Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 7. szám
1982. január 9., szombat Száguldó gladiátorok Az argentin Grand Prix győztesei: (balról) Reutemann, Piquet és Prost Vitatkozás, kölcsönös vádaskodás előzte meg a Forma—1-es versenyévad 1981- es futamait. A két szemben álló fél Jean-Marie Bal estre, a Nemzetközi Automobil- sport Szövetség (FISA) elnöke és Bernie Ecclestone, a Tervezők Szövetségének (FOCA) vezetője, volt; s az utóbbi egyre több beleszólást követelt a ver^enyhelyszí- nek kijelölésébe és a pénzdíjak megállapításába. Már- már szakadással fenyegetett a két tábor vitája, mikor, a nagy összegű reklámbevételek és a tv-közvetítésekből befolyó dollármilliók jobb belátásra késztették a két szövetség erős emberét. Dón. tő szerepet játszott az is, hogy a támogató mecénások csak az egységes világbajnokságban voltak érdekeltek. A hosszú huzavona után március 15-én Long Beach- ben indították az első versenyt, amit az 1980. évi világbajnok, az ausztrál Alan Jones nyert az argentin Carlos Reutemann előtt. Mindketten a szaúdi olajdollárokkal pénzelt Williams-istálló színeiben rótták a köröket, s csak egymás közti torzsalkodásuknak „köszönhető”, hogy nem a két legjobban felkészített kocsi pilótája közül került ki az idei világbajnok. Frank Williams csapatvezető nem tudta ösz- szebékíteni a két rutinos versenyzőt, s így a nevető harmadik, a brazil Nelson •Piquet a lehető legkisebb előnnyel (egy ponttal!) győzött, de a márka vb-t nagy fölénnyel így is a Williams nyerte. Az egyenletes teljesítményt nyújtó s a kínálkozó lehetőségeket maximálisan kihasználó Piquet második helyéért 1981-ben kárpótolta magát. A fekete hajú brazil 1952. augusztus 17-én született Rio de Janeiróban, gokartversenyzőként kezdett, majd világhírű honfitársa, Emerson Fittipaldi segítségével gyorsan elérte kitűzött célját — Forma—1-es pilóta lett. 1978 nyarán mutatkozott be Grand Prix-viada- lon az NSZK-beli Hocken- heimben. Az Ensign és a McLaren csapat után a Brabham cégnél már a kétszeres világbajnok Niki Lauda márkatársa, s vb-sikereit is Brabham-kocsival aratta. Eddig 49 nagydíjfutamon indult, és hatszor haladt át elsőként a célon. Az 1981-es esztendő ismét csalódást okozott két híres istállónak, különösen a Lo- tus-főnök, Colin Chapman sötét torpedóival volt' sok gond — egyszer sem sikerült a győzelem. A fenegyerek Gilles Ville- neuve kétszer ugyan sikerre vezette tűzvörös Ferrariját, de az összesítésben így is csak a hetedik lett, s ez a többszörös márkabajnok Ferrarinak az utóbbi évek leggyengébb teljesítménye. Nem a pilótával volt a baj, a turbómotorral kísérletező olaszok új konstrukciója nem vált be. A francia Renault viszont csaknem tökéletesre csiszolt turbóautójához megtalálta az új sztárpilótát a 26 éves Alain Prost személyében, akit háromszor intettek le elsőként a kockás zászlóval. Az 1981-es krónikához tartozik, hogy csaknem három évi perirati tologatás után pont került a Patrese-ügy végére. Az 1978-as — a svéd Peterson halálával végződő — monzai tragédia után a rajtengedélyt megadó Restellj pályabírót okolták, és erőszakos előzési manővere miatt az olasz Riccardo Pat- rését tették felelőssé a súlyos balesetért. Armando Spataro államügyész közel kétórás vádbeszéde nem győzte meg a bírókat, a bemutatott filmfelvételek megtekintése és a szakértők meghallgatása után a bíróság mindkettőjüket felmentette. Az évad végén most is a legnagyobb izgalmat az át- szerződések, a kocsicserék jelentik. A kétszeres világbajnok Niki Lauda visszatéréséről esik a legtöbb szó. s a jólértesültek 3,5 millió dolláros szerződésről beszélnek, és ez szinte bizonyos is, mert a Forma—1-ben változatlanul a pénz a legnagyobb úr... Füle Gábor TALÁLÓS KÉRDÉS. Ha nem lenne itt segítségül a fénykép, bizony nehezen lehetne megválaszolni a ravasz találós kérdést: mi az — hosszú pöttyös barátkozik tömzsi csíkossal? Így viszont könnyű a dolgunk, rögtön rá vághatjuk a feleletet: a londoni állatkert zsiráfja súg zebra barátja fülébe egy új pletykát Tudomány — technika Különleges búvárruha Mind több olyan berendezést alkalmaz a tudomány, amellyel közvetlen megfigyelést végezhetnek a tenger mélységeiben. Nyomáskamrák éppúgy vannak ezek sorában, mint merülő gömbök, vagy olyan kisméretű tengeralattjárók, amelyekből akár ki is lehet lépni. Az említettek többnyire sokszemélyes alkalmatosságok, és néhány ezer méter mélyre is le lehet ereszkedni velük. Ám sokszor egyetlen ember jelenléte is elég bizonyos víz alatti megfigyelések és munkák elvégzéséhez. Mint tudjuk, a sűrített levegős légzőkészülékkel ellátott könnyűbúvároknak kb. 60 méter az átlagos merülési mélységük, s a hagyományos búvársisakkal a fejükön alá- szálló búvárok sem igen merészkedhetnek ennél mélyebbre (annak ellenére, hogy a merülési rekordok 180—190 méter körüliek.) Márpedig napjainkban a legtöbb beavatkozásra 200 méter körüli vízmélységben, a tengeri olajkutatás és -kitermelés kapcsán van szükség. E célra tehát ki kellett fejleszteni egy olyan speciális egyszemélyes védőruhát, amelyben néhány száz méteres vízmélységben is biztonságban érezheti magát a búvár. A „darázs”-nak elkeresztelt, a nagy nyomásnak ellenálló búvárruhában maximálisan 600 méter mélyre lehet lemerülni, s ott az 1,05 bar nyomású atmoszférában 8 órán keresztül tartózkodhat a búvár. A minden irányban csuklósán mozgatható karokra különböző manipulátorok • és szerszámok szerelhetők fel az előírt feladatok elvégzéséhez. A „darázs” egyik fő előnye,, hogy a munka elvégzése után, a felszínre emelkedéskor nincs szükség a hosszadalmas nyomáscsökkentésre (kizsilipe- lésre). Képünkön a páncélból és üvegszálerősítésű műanyagból összeállított atmoszferikus búvárruhát láthatjuk. A benne alámerülő személy három, egymástól független, hírközlő csatornán át érintkezhet a felszínnel. Baleset bekövetkeztekor kb. 72 óráig maradhat a különleges öltözékben a búvár. Rekordok a madarak világában A vándormadarak évente többezer kilométeres távolságokat repülnek be. Ütjük jelentős szakasza végtelen óceánok felett húzódik, így a földi tárgyak, hegyek, folyók segítségével nem tudnak tájékozódni. Ornitológusok becslése szerint Európából évente 600 millió madár repül át Afrikába, hogy ott teleljen át. Naponta átlag 6—8 órát repülnek. Repülési sebességük a fajok szerint, de testük, nagysága, izom- rendszerük és szárnyfelületük függvényében is változik. Repülés közben a pirfty eléri a 35 km ó, az ezüstsirály a 48 km ó, a szárcsa a 60 km/ó, a récefélék a 90—120 km/ó sebességét. A postagalamb repülési sebessége 60—140 km ó között változik az időjárási viszonyoktól és a távolságtól függően. A sarlós- fecske nagy rekordernek számít, mert naponta 560—1000 km távolságot képes repülni 240 km/ó átlagsebesség mellett. Ez a madár 1900 m magasságban, a gólyák 2500 A köhögés gyors kilégzés zárt hangrés mellett, amelynél a jellegzetes köhögő hangot, a sebesen kiáramló, mondhatnám kiörvénylő vagy kirobbanó levegő okozza. A köhögés reflexfolyamat. A szervezet bizonyos helyeinek izgatására, ingerlésére, a reflexidegpályákon át az akarattól függetlenül indul meg, és mindig — vagy legalábbis a legtöbb esetben — valamilyen megkönnyebbülés, kiegyen- súlyozódás, vagy valamitől való megszabadulás a célja. A köhögést megakadályozni, visszafojtani nagyon nehéz, néha lehetetlen, de nem is tanácsos, mert hiszen az önmagán segíteni akaró szervezet iparkodását zavarná ilyen módon az ember. Nemrégiben éppen Szent- ágothai professzor mutatta be rendkívül érdekes tévésorozatában, hogy légzőszerveinknek milyen hatékony, önműködő „tisztítóberendezésük” van. A légutak nyálkahártyájának felszínét ugyanis finom csillés hámréteg borítja. Az egyes hámsejtek felületén tucatnyi, csak mikroszkóppal látható, puha serte meredezik. Ezek a serték állandóan csapódnak az orrgaratjárat irányába, eközben hatszor nagyobb erőt fejtenek ki, mint ami méteren, egyes vadlibák 8000 m magasságban repülnek. Hosszú időn keresztül folyik a vita azzal kapcsolatban, hogyan tájékozódnak a vándorló madarak hosszú útjuk során, például a tenger felett, amikor tereptárgyak nem adhatnak támpontot számukra a navigációban. A napjárás és a csillagok állása is segíti a madarakat navigációjuk során. Üjabban azonban azt tartlehajtani képes őket. Hullámzásuk olyan, mint a széltől ringatott búzatábláé. Ez a hullámzás söpri a lég- utakba került idegen anyagokat, amelyeket végül is kifelé köhögünk. A köhögést ilyenkor, télen gyakran kiválthatják a meghűléses, hurutos tünetekkel járó légúti betegségek, amelyek a legtöbbször helyi gyulladások, a garat, a torok, a légcső és a mélyebb légutak gyulladásai. Ilyen esetekben a felszaporodó váladéktól iparkodik köhögés útján megszabadulni a beteg szervezete. Rövid ideig tartó, heves köhögést válthat ki a légutakba jutott és ott megtapadt idegen test, például csontszilánk, por, füst, gáz. vagy esetleg egyetlen „félrenyelt” vízcsepp is. Van a köhögésnek olyan formája is, amely minden kórélettani ok (váladékképződés, kívülről ható ártalom, fertőző betegség) nélkül, mondhatnám, máról holnapra keletkezik, vagy évek óta tart és a rövid, száraz köhögésen kívül semmilyen megfigyelhető tünettel nem jár. Ezt nevezzük ideges köhögésnek. Egyesek szerint ilyen lenne a dohányzók, illetve a velük egy helyiségben tartózkodó, a füstöt ják a tudósok, hogy a vonuló madarak a földmágnesség alapján tájékozódnak, és tartják repülés közben irányukat. A mágneses erővonalakkal történő .tájékozódást postagalamb-kísérletekkel is alátámasztották. A postagalambot pontos repülési irányából testére szerelt miniatűr elektromágnessel sikerült eltéríteni a kísérletek során. kénytelen-kelletlenül beszí- vók, az úgynevezett „pasz- szív dohányosok” köhögése is. Nincs igazuk. A dohányosok rendszerint idült garathurutban szenvednek. A garathurut nem idegfeszültség eredménye, és a garathuru- tos dohányzó köhögése az idegen anyag ártalmának á következménye. A túlságosan heves, kínzó köhögést csillapíthatjuk gyógyszerekkel. De ilyenkor csak a csillapítás, nem pedig a köhögést kiváltó reflexfolyamat elfojtása a cél. A köhögést előidéző betegséget gyógyítják, mert ily módon megszűnik a köhögés is. Még az izgalom okozta köhögés enyhítésekor is az idegizgalmat, a feszültséget iparkodik csökkenteni az orvos. Ha pedig a köhögést külső ártalom, a légutakba került idegen test okozza, akkor annak eltávolításával megszűnik a köhögés is. És még valami: a köhögéssel járó őszi-téli hurutos betegségek cseppfertőzéssel terjednek. A cseppfertőzés és a megfázás kerülésével, tiszta levegőben végzett, céltudatos testedzéssel tulajdonképpen a gyötrő, kínzó köhögések jó részének is elejét vehetjük. Buga doktor w *** fiiért köhögünk? .........................-.................................................................................................................. ....
