Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesiilletek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JANUÁR 9., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII.ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Tanácskozás a szakszervezetek és a tanácsok együttműködésének irányelveiről Ülést tartott a SZOT elnöksége A szakszervezetek és a tanácsok együttműködésének irányelveit vitatta meg tegnapi ülésén a SZOT elnöksé­ge. A jelenlegi irányelveket öt évvel ezelőtt dolgozták ki, az új követelmények most ezek korszerűsítését, az együttműködés célszerűségének fokozását teszik szüksé­gessé. Az utóbbi években a tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati és államigazgatási munkájának jelentősége megnőtt, a korábbiaknál is többet tehetnek a dolgozók életkörülményeinek javításáért. A szakszervezetek pe­dig — ugyancsak nagyobb lehetőségeikkel élve — érdek- védelmüket a lakókerületekre is igyekeznek mind na­gyobb mértékben kiterjeszteni. A tanácsok és a szak- szervezetek egyesítik erőiket, hogy az üzemi, a lakóhe­lyi és a közéleti demokratizmus egyaránt fejlődjék, a dol­gozók minden olyan vállalati, terület- és településfej­lesztési terv előkészítéséből részt vállaljanak, amely élet- és munkakörülményeiket közvetlenül érinti. A mostani ülésen megvi­tatott . korszerűsített irány­elvekben a SZOT elnöksége és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala rámutat, hogy az életkörülmények javítása gyakran nem is igényel anyagi eszközöket, csupán nagyobb körültekintést, jobb szervezést. Ezért a szakszervezetek gyűjtsék össze, rangsorolják, és továb­bítsák a tanácsokhoz a dol­gozók javaslatait, vegyenek részt a döntések meghozata­lában, mozgósítsák tagjaikat a lakóterület életét érintő feladatok végrehajtására. A tanácsok pedig fokozottan vegyék igénybe a szakszer­vezetektől kapott informá­ciókat, a' szakszervezeti el­lenőrzés tapasztalatait. így helyesebb rangsort tudnak kialakítani a lakásgazdálko­dásban, a szociális és egész­ségügyi, a gyermekintézmé­nyek fejlesztésében, jobban felfedhetik az áruellátás fe­hér foltjait, a tömegközleke­dés problémáit, vagy példá­ul az ötnapos munkahét be­vezetésének menetében adó­dó teendőket. A szakszerve­zetek és a tanácsok jobb együttműködése célirányo­sabbá teheti a társadalmi munkaakciókat, s még in­kább a legfontosabb célok szolgálatába állíthatják a kommunista műszakokat. A szakszervezetek és a tanácsok szorosabb összefo­gása, közös fellépése alkal­mas arra, hogy a különböző hivatalokban gyorsítsák, egy­szerűsítsék a lakosság ügyei­nek intézését, legalábbis csökkentsék a különböző szolgáltatások bürokratiz­musát. Közös cél a pályavá­lasztási tanácsadás javítása, a napközi otthonok ellátásá­nak fejlesztése, az általános iskola nyolc osztályát el nem végzett fiatalok ösztönzése tanulmányaik befejezésére, a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásához a feltéte­lek megteremtése, és még sok egyéb, amit a most elfo­gadott irányelvek is körvo­nalaznak. A szakmaközi bizottságok munkájának homlokterébe is a város- és közégpolitikai feladatok kerülnek, miköz­ben hagyományos teendőiket is ellátják, segítve az ingá­zók. a gyesen levők és a nyugdíjasok helyzetének ja­vítását. Az együttműködés szerve­zeti kereteit meg akarják szabadítani a formális voná­soktól, ritkítják, s lehetőleg megszüntetik a párhuzamos vizsgálódásokat. A legfonto­sabb a gyors intézkedés. Második napirendi pont­ként a magyar szakszerveze­tek nemzetközi tevékenysé­géről, és az ezzel kapcsolatos idei feladatokról tárgyalt az elnökség. Rámutatott, hogy a nehezebbé vált nemzetközi körülmények között még kö­vetkezetesebben kell harcol­niuk a szakszervezeteknek a békéért, a biztonságért, a leszerelésért, az enyhülésért. Folytatódik a felkészülés a X. szakszervezeti világkong­resszusra, s utána fontos feladat lesz a kongresszus határozatainak ismertetése és végrehajtása. Az SZVSZ főtanácsának budapesti ülé­sén elfogadott nyilatkozat — amelynek hosszú előkészíté­si szakaszában a magyar szakszerveztek is közremű­ködtek — új lehetőségeket nyitott a világszervezet szá­mára. Az elnökség felhívja a magyar szakszervezeteket, hogy erősítsék, tegyék még tartalmasabbá együttműkö­désüket a baráti szocialista országok szakszervezeteivel, következetesen törekedjenek a formalitásoktól mentes kapcsolattartási módszerek­re. Folytatják a fejlődő vi­lág szakszervezeteinek nyúj­tott támogatást, mindenek­előtt szakszervezeti tisztség- viselőik képzését. Az elnök­ség arra is felhívja a figyel­met. hogy a nemzetközi te­vékenységben is érvényesül­jön a takarékosság. A nem­zetközi találkozók valóban munkaértekezletek legyenek, mentesek a protokolláris külsőségektől. Igazgatótanács előtt II DÉTE munkamódszerei Megtartotta első munka jel­legű igazgatótanács-ülését tegnap, január 8-án a Dél­békési Termelőszövetkeze­tek Gazdálkodási Társulása. Ez a gazdálkodási szervezet 1982. január elsejével kezdte el működését azzal a konk­rét céllal, hogy a benne tö­mörülő tsz-ek részére a ter­melésfejlesztésben meghatá­rozott országos és megyei programok gyakorlati meg­valósításában hathatós se­gítséget nyújtson a tartalé­kok feltárásához. A társulás megalakulása a múlt év májusában volt. Lényegében fél év állt az akkor megválasztott igazga­tóság és Horváth Pál igaz­gató rendelkezésére a ter­melőszövetkezeti mozgalom­ban újszerű feladatkörrel előálló társulás rövid- és középtávú elképzeléseinek megfogalmazására. A végzett munkáról elis­merően nyilatkozott Klaukó Mátyás, a párt megyei bi­zottságának osztályvezető­helyettese, aki a tegnapi igazgatótanács résztvevői előtt kifejtette: a működés feltételeinek megteremtésé­vel, a konkrét gazdasági program megfogalmazásával, a közös munkát segítő kü­lönböző szakmai bizottságok létrehozásával olyan lehet a munka, amely minden te­kintetben megfelel a tagszö­vetkezetek érdekeinek. Az igazgatóság eredmé­nyes lépéseket tett a társu­lás apparátusának kialakítá­sára. Az igazgató, Horváth Pál és a társulás elnöke, He­gedűs Béla, a nagyszénási Október 6. Tsz elnöke meg­beszéléseket folytatott a ga­bona- és a húsipari tröszt vezetőivel, hogy meglevő in­tegrációikat magasabb szint­re emelhessék. A találkozá­sok és eszmecserék célja olyan munkastílus megtalá­lása volt, amely révén to­vább erősödik a tag tsz-ek önállósága, érdekeltsége és kötődése az új formációjú gazdasági szervezethez. D. K. Az Ipari Minisztérium munkaértekezlete Tegnap Méhes Lajos ipari miniszter vezetésével, a mi­nisztérium mintegy 500 dol­gozója munkaértekezletet tartott az MSZMP XIII. ke­rületi bizottságának székhá­zában. Rabi Béla államtitkár ér­tékelte az 1981. évi munkát, és megállapította: a korábbi három minisztériumból — a KGM-ből, a NIM-ből és a Könnyűipari Minisztérium­ból — alapított új intézmény a gyakorlatban igazolta lét- jogosultságát. Az idei feladatokról szólva az államtitkár hangsúlyozta, hogy az ország 1982-ben a minisztériumtól is többet vár, mint az elmúlt eszten­dőben. Részletesen ismer­tette a rövid és a hosszú tá­vú tennivalókat, kiemelte egyebek közt az egységes iparpolitikai koncepció ki­dolgozását, a tervezési és a gazdaságszervező munka to­vábbfejlesztését, a miniszté­rium belső információs rend­szerének tökéletesítését, va­lamint a káderpolitikai kon­cepció kimunkálását. A Videoton veszprémi gyárában az idén negyven százalékkal több hangdobozt készítenek, mint tavaly. A harminchatféle hangdobozból több mint háromszázezret állítanak elő. A hangfalak nyolcvan százalékát tőkés országokba exportálják. A képen: a jól felszerelt el­lenőrzőhelyiségben vizsgálják a hangdobozok minőségét (MTI-fotó — Tóth Bálint felvétele — KS) A legújabb divat szerint készülnek a modellek a Gyo­mai Háziipari Szövetkezetben. Képünkön: a konfekció­üzemben a nemrégiben bemintázott S-modelleket gomb- lyukazzák Fotó: Veress Erzsi Megkérdeztük az illetékeseket a lakások elosztásáréi Békéscsabán a mostani tervidőszakban 4 ezer lakás épül. Legtöbbet — mégpedig 1700-at — OTP beruházás­ból valósítanak meg. Jelenleg a megyeszékhelyen 6200 lakásigénylőt tartanak nyilván. Fél év alatt több mint ezerrel növekedett a számuk. Elsősorban olyan fiatalok­kal, akik albérletben vagy a szüleiknél laknak, s önálló családot szeretnének alapítani. Egyre többet akarnak a környező községekből is beköltözni a városba. Okkal ve­tődik fel tehát a kérdés, milyen elvek alapján osztják el a lakásokat? A múlt év közepén lépett életbe a váro­si tanács lakásrendelete. Milyen szempontok alapján szü­letett a rendelet, és az eltelt fél év milyen tapasztala­tokkal zárult? Erre ad választ interjúnk a 7. oldalon. Társadalmi demokratizmus Évente országosan százezernyi közérdekű javaslat, bejelentés és panasz indul útjára. Mindezek érzékeltetik, jellemzik az emberek hangulatát, közérzetét, életkörül­ményeit. Intézésükről 1977-ben törvényt alkottak. Ennek előkészítése nagy társadalmi visszhangot keltett, a gya­korlati megvalósítás viszont meglehetősen lassú. Pedig a bejelentések politikai és gazdasági mozgatóerőt jelen­tenek, bátran érvényesül a társadalom demokratizmusa. Az orosházi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának tapasztalatait adjuk közre elemző írásunk­ban a 4. oldalon. Rajt a BUBIY gyulai gyárában Az év első munkanapján kezdték el a tavaly kialakí­tott új munkafolyamat szerinti termelést a Budapesti Bútoripari Vállalat (BUBIV) gyulai gyárának szerelő- műhelyében. Az átszervezésnél figyelembe vették a dol­gozók javaslatait is, ami különösen érdekeltté teszi őket abban, hogy eredményes legyen a munkájuk. A gyárban még a felületkezelés korszerűsítése van soron, amit a dolgozók egészségének megóvása is sürget. Erről szól a riport az 5. oldalon. n magyar zene zengd tornya Kodály Zoltán jóslatának nyomában jártunk az orosházi zeneiskolában. Valóság lesz-e egyszer „a ma­gyar zene zengő tornya’’? öt növendék mondta el, mi­ért szereti a zenét, miért jár zeneiskolába. Kiderült köz. ben az is, hogy nem „csak a diszkó, és semmi más”; és az ember, aki belső harmóniában él, boldog ember. Es ha boldog? Akkor elégedett, küzdelemre kész, magabiz­tos, tiszta. Riportunk a 6. oldalon. Minikörkép Csinos egyenruhában feszítenek az ünnepségeken, a rendről, szervezettségről gondoskodnak ifjúsági rendez­vényeken, társadalmi munkát teljesítenek, elméleti és gyakorlati képzésen vesznek részt — ők az ifjúgárdis­ták. S hogy mi az Ifjú Gárda célja, feladata, s megyénk­ben hogyan dolgoztak 1980—81-ben e szervezet tagjai — erről szól „Az Ifjú Gárda” című írásunk a 11. oldalon, a Minimagazinban. Szintén a Miniben olvasható egy rövid beszélgetés a Rockwell együttesről, melyből kiderül, mostanában mi­ért szerepeltek oly gyakran Békéscsabán. Folytatjuk a „Le a kalappal” című sorozatot, melyben ezúttal a kö­szönésről, az idősebbekkel szembeni viselkedésről esik szó.

Next

/
Thumbnails
Contents