Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-21 / 17. szám
ilCl 1982. január 21., csütörtök Terménytárolási újdonságok Korszerű hűtőtárolás Az évnek már nyolc hónapjában folyamatosan tapasztalható, és mind meny- nyiségi, mind minőségi tekintetben egyre igényesebbé is váló almakereslet éppen úgy, mint a szegfűigény nevezetes napokon jelzik, mennyire fontos a kertészeti termények hűtőtárolásának megoldása. A hűtőtárolás ma már a termesztés mással aligha pótolható technológiai láncszeme. Nem értéknövelő a megfelelő hűtőtárolás, hanem értékmegőrző. Elengedhetetlen tehát a hűtőtárolási lehetőségek szakadatlan fejlesztése, mégpedig nemcsak a mértékének növelésével, hanem a minőségének javításával, vagyis a . korszerűsítésével is. Különben aligha várható el, hogy az eredetileg 90—95 százalékában kiváló minőségű terményből ne a mai sajnálatos gyakorlat szerinti (rendszerint 35—40 százalék) kerülhessen csak I. osztályú áruként értékesítésre, hanem ennél sokkal több, végső soron akár csaknem az egész. A hűtőházak építéséhez is kínálkozó előre gyártott elemek alkalmazásával nemcsak az építési idő rövidülhet le akár egyharmadára, hanem egyben az építmény élettartamának ideje is pontosabban határozható meg. Gyárilag különböző formákban előállításra kerülő beton-, fém-, műanyag elemek fel- használásával éppen a kívánatos nagyméretű vagy közepes tárolók építhetők fel jövedelmezően, nagy fesztávolságú belső terekkel, tárolótermekkel, s a lehető legkevesebb kihasználatlan térrel. A mindinkább terjedő szendvicspanelek esetében — a betonelemeknél lényegesen kisebb fajsúlyúk miatt — a szállítás, a szerelés, a tartó- szerkezet kialakítása gyorsabb és egyszerűbb. A panelek belső felületére a fokozott korrózióveszély elhárítása, valamint a tökéletes légtömörség érdekében Vékony poliészterréteg is kerülhet. Az egyes elemeknek tökéletes illeszkedése különféle eljárásokkal érhető el, például, hogy a holt teret poliuretán habbal töltik ki. A hűtőházak hőszigetelésekor a poliuretán habhoz triklorfluorme- tánt adagolnak, ezzel mínusz 30 Celsius-fok és plusz 80 Celsius-fok között térfogatstabilitás érhető el, de ha a vivőanyaghoz széndioxidot is kevernek, ezzel mínusz és plusz 100 Celsius-fok között is biztosítható térfogatstabilitás. A megfelelően habosított hőszigetelő térfogatsúlya egyébként csupán 30 kg/ml A triklorfluormetán évekig is a zárványokban marad. A szabályozott légterű, más néven kontrollált atmoszfé- fás SZL, illetve C tárolóknál az üvegszállal erősített műanyag szigetelés alkalmazása jelentett nagy előrelépést. Ez hézagok — repedések — nélküli, folyamatos felületet képez, nem is korrodáló, nagy szilárdságú, mechanikai és szakítószilárdsága kielégítő, szaga nincs. A szükséges gyors lehűtés-* re, és azután a kívánatos tárolási hőmérsékletnek csupán 20 százalékos eltérésekkel való tartására szolgáló hűtőgépek esetében az ammóniás rendszerűeket a freonnal működők válthatják fel. Az önműködően nyíló és záró ajtók segíthetnek még különösen sokat a megfelelő hőtartásban. A tárolt termények légzése során keletkező széndioxid megfelelő szinten tartására az abszorpciós szűrőként aktív szenet tartalmazó légtisztító berendezés kínálkozik, amelynek csekély az elektro- mosenergia-felhasználása és az aktív széntartalma hosszú évekig kifogástalan marad. Az Isogen-generátor elnevezésű gépi berendezés a szabályozott légtér kialakításának azért lehet az egyik fontos eszköze, mert a levegő normális — 21 százalékos — oxigénszintjét a lehető leggyorsabban csökkenti le a kívánatosra, 3—5 százalékra. A régebbi típusokkal ellentétben nem a tárolótér levegőjét égeti, hanem a külső légterét, és az ennek eredményeként keletkező oxigénmentes gázzal öblíti át a tárolót, a légterében levő oxigéntartalom csökkentésére. Az alkalmas gépi berendezések haszna még, hogy a hőmérséklet emelésével, a normális oxigéntartalom duplájával (50—55 százalék) és némi etilén adagolásával a gyümölcsérés lényegesen felgyorsítható'. Vagyis az érésidő lerövidíthető, akár egy hónappal is. Méghozzá úgy, hogy nemcsak a beszínező- dést gyorsítja meg, hanem kifejezetten serkenti mindazokat a biológiai folyamatokat is, amelyek a gyümölcsök külső és belső érésére hatnak. Az ilyen módon teljesen gázizolált hűthető-fűthető, aktívszenes széndioxidszint szabályozású tárolóban a légösszetételt önműködően mérő és szükség szerint szabályozókészülék felügyelete mellett mesterségesen érlelt gyümölcs szinte meg sem különböztethető a természetes úton beérettektől. Komiszár Lajos Több hízott sertés Okányból (Tudósítónktól) Az adatok arról tanúskodnak, hogy az elmúlt évben nőtt a jószágtartási kedv Okányban. A háztáji és kisegítő gazdaságokból az elmúlt évben 7 ezer 960 hízósertést és 550 hízómarhát szállítottak a felvásárlóhelyekre — csaknem 700-zal több sertést és ötvennel több hízómarhát, mint 1970-ben. Mindent egybevetve az okányi kistermelők több mint 46 és fél millió forint értékű jószágot adtak át a felvásárlóhelyeken. Mindebben közvetve része van a helyi Haladás Tsz-nek is, amely támogatja a háztáji és kisegítő gazdaságokat. A szövetkezeten keresztül történik a hízóállatok értékesítése, a szerződéssel rendelkezők számára gondoskodnak szénáról, takarmányról. Komlósi Sándor Sa rka dkeresztúri Egyetértés Tsz Sártengerből biztos talajra A tartósan veszteséges termelőszövetkezetek felemelkedését a mezőgazdasági és pénzügyi kormányzat az utóbbi három évben egyedi rendezések keretében igyekezett elősegíteni. Ez egyet jelentett azzal, hogy a legkedvezőtlenebb adottságú közös gazdaságokban a tér-' melést meghatározó tényezőket — a földek termőképességét, a gépesítettséget, a szakember-ellátottságot és így tovább — gyorsították, egyszeri juttatások és külön támogatások, hitelek révén.- Sokak szerint ez a „mentőöv” megmentette ugyan az elsüllyedéstől a sokat szenvedett kollektívákat, de ahhoz már nem adott erőt, hogy a megsegítettek tovább „úsz- szanak”, vagyis az erősödő versenyben hosszú távon is helytálljanak. Nos erről kár lenne elhamarkodottan ítéletet alkotni. Ma még csak annyi a bizonyos, hogy az egyedi rendezések nem mindenütt jártak egyformán megnyugtató eredménnyel. Visszacsalni az embereket — Az 1980-as rendezést megelőzően 10 évből hetet veszteséggel zárt termelőszövetkezetünk. Hol a belvíz, hol az árvíz vitt el két-há- rom .milliót, s az évek során így egyre kilátástalanabb lett a helyzet — idézi a múltat Torma József, a sar- kadkeresztúri Egyetértés Tsz elnöke, majd így folytatja: — Nem tudom, máshol hogy vélekednek, nekünk megváltásként jött az egyedi rendezés. Kiépíthettük üzemi úthálózatunkat, s ezzel nemcsak jelképesen, de valójában is kikecmereghettünk végre a sárból. Szárítót építhettünk, meg terménytárolókat, és, még két szolgálati lakásra is futotta, nem beszélve arról a korszerű műhelyről, amely az ipari melléktevékenység meghonosításának legfőbb feltétele. Az anyagi alapok megerősítése természetesen csak az egyik oldal. Legalább olyan fontos, hogy legyen, aki a megváltozott feltételekkel gazdálkodni, sáfárkodni tud. A megelőző esztendők viszontagságai autóbuszra, vonatra ültették a keresztúriak egy részét, ma is nagyon sokan járnak el a községből Gyulára, Csabára munkába, így a tsz-nek most mindenekelőtt azt kell keresnie: miképp tudja ismét vonzóvá tenni a közös gazdálkodást? Segítőtársak is akadtak A „háztáji támogatása, fejlesztése régi, de hasznos recept, hogy élnek is vele Keresztúron, azt az évi 22 millió forintos háztáji forgalom bizonyítja. Ez azonban önmagában már kevés, a közösnek is többet kell nyújtania a személyes jövedelmekben elsősorban (ennek a szabályzók szabnak határt), de — ami kitapinthatóbban válik mind döntőbbé — elérhető távlatokat, sikerélményt ígérő jövőt kell az együtt küzdő kollektíva elé tárnia. Kérdés: képes-e erre az Egyetértés Tsz? Új névvel, új üzletekért Egysejt-fehérje — takarmányozásra Két minisztérium, a MÉM és az Ipari Minisztérium közös fejlesztésre kötött szerződést. A program szerint együttes kísérletsorozatot indítanak a különleges, lényegében földgázból nyert magas fehérjetartalmú takarmány előállítására. Külföldön is csak néhány helyen gyártanak hasonló készítményt, amely mind az állatokra, mind az emberekre egyaránt veszélytelen, ám ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a különben drágán beszerezhető növényi, illetve állati eredetű fehérjék. A két minisztérium között munkamegosztás alakult ki; a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az anyag élettani kísérletsorozatával foglalkozik, az Ipari Minisztérium pedig a gyártási technológiát alapozza meg. Az ipari eredetű fehérje kiindulóanyaga a földgáz, illetve a belőle nyert metanol. Ezt az anyagot különleges baktériumok saját testanyagaikba építik be, s e folyamatot követi a baktériumtenyészet úgynevezett elölé- se. Vagyis, az az ipari eljárás, amelynek során hővel, vagy más módon „leállítják” a baktériumok fejlődését és a tenyészetet, amelynek mar magas a fehérjetartalma, és azt megfelelő átalakítással, alkalmassá teszik az állatok táplálására. Természetesen megfelelő keverési arányt alakítanak ki egyéb takarmányokkal, lévén, hogy az ipari fehérjeanyag hasznos- anyag-tartalma eléri a 70 százalékot, ez pedig túlságosan magas fehérjearány ahhoz, hogy a tenyésztők közvetlenül felhasználhassák. A készítményt a sertés- és a baromfitelepeken is felhasználhatják. (KoráDbi ipari eredetű fehérjeanyagokat, például a karbamidot csak a kettős gyomra állatoknál használhatják fel.) A kesz.tményt úgynevezett egysejt-fehécjének nevezik, megjelölve azt, hogy a baktériumot egyetlen sejt alkotja és ezek összessége teszi ki végül is magát a takarmányt. Amennyiben a kísérletek sikerrel zárulnak, úgy évente 80—100 ezer tonna fehérjetakarmányt előállító üzemet építenek, és ezzel legalább 130—150 ezer tonna drága importfehérjét takarítanak meg. A kísérletek a takarmányozási és állattenyésztési központ herceghalmi telepén kezdődnek meg. Egyelőre külföldi eredetű anyagokkal látják el az állományt, és az ellenőrzések, valamint a gazdasági számítások után zárul majd a programnak ez Könnyűfémöntő és Beton- elemgyártó Vállalat — ezt az új nevet viseli 1982. január elseje óta a, Gyulai Beton- áru-szakipari Vállalat. Mi mindent takar a névváltozás, mi rejlik mögötte? Erre kerestük a választ. Az egykori betonáru-szak- ipari vállalat főként építőipari termékeket, betonelemeket, gerendákat gyártott. Időközben azonban egyre jobban megnövekedett a másik profil, a fémöntvények aránya, olyannyira, hogy napjainkban már termelésének nagyobb hányadát, csaknem 60 százalékát ez adja. Indokolt tehát, hogy valamilyen formában ez a cég nevében is tükröződjék. Annál is inkább, mivel a fémöntvények igen keresettek, a betonelemek iránt viszont — a beruházási korlátozások miatt — kisebb az érdeklődés. Egyébként a piac kényszerítette ki a „keresztelőt”. Tavaly ugyancsak bajban voltak a vállalatnál, mivel egy nagy - megrendelő visszalépett, így öntőkapacitás szabadult fel. Azért, hogy munkát tudjanak adni dolgozóiknak, — enyhe túlzással — mindent és mindenáron elvállaltak. Ezentúl azonban nem nekik kell szaladgálni munka' után, nevük alapján már őket fogják keresni az üzletet ajánlók, vagyis: köny- nyebben találkozik így a gyártó és a megrendelő. Ebben az esztendőben nem lesz hiány munkában: 8 millió forintos üzletre szerződtek a Rába Vagon- és Gépgyárral, Alumínium öntvényt gyártó kapacitásuk felét lekötötték, és ez nagy biztonságot jelent. De felelősséget is, mivel az új partner magasabb minőségi színvonalat, hőkezelést, nyomáspróbát igényel. Viszont sokkal termelékenyebbek: gazdaságosan programozható, nagy sorozatokat gyártanak. A jövedelmezőségi mutató 16 százalék körül alakul, és ez most, a szabályozóváltozás után igen kedvező számukra, hiszen 1982-től már ennek alapján is lehet adómentesen bért fejleszteni, nemcsak a hozzáadott érték növekedése alapján. A vállalatnál azonban arra a legbüszkébbek, hogy az állóeszközérték háromszorosát termelik meg, és ebben a tekintetben nem sok követőjük akad. — szatmári — A Békéscsabai Szolgáltató Szövetkezet szűcsrészlegének havi forgalma mintegy 100—120 ezer forint. A nyolc embert foglalkoztató részleg nyáron közületi árutermeléssel, a téli időszakban főként lakossági szolgáltatással foglalkozik Fotó: Martin Gábor — Ez év második felében nálunk is megkezdődik az átfogó talaj rendezés. A 2400 hektár szántóból nyolcszázon alagcsövek szállítják majd el a fölösleges vizeket. A beruházással párhuzamosan a hatodik ötéves terv végéig a növénytermesztés szerkezete is véglegesedik: a vetésterület 60 százalékán gabonát, főleg búzát, 15—20 százalékán napraforgót termesztünk, a többin pedig takarmányféléket a gyorsan szaporodó juhállománynak — érvel meggyőzően az elnök. Tudni kell ugyanis, hogy a sarkadkeresztúri határ kiterjedt legelőivel hagyományosan is juhtartó vidék. A téesz ezt az adottságot kiaknázva a jelenlegi 2600-as anyalétszámot, 3-4 év alatt, négyezerre növeli, s közben nekilát a nyolcszáz hektáros legelőterület felújításának, intenzív művelésének is. Ha a program sikert hoz, rövidesen újabb száz hektárokat engedhetnek át takarmánytermesztés helyett az árunövénytermelésnek. A birkának persze az eledelen kívül „szállásra” is szüksége van. A jogi bonyodalmakat kavaró új istálló építése mellett, a túriak három tehénistállót is átalakítottak a juhoknak. Az Egyetértés Tsz-ben ugyanis ma már csak vásárolt szarvas- marhát hizlalnak, főágazattá az állattenyésztésben a juh- tartás vált. A juhprogram biztonságának növelésére kapcsolatba léptek a megyei állattenyésztési felügyelőség, az Öntözési Kutató Intézet, meg a Füzes- gyarmati Lucematermesztési és Juhtenyésztési Rendszer szakembereivel is. A program elméleti megalapozni mellett gyakorlati segítséget nyújt a kivitelezésben az Egyetértés tsz-párja, az új- kígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet, amely a szállítási munkákban segédkező keresztúriaknak cserébe a maga tapasztalatait adja át a legelőművelésben. Kényszerpályán — biztos úton — Tennivalónk akad még ezenkívül is jócskán. Terveink teljesítéséhez sokkal több szakmunkásra van szükségünk, főleg az állattenyésztésben. Tanfolyamokkal és beiskolázásokkal, tanulmányi szerződések kötésével igyekszünk a foghíjakat betömni. Emellett alapmunkagépeket kell vásárolnunk, és a műhely felszereltségét fokoznunk. Egyszóval nem sok időnk marad azon tépelődni, hogy mi lesz velünk? — summáz Torma József. De nem is kell egyelőre tépelődniük. Igaz, pénzügyi elkötelezettségei 8—10 évre előre „kényszerpályát” jelöltek ki a termelő közösségnek, ám ez a kényszer- pálya egyben biztos utat is jelent. Annál is inkább, mert az- Egyetértés Tsz a maga 15 aranykoronás földjeivel azoknak a gazdaságoknak a sorába tartozik, amelyek termelvényeik után ár- kiegészítést kapnak a legújabb szabályozók értelmében. Mindezeknek egy újabb veszteség nélküli év — az 1981-es teljesítmény — ad újabb nyomatékot, igazolva az elnök szavait, miszerint Sarkadkeresztúron sikerült a sártengerből immár biztos talajra lépni. Kőváry E. Péter
