Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-20 / 16. szám
1982, január 20., szerda o Újdonságok a gyulai szabóknál Modern gépekkel szabják a ruhánakvalót Fotó: Veress Erzsi r II Ita lány díja s sz ei rz ö d és Vállalkozás a békéscsabai Magyar-Szovjet Barátság Tsz-ben Ami nem sikerült úgy 400 esztendővel ezelőtt a török nagyvezíreknek, az úgy tűnik, sikerült most a divat- diktátoroknak. Legalábbis egyes jelek arra utalnak, hogy a török bugyogó meghódította Nyugat-Európát. Egyre népszerűbb ugyanis ez a bő, térdnél vagy bokánál vékony pánttal, esetleg gumival összefogott könnyű viselet. Kissé idegenkedve nézem a gyulai Szabók Ipari Szövetkezetében a sötét árnyalatú, mintás modellt. NSZK-part- nereik rendeltek ilyet, és nem is fest rosszul a kis vállpántos toppal és a muszlinblézerrel. Ez hát — már mint a török bugyogó — az egyik újdonság az idén a varrodában. De akad más is, ennél sokkal jelentősebb. A géppark felét lecserélték. Valamennyien — még az eleid és a kötegyáni részlegben is — új, stopmotoros, szállevágó, ipari varrógépeken dolgoznak az asszonyok. Ez nagy könnyebbséget jelent, hiszen sok kézi műveletet gépesítettek. A fejlesztés folyamatos, további gépcserére is sor kerül még a VI. ötéves tervidőszakban. A másik jelentős újdonság az ötnapos munkahét. Bár sok tapasztalattal egyelőre nem rendelkeznek, az már biztos, hogy nem Minden év januárjában megrendezik Frankfurtban a nagyszabású lakástextil-világkiállítást és vásárt. A frankfurti vásárközpont hatalmas területén a föld minden tájáról randevút adtak egymásnak a gyártók és a kereskedők. Az óriási forgatagban a hagyományoknak megfelelően szép kiállítással képviselte hazánkat az Ar- tex Külkereskedelmi Vállalat. A kollektív kiállításon bemutatkozott a Békésszent- andrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet is. A szövetkezet elpöke, Czuczi Ernő részt vett a bemutatón. Elmondta, hogy ezen a seregszemlén nemcsak nézni, hanem vásárolni is lehetett, a kiállított darabok mellett ott voltak az eladásra szánt portékák is. Általános tapasztalat, hogy a kézi csomózású szőnyegek ára meglehetősen nyomott, az olcsó bérű afrikai és déljártak rosszul. A kieső munkaidőalapot elsősorban a termelékenység növelésével ellensúlyozták. Nem is ez okoz gondot a szövetkezetnek, hanem inkább az energiaköltségek és a valutaárfolyamok változása. Továbbra is — a jól bevált gyakorlat szerint — női ruhákat varrnak bérmunkában, így nyereségük nagyon is függ az árfolyam- változásoktól. Főként emiatt lett kevesebb az eredmény tavaly, valamivel több mint 14 millió forint, szemben az 1980- as 17 millió forinttal. Ennél jobbra az idén sem igen számítanak a szövetkezet vezetői, de még a szinten tartás sem lesz könnyű, tekintve a várható energia- és bérköltség-növekedést. Aggodalomra azonban nincs ok, tevékenységük — ha nem is dinamikusan növekvő ütemben — de jól jövedelmez. Piacokban, partnerekben sincs hiány. A női ruhák keresettek mindenfelé. Gyulán már a nyári fazonokat varrják, átlátszó, könnyű anyagokból, sok fodorral, csipkével, piével. és néha egészen érdekes variálásokkal, mint például az oroszgallér és a matrózgallér ösz- szekombinálásával. kei miatt. Sokat tökéletesedtek a gépi szőnyegkészítési technológiák is. Ma már olyan gépi perzsákat állítanak elő, melyeket egyszerű ránézésre alig-alig lehet megkülönböztetni a valóditól. Óriási volt a kínálat Frankfurtban, a vásárlókedv viszont kissé csökkent a tavalyihoz képest, a világpiaci recesszió éreztette hatását. Ezért számít jelentős sikernek. hogy egy amerikai cég a békésszentandrási szőnyeg- szövő teljes ez évi szövött- szőnyeg-mennyiségét megvette. folyamatos szállítással. Az első tételeket márciusban küldik a tengerentúlra. Az amerikai piacra tehát sikerült a betörés, és kiállít a szövetkezet a rövidesen az USA-beli Atlantában sorra kerülő vásáron is. Itt újabb üzletek kötésére van remény. L. L. Idei kohászati tervek A kohászati vállalatok idei tervei olyan piaci előrejelzésekre épülnek, amelyek szerint a recessziós helyzet nem romlik tovább. sőt, előreláthatóan már a második félévtől nő a kereslet az ilyen jellegű termékek iránt, s az árak is emelkedni fognak a világpiacon. így j/árhatóan a magyar vaskohászat túljut a mélyponton, ami miatt 1981-ben csaknem a felére csökk^ht a kohászati üzemek gazdasági eredménye a7 előző évhez képest. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés összesítéséből kitűnik, hogy a vaskohászat körülbelül 6 százalékkal kívánja termelését növelni ebben az évben, de ez a szint még mindig mesz- sze elmarad az 1979-es teljesítménytől. 1980. második felében ugyanis 6 százalékkal, tavaly pedig további 4-5 százalékkal kényszerült az ágazat csürkken- teni termelését a piaci pangás hatására. Az idén a belföldi kereslet is némiképpen nő majd a kohászati áruk iránt, ugyanis a felmérések szerint kimerülőben vannak az ipar- és a termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok készletei. A hazai acélgyártás bővülésével csökken a nemzetközi félkésztermékcsere. mert vaskohászatunk már jobban el tudja látni alapanyaggal és fél- gyártmánnyal a feldolgozóágazatokat. A dollárbevételt átlagosan 25—30 százalékkal kívánják növelni a vállalatok a tavalyihoz képest, egyes gyárak még ennél is nagyobb ütemű tőkés exportra számítanak, mivel berendezkedtek számos, eddig még nem gyártott, de iól jövedelmező cikk sorozatgyártására. Új piacok bekapcsolására is számítanak. elsősorban a Közel- Keleten. Az Orosházi Üveggyár IV-es öblösüveg-hutájának a tetőszerkezete 1979. november 14-én leszakadt. Tizennégyen dolgoztak rajta. Akik a mélybe zuhantak, csodával határos módon életben maradtak. öten sérültek meg, közülük négyen súlyosan. 1980-ban a III-as öblös- üveg-hutában szakadt le a tető. szerencsére azonban senki sem sérült meg. Vajon mi okozta a tetők leszakadását? A vas- és vasbetontartók belülről a kemencéből felfelé áramló nagy hő, kívülről pedig a váltakozó hőmérséklet, valamint a levegőbe jutó vegyi anyagok hatására az évek során meggyengültek. * * * Horváth György, a vas- szerkezeti üzem hegesztője, aki a több mint két évvel ezelőtti tetőleszakadás egyik súlyos sérültje volt, a tör- | téntekre így emlékszik visz- sza: — Hegesztettem, és egyszer csak nagy reccsenést hallottam, majd elkezdett alattam imbolyogni a tető. Még éreztem, hogy zuhanok, aztán elsötétült körülöttem a világ. A portán kezdtem magamhoz térni. A vérző orromat törölgették. Nemsokára szirénázást hallottam. Jött a mentő és hordágyra raktak. A kórházban megröntgeneztek, utána műtőbe vittek. Később megtudtam, hogy harántcsont- és csigolyatörésem, valamint porcleválásom van. — Hány napig volt beteg? — kérdezem. — Tizenegy napig kezeltek a kórházban, és még három hónapig voltam otthon táppénzes. — És most? — Dolgozom. Nem túlórázhatok, és nehezebb súlyt nem emelhetek. A keresetem azonban nem kevesebb, mint amennyi a társaimé. Gelegonya János hegesztő még súlyosabban sérült meg. Három csigolyája és a keze tört el. Tíz napig volt a kórházban, hat hónapig pedig otthon, táppénzes állományban. — Akkor hinni sem mertem volna, hogy meggyógyulok. Most pedig itt vagyok, dolgozom. Néha fáj a derekam, a kezem pedig nem hajlik csuklóban — mondja, miközben a kezét mutatja. A békéscsabai Magyar— Szovjet Barátság Tsz gépműhelyének üzemeltetésére szerződést kötött lő dolgozójával. Az önelszámoló, átalánydíjas üzemeltetési formát január 1-én vezették be. Ennek körülményeiről Ballal Pál, a termelőszövetkezet elnöke a következőket mondta: — Régóta gondot okoz a mezőgazdasági üzemek gépműhelyeiben dolgozók munkájának teljesítmény szerinti elismerése. Az eddig alkalmazott módszer az órabér, nem volt ösztönző. A szerelőknek nem fűződött érdekük ahhoz, hogy nagyobb teljesítménnyel, pontosabb munkával járuljanak a szövetkezet eredményeihez. Az órabér kényelmességet, torz szemléletet szült.. . Vagyis kapóra jöttek az új, szocialista vállalkozásokról szóló új kormányrendeletek . .. Már régen meg akartuk oldani, hogy a szerelők a lehető legrövidebb idő alatt, a legjobb minőségben javítsák ki a rájuk bízott gépet, berendezést. Ez minden erőfeszítés ellenére eddig csak elképzelés maradt. A rendelet időben született, , legalábbis mi úgy ítéltük meg, nem késlekedhetünk. Az élőkap. * * * Vágréti László, az SZMT munkavédelmi felügyelője annak idején a baleset után azonnal intézkedett az I-es, a Il-es. a Ill-as és a síküveghuta tetőszerkezetének a felülvizsgálatára, szükség esetén a megerősítésére vagy átépítésére. Ezzel a vállalat egyet is értett, hiszen alapvetően fontos, hogy többé ne forduljon elő hasonló szerencsétlenség, és a dolgozók érezzék magukat biztonságban. A felülvizsgálat alapján a négy huta tetőszerkezetének a megerősítése elkezdődött. A vállalat egyúttal megbízást adott olyan tetőszerkezet tervezésére, amely tartós és biztonságos. Ennek alapján előbb az öntöttüveg-, majd a III-as öblösüveg-hu- ta új tetőszerkezetet kapott. Az I-es. Il-es és IV-es huta új tetőszerkezetének a megépítése a soron levő feladat. Sokáig nem halasztható, mert munka-ráfordítás csökkentése halaszthatatlan feladat. A Magyar Tudományos Akadémia és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem vállalkozáskutató csoportja segítségével az elmúlt év végén dolgoztuk ki a részleteket. Megállapítottuk a 15 fős szerelő- csoport bértömegét. A korábbi év tapasztalati számait is figyelembe véve, abban is megállapodtunk, hogy 536 ezer forint nyereséget állítanak elő. Ha ennél eredményesebben dolgoznak, a többletet a tsz és a szerelők osztják fel 40—60 százalék arányban. * * * Az átalánydíjas üzemeltetési rendszer bevezetését a szövetkezet vezetői kezdeményezték, és mindent elkövettek azért, hogy a szerelők is kedvet kapjanak a szerződés aláírásához. Többségük érti miről van szó. Érti, de vajon, átérzik-e sok órabérben ledolgozott év után, hogy érdemes-e küszködni?! Frankó György, a csoport vezetője erről így beszél: — A szerelő most önmaga munkájáért felelős. Lehet, erre majd csak akkor döbben rá, amikor a rosszul a tartószerkezet teherbíró képessége tovább csökken. — Megvalósítja ezt a vállalat? — kérdezem Vágréti Lászlótól. —■ A három huta tető- szerkezetének átépítésére vonatkozóan határozatot hoztam. A vállalat — ahogy tájékoztattak — ennek eleget tenne, szükség van azonban az Üvegipari Művek támogatására is. — Hogyan állapítható meg a romlás? — A tetőszerkezetek felülvizsgálata ebben a hónapban elkezdődik. Ha az előzőkhöz képest bárhol csökken a biztonság, a munkát felfüggesztem. * * * Ez érthetően szükséges. A dolgozók életét, testi épségét semmiképpen nem lehet veszélynek kitenni. Még akkor sem. ha egy-egy hutára vonatkozóan értékben naponta több mint egymillió forint a termeléskiesés. Pásztor Béla elvégzett munka után a gépet visszahozzák, hogy saját idejéből, nem a tsz pénzén, végre csinálja meg jól. Szabó Mihály szerelő úgy látja, ma még megoszlanak a vélemények: — A kényszer már nem a „főnök” parancsa. Egymás teljesítményétől, munkájától függünk, többletmunkáért többletjövedelmet remélünk. Szatmári László és Szász István szerint, ha minden úgy lesz, ahogy azt a szerződésben leírták, és nem laposodik el az egész, mint már annyi kezdeményezés, akkor a végén a tsz és a 15 szerelő is elégedett lesz. * * * Az MTA és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem vállalkozáskutató csoportja — természetesen — nemcsak az átalánydíjas elszámolásos rendszer kidolgozásában vett részt. Keresik annak lehetőségeit is többek között, hogy az eddig gazdaságtalanul működtetett termelési eszközöket üzemeltetésre vállalkozóknak adják ki. A folytatás azon múlik, mennyien értik meg az idők szavát... A tsz elnöke így fogalmaz: — Az a véleményem, hogy a gépet is az üzemeltesse, aki a legjobban ért hozzá, aki azzal a legnagyobb eredményre képes. Mindezt olyan vállalkozási formában, amelyben egészséges versenyszellem bontakozik ki. * * * Ez az utóbbi kérdés természetesen jóval túl mutat már mai teendőinken, s tartanak még a viták is a téma megközelítésében. Az j viszont mindenképp bizonyos, hogy a kisvállalkozások csupán kiegészítői a nagyüzemi termelésnek, csak segítik a jogos igények kielégítését. Alapvető feladataink és céljaink megvalósításában a mezőgazdaságban sem vehetik át a gazdálkodás e kiegészítő formái a nagyüzemtől a főszerepet. Ugyanakkor a mezőmegyeri termelőszövetkezet példája bizonyítja, hogy — miként a háztáji termelés — ez az új forma is lehetőségeket teremtett a termelés gazdaságosabbá tételére, a dolgozók személyes érdekeltségének fokozására. (A Magyar—Szovjet Barátság Tsz kezdeményezésével foglalkozik a tv is, ma esti. „A kisvállalkozások” című adásában.) Kepenyes János Békésen, a BÉKOT helyi telepén szinte kizárólag külföldi megrendelésre dolgoznak. A négy éve létrehozott üzemben jelenleg francia megrendelésre készülnek a csinos férfipólók Fotó: Veress Erzsi Békésszentandrási szőnyegek sikere Frankfurtban kelet-ázsiai országok terméSoron levő feladat: Három üveghuta tetőszerkezetének a cseréje Ö is baleseti járadékot
