Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

------------------------------------------------­Idő közi választás 1982. január 24-én A megyei tanács decemberi ülésén 1982. január 24-re idő­közi helyi tanácstagi választást tűzött ki az alábbi települé­seken és választókerületekben: Békés városban a 36., 44., 65. sz. választókerületben, Békéscsaba városban a 68. sz. választókerületben, Orosháza városban a 14., 15., 21. sz. választókerületben, Szarvas városban a 37. sz. választókerületben, Battonya nagyközségben a 49., 53. sz. választókerületben, Bucsa községben a 9., 22. sz. választókerületben, Csabacsüdön a 15. sz. választókerületben, Csanádapáca községben az 1. sz. választókerületben, Dombegyház községben a 34. sz. választókerületben, Dombiratos községben a 13. sz. választókerületben, Gerla községben a 10. sz. választókerületben, Geszt községben a 15., 17. sz. választókerületben, Kardoskút községben az 1. sz. választókerületben, Kevermes községben a 45. sz. választókerületben, Kétegyháza nagyközségben a 10., 21. sz. választókerületben, Körösnagyharsány községben a 6. sz. választókerületben,. Kötegyán községben a 30. sz. választókerületben, Kunágota községben a 11. sz. választókerületben, Medgyesbodzás községben a 9-, 22., 25. sz. választókerületben, Medgyesegyháza nagyközségben a 45. sz. választókerületben, Mezőgyán községben az 1., 26. sz. választókerületben, Mezőhegyes nagyközségben a 24., 40., 49., 55. sz. választókerületben, Sarkad nagyközségben az 54. sz. választókerületben, Szeghalom nagyközségben az 56., 12. sz. választókerületben. Tótkomlós nagyközségben a 8. sz. választókerületben, Zsadány községben a 29, sz. választókerületben. A lakosságot a helyi tanácsok és a választási elnökségek falragaszok útján tájékoztatják. Az időközi választásokkal érintett választókerületekben ál­landóan lakó állampolgárok névre szóló értesítést kapnak a választásról. A Hazafias Népfront helyi bizottságai 1982. ja­nuár 7. és 18. közötti időpontokra hívják össze a helyi jelö­lőgyűléseket. A Békés megyei választási elnökség kéri az érintett ál­lampolgárokat, hogy a jelölőgyűléseken és a választáson meg­jelenve gyakorolják állampolgári jogaikat. Békéscsaba, 1982. január 5. BÉKÉS MEGYEI VÁLASZTÁSI ELNÖKSÉG Apóka Fotó: Fazekas László Falmázolók Nem tudom, ki hogyan van vele, de .én szeretem a felújított, szép, tiszta épületeket. Különösen mostanában, hogy nem félnek az élénk színektől, és alkalmanként egészen bravúrosan kiemelik a régi házak eladdig rejtett szépségeit, szürke egyhangúságba süllyesztett díszítéseit, párkányait, egyszóval stílusjegyeit. Vannak persze, akiket ingerelnek a szép, tiszta épületek. Akik egyszerűen szinte képtelenek elviselni maguk körül azt, amit jó nézni, ami kellemessé teszi az emberek közérzetét. Ilyenkor aztán akcióba lépnek, és otthagyják kezük-lábuk, egész sötét lelkületűk nyomait épületeken, kerítéseken, fákon, kapubolto­zatokon és egyebütt. Megyek a Szabadság moziba Békéscsabán, és az IKV (Ingat­lankezelő Vállalat) épülete előtt visz el az utam. Ez a ház nem a legszebbek közül való, az egyhangú doboz-stílus képviselője. Mígnem kitalálta valaki (okos volt!), hogy újrafestésekor szí­nessé kell varázsolni. Sikerült! Szinte megváltozott az arculata, jó ránézni szép fehér és piros-barnás felületeire. Nem úgy a hivatásos piszkító! Tessék megnézni, keze-lába nyoma ott van már az épületen végig, világgá kürtölve az ag­resszív butaság gátlástalanságát. Most csak egy a kérdés: ott maradnak-e ezek a kéz- és lábnyomok? Firkálmányok? Vagy lesz valaki, aki elrendeli: tüntessék el azokat. Esztétikai érzékünk ezt követeli. Meg nem így természetes? (sass e.) 1982. január 7., csütörtök Szerkesztőségi közlemény Az ötnapos munkahétre szélesebb körben történt átté­rés lapunk megjelenésében is olyan változást igényel, amely jobban igazodik a hétvégeken jelentkező megnö­vekedett szabad időhöz. Ezért az eddigi terjedelmesebb vasárnapi (16 oldalas) lapszámmal szemben a szombati ■Népújság lesz 16 oldalas. Továbbra is megjelenünk va­sárnap — hiszen ez olvasóink igénye —, de 8 oldalon. Változás mindössze annyi lesz lapunk szerkezetében, hogy a rendszeresen csütörtökön megjelent „Szerkesszen velünk” rovatot ezután vasárnap a 6. oldalon találhatják meg olvasóink. Ugyancsak vasárnap lapunk 4. oldalán hétről hétre egy-egy megyei települést mutatunk be. Gádorossal kezdjük a sort. Emlékezés Darvas Józsefre és Veres Péterre Darvas József íróra, a né­pi írók mozgalmának egyik legjelentősebb, marxista szemléletű résztvevőjére em­lékeznek februárban, szüle­tésének 70. évfordulója al­kalmából. A Mező Imre úti temető­ben levő sírjánál koszorúzási ünnepséget rendeznek. Az Irodalomtörténeti Társaság az évforduló alkalmából vándorülést rendez szülőhe­lyén, Orosházán. A tervek szerint a Viharsarok irodal­ma, népe, társadalma cím­mel megrendezendő vándor­ülésen idézik majd Darvas József alakját, elemzik, ér­tékelik munkásságát, helyét a magyar irodalomban. Tervezik, hogy a jubileum alkalmából válogatott irodal­mi és közéleti írásaiból is közreadnak egy kötetre valót. Veres Péter író, a husza­dik századi magyar próza egyik jelentős egyénisége születésének 85. évforduló­ja alkalmából tegnap koszo­rúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető művészparcellájában levő sírjánál. Elhozták a megem­lékezés virágait a Művelődé­si Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Aka­démia Irodalomtudományi Intézete, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Irodalomtörté­neti Társaság, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának képviselői. Virá­got helyeztek a sírra a ro­konok, tisztelők is. Ülést tartott a kereskedők adöközössége Tegnap, szerdán délután 2 órától Békéscsabán az ifjú­sági és úttörőház nagytermé­ben tartotta évi közgyűlését a Békés megyei Kereske­dők Adóközössége. Dr. Sebestyén József, az adóközösség titkára beszámo­lójában szólt az új adóközös­ségi eljárásról, a társada­lombiztosítási járulék fizeté­sének változásairól. Elmon­dotta, hogy a forgalmi adó­val és a jövedelemadóval kapcsolatos rendelkezések ez évben sem változnak. Dr. Sebestyén József tájékoztatta a megjelenteket az adóbeval­lások kitöltésének módjáról is. A beszámoló után megvá­lasztották az adóközösség tisztségviselőit, majd hoz­zászólások hangzottak el. lj­Miről ir a Lányok, asszonyok? Moszkvában működik a világ egyelőre egyetlen olyan zenés színháza, amely a leg­kisebbektől a serdülőkig minden gyermekkorosztály számára tart előadásokat. Épületében meseszoba és élő madarak várják az ifjú kö­zönséget. A színházat bemu­tató, sok fényképpel illuszt­rált írás címe: Vendégség­ben á kék madárnál. A Te meg én rovatban közérdekű témát vizsgál Li- bin professzor, az orvostu­dományok doktora: Hibás-e az anyós? — címmel. Közli a lap Bányász Bélá­nak a Bajkál—Amur vas­útvonal építkezésen készült cikke második részét, címe: Vonattal a Jakut szénmező­kig. Mese és divatrovat, orosz nyelvlecke és egy talpra­esett kisfiúról szóló elbeszé­lés teszi színessé a lapot,' amely ebben a számában színes, falra akasztható, 1982-es naptárral kedveske­dik olvasóinak. Cipészek lesznek? A cipész szakma közismert munkaerőhiányán igyekeztek enyhíteni a közelmúltban a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai és a Kö­rösvidéki Cipész Szövetkezet szakemberei. A közösen szer­vezett cipőipari bemutatóra a megye hat településéről jöttek el a szakma iránt ér­deklődő, végzős általános is­kolások. Az üzemlátogatás — melyet szakmai totó és vetélkedő követett — jól si­került. A leendő cipészek­nek még arra is lehetőséget adtak, hogy a gyakorlatban próbálják ki a mesterséget: ki-ki összeállíthatott egy papucsot. Akik legjobban teljesítették feladátukat, pénzjutalomban is részesül­tek. Mindent összevetve a szövetkezetben tett látogatás a gyerekek pályaválasztási elhatározását megerősítette. sz. i. Folyamatos a belvízi védekezés Áz elmúlt két napon nem volt számottevő csapadék a Körösök romániai vízgyűjtő területén, és a KÖVIZIG területén sem, így a Fehér-, Fekete-, Sebes-, Ket­tős-Körös és a Berettyó víz­szintje végig gyengén apadó. A Hármas-Körös árhulláma Gyo- mánál tetőzik, Szarvasnál még gyengén áradó, és gyengén ára­dó a Hortobágy—Berettyó is. A Fekete-Körösön január 5-én megszüntették az első fokú ár­vízvédelmi készültséget. Tovább­ra is érvényben van a Sebes- Körös alsó szakaszán a másod­fokú és a Kettős-, Hármas-Kö­rösön, a Berettyón és a Horto- bágy-Berettyón az elsőfokú ár­vízvédelmi készültség, mely el­sősorban fokozott figyelőszolgá­latot jelent. A belvízzel borított terület nagysága kismértékben nőtt a KÖVIZIG területén, jelenleg mintegy 4400 hektár. A belvíz- csatornák mentesítésére 52 szi­vattyútelep üzemel. Első fokú belvízvédelmi készültség van ér­vényben a KÖVIZIG területén. mszzs. Felhívás jó munkára! M egbüntettek néhány vállalatvezetőt, volt, akit leváltottak, mások megúszták fizetés- csökkentéssel. A fegyelmi el­járásokat az Ipari Miniszté­rium kezdeményezte, az ok mindannyiszor: a vállalatve­zetők nem fordítottak kellő figyelmet az exporttermékek minőségére! Gyenge minősé­gi szállítmányokat küldtek külföldre, amit ha átvett is a megrendelő, csak alacso­nyabb áron. Emiatt aztán tetemes devizabevételtől esett el a vállalat, végül is az ország. No végre — mondja az ember a hír hallatán —, az elveszett százezreknek, a veszteségnek végre gazdájuk akad. S nemcsak a vállala­tot, mint gazdálkodó egysé­get, vagy mint kollektívát marasztalják el általában, hanem megnevezik a fele­lőst, azt, aki a gyár élén áll. Igaz, csak néhány példa van erre, de az ember azt mondja: na végre! Hogy aztán később gon­dolkodni kezdjen. Jó, dicsé­retes módon leváltottak, il­letve fizetéscsökkentéssel büntettek néhány vezetőt, helyükbe újak lépnek, illet­ve akik maradtak, bizonyára a jövőben jobban odafigyel­nek majd a minőségre — de ettől, csak ettől jobb lesz-e a minőség? Lesz-e változás, gyökeres változás terméke­ink minőségében-? Felesleges most részletez­ni azt, hogy mit értünk a jó minőség fogalmán, ami egyébként is a mindenkori piaci helyzettől függően Vál­tozik. A jó minőség az, amit a- vevő — beszéljünk most csak a külföldi vevőről — az üzlet megkötésekor ott és akkora leszögez. Azaz: a leg­apróbb részletekig meghatá­rozza, hogy mit kér. Ez a mérce, ehhez kell igazodni. Statisztikai adatok sora, s egy nemrégiben megtartott minőségi konferencia beszá­molói és hozzászólásai bizo­nyítják, igen gyakori, hogy rossz minőség miatt nem ve­szik át cikkeinket, vagy ha átveszik is, csak alacso­nyabb áron. S nem is feltét­len mindig a rossz alap­anyag, vagy maga a termék, hanem annak megjelenési formája, súlya, vagy éppen csomagolása miatt. Ma már az esztétikus külső a minő­ség kategóriájába sorolandó. Fölösleges bizonygatni, hogy mekkora szükségünk van a külföldi piac anyagi elismerésére, arra, hogy jó áron vegyék meg termékein­ket. S az erkölcsire is: a jó minőség erősíti a vállalat good-will-jét, jó hírnevét, ajtót nyit egy újabb üzleti tárgyalóterembe. Nos, képe­sek vagyunk-e minden egyes esetben a vevő által megren­delt minőségű terméket pro­dukálni ? Egy felmérés szerint a mi­nőségi hibák hatvan százalé­ka a figyelmetlenségre, ha­nyag munkára vezethető vissza. Azaz, sokszor apró dolgok miatt buknak meg áruink. Figyelmetlenség, egy leszakadt címke a cso­magról, egy karcolás a termé­ken, egy ferdén beerőszakolt csavar a gépben, és oda a várt nyereség! Könnyű vol­na most azt mondani, hogy ha ilyen fontos a minőség, akkor ki kell javítani a hi­bákat! Egy korábbi minő­ségügyi konferencián mond­ta el a SZOT egyik képvi­selője, hogy amikor meg­vizsgálták néhány vállalatnál a rossz minőségű munka okait, kiderült: igazságtalan volna egyedül a dolgozók nyakába varrni a felelőssé­get! A dolgozók nagy része ugyanis azt a munkát végzi és úgy, ahogy azt előírják neki. Az esetek döntő több­ségében nem is tud róla, hogy rosszul dolgozik, hogy rossz minőségű végtermék készül munkadarabjából, hi­szen a minősítés csak később esedékes. A technológia, a géppark adott a műhelyben, s adottak a begyakorolt munkamozdulatok; a legjobb hiszemben, példás fegyelem­mel elvégzett munka sem garancia a jó minőségre.- Tehát a vezetők felelőssé­ge... Akik kidolgozzák, ki­dolgoztatják, elfogadják a technológiát, megveszik az új gépeket, szervezik a mun­kát, betanítják a dolgozót, kézbe adják a munkadara­bot és meghatározzák, hogy mit kérnek. Egy járműipari szakember érdekes dolgot mesél. Gyára igencsak exportérzékeny, ná­luk szükségszerűségből, s nemcsak „felsőbb” elvárások alapján kezdtek hozzá a mi­nőségi hibák feltárásához. A vizsgálat során kiderült, hogy a minőségi hibák több mint kilencven százaléka nem a gyárban keletkezik, hanem a gyárkapun jön be. Az alapanyagokban, félkész termékekben, sok esetben csak apró kis „mütyürök­ben”, filléres alkatrészekben elrejtve. Azaz az ismert és ismeretlen partnerek —_ ha tudnak róla, ha nem — vé­gül is rossz minőség szállí­tójává válnak. Ha például a jármű minősége kifogásolha­tó, vajon mennyiben vonha­tó felelősségre a járműipari vállalat vezetősége? Hiszen hibás öntvényt, acéllemezt, műanyag terméket, bőripari árut nem lehet jó minősé­gűvé varázsolni egy jármű­gyárban. Ott már ritkán le­het valamit tenni, legfeljebb reklamálni. a büntetés, az írásbeli utasítás — sokszor, régóta kiderült már — nem mindig hatékony ösztönző. Csak kiegészítője lehet egy olyan „éber” sza­bályozórendszernek, amely arra készteti a külföldi és a honi piacra termelő gyára­kat, hogy jó minőségű árut gyártsanak. Megyesi Gusztáv A Lenin Kohászati Művekben január 1. volt a folyamatos munka miatt az első munkanap. Az elektroacélműben déli 12 órakor csapolták az 1982. év első minőségi acélját (MTI-fotó: Kozma István levétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents