Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

1982. január 9., szombat Száguldó gladiátorok Az argentin Grand Prix győztesei: (balról) Reutemann, Piquet és Prost Vitatkozás, kölcsönös vá­daskodás előzte meg a For­ma—1-es versenyévad 1981- es futamait. A két szemben álló fél Jean-Marie Bal estre, a Nemzetközi Automobil- sport Szövetség (FISA) elnö­ke és Bernie Ecclestone, a Tervezők Szövetségének (FOCA) vezetője, volt; s az utóbbi egyre több beleszólást követelt a ver^enyhelyszí- nek kijelölésébe és a pénz­díjak megállapításába. Már- már szakadással fenyegetett a két tábor vitája, mikor, a nagy összegű reklámbevéte­lek és a tv-közvetítésekből befolyó dollármilliók jobb belátásra késztették a két szövetség erős emberét. Dón. tő szerepet játszott az is, hogy a támogató mecénások csak az egységes világbaj­nokságban voltak érdekeltek. A hosszú huzavona után március 15-én Long Beach- ben indították az első ver­senyt, amit az 1980. évi vi­lágbajnok, az ausztrál Alan Jones nyert az argentin Car­los Reutemann előtt. Mind­ketten a szaúdi olajdollárok­kal pénzelt Williams-istálló színeiben rótták a köröket, s csak egymás közti torzsal­kodásuknak „köszönhető”, hogy nem a két legjobban felkészített kocsi pilótája közül került ki az idei vi­lágbajnok. Frank Williams csapatvezető nem tudta ösz- szebékíteni a két rutinos versenyzőt, s így a nevető harmadik, a brazil Nelson •Piquet a lehető legkisebb előnnyel (egy ponttal!) győ­zött, de a márka vb-t nagy fölénnyel így is a Williams nyerte. Az egyenletes teljesítményt nyújtó s a kínálkozó lehető­ségeket maximálisan kihasz­náló Piquet második helyé­ért 1981-ben kárpótolta ma­gát. A fekete hajú brazil 1952. augusztus 17-én szüle­tett Rio de Janeiróban, go­kartversenyzőként kezdett, majd világhírű honfitársa, Emerson Fittipaldi segítsé­gével gyorsan elérte kitűzött célját — Forma—1-es piló­ta lett. 1978 nyarán mutat­kozott be Grand Prix-viada- lon az NSZK-beli Hocken- heimben. Az Ensign és a McLaren csapat után a Brabham cégnél már a két­szeres világbajnok Niki Lau­da márkatársa, s vb-sikereit is Brabham-kocsival aratta. Eddig 49 nagydíjfutamon indult, és hatszor haladt át elsőként a célon. Az 1981-es esztendő ismét csalódást okozott két híres istállónak, különösen a Lo- tus-főnök, Colin Chapman sötét torpedóival volt' sok gond — egyszer sem sike­rült a győzelem. A fenegyerek Gilles Ville- neuve kétszer ugyan sikerre vezette tűzvörös Ferrariját, de az összesítésben így is csak a hetedik lett, s ez a többszörös márkabajnok Ferrarinak az utóbbi évek leggyengébb teljesítménye. Nem a pilótával volt a baj, a turbómotorral kísérletező olaszok új konstrukciója nem vált be. A francia Renault viszont csaknem tökéletesre csiszolt turbóautójához megtalálta az új sztárpilótát a 26 éves Alain Prost személyében, akit háromszor intettek le elsőként a kockás zászlóval. Az 1981-es krónikához tar­tozik, hogy csaknem három évi perirati tologatás után pont került a Patrese-ügy végére. Az 1978-as — a svéd Peterson halálával végződő — monzai tragédia után a rajtengedélyt megadó Res­tellj pályabírót okolták, és erőszakos előzési manővere miatt az olasz Riccardo Pat- rését tették felelőssé a sú­lyos balesetért. Armando Spataro államügyész közel kétórás vádbeszéde nem győzte meg a bírókat, a be­mutatott filmfelvételek meg­tekintése és a szakértők meghallgatása után a bíró­ság mindkettőjüket felmen­tette. Az évad végén most is a legnagyobb izgalmat az át- szerződések, a kocsicserék jelentik. A kétszeres világ­bajnok Niki Lauda visszaté­réséről esik a legtöbb szó. s a jólértesültek 3,5 millió dolláros szerződésről beszél­nek, és ez szinte bizonyos is, mert a Forma—1-ben válto­zatlanul a pénz a legna­gyobb úr... Füle Gábor TALÁLÓS KÉRDÉS. Ha nem lenne itt segítségül a fénykép, bizony nehezen lehetne meg­válaszolni a ravasz találós kérdést: mi az — hosszú pöttyös barátkozik tömzsi csíkossal? Így viszont könnyű a dolgunk, rögtön rá vághatjuk a feleletet: a londoni állatkert zsiráfja súg zebra barátja fülébe egy új pletykát Tudomány — technika Különleges búvárruha Mind több olyan berende­zést alkalmaz a tudomány, amellyel közvetlen megfigye­lést végezhetnek a tenger mélységeiben. Nyomáskam­rák éppúgy vannak ezek so­rában, mint merülő gömbök, vagy olyan kisméretű ten­geralattjárók, amelyekből akár ki is lehet lépni. Az említettek többnyire soksze­mélyes alkalmatosságok, és néhány ezer méter mélyre is le lehet ereszkedni velük. Ám sokszor egyetlen ember jelenléte is elég bizonyos víz alatti megfigyelések és munkák elvégzéséhez. Mint tudjuk, a sűrített levegős légzőkészülékkel ellátott könnyűbúvároknak kb. 60 méter az átlagos merülési mélységük, s a hagyományos búvársisakkal a fejükön alá- szálló búvárok sem igen merészkedhetnek ennél mé­lyebbre (annak ellenére, hogy a merülési rekordok 180—190 méter körüliek.) Márpedig napjainkban a leg­több beavatkozásra 200 mé­ter körüli vízmélységben, a tengeri olajkutatás és -kiter­melés kapcsán van szükség. E célra tehát ki kellett fej­leszteni egy olyan speciális egyszemélyes védőruhát, amelyben néhány száz mé­teres vízmélységben is biz­tonságban érezheti magát a búvár. A „darázs”-nak elke­resztelt, a nagy nyomásnak ellenálló búvárruhában maximálisan 600 méter mély­re lehet lemerülni, s ott az 1,05 bar nyomású atmoszfé­rában 8 órán keresztül tar­tózkodhat a búvár. A minden irányban csuklósán mozgat­ható karokra különböző ma­nipulátorok • és szerszámok szerelhetők fel az előírt fel­adatok elvégzéséhez. A „da­rázs” egyik fő előnye,, hogy a munka elvégzése után, a felszínre emelkedéskor nincs szükség a hosszadalmas nyo­máscsökkentésre (kizsilipe- lésre). Képünkön a páncélból és üvegszálerősítésű műanyag­ból összeállított atmoszferi­kus búvárruhát láthatjuk. A benne alámerülő személy három, egymástól független, hírközlő csatornán át érint­kezhet a felszínnel. Baleset bekövetkeztekor kb. 72 órá­ig maradhat a különleges öl­tözékben a búvár. Rekordok a madarak világában A vándormadarak évente többezer kilométeres távol­ságokat repülnek be. Ütjük jelentős szakasza végtelen óceánok felett húzódik, így a földi tárgyak, hegyek, fo­lyók segítségével nem tud­nak tájékozódni. Ornitológu­sok becslése szerint Európá­ból évente 600 millió madár repül át Afrikába, hogy ott teleljen át. Naponta átlag 6—8 órát repülnek. Repülési sebességük a fajok szerint, de testük, nagysága, izom- rendszerük és szárnyfelüle­tük függvényében is változik. Repülés közben a pirfty eléri a 35 km ó, az ezüstsirály a 48 km ó, a szárcsa a 60 km/ó, a récefélék a 90—120 km/ó sebességét. A postagalamb repülési sebessége 60—140 km ó között változik az idő­járási viszonyoktól és a tá­volságtól függően. A sarlós- fecske nagy rekordernek szá­mít, mert naponta 560—1000 km távolságot képes repülni 240 km/ó átlagsebesség mel­lett. Ez a madár 1900 m ma­gasságban, a gólyák 2500 A köhögés gyors kilégzés zárt hangrés mellett, amely­nél a jellegzetes köhögő hangot, a sebesen kiáramló, mondhatnám kiörvénylő vagy kirobbanó levegő okoz­za. A köhögés reflexfolya­mat. A szervezet bizonyos helyeinek izgatására, inger­lésére, a reflexidegpályá­kon át az akarattól függet­lenül indul meg, és mindig — vagy legalábbis a leg­több esetben — valamilyen megkönnyebbülés, kiegyen- súlyozódás, vagy valamitől való megszabadulás a célja. A köhögést megakadályozni, visszafojtani nagyon nehéz, néha lehetetlen, de nem is tanácsos, mert hiszen az ön­magán segíteni akaró szer­vezet iparkodását zavarná ilyen módon az ember. Nemrégiben éppen Szent- ágothai professzor mutatta be rendkívül érdekes tévé­sorozatában, hogy légzőszer­veinknek milyen hatékony, önműködő „tisztítóberende­zésük” van. A légutak nyál­kahártyájának felszínét ugyanis finom csillés hám­réteg borítja. Az egyes hám­sejtek felületén tucatnyi, csak mikroszkóppal látható, puha serte meredezik. Ezek a serték állandóan csapód­nak az orrgaratjárat irányá­ba, eközben hatszor nagyobb erőt fejtenek ki, mint ami méteren, egyes vadlibák 8000 m magasságban repülnek. Hosszú időn keresztül fo­lyik a vita azzal kapcsolat­ban, hogyan tájékozódnak a vándorló madarak hosszú útjuk során, például a ten­ger felett, amikor tereptár­gyak nem adhatnak támpon­tot számukra a navigáció­ban. A napjárás és a csilla­gok állása is segíti a mada­rakat navigációjuk során. Üjabban azonban azt tart­lehajtani képes őket. Hul­lámzásuk olyan, mint a széltől ringatott búzatábláé. Ez a hullámzás söpri a lég- utakba került idegen anya­gokat, amelyeket végül is kifelé köhögünk. A köhögést ilyenkor, té­len gyakran kiválthatják a meghűléses, hurutos tünetek­kel járó légúti betegségek, amelyek a legtöbbször he­lyi gyulladások, a garat, a torok, a légcső és a mélyebb légutak gyulladásai. Ilyen esetekben a felszaporodó vá­ladéktól iparkodik köhögés útján megszabadulni a beteg szervezete. Rövid ideig tartó, heves köhögést válthat ki a légutakba jutott és ott megtapadt idegen test, pél­dául csontszilánk, por, füst, gáz. vagy esetleg egyetlen „félrenyelt” vízcsepp is. Van a köhögésnek olyan formája is, amely minden kórélettani ok (váladékkép­ződés, kívülről ható ártalom, fertőző betegség) nélkül, mondhatnám, máról holnap­ra keletkezik, vagy évek óta tart és a rövid, száraz köhö­gésen kívül semmilyen meg­figyelhető tünettel nem jár. Ezt nevezzük ideges köhö­gésnek. Egyesek szerint ilyen lenne a dohányzók, il­letve a velük egy helyiség­ben tartózkodó, a füstöt ják a tudósok, hogy a vonu­ló madarak a földmágnesség alapján tájékozódnak, és tartják repülés közben irá­nyukat. A mágneses erővo­nalakkal történő .tájékozódást postagalamb-kísérletekkel is alátámasztották. A posta­galambot pontos repülési irányából testére szerelt mi­niatűr elektromágnessel si­került eltéríteni a kísérletek során. kénytelen-kelletlenül beszí- vók, az úgynevezett „pasz- szív dohányosok” köhögése is. Nincs igazuk. A dohányo­sok rendszerint idült garat­hurutban szenvednek. A ga­rathurut nem idegfeszültség eredménye, és a garathuru- tos dohányzó köhögése az idegen anyag ártalmának á következménye. A túlságosan heves, kínzó köhögést csillapíthatjuk gyógyszerekkel. De ilyenkor csak a csillapítás, nem pe­dig a köhögést kiváltó ref­lexfolyamat elfojtása a cél. A köhögést előidéző betegsé­get gyógyítják, mert ily mó­don megszűnik a köhögés is. Még az izgalom okozta kö­högés enyhítésekor is az idegizgalmat, a feszültséget iparkodik csökkenteni az orvos. Ha pedig a köhögést külső ártalom, a légutakba került idegen test okozza, akkor annak eltávolításával megszűnik a köhögés is. És még valami: a köhö­géssel járó őszi-téli hurutos betegségek cseppfertőzéssel terjednek. A cseppfertőzés és a megfázás kerülésével, tisz­ta levegőben végzett, céltu­datos testedzéssel tulajdon­képpen a gyötrő, kínzó kö­högések jó részének is ele­jét vehetjük. Buga doktor w *** fiiért köhögünk? .........................-.................................................................................................................. ....

Next

/
Thumbnails
Contents