Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
1982. január 23,, szombat HgHiiUkfcM Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetét a csillagokból kell ellesni a jövő energiáját A Szabadság-hegy tetején, közel a Normafa zöld területéhez egy hatalmas, gyönyörű parkban helyezkedik el a hazai csillagkutatás központja, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének több objektumából álló, szétszórt épületegyüttes. Ismerkedjünk meg az intézet felépítésével, múltjával és jelenével Szabados László tudományos titkár segítésével. — Bár a csillagos ég kutatásának, mint alapkutatásnak közvetlen haszna nincs, de az emberiség története folyamán mindig szükségét érezte annak, hogy foglalkozzék a csillagokkal. Gondoljunk csak az egyiptomiakra, akik már az ókorban is behatóan érdeklődtek a csillagvilág iránt, a Szíriusz csillag helyzetének állása alapján jelezték papjaik előle a termékeny Nílus folyó áradását. De más kultúrné- peknek is érdekükben állt a csillagokkal való ismerkedés — mondja bevezetőül Szabados László tudományos kutató. — Magyarországon régóta foglalkoznak csillagászattal? — Ez. az ország élén álló felvilágosult uralkodó személyétől vagy más jeles egyéniség, korabeli gondolkodó éleslátásától függött. Mátyás király idejében például idegenből érkezett jeles csillagászok telepedtek meg Budán . . . Más kérdés, hogy mit értettek akkoriban csillagászaton. — Az első hazai csillagvizsgáló mikor és hol születeti meg? — A nagyszombati egyetemen alapították meg az első állami csillagdát. 'Ám amikor az egyetem Budára települt, a csillagvizsgáló kezdetleges műszereivel együtt a budai Citadellára költözött az 1815-ös esztendőben. . . Azóta persze hihetetlen fejlődésen ment keresztül ez a' tudományág. A Citadella csillag- vizsgálóját a szabadságharc ideje alatt szétlőtték. Utána nagyon hosszú éveken át nem volt állami csillagvizsgálónk, csak a nagyon gazdag főurak engedhettek meg maguknak magáncsillagdát. — Ma is létezik amatőr csillagvizsgáló? — Az amatőr csillagászat léte akkor is, ma is szükség- szerű. Bizonyos hiátusokat pótolnak a hivatásos csillag- vizsgálók mellett, s mindezt hobbiból! Olyan témákkal is foglalkoznak, amelyekkel, a hivatásosok nem tudnak. Nálunk ma körülbelül tízezer amatőr csillagászt tartanak nyilván a Csillagászok Baráti Körének tagjaként. — Miként alakult tovább az állami csillagvizsgáló sorsa? — A Citadella csillagvizsgálójának pusztulása után sokáig nem volt semmi. Kon- koly-Thege Miklós 1869-ben ógyallai birtokán alapított magáncsillagdát, amely jó műszerekkel volt ellátva; az államra hagyta, ekkor kezdődött el egy űj korszak. Kon- koly-Thege 1911-ig vezette itt a megfigyeléseket, majd meteorológiai kutatásokkal kezdett el foglalkozni. Ez volt a „Konkoly-Thege-ala- pítvány, asztrofizikai obszervatórium", amely az első világháború után, a húszas években átköltözött a régi Sváb-hegyre, azaz a mai Szabadság-hegyre, ahol most is létezik. — Mekkora volt ez a csillagvizsgáló indulásakor? — Valószínűleg igen kicsi intézmény lehetett. Egy csillagvizsgáló jelentősége attól függ, mekkora távcső van a birtokában! Tény, hogy a harmincas években itt már három távcsővel folytak a megfigyelések, s a legnagyobb műszernek hatvan centiméteres átmérőjű tükre volt. Ez ma nagyon kicsike méretnek számít már. A másik két távcső még kisebb volt, alig tizenöt centiméteres tükrökkel, amelyből ma több ezer van az amatőr csillagászok birtokában. — Milyen programmal kezdte el munkáját a csillagvizsgáló? — Detre László volt az intézet igazgatója a harmincas években, néhány esztendeje halt meg, ő alakította ki a főprofilt: a változó fényű csillagok megfigyelését. Ezeknek a, fény változásoknak a megfigyelésére rendezkedtünk be. — Budapest égboltja menynyire alkalmas ma megfigyelésekre? — A tudományos igények kielégítéséhez tiszta égboltra van szükség, s ez, sajnos, ma már itt nincs. Ezért kerestünk előreláthatóan űj helyet, a még az ötvenes évek elején, a Mátrában levő Piszkés-tetőn, amely azóta észleléseink központjává lett. Az ott felépült obszervatóriumban három nagy távcső működik jelenleg: az első nagyobb méretű távcsövünk 1 méter 90 centiméter; a második 2 méter 50 centiméter; a harmadik 1 méter 50 centiméter átmérőjű tükörrel van felszerelve. — Mivel foglalkoznak jelenleg a csillagászok? — Három témával foglalkozunk rendszeresen: Piszkés-tetőn, illetve itt, a Szabadság-hegyen a változócsillagok megfigyelésével, valamint a Tejút-rendszer szerkezetének vizsgálatával: és végül a mesterséges holdak mozgásainak megfigyelésével a Föld felső légkörében. (Ez utóbbival a már korábban is létezett, de időközben hozzánk csatolt bajai obszervatóriumban foglalkoznak munkatársaink.) — Milyen tudományos gárdával, lélekszámmal rendelkeznek? — A Csillagászati Intézetet 1975 óta Szeidl Béla igazgató irányítja. Nem vagyunk sokan, a kutatók, vagyis a csillagászok száma mindösz- sze 21, s az összlétszám a kiszolgáló személyzettel együtt 51 ember. Ebből kitűnik, hogy mi vagyunk az Akadémia természetkutató intézményei között a legkisebb. — A csillagászat meglehetősen elvbnt jellegű tudomány. Mégis miben mérhető le az önök kutatásainak hasznossága? — Valóban roppant nehéz lemérni, de egyféleképpen mégis lehetséges, mégpedig azzal, hol helyezkedünk el a nemzetközi mezőnyben! A csillagos ég közös! A csillagászat nemzetközi tudomány, a lehető legnemzetközibb. Éppen ezért szoros együttműködésre van szükség az országok, a nemzetek között, hogy egy-egy égi jelenséget innen a Földről megfigyelhessünk . . . Létezik a Csillagászok Uniója, amely nemzetközi szerveiét, ennek keretében cseréljük ki egymás között információinkat. Ezen belül van a „változó csillagok bizottsága", amelynek angol nyelvű információs bulletinjeit a mi intézményünk nyomdájában készítjük el. elég nagy gyorsasággal, és juttatjuk el minden jelentős csillagászati intézetnek. Így mi magyar csillagászok központja vagyunk a változó csillagok információcseréjének. — Tervszerűen folynak a megfigyelések, a munkák? — Van munkatervünk, és minden kutatónak külön ku- látási témája van. Az észlelés magában még nem eredmény, ezeket fel is kell dolgozni. Piszkés-tetőn a távcsőről a megfigyelési eredmények automatikusan számítógépre kerülnek. Ezek persze nyers adatok, amelyekből a valamilyen eredményt kell kihozni a kutatóknak, hiszen céljaik vannak. A munkatársak többsége észleléssel foglalkozik, ezért rendszeresen kijárunk Piszkés-tetőre, s ott töltünk havonta legalább egy hetet. Néhányan itt helyben, a Szabadság-hegyen végzünk észleléseket, de az itt levő három kupolából ma már csak egy a miénk, kettővel az egyetem rendelkezik. — A csillagászat költséges tudomány? — Valóban az ... Az állami költségvetésbőL nehéz milliókat kapunk, s ha van lehetőségünk, külföldön megvásároljuk a szükséges optikákat, műszereket, de emellett házilag is építünk elektromos műszereket. — Végezetül még egy kérdés: mennyiben tölti be ma a Csillagvizsgáló Intézet rendeltetését? — Elvégezzük a kijelölt, szükséges feladatokat, és nemzetközileg elismernek. Munkánk értelme persze nagyon áttételesen jelentkezik. Célunk megismerni a csillag bensejében lejátszódó folyamatokat : az anyag fejlődését az energiatermelés jövője szempontjából. Mi előre tekintünk, amikor az energiaproblémákról már nem lehet csak földi vonatkozásban gondolkodni. A csillagokból kell ellesnünk a jövő energiáját! Mi tehát hosszú távú feladatok megvalósítására készülünk. S emellett még persze az emberi kíváncsiság is vezérel bennünket: mi van a Földön kívül? Szémann Béla Autó — motor Csúszik a kocsi A skandináv országokban 1974 óta egyre több közlekedési gyakorlóhelyet — úgynevezett csúszópályát — létesítenek. ahol a leendő autóvezetők elsajátíthatják a kocsi csúszása vagy megfa- rolása esetén végrehajtandó legfontosabb tudnivalókat. Ez a gyakorlóhely — amelyet egyébként megfelelő használati díj lefizetése ellenében bárki-igénybe vehet — jégpályához hasonló, és tele van különféle buktatókkal, kanyarokkal, jégtörmelékkel és hasonlókkal. Svédországban évente 150 ezer új vezetői igazolványt adnak ki, és az új autóvezetők fele legalább 60 percet gyakorol a csúszópályákon,. A hivatásos vezetői jogosítványt szerzőknek kötelező a csúszópályán való autózás gyakorlása. Minden járművezetőnek tudnia kell, hogy nedves vagy jeges úton a tapadóerő jóval kisebb, mint száraz úton. A megfelelő profilmélységű és szerkezetű gumiabroncs tehát az első számú téli követelmények egyike. Télen gyakrabban kell ellenőrizni a guminyomást, mint nyáron. A túlnyomás legyen inkább egy-két tizeddel több a megszokottnál, mert a kemény gumi jobban „kapaszkodik”. A. kevésbé kopott gumikat mindig a meghajtott kerekekre szereljük. mert ezek vannak leginkább kitéve a megcsúszás veszélyének. Vastag hótakaró borította vagy jeges úton az autóvezető eleve óvatosabban indul el. és lassan is halad, mert a legkisebb sebesség- ,túllépéskor már érzi is a kocsi „programon kívüli” mozgását. Az ilyen megcsúszásokból. elakadásokból, le- sodródásokból nem is származnak nagy balesetek. A száraz útfelület — ahol tetemes sebességgel halad az autó — hirtelen, váratlan eljegesedése az igazán veszélyes csapda. Erre kell számítani például az erdősávok között vezető úton, hidakon. folyók, tavak közelében. sőt nagyobb ipartelepek mellett is. Aki jeges úton indult el. vagy jeges útra érve sikerült a kocsiját „megszelídítenie". igyekezzék nem túl gyors, egyenletes tempót felvenni, hogy erősebb gázadás vagy gázelvétel, illetve sebességváltás nélkül haladhasson. Jeges, havas úton fékezni valóban csak végszükség esetén szabad. Egyébként úgy kell vezetni az autót, hogy semmiképp se kelljen megállni vele (tehát az esetleges akadályokat inkább lénésben haladva, lassan kell megközelíteni, hátha közben elkerülhetővé válik a megállás). Ha elkerülhetetlen a megállás. az újbóli indulásnál rendkívül finoman összehangolva kell kezelni a gáz- és a kuplung- nedált. Amennyiben pörög a hajtott kerék, gyors e’őre- hátra kapcsolással végrehajtott „himbálással" lehet elindítani a kocsit vagy az utasok segítségét kell igénv- be venni az autó elmozdításához. Nem lebecsülendő a tapasztalt autóvezetőknek, az a szokása, hogy télen egy-két zacskó homokot ■ mindig visznek magukkal a csomagtartóban, amit esetenként a pörgő gumik alá szórhatnak. De sokszor egy nyaláb vessző, néhány faág is kapaszkodóul szolgálhat a pörgő kerekeknek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az autó meg- csúsztatásának és a stabilitás visszanyerésének kipróbálása nélkül, a félelem leküzdésének gyakorlása nélkül, a legkülönbözőbb helyzetek megoldásának veszélytelen körülmények között való elsajátítása nélkül nincs biztonságos autóvezetés. Azért kell előre gyakorolni, mert adott esetben nincs idő arra, hogy meggondoljuk: mit is olvastunk erről. mit is mondott az oktató. b. I. Tudomány - technika A sokoldalú nád Hiba lenne azt hinni, hogy miként az épületek tetejéről eltűnt a nád, akként az élet más területein is nélkülözhetővé, elfelejtetté vált ez íj, növény. Szó sincs róla, sőt az utóbbi évek során egyre keresettebb lett a nád mind belföldön, mind pedig külföldön, komoly devizabevételt hozván az országnak. A nád igazi otthona a tavak sekély partvidéke. Hazánk jelentős nád- területekkel rendelkezik ugyan, mégsem tekinthetjük valamiféle jellegzetes magyar növénynek, hiszen a környező országok — Románia, Jugoszlávia, a Szovjetunió — nádtermelése sokszorosa a miénknek. Tény az, hogy közép- és Kelet-Európa, valamint a Balkán természeti adottságai különösen kedveznek e növénynek. Európa más területein nincsenek jelentősebb nád- területek, csak fejlett feldolgozóipar, mely csaknem teljes egészében tőlünk és szomszédainktól várja a nyersanyagot. A nád legnagyobb felhasználói az építőipar, a papíripar és az utóbbi időben a vegyipar is „szemet vetett” erre a sokoldalú növényre. Az építőipar kiváló hő- és hangszigetelő képessége, va'lamint súlyához viszonyított nagy szilárdsága, *eherl>író- képessége miatt kedveli a nádat. Nádszövet, nádpalló és nádlemez formájában használja fel. A papíripar a nádban levő jó minőségű cellulózt hasznosítja (céljainak a rosszabb minőségű nádtermés vagy a hulladék is megfelel). A cellulóz nemcsak e módon hasznosítható, hanem alkalmas eljárással élbontva tovább alakítható facukorrá, mely takarmányként szolgálhat, vagy erjesztés útján alkohol készíthető belőle. Ekként feldolgozva megsokszorozódik a nád értéke. A nádtermés betakarításának időszaka a hidegre forduló ősz és a tél. Képünkön: a jég hátán serényen dolgozó nádvágókat láthatunk. Kerl — háztáji Szobanövények gondozása télen A növények téli elhelyezése általábon sok gondot okoz a virágkedvelőknek és a virágok tulajdonosainak. Természetesen minél nagyobb a növény, annál nehezebb számukra megfelelő helyet biztosítani. , A növények átteleltetésére legoptimálisabb az olyan helyiség, ahol a hőmérséklet fagypont alá soha nem süly- lyed, de a 14—15 Celsius-fo- kot sem haladja meg. A melegigényes növényeknél nagyon kell vigyázni arra. hogy minimum 16 Celsi- us-fok legyen a hőmérséklet, de ez a hőmérséklet még a gyakori ajtónyitogatásokkal se változhasson. A növényeket semmi huzat ne zavarja. A kaktuszok számára a 8—12 Celsius-fok az optimális, de a relatív páratartalom 60—80 százalékos legyen. Ügyelni kell arra, hogy +5 Celsius-foknál kevesebb és 15 Celsius-foknál több ne legyen a hőmérséklet ott. ahol a kaktuszokat teleltetjük. A pozsgás növények nagyon fényigényesek. Ezért lehetőleg mindig ablak közelében helyezzük el őket. Ügyeljünk arra, hogy közvetlenül a fűtőtest közelébe ne helyezzünk el virágokat. A száraz, meleg levegő ugyanis nagyon kiszárítja a földlabdát, gyökérzetet, illetve az egész növényt. Téli időszakban az öntözést se vigyük túlzásba. Elegendő, ha annyi vizet adunk növényeinknek, hogy a földjük ne száradjon ki. Az alacsonyabb hőmérsékleten tartott növények ugyanis kevés vizet igényelnek. Öntözésre mindig állott vizet, illetve ne túlságosan hideg vizet használjunk. Az elhelyezésre állványok, polcok, asztalok egyaránt alkalmasak, de néhány centiméter vastagságú alátétdeszkákat okvetlenül kell alkalmazni. Kisebb lakásba, előszobába erre a célra szétnyitott kétágú létra is nagyon jól alkalmazható. A fokok között elhelyezett deszkalapokra nagyon sok növény fér el. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy először mindig középre. és a legnagyobb súlyú cserepet (vagy még pár darab nagyobb kődarabot is) helyezzünk. A lépcsőházban való elhelyezés csak az igénytelenebb növények számára jelent megoldást. De ez esetben is a felsőbb emeletek jöhetnek csak számításba — s. természetesen, ha gyakori ab- laknyitogatás nem zavarja a növények téli nyugalmát. A pincékben a hőmérséklet optimális lenne, de az állandó sötétség miatt ez a megoldás nem megfelelő. Nagyon fontos a szellőztetés módjának megválasztása. Ügyeljünk arra, hogy a lakás hőmérséklete ne csökkenjen hirtelen. A növények számára a déli órákban a legkedvezőbb a szellőztetés. Fontos a levegő páratartalma is. Erre különösen a központi fűtésű lakásokban kell ügyelni. A fűtőtestre, cserép- és olajkályhákra tegyünk edénybe vizet. Az elpárologtatott vizet az edényekben rendszeresen pótoljuk. Nagyon jól beváltak a szovjet és az NDK-beli elektromos vízpárologtató készülékek. Kalocsay Klári
