Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-08 / 6. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JANUÁR 8., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Legfontosabb teendőnk a gazdasági egyensúly további javítása Csodálatos színekben virágzik a Strelizia a Győr-Sopron megyei Lipóton, a termelőszövetkezet kertészetében. A gazdaságból ezerötszáz szál különleges virágot szállítanak a kereskedelemnek (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Ipari aktíva érte k ezlet Békéscsabán Az aktívacrtckezlctet dr. Szabó Sándor nyitotta meg Fotó: Veress Erzsi Már évek óta hagyomány, hogy a Békés megyei pártbizottság az év elején aktívaértekezletet tart, amelyen értékelik az elmúlt év tervteljesítését és az új esztendő feladatait. Tegnap,. csütörtökön délelőtt 9 órakor Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban ipari aktívaértekezletre került sor, amelyen részt vettek az ipari vállalatok, az ipari szövetkezetek, kereskedelmi vállalatok, ÁFÉSZ-ek, építőipari vállalatok, szövetkezetek és a szállítási vállalatok vezetői: Dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket és az elnökség tagjait, köztük Szikszai Bélát, az MSZMP KB gazdaság- politikai osztályának osztályvezető-helyettesét, majd átadta a szót az aktívaértekezlet előadójának, Csatári Bélának, a megyei pártbizottság titkárának. Csatári Béla beszéde A megyei pártbizottság 1981. december 15-i ülésén áttekintette és értékelte a megye gazdaságának 1981. évi fejlődését, és határozatot hozott az idei -gazdaságpolitikai feladatokra. A mai aktívaértekezletre e határozat alapján került sor — kezdte beszédét. Csatári Béla elmondta, hogy az aktívaértekezletnek kettős feladatot kell szolgálnia: egyrészt a tájékoztatást, az előző év tapasztalatainak összegzését, másrészt az idei gazdaságpolitikai tervfeladatok értelmezését, és egy olyan egységes cselekvéssorozat elindítását, amely a megyei adottságok jobb hasznosításával segít a népgazdasági célkitűzések megvalósításában. A Központi Bizottság 1981. decemberi ülésén az 1981-es gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását értékelve a következő fő megállapításokat tette: a népgazdaság a XII. kongresszus és a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalában lényegében összhangban fejlődött; a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodtak a változó feltételekhez, a dolgozók jelentős erőfeszítéseket tettek a feladatok megoldására; a nemzeti jövedelem és a termelés az előirányzottnál mérsékeltebb, a munka termelékenysége a tervnek megfelelően emelkedett. A külgazdasági egyensúlyi helyzet a terv követelményeihez közel állóan alakult; a lakosság fogyasztása és a beruházások színvonala kis mértékben meghaladta a tervezettet; az előírt életkörülményeket, és az életszínvonalat sikerült megtartani, sőt, valamelyest javítani. Ezeket az eredményeket úgy értük el, hogy közben a népgazdaság fejlődését több körülmény nehezítette: a ka- lászosgabona-termést az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta; az év során tovább romlottak az értékesítési és hitelfelvételi lehetőségek; a nemzetközi helyzet sem volt kedvező. Megyénk múlt évi gazdasági fejlődését elemezve a megyei pártbizottság megállapította, hogy összességében a népgazdaságéval azonos tendenciák érvényesültek. Néhány jelentősnek mondható területen azonban a megye fejlődése kedvezőbben alakult. Így például az ipari és mezőgazdasági termelés növelésében, a termelékenység növekedésében, valamint a gazdálkodó szervezetek jövedelmezőségében az országos átlagot meghaladó eredményeket értünk el. A megye gazdasága a célkitűzéseknek megfelelően a népgazdasági átlagnál sok- sal tervszerűbben fejlődött. Az idei népgazdasági feladatok meghatározása során a Központi Bizottság az elCatári Béla volt az aktíva értekezlet előadója múlt év tapasztalatait és a külső körülmények várható változását a következők szerint vette figyelembe: 1. Az elmúlt két évben az elosztható források növekedése elmaradt a tervezetttői, míg a belső felhasználás az előirányzatokat meghaladta, a nem rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg javulása nem érte el a tervezettet. 2. A rubelelszámolású kőolaj behozatal lehetősége az idén mintegy 20 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az importárak növekedése, s emiatt a cserearány romlása meghaladja a VI. ötéves tervben számítottat. 3. A nem rubelelszámolású exportértékesítési feltételek továbbra is nehezedtek. A kedvezőtlen nemzetközi és gazdasági helyzet miatt erőteljesen korlátozottak a hitelfelvételi lehetőségek. Ezért 1982-ben is a gazdasági építőmunka fő célja a külgazdasági egyensúly javítása, valamint az életszínvonal megőrzése lesz. Ahhoz, hogy ezt elérhessük,- az ipari termelés 2—2,5 százalékos, a mezőgazdasági termelés 4—4,5 százalékos növekedésére lesz szükség. E bevezető gondolatok után a megyei pártbizottság titkára áttért a múlt évi megyei gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának részletes értékelésére. De ezt megelőzően még felelevenítette az 1981. évi főbb megyei célkitűzéseket. Ezek szerint az ipari termelésben 2,5—3 százalékos növekedés volt az előirányzat. Ugyanennyit vártunk el a mező- gazdaságtól is. A közlekedés, a kereskedelem, a szolgáltatás területén a lakossági igények jobb kielégítése volt az elvárás. A beruházásoknál a folyamatban levő munkák ütemes megvalósítása volt a cél. A megyei pártbizottság év végi értékelése szerint az 1981-es termelésre és gazdálkodásra az ár- és gazdasági szabályozórendszer mind jobb érvényesülése, a piaci helyzethez való rugalmas alkalmazkodás, a gazdaságosabb, takarékosabb termelés volt a jellemző. Javult a vállalatok és szövetkezetek alkalmazkodóképessége. Megyénkben az ipar termelése dinamikusabban nőtt, mint az országos átlag, megközelíti a 4 százalékot. A termelés elsősorban a növekvő belföldi igények hatására emelkedett, ugyanis az exportértékesítés nem érte el a múlt évi szintet. A tőkés piacok szűkülése, illetve nem eléggé versenyképes áraink, termékeink miatt a nem rubelelszámolású export volumene nem érte el a tervben előírtat. A nehézipar az átlagosnál nagyobb teljesítményt ért el, a termelés növekedése megközelítette a hat százalékot. Az ágazaton belül a gépipar és a szénhidrogén-kitermelés mintegy nyolcszázalékos növekedése meghatározó volt. Az építőanyag-ipar termelése meghaladta az előző évit, de a növekedés üteme szerényebb volt. A könnyűipar 3 százalékos termelésnövekedése megfelel a tervben előirányzottnak. A tőkés piaci pozíciók romlása miatt csökkent a cipő, a bútor, és a kötöttáru exportja, valamint a textil- ruházati tőkés bérmunka. A termelők a többletterméket a belföldi piacon értékesítették. ‘ (Folytatás az 5. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli. A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a jogi iránymutatások egyszerűsítéséről, a műszaki-technikai normákról és a jogszabályok úgynevezett mennyiségi rendelkezéseiről. Eszerint az eddigi sokféle iránymutatás helyett a jövőben csupán a következők adhatók ki: elvi állásfoglalás valamely jogszabály értelmezésére; irányelv a jogszabály végrehajtásához; tájékoztató olyan tényekről, adatokról, amelyek ismerete elengedhetetlenül fontos a jogszabály végrehajtásához. A napjainkban sűrűn változó műszaki- technikai normákat és a mennyiségi rendelkezéseket egyszerűbben és gyorsabban kell közzétenni. A határozat célja a központi irányítás hatékonyságának fokozása, a helyi szervek önállóságának növelése, a túlszabályozás megelőzése, és a jogrendszer áttekinthetőbbé tétele. A kormány rendeletet alkotott a Népi Iparművészeti Tanács átszervezéséről, szabályozva annak jogállását, feladatait, szervezetét és működését. A Népi Iparművészeti Tanács 1982. január 1- től önálló szervként működik. A Minisztertanács megtárgyalta a gazdasági bizottság tájékoztatóját az 1981. évi idegenforgalmi tapasztalatokról és 1982. fontosabb feladatairól. Az elmúlt évben mintegy 15 millió külföldi látogatott hazánkba. Mind a rubel, mind a konvertibilis elszámolású idegenforgalom devizabevétele jelentősen nőtt. Javult az idegenforgalmi szolgáltatások színvonala, a szállodák és egyéb szálláshelyek kihasználtsága. A külföldre utazott magyarok száma “megközelítette az 5,8 milliót. Mintegy 10 százalékkal többen vettek részt a belföldi turizmusban; javultak az ifjúsági turizmus feltételei is. Az idén tovább kell törekedni a komplex idegenforgalmi szolgáltatások kialakítására, új üzemeltetési formák elterjesztésére, s kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság hétvégi kirándulási feltételeinek javítására. A kormány végül felhívta az érintett minisztereket, és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decmn- beri_ ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s tájékoztassák azokról az országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. Viharkárok, áramszolgáltatási zavarok az országban Az ország több területén okozott kisebb-nagyobb károkat a csütörtökre virradó éjszaka betört heves szélvihar, amelynek óránkénti sebessége időnként elérte, sőt meghaladta a száz kilométert. A Balaton északkeleti partjának körzetében több helyen elszakadtak a villamos távvezetékek, emiatt többek között Balatonfüre- den öt óra hosszáig szünetelt az áramszolgáltatás, de a helyreállítás tegnap reggelig megtörtént. Pápa környékén több szakadás keletkezett egy húsz kilovoltos vezetéken, s ugyanilyen vezeték szakadt el a Börzsönyben is. Ez utóbbi miatt Nagymaros— Szob térségében voltak hosz- szabb-rövidebb ideig tartó áramkimaradások. Az ideiglenes helyreállítást már mindenütt elvégezték. A kisfeszültségű vezetékekben az egész Észak-Dunántúlon sok hiba keletkezett, a helyreállítást megerősített brigádok végzik. Nógrád megyéből érkezett jelentés szerint az éjszaka folyamán üzemzavarok keletkeztek a Nagybátony— Szécsény, a Nagybátony— Pásztó, valamint a Balassagyarmat—Sárospatak közötti távvezetékben. Nagyoroszi községben csak tegnap délelőtt tudták helyreállítani az áramszolgáltatást, a többi területeken a gyors beavatkozásnak köszönhetően az üzemzavar nem okozott komolyabb áramkiesést. A közlekedésben is okozott gondokat az orkánszerű szél. A Budapest—Hegyeshalom vasúti fővonalon Tatabánya térségében megrongálódott a felsővezeték, emiatt kisebb kiesések voltak, de a hibát gyorsan elhárították. A vihar a Dunántúl középső és északi részén számos helyen hatalmas fákat csavart ki tövestől, tv-anten- nákat szaggatott le, és megrongálta a háztetőket. A szél erejét jellemzi, hogy Veszprémben a szemétgyűjtő konténereket az utak közepére repítette és a közlekedési jelzőtáblákat tartó vastag alumíniumcsövek közül jó néhányat derékban meghajlított. Csopak beregháti részén a Bakonyból a Balatonra lezúduló orkán mintegy 40 nyaralóház tetőszerkezetét bontotta meg. A tanácsok és az Állami Biztosító arra kéri a balatoni nyaralótulajdonosokat, hogy amint tehetik, szemléljék meg a tó körüli ingatlanaikat és saját érdekükben minél előbb jelentsék be a károkat, intézkedjenek helyreállításukról.
