Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 19. szám

1982. január 23., szombat Amikor a leves kerül többe Jó ismerőseim közül négyen is árokba fordultak né­hány nap leforgása alatt. Egyikőjük sem most tanult meg gépkocsit vezetni, sőt néhány tél is mögöttük van. Személyi sérülés ugyan egyik esetben sem történt, de a gépkocsik bizony megsínylették. Közömbös, hogy a kárt ki fizeti: az Állami Biztosító, vagy a kárt szenve­dett. A kár, mindenképpen kár — és az időveszteség, amelyet ki sem lehet forintokban fejezni. Kit. terhel ezért a felelősség? Semmi esetre sem az égieket, hiszen mindannyian tudjuk, hogy tél van, s a hó ilyenkor szokott esni, nem pedig nyáron. A gépko­csivezetőt sem, mert neki azért van kocsija, s azért használja, mert mennie kell. Bármilyen óvatosan is te­szi ezt, mégis az árokban köt ki. Azt terheli a felelősség — véleményem szerint —, akinek kötelessége közutainkat tisztán tartani, közleke­désre alkalmas állapotban megőrizni, még havazás ide­jén is. Ezért van, ezért fizetik. Nemcsak az út széli szép fasorok kivágásáért a nyári időszakban (azt is miért nem télen csinálják?), és nemcsak azért, hogy a kivá­gott ötven—száz fa helyébe egy.et-kettőt ültessen csak. Az ügyben interpellálok sokadmagammal, s nem ép­pen békességes lélekkel, hogy miért borítja még min­dig jégpáncél megyénk útjait? Időben miért nem taka­rítottak, vagy tettek más hatásos intézkedést? Miért „fe­keték” az utak a megyehatárt jelző táblától, s csak itt nálunk, Békés megyében ilyen életveszélyes csaknem minden utunk? Nem elég csak felkészülni a télre, s aztán várni, hi­szen a tavasz úgy is megoldja a havas, jeges utak prob­lémáját. Most még a takarékosságra sem lenne ildomos hivatkozni, hiszen az összetört gépkocsik javítási költ­sége magasra rúg, talán többre, mint az időben történő úttakarításé. A kockáztatott életnek pedig még költsége sincs. Erre mondják, hogy a leves többe kerül, mint a hús. Nekünk is az ilyen hanyagság! Enyedi G. Sándor MHSZ megyei tanácsadó testületi ülés Az MHSZ Békés megyei vezetősége mellett működő tanácsadó testület lvicz. Im­re megyei titkár elnökletével január 22-én, tegnap délelőtt Békéscsabán az MHSZ-szék- házban tartotta idei első ülé­sét. Két fő téma szerepelt napirenden: tájékoztató á múlt évi munkáról — ezen belül a MHSZ kiképzési, tö­meg. és minőségisport-teve- kenységéről, gazdasági kér­désekről, valamint a vezető­irányító munkáról —, majd az idei feladatok. A kiképzésről -a sport­munkáról Benkő Bálint, az MHSZ megyei titkárának általános helyettese tájékoz­tatta a testületet. Szólt töb­bek között az oktatást segí­tő társadalmi aktívák jó munkájáról. Az általános honvédelmi oktatás kapcsán elmondta, hogy megyénkben az iskolák 72 százalékában már működik MHSZ honvé­delmi klub. A gépjárműve­zető-képzés keretében több mint 2 ezren szereztek ta­valy jogosítványt az MHSZ- nél. A honvédelmi tömeg­sportversenyek, beépülve az Edzett ifjúságért mnzgalom- ba, szolgálják a fiatalok fi­zikai állóképességének fej­lesztését. Jó eredményeket értek el tavaly az MHSZ- klubok a lövész-, a rádiós­sportban, s különösen sike­res volt 1981 a modellezők számára: Békés megyéből került ki a magyar váloga­tott csapat, amely Európa- bajnoki címet szerzett. Ezután, még az első napi­rend keretében, a gazdasági munkáról Bori György, a megyei MHSZ-titkár gazda­sági helyettese adott számot, majd lvicz Imre megyei tit­kár adott értékelő jelentést az MHSZ-testületek, -klubok vezető-irányító munkájáról. A napirendnek megfelelő­en ezután az MHSZ megyei titkárának az idei feladatok­ról szóló végrehajtási utasí­tásáról alkotott véleményt a tanácsadó testület. * T. I. Táncsics-emlél Bizonyára kevesen tudják, hogy Kötegyánnak százhar­minchárom évvel ezelőtt il­lusztris vendége volt. Az 1848—1-49-es forradalom és szabadságharc egyik vezető­je, Táncsics Mihály ide me­nekült a világosi fegyverle­tétel után, s a helybeli re­formátus lelkésznél kapott menedéket. A lelkész barát­ja volt Táncsicsnak, a for­radalom előtt terjesztője volt a Táncsics által szerkesztett Munkásújságnak is. Az eseményt megörökítő emléktáblát 1960-ban he­lyezte el a gyulai múzeum a kötegyáni iskola falán. A Kötegyánban szemben levő lelkészlakban élt — igaz, rövid ideig — Táncsics, sőt, a pap kántor­tanítói állást is fölajánlott a forradalmárnak. Táncsics a közeli Árpáson levő nyolc­van holdas papi birtokon gazdálkodott, természetesen álnéven. Aki Békés megye e csücskében jár, érdemes felkeresnie a Kossuth utcai iskolaépületet, s megtekin­tenie a mellette álló, a XIX. század első éveiben épült, bár műemléknek nem nyil­vánított, de jellegzetes és szép templomot is. N. L. bányászok 1982-es terve 7 millió 235 ezer tonna szén felszínre hozatalát írja elő, s a tanácskozás résztvevői vállalták, hogy ezt a fel­adatot is túlteljesítik, amennyiben a szomszédos erőmű arra igényt tart. A visontai szénmezőn az idén új termelőbázist is nyitnak: több éves előké­szítő munka eredményeként az év második felében be­kapcsolják a széntermelésbe a második keleti bányát. NEB-ülés Orosházán Az orosházi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt ; évben tíz vizsgálatot tartott. A munkabizottságok időben megfelelő informáci­ót szereztek, kidolgozták á határozati javaslatokat és figyelemmel kísérték azok megvalósítását. Erről volt szó a testület péntek dél­előtti ülésén, ahol értékelték az 1981. évi munkát. A vizsgálatok általában eredményesek voltak. Az ellenőrzött 50 vállalat, szö­vetkezet, intézmény közül 11-ben azonnal intézkedtek a hiányosságok megszüntetésé­re. Ezeket a munkahelyi ta­nácskozásokon, vezetői érte­kezleteken,. egyéb üléseken és fórumokon megvitatták és megfelelő határozatokat hoz­tak. Az alapvizsgálatok és a bejelentések alapján fegyel­mi felelősségrevonásra is sor került. A vizsgálatok azonban elsősorban segítő szándékúak' voltak, feltárták az okokat, javaslatot tettek a hibák kijavítására. Ennek megfelelően 32 felhívást és 76 javaslatot tettek a kü­lönböző gazdálkodó szervek­nek. Ezek nyomán javult az ÁFÉSZ-nél a szerződéses fe­gyelem, a sütőipari vállalat­nál jobban odafigyelnek az üzemvezetők munkájára, a költségek csökkentése miatt a TÜZÉP-telep és a MÁV együttműködési szerződést kötött. Az ülés Szabó Ferenc el­nöki zárszavával ért véget. (s. s.) Orvosi tanácsok a fáradtságról Ilyenkor télen barátaink, is­merőseink gyakran fáradtságról, kimerültségről panaszkodnak. A panaszok döntő többsége általá­ban inkább ideges természetű, mint valódi betegségpanasz. Mi lehet ennek az oka? — kérdez­tük az Országos Egészségnevelési Intézetben. — Közérzetünket döntően be­folyásolja a7 életmód. Sokan azért szenvednek krónikus be­tegségekben, mert. minden nap idegeskednek, mérgelődnek. Szá­mukra megszívlelendő: az ideg- feszültség feloldására semmi- kép sem a dohányzáshoz, vagy az alkoholhoz meneküljenek, in­kább keressék meg a megfele­lő kikapcsolódási lehetőséget. Egyes vezető beosztásúak ott követik el a hibát, hogy a fe­szültséget csökkenteni akarván — minden percüket lefoglalják. Sokkal jobb gyógymód: sporto­lással, kikapcsolódással regene­rálni a szervezetet. A modern nagyvárosi ártalmak — az ülő­munkával együttjáró tespedtség, a szennyezett levegő, a zajártal­mak — az idegrendszert károsít­ják, terhelik. Ez is csak aktív pihenéssel ellensúlyozható. Az úgynevezett egészséges fá­radtság kiadós alvással köny- nyen kipihenhető. Azon a bizo­nyos kellemetlen fáradtságon, amely határos a7 idegkimerült­séggel — az alvás már nem se­gít. Itt kell hasznosítani az ak­tív pihenés, a levezető elfoglalt­ság kedvező hatását. Ilyen ál­lapotra nem gyógyszer .a ciga-' retta és a kávé. Inkább ellenté­tes hatást vált ki mindkettő: fokozza a feszültséget. Ajánla­tos az idegcsillapító, illetve élénkítő gyógyszerek szedéséhez is az orvos tanácsát kérni. Gyulai szállodaberendezés Kuvaitba A tartós hideg következté­ben megyénk folyóin és holt­ágain vastag jégpáncél kép­ződött. A Magyar Országos Horgász Szövetség Békés megyei Intéző Bizottsága el­rendelte, hogy az intenzíven kezelt vizein — elsősorban a szarvasi Kákafoki- és a kö- röstarcsai Danzug-holtága- kon — lékeket vágjanak. Er­re azért van szükség, mert ősszel a holtágak vízszintjét csökkentették a várható bel­vizek és a könnyebb lehalá­szás miatt. A tartós fagy kö­vetkeztében oxigénhiány áll­hat elő, így a lékek kivágá­(Tudósitónktól) A növénytermesztésben dolgozók számára is akad munka ilyenkor télen is a határban. Így van ez az okányi Haladás Tsz-ben is, ahol 3080 hektár őszi gabo­na és 532 hektár pillangós növény téli fejtrágyázását sával segitik elő a halállo­mány oxigénutánpótlását. Bár a lékeket körbekerítik és figyelemfelkeltő táblákkal jelölik meg, nem árt az óvatosság, elsősorban Szarva­son, ahol a városon keresztül vezet a Kákafoki holtág, és sokan korcsolyáznak, jég- hokiznak a befagyott vízen, ködös időben és szürkületkor életveszélyes lehet a lékek megközelítése. A lékvágást január 25-én kezdik meg és folyamatosan nyitva tartják, amíg kemény fagyok lesznek. csinálják, és feltörik a veté­seken a jégpáncélt. A mű­trágyát eddig 1500 hektárra juttatták ki, és a napokban fejezték be a jég feltörését, hogy levegőhöz jussanak a növények. Komlósi Sándor Kicsi, de olajban a világ egyik jelentős országa Ku- vait. Hazánk kapcsolatai több szempontból jelentősek ezzel a körülbelül milliónyi lakosságú országgal, és nemcsak sport vonatkozásá­ban — többek között Gö- röcs János, a sokszoros vá- lógatott labdarúgónk itt ed" zősködött — még inkább az egyre jelentősebb kereske­delmi szerződések következ­tében is. Ennek legújabb, nagyszerű megnyilatkozása az a szerződés, amely sze­rint Kuvait főváros új, 200 ágyas szállodájának beren­dezését, a közösségi helyisé" geket: a recepciót, étterme­ket, presszókat, bárokat a BUBIV gyulai gyáregysége látja el megfelelő bútorzat­tal, emellett a teljes hely­színi szerelést is a gyulai gyár teljesíti A gyulai üzemben tavaly decemberben kezdték el a berendezés készítésének mű­szaki előmunkálatait, az idén j januárban pedig a gyártást. A csaknem 20 millió forint értékű bútorzat helyszíni szerelésén Gyepes András főművezető irányításával február 20-tól húsztagú bri­gád dolgozik majd. A válla­lat gyulai gyáregysége ré­széről Bodorló Mihály, a vállalkozási osztály vezetője az ÁRTEX Külkereskedel­mi Vállalat képviselőivel együtt a helyszínen már megtekintette a munkakörül­ményeket, a szerelők elhe­lyezését. lllich József, a gyáregység igazgatója tájékoztatójában elmondta, hogy a jelentős kuvaiti megbízás mellett to­vábbra is megtartják az évek óta tartó, jelentős gaz­dasági eredményekkel járó kapcsolatukat a svéd OKEA céggel. A részükre készített, évente 9 millió forint érték­ben szállított „Rektor” típu­sú bútorzattal igen elégedet­tek a rendelők, elsősorban a minőség, amellett a pontos határidőre történő szállítások miatt is.- PIp ­léli munkák Okányban Benke Valéria látogatása a békéscsabai kórházban A megyei pártbizottság tegnapi ülése után * Benke Valéria, a Politikai Bizott­ság tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsá­gának elnöke Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál me­gyei tanácselnök, dr. Abra­kára Béla városi első titkár és Sasala János városi ta­nácselnök kíséretében láto­gatást tett a békéscsabai kórházban, s megtekintette a nemrég elkészült új gyó­gyászati egységeket. A ven­dégeket dr. Juhász László igazgató főorvos fogadta és kalauzolta a kórház új épü­letében. A látogatáson részt vett Rubik László, a Köz­ponti Bizottság munkatársa is. Képeink a meglátogatott kórházi osztályokon készül­tek, ahol az osztályvezető főorvosok, dr. Godó Béla, dr. Szentkereszti András, dr. Pirityi Károly és dr. Abrán- di Endre tájékoztatták a vendéget az ott folyó gyógyí­tó munkáról, az osztályok működéséről. Fotó: Fazekas László Fokozott ügyelem — lékvágás A Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemének szo­cialista brigádvezetői ta­nácskoztak pénteken Vison- tán. A megbeszélésen beszá­moltak arról, hogy tavaly a szomszédos Gagarin Hőerő­mű kérésére a tervezett 7 millió 150 ezer tonnával szemben 7 millió 309 ezer tonna szenet termeltek a /illamos energia előállításá- noz, s a szén fűtőértéke íves átlagban előírt 1500 kalóriával szemben elérte íz 1523 kalóriát. A visontai Brigádvezetők tanácskozása Visontán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents