Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-31 / 26. szám

1982. január 31., vasárnap o CH2SZEZ3 fiz orosházi egészségügyi szolgálatréi Már az elmúlt év végén ismertették a város lakóival, tanácstagjaival, _ népfrontak­tivistáival, hogy milyen vál­tozásokat jelent az egészség­ügy ötnapos munkahétre va-_ ló áttérése. A legfontosabb szempont Orosházán is az volt, hogy a fogyamatos be­tegellátás, a gyógyítás kárt ne szenvedjen. A körzeti orvosok rende­lési ideje és a gyermekkör­zetek betegellátási ideje a rendelőintézetek ajtaján jól látható helyen olvasható. A szokásos fogorvosi körzetek mellett hétfőtől péntekig to­vábbra is szakorvos rendel az Orosházi Üveggyárban és az Október 6. utca 37. szá­mú munkásszállóban. A köz­ponti orvosi ügyelet naponta 18'órától kereshető fel a Könd utca 76. szám alatti központi rendelőben. Tele­fonszáma 153. Szombaton 8 órától vasárnap reggel 8 óráig is megtalálható itt az orvos. Vasárnap és ünnepe napon, valamint egyéb mun­kaszüneti napokon reggel 8- tól a legközelebbi munkanap reggel fél 8-ig tart nyitva az ügyelet. A gyermekkörzetek­ben hétköznapokon a Tán­csics utca 3. szám alatt, szombaton pedig 8-tól 12 ~ óráig a kórház gyermekam­bulanciáján van rendelés. A fogorvosi sürgősségi ellátás szombaton és vasárnap 8-tól 15 óráig a Könd utca 76. szám alatt történik. Fontos tudni, hogy az orosházi be­tegeken kívül az ellátás ki­terjed a mezőkovácsházi já­rás, valamint Szarvas, Bé- késszentandrás, Csabacsüd, Örménykút és Kardos lako­saira' is. A szakrendelések rendelé­si ideje hétfőtől péntekig különböző, erről részletesen tájékozódhatnak a betegek a rendelőintézetekben. Szom­baton 8-tól 12 óráig sürgős­ségi betegellátást biztosít a kórház az ügyeletes belgyó­gyászat, sebészet és nőgyó­gyászati osztály ambulanciá­ján, valamint a gyermekgyó­gyászaton. Ide fordulhatnak szombaton a mezőkovácshá­zi és szarvasi járás, valamint Szarvas város beutalt bete­gei is. A sürgősségi betegel­látásról, illetve intézetbe szállításról a szakrendelések idején kívül a központi ügyelet orvosa gondoskodik. A hétvégi ügyeleti rendben a felvételes belgyógyászati kórházi osztályon felvételi részleg működik. Ennek za­vartalan munkájához min­den kórházi osztály folya­matos segítséget biztosít. Az ügyeletes orvos szükség ese­tén konzultálhat a megfele­lő szakorvossal is. Ügyeleti időben a kórháznál ügyelet- vezető főorvos tart szolgála­tot, aki nemcsak a kórházon belüli betegellátással törő­dik, hanem figyel a város területén működő orvosi ügyeletekre Is. A gyógyszertárak közül á hét első öt napján délelőtt és délután valamennyi nyit­va tart. Szombaton 8-tól 12 óráig a Csillag Áruház mel­letti 49-es gyógyszertár ke­reshető fel, délután fél 5-ig is ők tartanak ügyeletet. Ugyancsak ez a gyógyszertár biztosít a járás és a város területére megerősített ügye­letet szombaton délutántól hétfő reggel 8 óráig. A megfelelően szervezett, és hétvégeken is biztosított egészségügyi ellátás még nem ok arra, hogy a betegek csak az utolsó pillanatban fordul­janak orvoshoz. Korai és tel­jes gyógyulásuk érdekében időben keressék fel az orvo­sokat és a/ gyógyszertárakat. B. Zs. Üvegkiállítás két teremben Meg kell jegyeznünk Vida Zsuzsa nevét! Bizonyára ez is eszükbe jutott azoknak, akik a békési Jantyik Má­tyás Múzeum közelmúltban megnyílt, február utolsó napjáig nyitva tartó kiállí­tását megnézték, megnézik. A háború utolsó előtti évé­ben, Komáromban szüle­tett, de gyermekkorát a Körösök vidékén töltő ipar­művésznő — aki a budapes­ti képző' és iparművészeti szakközépiskola szakosztály- vezető tanára is — üvegter­vező munkáinak legszebb darabjaiból válogatott kol­lekciót hozott a kortárs kép­ző- és iparművészetét be­mutatni akaró békési mú­zeumba. Sokan talán kicsit félnek, tartanak ettől a sok évezre­des, de főként az embertör­ténet újkorában színre lépő anyagtól; a belőle készült tárgyaktól, eszközöktől, dí­szektől. Vida Zsuzsa üvegjei azonban feledtetik velünk a rossz beidegződést. Az általa tervezett-készített tárgyak nyugalmat és biztonságot árasztanak méltóságos ará­nyaikkal, harmonikus for­máikkal. Ugyanakkor nem tűnik el az alapanyag érzé­kenysége, finom tulajdonsá­gainak sokasága sem. Ezek azonban olyan összhangot alkothatnak, amelynek meg­teremtésére csak a forma és a tartalom egyesítésének ké­pességével, tehetségével ren­delkező alkotóművész képes. A kiállított üvegtárgyak zöme használati funkciójú. Vázák, poharak, italos kész­letek. Barátságos színű da­rabok. A kék és a zöld ezer­nyi árnyalatban pompázó, a 'leírhatatlan szépségű lila, füstszürke, narancs, izzó vö­rös és a hagyományosan színtelen, átlátszó, vékony falú, és tömör alkotások ki­váló elrendezésben várják a múzeum két belső termébe érkező érdeklődőket. Érde­mes megnézni a Vida Zsuzsa teremtette világot! Képün­kön a kiállítás néhány da­rabja. (nemesi) Fotó: Martin Gábor Exportunk eredményei és feladata A Békéscsabai Építőipari Szövetkezetben különleges, mártott eljárással vonják be a kerti bútorokat védő lakkréteggel Fotó: Veress Erzsi A korábbi évek gyakorla­tának megfelelően 1981 vé­gén is megvizsgálta a Ma­gyar Nemzeti Bank Békés megyei Igazgatósága a me­gye jelentősebb dollárelszá­molású exportot teljesítő gazdálkodó szerveinek és gyáregységeinek várható ex­porteredményeit. A negy­venkilenc egységre kiterje­dő felmérés egyik legfőbb tanulsága, hogy a múlt évben a dollárelszámolású piaco­kon tovább nehezültek az értékesítési lehetőségek. A recesszió döntően a könnyűipart érintette, ez az ágazat nem tudta elérni az 1980. évi mérsékelt eredmé­nyeket sem. Más okból, de jelentősen visszaesett az épí­tőanyag-ipar exportja is. Gyakran az élesedő kon- kurrencia miatti árcsökke­nések és a nyugat-európai valuták árfolyamának rom­lása miatt lett veszteséges egy régebben még kedvező üzlet. Ezek miatt több ex­portszállítás hiúsult meg. Érthetően kedvezőtlenül ha­tott a közel-keleti expor­tunkra az ott kitört irak— iráni háború. o Jól megfigyelhető, hogy az évek óta tartó tendenciák tovább erősödtek az elmúlt évben. Az élelmiszeripar részaránya a dollárviszony- latú exportban mintegy négy százalékkal növekedett, ezáltal részesedése megyénk ez irányú kivitelében elérte a 80 százalékot. Az élelmi­szeriparon kívüli ágazatok közül csak néhány helyen tudták növelni az exportot, így az ipar részesedése az 1980. évihez csökkent, és 20 százalékra esett vissza. Részletesebben nézve az egyes ágazatok teljesítését megállapíthatjuk, hogy a gépipar tőkés -exportja az 1980. évi mélypontot köve­tően élénkült. A kivitel'több mint 40 százalékkal megha­ladta a bázisidőszakot, de ez az emelkedés elsősorban a mezőgazdasági gépgyártás rugalmas piacpolitikájának köszönhető. A békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat ugyanis az 1980-as 2,7 millió dollár árbevétellel szemben csak­nem ötmillió dollárt reali­zált. Ez az eredmény azért is elismerésre méltó, mert az új típusú adapterek ex­portjával érte el, a kivitele­zési nehézségek ellenére. Az orosházi KAZÉP és a Gyu­lai Fa-, Fémbútoripari Szö­vetkezet dollárelszámolású értékesítése a bázis többszö­röse. Ez'ek a szövetkezetek a közel-keleti fejlődő orszá­gokkal a háborús események ellenére bővítették kapcso­lataikat. Növelte exportját a Gyulai Vasipari Szövet­kezet és a Berényi' Műszaki, Vasipari Szövetkezet, míg a többi szövetkezet exportja csökkent. . Az építőanyag-ipar tőkés kivitelének csökkenésében meghatározó az Üvegipari Művek orosházi gyárának a szerepe. A gyár jól bevált piacokat volt kénytelen fel­adni, hogy a hazai csomago­lóüveg- és síküvegellátást biztosíthassa. A könnyűipa­ri ágazatot érintette legerő­sebben a recesszió, de en­nek ellenére hat gazdálkodó szervnek sikerült dollárban és forintban is növelni az exportot. Kedvezőtlen viszont, hogy a csökkenés főleg az ága­zatban meghatározó szerepet betöltőket jellemezte. Jó példa, hogy a szarvasi Szi­rén Ruházati Szövetkezet ru­galmas profilátalakítással, a Pápai Textilgyárral kötött kölcsönösen előnyös szerző­déssel növelni tudta — a recesszió ellenére is — a sa­ját .anyagos ing- és blúzex­portot. Ezzel jelentősen túl­kompenzálta a tőkés bér­munka csökkenéséből kelet­kező bevételkiesést, és ösz- szességében 14,5 százalékkal — 9 millió forinttal — nö­velte exportját. Sikerült megfelelő mértékű áremelést is elérniük, ezzel csökkentet­ték az árfolyamváltozásból adódó hátrányokat, és mér­sékelték az inflációs veszte­ségeket. Az ő esetük egyben arra is bizonyíték, hogy megfontolt piaci stratégiá­val, megfelelő termékszerke­zettel, és a vevők igényei­nek rugalmas kielégítésével, a nehéz körülmények elle­nére is előre lehet lépni. o Bár lemaradt az export­ban, mégis sikernek köny­velhető el a Békéscsabai Kö­töttárugyár múlt évi tevé­kenysége. Üj piacokat hódí­tottak meg a második fél­évben, és betörtek az ameri­kai piacra is. Jelentősen csökkent az Endrödi Cipész Szövetkezet dollárelszámolá­sú exportja, ami a kereslet visszaesésén kívül az árbeli versenyképtelenséggel indo­kolható. A bútoripar komoly értékesítési nehézségekkel küzd, a csökkenő világpiaci árak, a számukra előnytélen árfolyammozgások legalább részbeni ellensúlyozása he­lyenként megoldhatatlan fel­adatot jelentett. A nehézsé­geket fokozta, hogy a piaci információk hiányosak, meg­bízhatóságuk elmarad a kí­vánatostól. A kisebb szervezetek élet- képességét jól bizonyítja a Békéscsabai Építőipari Szö­vetkezet példája. A kereslet­nek megfelelően csökken­tették a kerti bútorok gyár­tását, és hozzáfogtak a svéd megrendelésre készülő, kel­lő jövedelmezőséget bizto­sító ülőgarnitúrák készítésé­hez. Furcsa ellentmondás fe­dezhető fel élelmiszeripari exoortunkban. Az alapanya­goknál előnyös az ár- és ön­költségszintű dollárkiterme­lés, míg a magasabb feldol­gozottsági fokon értékesített termékeknél már erősen romlanak a mutatók. A Bé­késcsabai Konzervgyár pél­dául a száraztészta export­jánál több mint kétszer auy- nyiért állít elő egy dollárt, mintha a búzát természetes állapotában exportálnánk. Hasonló a helyzet a külön­féle konzerveknél és mire­litkészítményeknél is. Ez ar­ra enged következtetni, hogy rossz hatékonysággal végez­zük a feldolgozást, és a vi­lágpiac a belefektetett mun­kának csak egy részét haj­landó elismerni. Feltétlenül indokolt a munka szerve­zettségének javításával, a korszerű, takarékos techno­lógiák bevezetésével javítani ezen a helyzeten. Az ágazathoz tartozó vál­lalatok közül továbbra is a Gyulai Húskombinát expor­tálja a legtöbbet, forgalmát dinamikusan növelte a múlt évben is. A Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat ha­sonlóképpen fokozta az ex­portot, és előtérbe helyez­ték a kedvezőbb árszinten értékesíthető vízi szárnya­sok feldolgozását. A Békés­csaba Konzervgyár és a Hűtőipari Vállalat békés­csabai gyára egyaránt nö­velte a dollárelszámolású szállításait, de sajnos, meg­lehetősen rossz dollárkiter­melési mutatókkal. o Az MNB Békés megyei Igazgatóságának vizsgálata megyénk exporttermelésé­nek jó néhány problémájára hívja fel a figyelmet. Mint látható, azok a termelők, amelyek kellő piacismerettel, megfelelő rugalmassággal rendelkeztek, tudták tarta­ni helyüket a versenyben, míg a többiek lemaradtak. Ez utóbbiaknál gyakran a külkereskedelmi vállalatok is hibásak, me.rt nem juttat­ták el a megfelelő informá­ciókat a termelőkhöz, és nem tettek meg mindent az -új piacok felderítésére. Fi­gyelemre méltó, hogy az élelmiszeripari termékek egy része rendkívül rossz ön- költséeszintű dollárkiterme­léssel adható csak el. Meg kellene vizsgálni, hogy ilyep körülmények között érde­mes-e egyáltalán munkát és energiát fektetni a feldolgo­zásba, illetve miként lehetne ,e termékek piaci pozícióit kedvezőbbé tenni. Az elért eredmények azt igazolják, hogy megyénk iparának megvan a poten­ciális lehetősége az export növelésére. Ehhez azonban — figyelembe véve az idén tovább nehezülő piaci hely­zetet — a hagyományostól részben eltérő marketing- munkára, rugalmasabb ter­mékszerkezetre, a vevői igé­nyekhez jobban igazodó termékválasztékra, jobb mi­nőségre, nagyobb pontosság­ra, és esetenként a megszo­kott partnerek mellett újabbak keresésére is szük­ség van. Hogy mindez nem lehetetlen, azt a múlt évben is exportsikereket elért vál­lalatok, szövetkezetek példá­ja bizonyíja. Lónyai László Csökkenő népességszám Békés megyében Jelentős tanulmányok, cikkek a Békési Élet új számában Közművelődési és tudo­mányos folyóiratunk, a Bé­kési Élet ez évi első száma jelentős tanulmányokat, cik­keket közöl. Ezek közül is kiemelkedik Tóth József írá­sa, melyben Békés megye népesedésének fő vonásait vizsgálja-elemzi az utóbbi három évtized időhatárai között. A szerző megállapít­ja, hogy az 1980-as nép- számlálás adatainak közzété­telét nagy érdeklődés előzte meg, mely vidékünkön ab­ból táplálkozott, hogy a me­gye népesedési helyzete ' az elmúlt évtizedekben hátrá­nyosan alakult. Az adatokból azután kiderült, hogy az el­múlt évtizedben Békés me­gye volt hazánk egyetlen olyan megyéje, melynek né­pességszáma számottevően csökkent, . mintegy - négyezer fővel. „Ez a helyzet — írja Tóth József — különösen in­dokolttá teszi, hogy a me­gye népesedésének helyzetét a legújabb adatok felhaszná­lásával, de a korábbi nép- számlálások adataira tekin­tettel is, alföldi és országos összevetésben • áttekintsük, komplexitásra törekedve ele­mezzük.” Ezt az elemzést kapjuk a 14 oldalas tanul­mányban, melyet megfelelő táblázatokkal is ellátott a szerző. Végül érdemes ki­emelni következtetései egy mondatát: „A népesség meg­kötésének útját nem a fel­színi, látványos intézkedé­sekkel, hanem a gazdasági­társadalmi struktúra megja­vításával. az innovációs ága­zatok megtelepítésével és na­gyobb fejlődési lehetőségei­nek biztosításával kell ke­resnünk.” Szintén a Tanulmányok rovatban olvashatjuk Dallos Ferenc cikkét „Várospolitika Gyulán 1945—1948” címmel, Ján Sirácky pedig a tótkom- lósi szlovákok 1918 előtti nemzetiségi,' kulturális és társadalmi mozgalmait mu­tatja be. Sokak számára fi­gyelemkeltő írás ugyanitt Gerelyes Ibolya beszámolója a békési török palánk ása­tásáról. A folyóirat Művelő­dés rovatában Szabó Ferenc köszönti a hetvenéves Nagy Gyulát, az _ orosházi múze­um nyugalmazott igazgató­ját, a neves és szerény nép­rajzkutatót. Ugyancsak itt adják közre Nagy Gyula mű­veinek bibliográfiáját is, mely 1940-től 1980-ig 138 té­telt tartalmaz. Jelentős ta­nulmányok jelentek meg a Településszerkezet — Város- fejlesztés című rovatban. Szabó Sándor Sarkad váro- siasodási szintjét összegzi, keresve a továbbfejlődés le­hetőségeit, Simon Imre pe­dig arról az országos szak­mai tanácskozásról tudósít, melyen a közép-békési cent­rumok koordinált fejleszté­sét vizsgálták. Hangsúlyosan érdekes a Vita rovat, ebben két hozzá­szólást kapunk dr. Radriai Mikes Attila-hagyományról írott könyvéhez, Nemes Pál és Bencze Zoltán tollából. A Békési Set ez évi első számában ezúttal is sokrétű a Tények — Dokumentumok —* Emlékek rovat. Krupa András egy sárkadi népme­sét ismertet, GaálLEndre a békéscsabai Tevan, Nyomda betűmin takony véről ír, Rácz Lajos pedig a szikesek ta­lajjavításának hőskorára emlékezik. A Szemle jó né­hány új könyvről, kiadvány­ról számol be, a kulturális krónika pedig Fényes Péter összeállításában adja közbe 1981 első félévének esemé­nyeit. (s-n)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents