Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

ilCl 1982. január 21., csütörtök Terménytárolási újdonságok Korszerű hűtőtárolás Az évnek már nyolc hó­napjában folyamatosan ta­pasztalható, és mind meny- nyiségi, mind minőségi te­kintetben egyre igényesebbé is váló almakereslet éppen úgy, mint a szegfűigény ne­vezetes napokon jelzik, mennyire fontos a kertészeti termények hűtőtárolásának megoldása. A hűtőtárolás ma már a termesztés mással alig­ha pótolható technológiai láncszeme. Nem értéknövelő a megfelelő hűtőtárolás, ha­nem értékmegőrző. Elenged­hetetlen tehát a hűtőtárolási lehetőségek szakadatlan fej­lesztése, mégpedig nemcsak a mértékének növelésével, ha­nem a minőségének javításá­val, vagyis a . korszerűsítésé­vel is. Különben aligha vár­ható el, hogy az eredetileg 90—95 százalékában kiváló minőségű terményből ne a mai sajnálatos gyakorlat sze­rinti (rendszerint 35—40 szá­zalék) kerülhessen csak I. osztályú áruként értékesítés­re, hanem ennél sokkal több, végső soron akár csaknem az egész. A hűtőházak építéséhez is kínálkozó előre gyártott ele­mek alkalmazásával nemcsak az építési idő rövidülhet le akár egyharmadára, hanem egyben az építmény élettar­tamának ideje is pontosab­ban határozható meg. Gyá­rilag különböző formákban előállításra kerülő beton-, fém-, műanyag elemek fel- használásával éppen a kívá­natos nagyméretű vagy kö­zepes tárolók építhetők fel jövedelmezően, nagy fesztá­volságú belső terekkel, táro­lótermekkel, s a lehető leg­kevesebb kihasználatlan tér­rel. A mindinkább terjedő szendvicspanelek esetében — a betonelemeknél lényegesen kisebb fajsúlyúk miatt — a szállítás, a szerelés, a tartó- szerkezet kialakítása gyor­sabb és egyszerűbb. A pane­lek belső felületére a foko­zott korrózióveszély elhárítá­sa, valamint a tökéletes lég­tömörség érdekében Vékony poliészterréteg is kerülhet. Az egyes elemeknek tökéletes il­leszkedése különféle eljárá­sokkal érhető el, például, hogy a holt teret poliuretán habbal töltik ki. A hűtőhá­zak hőszigetelésekor a poliu­retán habhoz triklorfluorme- tánt adagolnak, ezzel mínusz 30 Celsius-fok és plusz 80 Celsius-fok között térfogat­stabilitás érhető el, de ha a vivőanyaghoz széndioxidot is kevernek, ezzel mínusz és plusz 100 Celsius-fok között is biztosítható térfogatstabi­litás. A megfelelően habosí­tott hőszigetelő térfogatsúlya egyébként csupán 30 kg/ml A triklorfluormetán évekig is a zárványokban marad. A szabályozott légterű, más néven kontrollált atmoszfé- fás SZL, illetve C tárolóknál az üvegszállal erősített mű­anyag szigetelés alkalmazása jelentett nagy előrelépést. Ez hézagok — repedések — nél­küli, folyamatos felületet ké­pez, nem is korrodáló, nagy szilárdságú, mechanikai és szakítószilárdsága kielégítő, szaga nincs. A szükséges gyors lehűtés-* re, és azután a kívánatos tá­rolási hőmérsékletnek csupán 20 százalékos eltérésekkel va­ló tartására szolgáló hűtőgé­pek esetében az ammóniás rendszerűeket a freonnal mű­ködők válthatják fel. Az ön­működően nyíló és záró aj­tók segíthetnek még külö­nösen sokat a megfelelő hő­tartásban. A tárolt termények légzése során keletkező széndioxid megfelelő szinten tartására az abszorpciós szűrőként ak­tív szenet tartalmazó légtisz­tító berendezés kínálkozik, amelynek csekély az elektro- mosenergia-felhasználása és az aktív széntartalma hosszú évekig kifogástalan marad. Az Isogen-generátor elneve­zésű gépi berendezés a sza­bályozott légtér kialakításá­nak azért lehet az egyik fon­tos eszköze, mert a levegő normális — 21 százalékos — oxigénszintjét a lehető leg­gyorsabban csökkenti le a kívánatosra, 3—5 százalékra. A régebbi típusokkal ellen­tétben nem a tárolótér le­vegőjét égeti, hanem a kül­ső légterét, és az ennek ered­ményeként keletkező oxigén­mentes gázzal öblíti át a tá­rolót, a légterében levő oxi­géntartalom csökkentésére. Az alkalmas gépi berende­zések haszna még, hogy a hőmérséklet emelésével, a normális oxigéntartalom dup­lájával (50—55 százalék) és némi etilén adagolásával a gyümölcsérés lényegesen fel­gyorsítható'. Vagyis az érés­idő lerövidíthető, akár egy hónappal is. Méghozzá úgy, hogy nemcsak a beszínező- dést gyorsítja meg, hanem ki­fejezetten serkenti mindazo­kat a biológiai folyamatokat is, amelyek a gyümölcsök külső és belső érésére hat­nak. Az ilyen módon teljesen gázizolált hűthető-fűthető, aktívszenes széndioxidszint szabályozású tárolóban a lég­összetételt önműködően mé­rő és szükség szerint szabá­lyozókészülék felügyelete mellett mesterségesen érlelt gyümölcs szinte meg sem kü­lönböztethető a természetes úton beérettektől. Komiszár Lajos Több hízott sertés Okányból (Tudósítónktól) Az adatok arról tanúskodnak, hogy az elmúlt évben nőtt a jó­szágtartási kedv Okányban. A háztáji és kisegítő gazdaságok­ból az elmúlt évben 7 ezer 960 hízósertést és 550 hízómarhát szállítottak a felvásárlóhelyekre — csaknem 700-zal több sertést és ötvennel több hízómarhát, mint 1970-ben. Mindent egybe­vetve az okányi kistermelők több mint 46 és fél millió forint ér­tékű jószágot adtak át a felvá­sárlóhelyeken. Mindebben közvetve része van a helyi Haladás Tsz-nek is, amely támogatja a háztáji és ki­segítő gazdaságokat. A szövetke­zeten keresztül történik a hízó­állatok értékesítése, a szerződés­sel rendelkezők számára gondos­kodnak szénáról, takarmányról. Komlósi Sándor Sa rka dkeresztúri Egyetértés Tsz Sártengerből biztos talajra A tartósan veszteséges ter­melőszövetkezetek felemel­kedését a mezőgazdasági és pénzügyi kormányzat az utóbbi három évben egyedi rendezések keretében igye­kezett elősegíteni. Ez egyet jelentett azzal, hogy a leg­kedvezőtlenebb adottságú közös gazdaságokban a tér-' melést meghatározó ténye­zőket — a földek termőké­pességét, a gépesítettséget, a szakember-ellátottságot és így tovább — gyorsították, egyszeri juttatások és külön támogatások, hitelek révén.- Sokak szerint ez a „men­tőöv” megmentette ugyan az elsüllyedéstől a sokat szen­vedett kollektívákat, de ah­hoz már nem adott erőt, hogy a megsegítettek tovább „úsz- szanak”, vagyis az erősödő versenyben hosszú távon is helytálljanak. Nos erről kár lenne elhamarkodottan ítéle­tet alkotni. Ma még csak annyi a bizonyos, hogy az egyedi rendezések nem min­denütt jártak egyformán megnyugtató eredménnyel. Visszacsalni az embereket — Az 1980-as rendezést megelőzően 10 évből hetet veszteséggel zárt termelőszö­vetkezetünk. Hol a belvíz, hol az árvíz vitt el két-há- rom .milliót, s az évek során így egyre kilátástalanabb lett a helyzet — idézi a múltat Torma József, a sar- kadkeresztúri Egyetértés Tsz elnöke, majd így folytatja: — Nem tudom, máshol hogy vélekednek, nekünk megváltásként jött az egyedi rendezés. Kiépíthettük üze­mi úthálózatunkat, s ezzel nemcsak jelképesen, de va­lójában is kikecmereghettünk végre a sárból. Szárítót épít­hettünk, meg terménytároló­kat, és, még két szolgálati la­kásra is futotta, nem beszél­ve arról a korszerű műhely­ről, amely az ipari mellékte­vékenység meghonosításának legfőbb feltétele. Az anyagi alapok megerő­sítése természetesen csak az egyik oldal. Legalább olyan fontos, hogy legyen, aki a megváltozott feltételekkel gazdálkodni, sáfárkodni tud. A megelőző esztendők vi­szontagságai autóbuszra, vo­natra ültették a keresztúriak egy részét, ma is nagyon so­kan járnak el a községből Gyulára, Csabára munkába, így a tsz-nek most minde­nekelőtt azt kell keresnie: miképp tudja ismét vonzó­vá tenni a közös gazdálko­dást? Segítőtársak is akadtak A „háztáji támogatása, fej­lesztése régi, de hasznos re­cept, hogy élnek is vele Ke­resztúron, azt az évi 22 mil­lió forintos háztáji forgalom bizonyítja. Ez azonban ön­magában már kevés, a kö­zösnek is többet kell nyúj­tania a személyes jövedel­mekben elsősorban (ennek a szabályzók szabnak határt), de — ami kitapinthatóbban válik mind döntőbbé — el­érhető távlatokat, sikerél­ményt ígérő jövőt kell az együtt küzdő kollektíva elé tárnia. Kérdés: képes-e erre az Egyetértés Tsz? Új névvel, új üzletekért Egysejt-fehérje — takarmányozásra Két minisztérium, a MÉM és az Ipari Minisztérium kö­zös fejlesztésre kötött szer­ződést. A program szerint együttes kísérletsorozatot in­dítanak a különleges, lénye­gében földgázból nyert ma­gas fehérjetartalmú takar­mány előállítására. Külföl­dön is csak néhány helyen gyártanak hasonló készít­ményt, amely mind az álla­tokra, mind az emberekre egyaránt veszélytelen, ám ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a különben drágán beszerezhető növényi, illetve állati eredetű fehér­jék. A két minisztérium kö­zött munkamegosztás alakult ki; a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium az anyag élettani kísérletsoro­zatával foglalkozik, az Ipari Minisztérium pedig a gyár­tási technológiát alapozza meg. Az ipari eredetű fehérje kiindulóanyaga a földgáz, il­letve a belőle nyert metanol. Ezt az anyagot különleges baktériumok saját testanya­gaikba építik be, s e folya­matot követi a baktérium­tenyészet úgynevezett elölé- se. Vagyis, az az ipari eljá­rás, amelynek során hővel, vagy más módon „leállítják” a baktériumok fejlődését és a tenyészetet, amelynek mar magas a fehérjetartalma, és azt megfelelő átalakítással, alkalmassá teszik az állatok táplálására. Természetesen megfelelő keverési arányt alakítanak ki egyéb takar­mányokkal, lévén, hogy az ipari fehérjeanyag hasznos- anyag-tartalma eléri a 70 szá­zalékot, ez pedig túlságosan magas fehérjearány ahhoz, hogy a tenyésztők közvetle­nül felhasználhassák. A ké­szítményt a sertés- és a ba­romfitelepeken is felhasznál­hatják. (KoráDbi ipari ere­detű fehérjeanyagokat, pél­dául a karbamidot csak a kettős gyomra állatoknál használhatják fel.) A kesz.tményt úgynevezett egysejt-fehécjének nevezik, megjelölve azt, hogy a bak­tériumot egyetlen sejt al­kotja és ezek összessége te­szi ki végül is magát a ta­karmányt. Amennyiben a kí­sérletek sikerrel zárulnak, úgy évente 80—100 ezer ton­na fehérjetakarmányt előál­lító üzemet építenek, és ez­zel legalább 130—150 ezer tonna drága importfehérjét takarítanak meg. A kísérletek a takarmá­nyozási és állattenyésztési központ herceghalmi telepén kezdődnek meg. Egyelőre külföldi eredetű anyagokkal látják el az állományt, és az ellenőrzések, valamint a gazdasági számítások után zárul majd a programnak ez Könnyűfémöntő és Beton- elemgyártó Vállalat — ezt az új nevet viseli 1982. január elseje óta a, Gyulai Beton- áru-szakipari Vállalat. Mi mindent takar a névváltozás, mi rejlik mögötte? Erre ke­restük a választ. Az egykori betonáru-szak- ipari vállalat főként építő­ipari termékeket, betonele­meket, gerendákat gyártott. Időközben azonban egyre jobban megnövekedett a má­sik profil, a fémöntvények aránya, olyannyira, hogy napjainkban már termelésé­nek nagyobb hányadát, csak­nem 60 százalékát ez adja. Indokolt tehát, hogy valami­lyen formában ez a cég ne­vében is tükröződjék. Annál is inkább, mivel a fémönt­vények igen keresettek, a betonelemek iránt viszont — a beruházási korlátozások miatt — kisebb az érdeklő­dés. Egyébként a piac kény­szerítette ki a „keresztelőt”. Tavaly ugyancsak bajban voltak a vállalatnál, mivel egy nagy - megrendelő vissza­lépett, így öntőkapacitás sza­badult fel. Azért, hogy mun­kát tudjanak adni dolgozó­iknak, — enyhe túlzással — mindent és mindenáron el­vállaltak. Ezentúl azonban nem nekik kell szaladgálni munka' után, nevük alapján már őket fogják keresni az üzletet ajánlók, vagyis: köny- nyebben találkozik így a gyártó és a megrendelő. Ebben az esztendőben nem lesz hiány munkában: 8 mil­lió forintos üzletre szerződ­tek a Rába Vagon- és Gép­gyárral, Alumínium öntvényt gyártó kapacitásuk felét le­kötötték, és ez nagy bizton­ságot jelent. De felelősséget is, mivel az új partner ma­gasabb minőségi színvonalat, hőkezelést, nyomáspróbát igényel. Viszont sokkal ter­melékenyebbek: gazdaságo­san programozható, nagy so­rozatokat gyártanak. A jöve­delmezőségi mutató 16 szá­zalék körül alakul, és ez most, a szabályozóváltozás után igen kedvező számuk­ra, hiszen 1982-től már en­nek alapján is lehet adó­mentesen bért fejleszteni, nemcsak a hozzáadott érték növekedése alapján. A vál­lalatnál azonban arra a leg­büszkébbek, hogy az állóesz­közérték háromszorosát ter­melik meg, és ebben a tekin­tetben nem sok követőjük akad. — szatmári — A Békéscsabai Szolgáltató Szövetkezet szűcsrészlegének havi forgalma mintegy 100—120 ezer forint. A nyolc embert foglalkoztató részleg nyáron közületi árutermeléssel, a téli időszakban főként lakossági szolgáltatással foglalkozik Fotó: Martin Gábor — Ez év második felében nálunk is megkezdődik az átfogó talaj rendezés. A 2400 hektár szántóból nyolcszá­zon alagcsövek szállítják majd el a fölösleges vizeket. A beruházással párhuzamo­san a hatodik ötéves terv vé­géig a növénytermesztés szer­kezete is véglegesedik: a vetésterület 60 százalékán gabonát, főleg búzát, 15—20 százalékán napraforgót ter­mesztünk, a többin pedig takarmányféléket a gyorsan szaporodó juhállománynak — érvel meggyőzően az el­nök. Tudni kell ugyanis, hogy a sarkadkeresztúri határ ki­terjedt legelőivel hagyomá­nyosan is juhtartó vidék. A téesz ezt az adottságot ki­aknázva a jelenlegi 2600-as anyalétszámot, 3-4 év alatt, négyezerre növeli, s közben nekilát a nyolcszáz hektáros legelőterület felújításának, intenzív művelésének is. Ha a program sikert hoz, rövi­desen újabb száz hektárokat engedhetnek át takarmány­termesztés helyett az árunö­vénytermelésnek. A birkának persze az ele­delen kívül „szállásra” is szüksége van. A jogi bonyo­dalmakat kavaró új istálló építése mellett, a túriak há­rom tehénistállót is átalakí­tottak a juhoknak. Az Egyet­értés Tsz-ben ugyanis ma már csak vásárolt szarvas- marhát hizlalnak, főágazattá az állattenyésztésben a juh- tartás vált. A juhprogram biztonságá­nak növelésére kapcsolatba léptek a megyei állattenyész­tési felügyelőség, az Öntözési Kutató Intézet, meg a Füzes- gyarmati Lucematermesztési és Juhtenyésztési Rendszer szakembereivel is. A prog­ram elméleti megalapozni mellett gyakorlati segítséget nyújt a kivitelezésben az Egyetértés tsz-párja, az új- kígyósi Aranykalász Terme­lőszövetkezet, amely a szál­lítási munkákban segédkező keresztúriaknak cserébe a maga tapasztalatait adja át a legelőművelésben. Kényszerpályán — biztos úton — Tennivalónk akad még ezenkívül is jócskán. Ter­veink teljesítéséhez sokkal több szakmunkásra van szük­ségünk, főleg az állattenyész­tésben. Tanfolyamokkal és beiskolázásokkal, tanulmá­nyi szerződések kötésével igyekszünk a foghíjakat be­tömni. Emellett alapmunka­gépeket kell vásárolnunk, és a műhely felszereltségét fo­koznunk. Egyszóval nem sok időnk marad azon tépelődni, hogy mi lesz velünk? — summáz Torma József. De nem is kell egyelőre tépelődniük. Igaz, pénzügyi elkötelezettségei 8—10 évre előre „kényszerpályát” je­löltek ki a termelő közös­ségnek, ám ez a kényszer- pálya egyben biztos utat is jelent. Annál is inkább, mert az- Egyetértés Tsz a maga 15 aranykoronás föld­jeivel azoknak a gazdaságok­nak a sorába tartozik, ame­lyek termelvényeik után ár- kiegészítést kapnak a leg­újabb szabályozók értelmé­ben. Mindezeknek egy újabb veszteség nélküli év — az 1981-es teljesítmény — ad újabb nyomatékot, igazolva az elnök szavait, miszerint Sarkadkeresztúron sikerült a sártengerből immár biztos talajra lépni. Kőváry E. Péter

Next

/
Thumbnails
Contents