Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-30 / 25. szám
■KNiWkfcM Tudomány - technika Lézerek az üvegiparban Athénban van egy keskeny, sok lépcsővel tarkított kis utca. Szinte sikátor, s a házak földszintjén mindenütt bolt. Egyszer csak kanyarodik egyet ez a Ids utca, s messze, két sárga napernyő fölött. a cégtáblák, neonreklámok, vörös cseréptetők fölött előbukkan, mint egy látomás, a márványfehér Akropolisz. Lélegzetelállító pillanat, hiszen e ciprusokkal övezett fehér márványcsoda tövében született, s terebélyesedett ki mindaz, amit ma európai kultúrának nevezünk. Itt működött Theszpisz, az első drámaköltő, akiről tudunk, s itt rendezték az első drámai versenyt, az időszámításunk előtti 534. évben. Athént akkoriban választott testület, a kilenc ark- hón irányította. (Tanácstagok. mondanánk ma.) Az első arkhónnak volt a feladata a hivatalosan támogatott vallási ünnep, az áprilisi nagy Dionüszia megrendezésé. Ezen az ünnepen került sor a drámai versenyre is. A versenyhez szükséges kórust a város állította ki, s napidíjat fizetett a kórustagoknak. A színészeket a benevezett drámaköltők szerződtették. Sok jó színész volt Athénban, s a nép becenevükön ismerte őket, mint mi a válogatott focistákat. Nem volt mindegy, hogy ki melyik drámaköltőhöz „igazol át" egy-egy verseny időszakára, s ez izgalmas találgatásokra, sőt fogadásokra adott okot, már hetekkel a nagy Dionüszia előtt. A színház leginkább egy mai stadionra hasonlított. Az emelkedő nézőtér a színpadot, majdnem teljesen körbevette. A verseny több napig tartott, az előadások pedig reggeltől estig. Versenyszerűen peregtek egymás után a darabok, s a jegyek árában a napi étkezés is benne foglaltatott. Hatalmas közönség gyűlt össze az eseményre Athénból, de több napi járóföldről is jöttek az emberek. A szegényeket a város „befizette” a színházba, volt, akinek napidíjat is adott, mert nem volt olcsó a jegy, s az ideutazás is pénzbe került. A városnak mindenesetre megérte, mert a színház, az agóra (népgyűlés) mellett a demokrácia egyik fontos fóruma volt; a drámaköltők a kórus szövegébe illesztve elmondták véleményüket az állam vezetéséről, s a tengernyi nézőtér zajosan tiltakozott, vagy élénken egyetértett. Az athéni Dionüszosz színház (máig is majdnem ép) harmincezer embert is képes volt befogadni, s egy- egy alkalommal rendszerint megtelt'. Mi lehetett az oka ennek n páratlan színházi érdeklődésnek? Az athéni nép fejlett demokratikus érzékéről már szóltunk.' Kétségtelenül közrejátszott a vallási jelleg is. hiszen a drámai verseny a hivatalos államvallás ünnepségének keretében zajlott. Mégis fontosabb talán a versenyszerűség. A drámaköltők azonos feltételekkel indultak. Csak mindenki által ismert témát dolgozhattak fel. (Ezért van, hogy Homérosz eposzaiból, s a görög mitológiából veszi minden klasszikus tragédia a hősét.) Ugyanazt a kórust kellett használniuk, s ami a legfontosabb, mindegyiküknek csak három színésze lehetett. Ezek aztán hat-hét szerepet is kénytelenek voltak eljátszani, s az volt az izgalmas, ahogy ezt megoldották. Nyaktörő dramaturgiai feladat volt a költő számára úgy megírni a darabot, hogy háromnál több szereplő soha ne legyen egyszerre a színen. Könnyített némileg a dolgán az, hogy a színészek álarcban játszottak, ezért aztán, aki kiment, mint Kreon. a zsarnok, perceken belül visszajöhet, mint Kal- hász, a jós. Persze nem volt ez így sem egyszerű, s a jó athéniak úgy szurkoltak „kedvenc csapatuknak”, mint mi egy-egy világbajnoki selejtezőn. Sajnos, nem sok maradt fenn ezekből, a rendkívül feszesen szerkesztett klasszikus tragédiákból. Három költő összesen harminckét darabja, s néhány töredék. Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész műveit ma is játsszák a világ minden színpadán, s kétezerötszáz év távolából is meghökkentően modernnek tűnnek. Átdolgozások, újraértelmezések százai születnek nyomukban, s valamilyen formában minden azóta írott darabban fölsejlenek emberi gesztusaik, örök érvényű gondolataik. Mester Attila Röviden Parányi rádióadók Amióta az iparnak sikerült megfelelően kis méretű rádióadókat kifejlesztenie, a biológiai kutatás is egyre inkább alkalmazza a telemetriái módszereket. Ennek kapcsán került sor a sportolók szívműködésének tréning és verseny közbeni folyamatos ellenőrzésére. így sikerült megoldani az űrhajókban és űrszondákban levő élőlények funkcionális adatainak a továbbítását a földi megfigyelőhelyre. Ekként tudták nyomon követni egyes állatok — például a fehér orrszarvú — mozgási körzetét és élettevékenységét. Ü.jabban az Északi-tengerben élő angolnák vándorlását, életmegnyilvánulásait is telemetrikus . módszerrel figyelik, miután parányi ultrarövid hullámú adókészülékeket erősítenek a kifogott, majd újra elengedett állatok hátrészére. Sport és teljesítőképesség Nyugatnémet kutatók szerint a mindennapos tervszerű testmozgásnak épp olyan általánosnak kellene lennie az emberek között, mint például a rendszeres fogmosásnak. így sokféle betegség megelőzhető lenne, különösen a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a tüdőkárosodások. Valójában ez lenne az egyik útja az emberi életkor meghosszabbításának. A szervezet öregedésének jelei ugyanis nem a jelenlegi 40. hanem csak a 60. életévet követően kezdenek jelentkezni. Mindezt hosszú évek kísérletei nyomán. csalhatatlan műszeres mérések eredményeire támaszkodva jelentették ki a tudósok. „Mens sana is corpore sa- no!" — „ép testben ép lélek" — mondták az ókori népek. Vajon ez az igazság helytálló még a mai rohanó világban is? Feltétlenül. Legfeljebb a kérdés kissé módosult. Az utóbbi években is egyre többet hallunk a lelki egészségvédelemről, az úgynevezett mentálhigiénéről. Tárgya ma már minden olyan életmegnyilvánulás, amelynek segítségével az ember testi és lelki egészségét befolyásolni lehet. A mentálhigiéné tudományos módszerekkel vizsgálja a szociális környezet jó és káros hatásait, az egyénre és az egyénen keresztül a társadalomra. Köztudott, hogy nemcsak a baktériumok, a vírusok, meg a gombák okozhatnak járványokat, hanem szinte járványszerűen terjedő jó vagy rossz hatása lehet környezetünkben a gondolatoknak, hangulatoknak hozzátartozóink, barátaink, munkatársaink által tudatosan kialakított, illetve a „spontán módon kialakult" ösztönös szokásoknak, magatartásoknak. Kérdés: kimerülhetnek-e, kifáradhatnak-e az idegek? Igén! Jelentkezhet krónikus fáradtság, túlzott ingerlékenység, valamint ezzel kapcsolatos vegetatív panasz. A panaszt azonban nem mindig a túlzott fizikai vagy szellemi megterhelés okozza, A lézer erős, igen sokoldalú energiaforrás, és egyik fő előnye az, hogy a fénynyaláb rendkívül kis méretűre összpontosítható (például egy 250 W-os széndioxidlézer könnyen fókuszálható egy tized milliméter átmérőjűre.) Az üveg- és kerámiagyártó üzemek egyre nagyobb számban használnak fel lézereket. Ezek eredményesen alkalmazhatók1 üvegcsövek vágására a rádiócső- és izzólámpagyártásban, ampullák egy művelettel való leszabására és lezárására, a kis furatok kialakítására stb. A lézerek a maguk nemében páratlan előnyöket nyújtanak a szokásos üvegvágással és lezárással, csiszolással, izzítással szemben. A lézer, ha automatikus működésű berendezéssel párosul, legtöbbször lényegesen nagyobb termelési eredményt ad, mint amilyent korábban szokásos módszerekkel el lehetett érni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a lézerek jelentős befektetést igényelnek. A lézereknek sokféle típusa ismeretes. a néhány hanem sok esetben az egészségtelen életmód, a helytelen életritmus. Az ismétlődő, fokozott izgalom gyakran ebből fakad, és folyamatos, állandó feszültséget teremt. Ha ez hosszú ideig fennáll, csökken az idegrendszer teherbírása, ellenállóképessége. Az így keletkezett neurózis, az izgalmi és gátlási ingerek túlfeszítettségének következménye károsíthatja az egészséget. Ezt nevezzük idegkimerültségnek. Tüneteit sajnos elég sokan ismerik: túlzott ingerlékenység, fáradékonyság, nyugtalanság, alvászavar, étvágytalanság, kedélyhullámzás vagy ehhez hasonló. Régi. tapasztalat az is,, hogy a kedélyállapotúnk hat az egészségünkre. A derű, a jókedv sok bajon, akadályon, nehézségen átsegít. Átsegít,, mert olyan helyzetbe hozza az idegrendszert, ami előnyösen hat az összes szerveinkre. A rossz hangulat viszont rontja az idegműködést, ez befolyásolhatja a belső elválasztásé mirigyek hatékonyságát, végső soron szervezetünk nem fog jól működni, és elkezdődnek a zavarok. A hangulatok, az indulatok hatással vannak az apró verőerek tágulására, szűkülésére, ennek folytán erősen hatnak a szövetek és szervek vérellátására. Értágulás esetén minden bőven jut: vér, oxigén, tápanyagok, sőt az anyagcsere termékeimilliwatt erősségű hélium- neon-lézerektől a különleges szemsebészeti kezelésekre alkalmas lézerekig. Az üveg- és kerámiagyártó iparágakban a széndioxid-lézer vált be legjobban. Ez a?-ért van, mert a széndioxid-lézer infravörös színképtartományú sugarakat bocsát ki. Ezen a hullámhosszon a legtöbb dielektromos anyag — mint az üveg, kerámia, a fa, a műanyag stb. — az esetleges sugárzást teljesen elnyeli. Más szavakkal: az üvegfelületre irányított széndioxidlézersugár kis energiavisszaverés, vagy átvitel mellett nyelődik el. A lézer használata mellett szól az az előny, hogy igen jól ellenőrizhető energiaforrás. A műveletek szennyeződésmentesen végezhetők el a lézersugár segítségével. Ugyancsak előnyösek a lézersugaras berendezések szinte korlátlan hőmérsékleti adottságai, ami például a kvarcüvegek fúrásánál és vágásánál fontos szempont. Képünkön: a lézersugár elektroncső-gyártási alkalmazására látunk példát egy angol üzemben. (KS) nek elszállítása is gyors. Ér- szűkülés esetén kevés vér jut a szervekbe, elégtelen az oxigén- és tápanyagszállítás, valamint a salakanyagok eltávolítása. Az indulati állapotok hatással vannak valamennyi mirigyre. Fokozzák vagy csökkentik vérkeringésünket, illetve a vérképző szervek működését. A mai orvostudomány számos ideg eredetű betegséget ismer. Ideg eredetű szívpanaszok esetén a műszerek nem mutatnak szervi elváltozást, de a szív, sőt az egész szervezet ugyanazokat a betegségtüneteket produkálja, mintha a szív valóban beteg lenne. A beteg érzi ezt, és szenved tőle. Tehát a lelki egyensúly, a lelki tényezők összessége jelentős szerepet játszik az egészséges életmód kialakításában. Ezért nem véletlen, hogy a mentálhigiéné, a lelki egészség- védelem jelentős helyet kapott a modern megelőző gyakorlatban. De helyet kapott a gyógyításban is. Hiszen a helyes magatartás, a megnyugvás, az idegrendszer egyensúlya maga is gyógyít, és vitathatatlanul megköny- nyíti, meggyorsítja a gyógyulást. Ép testben ép lélek: a lélek — az idegrendszer egészsége védje' a test egészségét, de a test is ügyeljen arra, hogy a lélek épsége hiánytalanul megmaradjon. Buga doktor Dionüszosz megalapítja a tragédiát. Vázakép Egészség — higiénia Mentálhigiéné vagy lelki egészség
