Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 19. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JANUÁR 23., SZOMBAT Ára: 1,80 forinté XXXVII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Huszonöt év a haza fegyveres szolgálatában írta Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára Ma, amikor a munkásőrség megalakulásának 25. év­fordulóját ünnepeljük és méltatjuk, az első gondolat, ami foglalkoztat a megalakulás, a születés történelmi pillanata. Hogyan is történt? Kik voltak azok, kik fegy­vert fogtak a néphatalom, a munkásfiatalom, a párt vé­delmében? Az ellenforradalommal vívott küzdelem során pár­tunk hívó szavára már korábban, 1956 novemberében fegyvert fogtak népünk legjobb fiai, azok, akik szilárdan hittek a szocializmusban, a kommunista eszme igazá­ban, és akik azt is tudták, ezért cselekedni kell. Akik felismerték, hogy az ellenforradalom nem a szocializmus hibáit akarja korrigálni, hanem magát az eszmét, a rendet akarja megdönteni. A karhatalom soraiba tömö­rült munkások, parasztok, katonák, rendőrök, pártmun­kások, ifjúsági vezetők, értelmiségiek szembefordultak, megálljt parancsoltak az ellenforradalom dühöngései­nek. A munkásőrséget akkor hívta életre a párt, amikor már a fegyveres küzdelemben kipróbált harcosokra, az eszméért életüket kockáztató elvtársakra támaszkodha­tott, olyan kezekbe adva a fegyvert, amelyben biztos lehetett. Elsárgult jegyzőkönyvekben, 25 éves iratokban kuta­tok a történelmi emlékek, események, nevek után, nem hiába. Az MSZMP Békés megyei intéző bizottsága 1957. március 4-én megtartott ülésén hozott először ha­tározatot a munkásmilícia-századok felállítására. Az intéző bizottság március 16-i ülésén már a munkásőrség elnevezés szerepel, és egy értékelés a végzett munká­ról. Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Mezőkovácshá- zán, Gyomán és Sarkadon két hét alatt munkásőrszáza- dok alakultak és letették az esküt. Az eskütétel bizako­dó, jó hangulatban történt, örültek az elvtársak, hogy fegyvert kaptak, és többen meg is csókolták fegyverü­ket. A századokban sok az idős elvtárs — mondja a beszámoló — de megtalálható benne a pártmunkában részt vett 25—30 éves fiatal is. Így kezdődött. A felnőtt korosztály fiatalabb része és a ma ifjúsága akkor még gyermek volt vagy meg sem született, ami­kor apáik és nagyapáik esküt tettek a munkáshatalom védelmére, szocialista hazánkra. Akkor nem érthették gyermeki övei. amit ma már val­lanak. Apáik, nagyapáik tette forradalmi tett volt, kiál­lásukkal, a fegyveres szolgálattal nagyban hozzájárul­tak társadalmi rendünk megőrzéséhez, a munkásosz­tály hatalmának megszilárdításához. Az a munkásőrség az elmúlt 25 év alatt társadalmunk elismert tényezőjévé vált. A népköztársaság más fegy­veres erőivel és testületéivel együtt megalakulása nap­jától elszántan és eredményesen védelmezte és oltal­mazza ma is szocialista társadalmi rendünket, népünk vívmányait és nyugalmát. A munkásőri pártmegbízqtást, pártunk, megyénk tár­sadalma elismeri, megbecsüli. Lakosságunk tisztelettel és megbecsüléssel veszi körül a munkásőröket, akik példásan állnak helyt a termelő- és alkotómunkában is. Egységeink és alegységeink a szocialista termelés bázi­sain szerveződnek. A munkáskollektívák évről évre a munkában élenjáró dolgozókat, párttagokat és pár- tonkívülieket, szocialista brigádtagokat delegálják a testület soraiba. A pártszervezetek és a parancsnoksá­gok tervszerű, közös munkájának eredménye, hogy egy­ségeink jól szervezettek, az állomány utánpótlása biz­tosított. Az erkölcsi, politikai állapot szilárd, felké­szültségük magas szinten áll. Munkásőrségünk az előírt, harcászati, kiképzési, őr­zési feladatok eredményes teljesítésén munkálkodva az elmúlt évtizedekben nem egyszer került rendkívüli igénybevételre. A megyét sújtó természeti és elemi csa­pások — árvizek — során nagy és szervezett erők beve­tésével hősies helytállást tanúsítottak. Emberéletek és sok milliós anyagi javak mentése fűződik nevükhöz, te­lepülések sorsa dőlt el fáradtságot nem ismerő szolgá­latukon. Tisztelet azoknak az alapító munkásőröknek, akik ko­ruk előrehaladtával kiváltak ugyan az állandó szolgá­latból, de szívükben rendíthetetlenül a néphatalom el­kötelezett őrei. Az elmúlt évtizedekben sokan léptek az alapító munkásőrök nyomdokaiba, sok-sok órát, napot áldozva szabad idejükből, hogy elődeikhez méltóan foly­tassák önként vállalt kötelezettségük teljesítését. A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bi­zottsága elismerését és köszönetét fejezi ki megyénk valamennyi munkásőrének és parancsnokának az el­múlt évtizedekben tanúsított példás helytállásért, mun­kájáért, amely méltó a Viharsarok forradalmi hagyo­mányaihoz. Részesei voltak eddigi sikereinknek, s meg­győződésünk, hogy részesei lesznek a jövőben is. A jubileumi évforduló alkalmából azt kérjük a mun­kásőr elvtársaktól, hogy továbbra is becsülettel végez­zék mindennapos munkájúkat, dolgozzanak a XII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért, magas színvonalon és fegyelmezetten teljesítsék munkásőrfel- adataikat, szolgálják a fejlett szocializmus építésének ügyét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bi­zottsága erőt, egészséget és családi boldogságot kíván minden munkásőrnek. Tanácskozott a megyei pártbizottság Tegnap, pénteken kibőví­tett ülést tartott az MSZMP Békés megyei bizottsága Csatári Bélának, a párt me­gyei titkárának elnökletével, amelyen a „Központi Bizott­ság és a Minisztertanács 1981. október 28-i állásfogla­lása a lakásépítés, a lakás- fenntartás, a lakásgazdálko­dás és -elosztás fejlesztésé­nek irányelvei” című napi­rendet tárgyalta meg. A na­pirend előadója Frank Fe­renc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára volt, aki szó­beli előterjesztésében az e témával kapcsolatos megyei helyzetet is ismertette, és ja­vaslatokat terjesztett elő. A kibővített pártbizottsági ülésen részt vettek a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának tagjai is. Jelen volt az ülésen Benke Valé­ria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, vala­mint Rubik László, a Köz­ponti Bizottság munkatársa. Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja az ülést kö­vetően látogatást tett a me­gye vezetőinek kíséretében a békéscsabai kórházban. (Er­ről szóló képriportunk a .3. oldalon.) Regionális ipari tapasztalatcsere A versenyképesség meg­szerzésének/ megtartásának legfontosabb elemeiről tár­gyaltak az Ipari Minisztéri­um rendezésében Bács-Kis- kun, Békés, Csongrád és Szolnok megye vállalati, ipari szövetkezeti vezetői tegnap Szegeden, a Kender­fonó- és Szövőipari Vállalat nagytermében. Méhes Lajos ipari minisz­ter bevezető előadásában többek, között hangsúlyozta: a sikeres és versenyképes exporttevékenységhez szük­séges a nemzetközi összeha­sonlítás a vállalati munka minden fokán, s elengedhe­tetlen feltétel a kockázat vállalása annak érdekében, hogy legalább egy lépéssel megelőzzük a versenytársat, s valóban újat kínálhassunk a felhasználóknak. A Méhes Lajos bevezető előadását követő vitában el­sősorban a területre legjel­lemzőbb textil- és ruházati ipar, valamint a kőolajipar vezetői mondották el véle­ményüket, tapasztalataikat. Az Alföld másik jellegze­tes munkaterületén, a kő­olajiparban, a versenyképes­ség fontos ismérvei közé szá­mít, hogy minél több kőolaj kerüljön a felszínre, s minél kevesebb rekedjen örökre a mélyben. Épül a Flórián tér Az ütemtervnek megfele­lően jól halad Budapesten az Árpád-híd bővítéséhez kapcsolódó Flórián tér át­építése. A kilencszázmillió forintos beruházás kereté­ben gyalogosaluljáró-rend- szert és kétszer kétsávos fe­lüljárót létesítenek. Most az aluljárórendszer alapját és az Arpád-híd déli oldalához kapcsolódó felüljáró tartó­pilléreit építik. A tervek sze­rint ez év októberében már ezen a felüljárón közleked­hetnek a járművek1, a teljes beruházás — „a Flórián-cso- mópont” — 1984 végén kerül átadásra. A képen: az aluljárórendszer alapozása. Európában egye­dülállóan a helyszínen — az aluljáróban — mutatják majd be az építkezés során talált római kori emlékeket (MTI-fotó — KS Az' idei kicsit szeszélyes időjárás alaposan próbára tet­te a szabadban dolgozók erejét, kitartását. Róluk s a mezőgazdasági üzemeinkben dolgozókról szól képes riportunk a 7. oldalon Fotó: Veress Erzsi Hz ország éléstáráról Beszélgetés az államtitkárral Kérdés: Az egyre növekvő gabonatermelés „eredmé­nyeként” évről évre több szemet kell fólia alá tenni. Mjlyen megoldást javasol a MÉM a tárolótér növelé­sére? Válasz: A gabonatárolók építését az ismert feltétel- rendszerben támogatjuk. Békésből is érkeztek szép szám­mal pályázatok, amelyek elbírálásánál a vállalt anyagi hozzájárulás mellett mindenképpen figyelembe kell vennünk az országrésznek a gabonaprogramban betöl­tött szerepét, súlyát is. (A Békés megyei Népújság kérdésére dr. Soós Gábor, a MÉM államtitkára válaszol a lap 7. oldalán.) Minikörkép „Egy színház sokunk előtt titokzatos világnak tűnik. Ha a függöny mögött zajló életre gondolunk, sok min­den eszünkbe jut. Sok minden, de az ritkán, hogy a színház bizonyos értelemben éppolyan intézmény, mun­kahely mint a többi. S mint a többi munkahelyen, van itt is pártszervezet, KISZ-szervezet.” A Békés megyei , Jókai Színház KISZ-alapszervezetét mutatjuk be „KISZ a színházban” címmel a 11. oldalon, a Minimagazinban. Szintén a Miniben olvashatunk a gyulai ifjúsági kép­zőművészkörről, „Le a kalappal” című sorozatunk 5. részében pedig „szó esik arról, hogy egy krapek felcsíp egy csajt, avagy az ismerkedés illendőségeiről.” Egy újítás kálváriája A békéscsabai Csaba Szőnyegszövő Szövetkezet ter­mékei külföldön is keresettek. A termelési érték meg­haladja a 100 millió forintot. A festődében nagyon fon­tos munkát kell ellátni. Itt folyik a fonalak mosása, fes­tése és szárítása. Egy éve új eljárást vezettek be. A régi rendkívül idő- és vízigényes volt. Műszakonként 8—16 ezer liter vizet is felhasználtak. Az új eljárást, noha al­kalmazzák, mégsem ismerik el. Vajon miért? Riport la­punk 4. oldalán. Nem akarják alábbadnf... Az újkígyósi Aranykalász Tsz nemcsak megyénkben, országosan is híres takarmánygazdálkodásáról, állatte­nyésztéséről. Ugyanakkor növénytermesztésük színvona­la is magas, tovább nehezen emelhető. Milyen útját vá­lasztja a közös gazdaság és a háztáji továbbfejlesztésé­hez a szövetkezet vezetősége — erről szól cikkünk az 5. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents