon útépítőanyag futott be az előszállítások' keretében. Erre egyébként tizenhat vállalattal kötöttek szerződést, s összesen nyolcszázezer tonna építőanyagot és egyéb, nem romló árut továbbítanak kedvezményes tarifával. A partnervállalatok egyébként a tavalyi három helyett januártól négy hónapon át élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az előszállításoktól a vagonpark jobb kihasználását remélik. az orosházi Állami gazdaságban százhatvanan búcsúztatták az óévet munkahelyükön. A 26 ezer sertés, meg az 1600 szarvasmarha körül ugyanis az év minden napján akad elegendő tennivaló. Az év végi leltározás, a már megkezdett téli gépjavítás folyamatát ugyan : megszakították a pezsgős napok, de tegnap, január 3-án már ugyanúgy ment minden, mintha mi sem történt volna. Rövidesen megkezdődik a mérlegkészítés, amire igazán jó hangulatban készülődhetnek, hiszen jó néhány ágazat ért el 1981-ben Orosházán rekordteljesítményt, így jövedelmezőség szempontjából kiemelkedő a cukorrépa-termesztés produktuma, 500 hektáron, soha ennyi búza nem termett hektáronkénti átlagban még az állami gazdaságban, minden eddigit felülmúlt a szakosított sertéstelep gárdája is azzal, hogy tavaly 3500 tonna húst állított elő és a tehenenkénti 4 ezer 960 literes átlagtejhozam is rekordnak számít a gazdaságban. Csalódást tulajdonképpen csak a zöldségtermesztés, pontosabban a zöldborsó- és zöldbabtermesztés okozott, átlagon aluli eredményével, ám a gazdálkodás várható eredménye így is felülmúlja majd a tervezett 23 és fél millió forintot. Ezzel nem akadályozza semmi az 1982- re előirányzott fejlesztéseket: a sertéstelep szennyvíz- rendszerének korszerűsítését a szarvasmarhatelepek rekonstrukcióját és a gépvásárlásokat. A továbblépést pedig az jelenti, hogy az idén teljes lesz a sertéstelep kihasználtsága, előreláthatóan 3 ezer 650 tonna hús kerül ki majd innen, a kukorica és a búza együttes termőterülete pedig 15—17 százalékkal nő. KÉP A GYULAI húskombinátban reggel hat órakor nem megszokott munkájukra indultak a dolgozók, hanem munkásruhába öltözve az ebédlőben gyülekeztek. Az új év első munkanapját munkásgyűléssel kezdték. Fontos kérdések kerültek szóba ezen az ösz- szejövetelen: az elmúlt évi terv teljesítése, a munka értékelése és az idei feladatok ismertetése. E feladatok között talán a legfontosabb a hatékonyság fokozása. Komolyabb bér- fejlesztésre . ugyanis csak akkor lesz lehetőség, ha ennek fedezetét a munka jobb megszervezésével, létszám- takarékossággal, a kihozatal növelésével, egyszóval: saját munkájukkal megteremtik. Egyébként — mint az értékelésből kiderült — az idei feladatok teljesítésének alapját a múlt évben megteremtették. Különösen helytálltak a dolgozók az év végi nagy hajtásban, amikor is a karácsonyi és az újévi ünnepekre készítették kilométerszámra a virslit és a kolbászt. mázsaszámra a sonkát, szalonnát és más harap- nivalót. A bőséges ünnepi húsellátás bizonyította eredményes munkájukat. Tegnap a rövid pihenő után ismét megindult a munka, igaz a munkásgyűlés miatt csak csökkentett teljesítménnyel. Délután 2-kor a húskombinát B üzemében, a szárazárugyárban tartott a kombinát vezetése hasonló összejövetelt. A mai naptól pedig már a megszokott rendben, teljes kapacitással üzemei a kombinát. L. L. A BÉKÉSCSABAI BAROMFIFELDOLGOZÖ VÁLLALAT január 1-től önálló vállalatként gazdálkodik. A tröszt megszűnésével egy időben várhatóan megszaporodnak a tennivalók. Ez azonban elsősorban az irányítókra vonatkozik. A munkások vasárnap az év első munkanapján a megszokott időben vették fel a munkát. A munkakezdésben és a' befejezésben az ötnapos munkahétre történő áttérés miatt változás csak a karbantartóknál és az alkalmazottaknál van. A karbantartók fél órával korábban kezdenek, az alkalmazottak fél órával később fejezik be a munkát. A berendezéseket már az első órákban teljes kapacitással működtették. A vállalatnál azt remélik, hogy az elmúlt évben bevezetett szervezési intézkedések hatása ebben az évben érik be. Egy angol szei’vezői intézet irányításával ugyanis a teljes munkafolyamatot feltérképezték, munkahelyek átszervezésére és átcsoportosításra került sor. Változatlan létszám mellett így a termelés mintegy 10—15 százalékkal lesz magasabb. A korábbi években megkezdett . rekonstrukció tovább folytatódik. . Az idén befejezik a közműhálózat építését. Megkezdik a libafeldolgozó kivitelezését. A vállalat egyébként 1981-ben mintegy 75 millió forint nyereséggel sikeres évet zárt.' K. J. A PAMUTTEXTILMÜVEK BÉKÉSCSABAI GYÁRÁBAN zökkenők nélkül indult meg a termelés az év első munkanapján. Ott folytatták a munkát, ahol az elmúlt év végén abbahagyták. Hricso- vinyi Pál igazgató elmondta, hogy meghozta az év első döntését, mely értelmében ezentúl a főmérnöknek és a két üzemrészvezetőnek minden hétfőn, első műszakkezdés előtt fél órával be kell jönnie a gyárba, hogy ellenőrizzék a munkák elindulását. — Eredményes évet zártunk — mondja az igazgató —, és remélem, hogy 1982- ben is teljesítjük terveinket. Tavaly két jelentős feladatot kellett megoldanunk. Az egyik az ötnapos munkahétre való áttérés. 1981. július 1-től mi már így dolgoztunk, és a termelést a kiesett idővel arányosan növelni tudtuk. A másik fontosabb feladatunk a fonás megindítása volt. A megyéiben új szakmát kellett meghonosítani a rendelkezésre álló igen rövid idő alatt. Márciustól július elejéig kellett dolgozóinknak elsajátítaniuk a szakmát, hogy határidőre megindíthassuk a három fonógépet. Most már tíz fonógépet üzemeltetünk, és további ötöt állítunk még az idén termelésbe, így lehetővé válik a tervezett 550 tonna fonat előállítása. S ha már az idei tervnél tartunk — mondja az igazgató — érdemes megemlíteni, hogy gőzkooperációs szerződést kötöttünk a DÉ- MÁSZ-szal és az ÁEV-vel. Ennek értelmében rácsatlakozunk az ipartelepre menő gőzvezetékre. Ez a megállapodás lehetővé teszi a saját kazánunk felszámolását, ami számos előnnyel jár. Többek között készleteket, munkaerőt, munkabért takaríthatunk meg úgy, hogy a felhasznált gőzenergia egységnyi önköltsége csökken. L. S. Mire vagyunk érzékenyek? A magyar gazdaság nyitott — tehát érzékeny a külkereskedelemre, s arra, amiben szegények vagyunk: energiára, nyersanyagra. Az alkalmazkodás létkérdésünk. Ennek erősödését jelzi például a külkereskedelmi fizetési mérleg éves egyenlegének eddig folyamatos javulása: 1978-tól az adósság- állomány éves növekedési volumene 1979- ben a felére csökkent, majd az 1978-as szint 15—20 százalékára. Mivel eközben a nemzeti jövedelem néhány százalékkal növekedett, a népgazdaságban a gazdálkodás hatásfoka nőtt. Az 1981. évi terv ennek folytatódásával számolt, a javulás azonban 1980 végén — néhány ágazatban — lelassult. Lényegében — tisztelet a vállalatok egyharmadá- nak — a termelő-gazdálkodó egységek nem értek el annyi eredményt, amennyit el lehetett várni. Emellett a gazdálkodóegységek egy része erőforrásaival — beruházásra fordítandó eszközökkel, bérrel, anyaggal, energiával — nem úgy gazdálkodott, ahogyan azt a saját (és az ország) helyzete megengedte volna. Igazságtalanok lennénk, ha nem ismernénk el tavalyi eredményeinket. 1981 — a gondok ellenére — a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedésével zárult, javult a dollárelszámolású export hozama, korszerűsödött a minisztériumi és a vállalati irányítás. Figyelemre méltó eredmény, hogy miközben az ipari export növekedése elmaradt a tervezettől, a dollárelszámolású kivitel a tavalyinál gazdaságosabb. Ez azt jelzi, hogy az ipari kivitelben az értékesebb — a több élőmunkát tartalmazó — termékek aránya növekedett. 1981 eredményei közé számítható — ha nem is az első helyre kívánkozik — egy igen megszívlelendő tanulság: ha a gazdálkodás tényeit beható elemzés alá veszszük — miként ezt december 3-án a Központi Bizottság, valamint a téli országgyűlés is tette — világos, hogy a gazdasági hatékonyság eodig elért javulása elsősorban a vállalatok és a lakosság fogyasztói magatartásának változásából származik. Ez különösen a iakossági fogyasztásban egyértelmű: a fogyasztói árak és tarifák alakításának hatására például jelentősen csökkent az energiafelhasználás, ésszerűvé vált némely élelmiszerek fogyasztása, egyes szolgáltatások igénybevétele. A vállalatok nem használnak több energiát, mint amennyi feltétlenül szükséges, s végre nem romlott — miként az évtized első felében — a fajlagos anyagfelhasználás és az eszközhatékonyság. Az emberek — mint fogyasztók — a világgazdasági változásokat közvetítő szabályzók hatásainak megfelelően reagáltak az új helyzetre. Ám — mint termelők — nem távolodtak el korábbi beidegződött szokásaiktól. A magánember érzékenyen reagál a személyes jövedelmét érintő fordulatokra, ugyanaz az ember azonban a vállalatnál még nem érzi eléggé a nemzeti, a vállalati és a személyes jövedelem alakulását meghatározó összefüggéseket. Általában mindenki tudomásul veszi a nemzetgazdaság energia- és nyersanyag-érzékenységét. Ez kifejlesztette a fogyasztói érzékenységet: figyelem, hogy mit kapok és mennyiért. Ennek függvényében mérlegelem a jövedelmemet is. Most arra lenne szükség, hogy elsőként azt mérlegeljem, miképp lehetne több a keresetem úgy, hogy a nemzet jövedelme is gyarapodjon. A fogyasztó tud takarékoskodni, betudja osztani jövedelmét. A ma és a holnap követelménye azt diktálja, hogy az ésszerű fogyasztás mellett, s jobb teljesítménnyel elért jövedelem gyarapításán is fáradozzunk. A gazdasági szabályozás erre szorít bennünket, s nemcsak itthon, hanem a világpiacon is.
