Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-26 / 21. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JANUÁR 26., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Az időközi választások országos eredményéről Ülésezett a mezőgazdasági bizottság a MÉM-ben A mezőgazdasági nagyüzemekben a tavaszra készülnek, a gépműhelyekben folyik a munka- és erőgépek javítása. Az alkatrészellátás az idén sem zökkenőmentes, keresettek a su- miköpenyek Fotó: Szekeres András Tavaszra készülnek a gépműhelyekben Január 24-én az időközi választások törvényesen, rendben megtörténtek. Fejér megyében az 1-es számú országgyűlési választókerületben az országgyűlési képviselő időközi választására 23 087-en voltak jogosultak, ebből a szavazásban a választójogosultak 89,7 százaléka vett részt. Érvényesen szavazott 20 677, érvénytelenül 33 választópolgár. Az érvényes szavazatokból a jelölt 99,9 százalékot kapott, ellenszavazat 0,1 százalék volt. Ily módon a jelöltet, Szalai Gyulát, megválasztották képviselőnek. A 900 helyi tanácstagi választókerületben 160 944 váBékés megye négy városában és 22 községében, nagyközségében 1982. január 24- én helyi tanácstagok időközi választására került sor. A választás eredményeként 41 helyi tanácstagot választottak meg az érintett lakosság nagyfokú aktivitásával, törvényes körülmények között. A választáson a választójogosultak 97,2 százaléka jelent meg, és élt szavazati jogával. A Hazafias Népfront valamennyi jelöltjét megválasztották, akik ösz- szességében megkapták az érvényes szavazatok 99.6 százalékát. lasztójogosult állampolgár közül 146 495 (91 százalék) vett részt a tanácstagok megválasztásában. Szavazataikból érvényes 145 834 (99,5 százalék), érvénytelen. 661 (0,5 százalék). Az érvényes szavaztokból a tanácstagjelöltekre 145 197 (99,6 százalék), ellenük 637-et (0,4 százalék) adtak le. 899 helyi tanácstagi választókerületben megválasztották a tanácstagot. A főváros XI. kerületének 95-ös választókerületében három jelölt közül senki nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazattöbbséget, ezért január 31-én pótválasztást tartanak. A választáson részt vett állampolgárok szavazataikkal ismét hitet tettek a szocialista építés VI. ötéves tervének megvalósítása, társadalmunk szocialista fejlődése mellett. A Békés megyei Választási Elnökség az újonnan megválasztott tanácstagoknak munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kíván. A választási elnökség ezúton is megköszöni az állampolgárok felelősségteljes részvételét a választáson, s valamennyi közreműködő helyi választási elnökségnek, szavazatszedő bizottságának, a Hazafias Népfront helyi szerveinek elismerését fejezi ki törvényes munkájukért. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága hétfőn a MÉM-ben — Cselötei László elnökletével — megtartotta szokásos év eleji tanácskozását, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal vezetőivel. Értékelték az elmúlt évi együttműködés tapasztalatait, majd Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a képviselőket az agrártermelés és a vízgazdálkodás eredményeiről, s idei feladatairól. Részt vett az ülésen Cservenka Ferenc- né, az országgyűlés alelnöke. Megyeszerte serény munka folyik a mezőgazdasági üzemek gépműhelyében. Azerő- és munkagépeket készítik fel a tavaszra, majd az ezt követő hónapokra, vagyis az idei nagy erőpróbára. Áz utóbbi esztendőkben is mind több és korszerűbb gép segíti a gazdaságokat munkájukban. Természetesen ezzel együtt nő az alkatrészigény is. Milyen az alkatrészellátás, és hogyan készülnek az éves feladatokra a gépműhelyekben/. Erről számolunk be tudósítóink segítségével. A BÉKÉSCSABAI AGROKERNÉL az elmúlt év utolsó hetében megnőtt a forgalom. Kovács Judittól, az alkatrészosztály vezetőjétől megtudtuk: decemberben igen nagy forgalmat bonyolítottak le, az üzemek maradék pénzüket elköltötték. Napjainkban viszont már fogyóban vannak a készletek. Az átszervezések miatt — a MEGÉV és az AGROTRÖSZT megszűnése miatt — még nem indult meg az utánszállítás. Az AGROKER az idén is jó alkatrészellátást ígér az MTZ-erőgépekhez. A korábbi évekhez viszonyítva szűkült a hiánycikklista, van MTZ—80-as és Zetorokhoz komplett motor. Javult a kombájn és az E—280-as szá- lastakarmánybetakarító gépek alkatrészellátása is.' Továbbra sem kielégítő viszont, hosszú ideje a hiánycikklistán szerepel a T—100- as erőgépekhez szükséges görgő, csillagkerék és eke, valamint a DT—75-ös erőgépekhez szükséges csillagke- dék és hengerhüvely-ellátás. Ugyancsak gondok • vannak, főként a teher- és a traktorméretű gumiabroncs ellátásában. A KUNÁGOTAI BERCSÉNYI TSZ-BEN a téli gépjavítás december elején kezdődött. Az erő- és munkagépek fokozott igény- bevételét a kedvező őszben sikerült elkerülni, ezáltal kevesebb az alkatrészigény a javítások során. Jónak mondható az alkatrészellátás egyes munkagépeknél, mint például az IH— 6200-as és RAU vetőgépeknél. Ékszíjakból, gumiabroncsokból az ellátás megfelelő, de minőségük sok esetbent erősen kifogásolható. Az alkatrészellátásról elmondható, hogy karbantartó anyagok általában beszerezhetők, ellentétben a javítóanyagokkal, melyek beszerzése nehézkes, vagy egyáltalán nem lehetséges. Az IH nehéztárcsához a közös gazdaság anyagbeszerzői tárcsalevelet hónapok óta nem kapnak, éppúgy, mint a Rába traktorokhoz kardánkeresztet sem. Az NDK gyártmányú gépeknél az alkatrészellátás nagyon hiányos, és egyenesen bosszantó, hogy ezen a területen eredményes előrelépés évek óta nem tapasztalható. A hiányzó alkatrészek pótlásáért és az alkatrészköltségek csökkentéséért egyes alkatrészek gyártása a termelőszövetkezet műhelyében történik. A gazdaságtalan üzemű, kiselejtezett gépek bontásából is sok alkatrész kerül felhasználásra. A javításban elsősorban azok a traktorosok és gépkocsivezetők vesznek részt, akiknek a gépét javították. A termelőszövetkezet sajnos nem rendelkezik kielégítő műhelytérrel, ezért a javítások végzése erősen korlátozott. A CSABACSÜDI LENIN TSZ-BEN tavaly a szovjet traktorok alkatrészellátása kielégítő volt, ugyanez nem fogható rá az utóbbi hónapokra. Egyes alkatrészeknél krónikus hiány tapasztalható. Hiába kezdték el időben a téli nagyjavítást, s talán felesleges is volt ja- 'vítási ütemtervet készíteni, amikor több mint egy hónapja áll a javítása annak az MTZ—80-asnak, amelyiknek a sebességváltójába nem lehet fogaskereket kapni. Sajnos ezzel nemcsak a szűkös javítóteret foglalja el feleslegesen, hanem a felkészítés ütemét is lassítja. Hasonló a helyzet a NDK gyártmányú járvaszecskázók- nál is. Az igen szűkös ellátás az egész évre jellemző volt, különösén igaz ez a motor- alkatrészekre. Megoldásként két/lehetőség kínálkozik: vagy hasonló alkatrészekkel pótolni az eredetit — nemegyszer jókora átalakítással —, vagy évközben feltölteni a saját raktárt. Igaz előre nem tudni, télen, a főjavításkor mely alkatrészekre lesz szükség. örvendetesen javult viszont a nagy teljesítményű gépek — John Deere, Rába- Steiger — alkatrészekkel való ellátása, ami elsősorban a KITE-szakembereknek köszönhető. Ezek az alkatrészek semmi mással nem pótolhatók a javítás során, így. amint az időjárás majd engedi a nagytraktorok elkezdhetik a tavaszi munkákat. AZ OKÁNYI HALADÁS TSZ-BEN már az őszi munkák végzésével egy időben készültek a gépjavításra. A javításra kerülő 32 erőgépet, négy tehergépkocsit, 20 pótkocsit és több, mint 50 munkagépet a 36 tagú szerelőbrigád és 18 erőgépvezető javítja. Az előző évektől eltérően az idén kevesebb meghibásodást kell kijavítani. A munkákat november 20-án kezdték meg, kisebb kapacitással. Majd január 3-tól teljes ütemben végzik a javítási Az éves alkatrészvásárlási költség 7,2 millió forint, melynek jó. részét a (Folytatás az 5. oldalon) Közlekedés és idegenforgalom A közlekedés alapvetően jól szolgálta az idegengalom érdekeit az elmúlt tervidőszakban — állapította meg az Országos Idegenforgalmi tanács hétfői ülésén, melyen Sághy Vilmos, az ÓIT elnökének vezetésével megtárgyalták a közlekedés idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési terveit. 1985-ig továbbra is a közúti közlekedési — elsősorban a személygépkocsi-közlekedés — marad elsődleges. A kedvezőtlen energiahelyzet miatt előreláthatólag növekednek az igények a szervezett turizmus iránt, szemben az egyéni turizmussal. Éppen ezért elsősorban a MÁV-nak és a Volánnak, valamint a közületi járműveket üzemeltető vállalatoknak megfelelő szervezési és egyéb intézkedésekkel kell Intézkedések a Balaton védelmében A balatoni üdülőkörzet fejlesztéséről és rendezéséről, a tó vízgazdálkodásáról, fejlesztési programjának végrehajtásáról tartott sajtótájékoztatót hétfőn a Parlamentben Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, és szakterületük szerint kiegészítették az ismertetést az érintett főhatóságok vezetői. A Balaton fejlesztésére, vízgazdálkodásának javítására, a környezet védelmére hozott határozatok kedvező lehetőséget biztosítottak a fejlődésnek, és időarányosan teljesültek. Az eddig végzett munka azonban nem tesz lehetővé alapvető változást, ezért a kormány a Balaton és környezetének védelmében további fontos kötelezettségeket jelölt meg az irányítás és ellenőrzés fejlesztése, a végrehajtás meggyorsítása érdekében. Az előrelépésben abból a tudományosan megalapozott, újszerű felfogásból kell kiindulni, hogy a Balatont és a környezetét érintő valamennyi kérdés megoldása nem csupán egy-egy mérnöki vagy vízgazdálkodási, hanem az összes tennivalónak irányt mutató ökológiai feladat. Az adott élőhely és élővilág egységét, stabilitását kell megteremteni. Elsőrendű kérdés a Balaton vízminőségének megóvása, a tó elöregedését, eutrofizálódását jelző algásodás, eliszaposodás és egyéb karos jelenségek terjedésének visszaszorítását célzó intézkedések megala- kozása. Az Országos Környezetvédelmi Tanács tudományos albizottságának számos újszerű megállapítása alapján a kormány intézkedésére ki kell dolgozni az egész Balaton és vízrendszerének vízminőségét javító lépéseknek hosszú távú, 1990-ig szóló tudományos koncepcióját. Erre alapozva az ÉVM ez év szeptemberig a kormány elé terjeszti a balatoni üdülőterület fejlesztésének korszerűsített középtávú intézkedési programját, 1983-ig pedig kidolgozza az ezredfordulóig terjedő hosszú távú fejlesztési programot. Hasonlóképpen a tudományos megállapítások szellemében korszerűsítik a Balaton vízgazdálkodásának fejlesztési tervét és programját. Ezek az intézkedések a szemléletváltással együtt kimozdítják a holtpohtról a Balaton és környezete védelmének ügyét, ám hatásuk nem érezhető egyik napról a másikra, hosszú távú feladat, amely nemcsak az érdekelt minisztériumok, országos főhatóságok és társadalmi szervezetek együttműködésének javítását igényli, hanem feltételezi a lakosság közreműködését, a széles körű társadalmi összefogást is. Az erők koncentrálásának jegyében a vízgazdálkodós a fejlesztés anyagi erőforrásait a Keszthelyi- és a Szigligeti-öböl környékére, a Zala vízgyűjtőjére fordítja. Az új intézkedések szerint megkezdték a tó kis-balatoni védőműveinek második ütemű fejlesztését célzó tervek kidolgozását. A Balaton környékén most elsősorban a szennyvízelvezetés, -kezelés és -tisztítás beruházásait szorgalmazzák. Központi elv tehát, hogy csökkentsék a Balatont terhelő, vizét rontó szennyeződéseket. Az üdülőtulajdonosok közreműködésére is számítva gondolnak a szennyvízelvezetésben és -kezelésben társadalmi összefogásra, társulások létrehozására is. Ésszerű törekvés, högy a balatoni üdülőterületből hasznot húzók, elsősorban vendéglátóipari egységek többet vállaljanak a környezet- védelemből, ennek fejlesztéséből is. A kormány elé terjesztett jelentések egyeztetésekor egyetértés jött létre valamennyi érintett országos és helyi hatóság, szervezet között a fejlesztés feladatainak megítélésében. Ez kedvező alapot. nyújt az összehangoltabb együttműködéshez is. A korábbinál gondosabban egyeztetik Somogy, Veszprém, Zala megye terveit a balatoni üdülőterület védelmében, fejlesztésében. Így folytatják a víz menti 30—150 méteres közvetlen parti sáv, sétány, közterület kialakítását, a zöldövezetek bővítését, a szemétgyűjtés, -tárolás és -elszállítás korszerűsítését stb. Fejlesztik tehát a szolgáltatásokat, de ebben a tekintetben is számítani kell arra, hogy az erőforrások nem végtelenek. Csak fokozatos javulás várható, amelynek ütemét azonban kedvezően befolyásolhatják a helyi kezdeményezések' és a társadalmi összefogás. felkészülniük a megnövekedő igények kielégítésére. Fokozódik a légi közlekedés idegenforgalmi szerepe, s valamelyest emelkedik a vízi közlekedés részaránya is a turizmusban. Amint azt a tanács megállapította: több figyelmet kell fordítani a járművek kényelmének fokozására, az állomások ,és a közlekedési eszközök tisztaságára, a személyzet udvarias magatartására, illetve nyelvtudására. 1985-ig több mint 50 milliárd forintot fordítanak az úthálózat korszerűsítésére, s 24 milliárd forintot a közforgalmú vasúthálózat fejlesztésére. A növekvő repülőtéri forgalom ellátása érdekében a folyamatban levő nagyberuházás I. ütemének keretében 1983-ra elkészül az új Ferihegyi fel- és leszállópálya, mely nagy befogadóképességű repülőgépek fogadására, illetve indítására is alkalmas lesz. A MAHART-nál folytatódik a rekonstrukció: a Dunán öt korszerű Moszkva-típusú személyhajó váltja fel a több évtized óta szolgálatban levő gőz- és motoroshajó' kát. Javasolták: idegenforgalmunk túlzott fővároscentri- kussága ellensúlyozására gyorsabb ütemben kell bekapcsolni a turizmusba újabb — üdülésre, pihenésre alkalmas — tájegységeket. Szükséges a nagyvárosok helyi és helyközi tömegközlekedésének javítása is. Szó volt arról is, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével számítani kell a hét utolsó napjain a távolsági vonatok, autóbuszok, illetve repülőközlekedés fokozottabb igénybevételére. Kállay Oszkár, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének előterjesztésében a tanács értékelte az idegenforgalmi alap felhasználásának tavalyi tapasztalatait, és felosztotta az idei keretet, mely összesen 250 millió forint. A termálvízre alapozott üdülés- és idegenforgalom fejlesztésére központi költségvetési támogatás nem áll rendelkezésre a VI. ötéves tervben. Keresni kell azonban azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a kiemelt üdülőkörzetekben levő ter- málfürdős települések nagyobb arányú támogatását — hangsúlyozták. Szükséges további kirándulóközpontok létesítése. A Velencei-tónál és a Duna-kanyar- ban kellene ilyen centrumokat kialakítani, a mátra— bükki üdülőkörzetben pedig a téli-nyári sportközpontok építését kellene szorgalmazni. D Békés megyei Választási Elnökség közleménye
