Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JANUÁR 17., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 14. SZÄM Ünnepi egységgyülések országszerte Ünnepélyes egységgyűlé­seken köszön­tötték szomba­ton országszer­te azokat a munkásőr- zászlóaljakat, amelyeket a Magyar Nép- köztársaság El­nöki Tanácsa a munkásőr­ség megalakulásának 25. év­fordulója alkalmából Vörös Csillag Érdemrenddel tün­tetett ki. Ünnepséget tartot­tak Budapesten, Debrecen­ben, Dunaújvárosban, Szege­den, Kiskunhalason és Sal­gótarjánban. A fővárosban a Vili. ke­rületi, „Asztalos János” va­saszászlóalj kapta meg az Elnöki Tanács kitüntetését. Gál János, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára értékelte a zászlóalj előző évben végzett munkáját. Ezt követően Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a népi hatalom védelmében fegy­vert fogott munkásőrök itt. a VIII. kerületben is példát adtak a szocialista haza iránt érzett szeretetből és áldozat- készségből. Odaadással, sze­rényen és fegyelmezetten tették, amit meggyőződésük, a párt, a nép, a szocializmus ügye iránti elkötelezettségük diktált. Az Elnöki Tanács magas kitüntetését Németh Károly tűzte fel a csapatzászlóra. A debreceni Tóthfalussi Sándor városi munkásőregy- ség az Arany Bika Bartók- termében tartotta jubileumi egységgyűlését. Dr. Postás Sándornak, a városi pártbi­zottság első titkárának nyi­tószavai után Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. A nemzetközi helyzet ala­kulásáról is szólva, egyebek között kiemelte: népünk nagy figyelemmel és érdek­lődéssel követi a lengyelor­szági események alakulását. Népünk mindig nagyra ér­tékelte az évszázados ma­gyar—lengyel barátságot, és biztos abban, hogy a NATO- nak a hidegháborús időkre emlékeztető beavatkozási kí­sérletei kudarcra vannak ítélve — mondotta végeze­tül Övári Miklós, majd át- ' adta a magas kitüntetést. A dunaújvárosi Mező Ijn- re munkásör-zászlóalj a vas­mű kultúrtermében rendezte meg ünnepségét. Lengyel János, a zászlóalj parancs­noka tett jelentést, majd Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, ipari miniszter méltatta a testület helytállását. Beszédében — többek kö­zött — foglalkozott iparunk felszabadulás utáni fejlődé­sével, s ennek során ki­emelte azt a szerepet, ame­lyet a Duna Vasmű felépíté­se játszott ebben a folya­matban. A feladatok ma is rendkí­vüliek — hangsúlyozta ezt követően Méhes Lajos. — Az ipar szerepének, nép- gazdasági súlyának megfe­lelően a jövőben is nagy, sőt még nagyobb feladatok várnak az ipar dolgozóira. A Gera Sándor nevét vise­lő szegedi munkásőr-zászló- alj ünnepi gyűlését a váro­si sportcsarnokban tartották meg. A munkásőrök elmúlt 25 évben végzett munkáját Török József, az MSZMP szegedi bizottságának első titkára méltatta. Ezután Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára adta át a szegedi mun­kásőröknek a párt Központi Bizottságának „ üdvözletét, szólt a munkásőrség törté­nelmi szerepéről, belpoliti­kai feladatainkról, majd feltűzte a magas kitüntetést az egység zászlajára. Kiskunhalason a járási- városi Brinkus Lajos mun­kásőr-zászlóalj a Fémmun­kás Vállalat üzemcsarnoká­ban tartotta az ünnepélyes egységgyűlést. Szabó Miklós, a kiskunhalasi járási-városi pártbizottság első titkára emlékezett meg a testület életre hívásának körülmé­nyeiről, majd Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára adta át az érdemérmet. A Központi Bizottság tit­kára egyebek között hang­súlyozta: a Magyar Szocia­lista Munkáspárt politikája az eltelt két és fél évtized alatt jól vizsgázott az élet gyakorlati próbáján. Politi­kánk a dolgozó milliók ér­dekeit kifejező nyílt, őszin­te, marxista—leninista poli­tika. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára többek között szólt arról, is: az el­múlt 25 esztendőben elért eredményeinket az tette le­hetővé, hogy a hatalom meg­szilárdult, s ebben jelentős szerepe van a munkásőrség­nek is A testület alapvető politi­kai hivatása változatlan ma­radt: óvja, erősíti a nép ha­talmát, a Magyar Népköz- társaság más fegyveres erői­vel és testületéivel együtt biztos oltalmazója szocialis­ta vívmányainknak,­A salgótarjáni József At­tila Művelődési Központban megrendezett ünnepi egység­gyűlésen Szalai László, a városi pártbizottság első tit­kára szólt a zászlóalj tevé­kenységéről, majd Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott beszédet. Átadta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét a Kun Béla munkásőr-zászló- alj személyi állományának és vezetőinek. Beszéde végeztével a Poli­tikai Bizottság tagja a mun- kásőr-zászlóalj lobogójára feltűzte a Vörös Csillag Ér­demrendet. Békére nevelés — díjkiosztás Szombaton az Országos Bé­ketanács székházában díjki­osztó ünnepséggel zárult az a pályázat, amelyet a béké­re és a nemzetközi megér­tésre nevelés témakörében hirdettek meg; a nevelő munka módszereiről, eszkö­zeiről, a pedagógusok gya­korlati tapasztalatairól, ered­ményeiről kérve beszámoló­kat a résztvevőktől. A pá­lyázat tapasztalatait értékel­ve megállapították, hogy e kezdeményezés jól szolgálta a hasznos pedagógiai törek­vések elterjesztését. A pá­lyaművek is bizonyították, hogy hazánkban a békére nevelés szándéka áthatja a tantervek egészét, a minden­napos oktatómunka szerves részévé vált a szocialista ha- zafiság és az internaciona­lista elkötelezettség formálá­sa, az új társadalom érté­keinek képviseletére, védel­mére nevelés gyakorlata. A meghirdető intézmények képviselőiből alakult bíráló bizottság Dudás László és Répásiné László Erzsébet kazincbarcikai pedagógusok közös pályaművét, valamint Papp János debreceni kö­zépiskolai tanár munkáját .jutalmazta első díjjal. Két tanulmány kapott második, hat pedig harmadik díjat, s további két pályázót külön- jutalomban részesítettek. Az elismeréseket Kovács Béla, az Országos Béketanács fő­titkára adta át. A pályázatra érkezett gaz­dag nevelésmódszertani anyag hasznosítása érdekéd ben a tervek szerint a díj­nyertes műveket a pedagó­giai szakfolyóiratokban, il­letve az ifjúsági sajtó ha­sábjain közzéteszik majd. A tizenévesek és a társadalom Az általános iskolák felső osztályaiban, a középisko­lákban és a szakmunkásta­nuló intézetekben több mint másfél millió tizenéves fiú és lány készül a felnőtt életre. Különös, sajátos, érdekes a tizenévesek kamaszvilága. Fő jellemzője az átmeneti­ség, a nyugtalanság, vibráló feszültség. Testi, lelki élet­módbeli változásokról van szó, pontosabban azok egy­másba fonódó, gyakran ki­bogozhatatlan halmazaidról, és ez kisebb-nagyobb konf­liktusok, nemegyszer szo­morú. tragédiák hordozója. A testi változásokat kezdetben még a szülők sem észlelik. Egyszerre aztán rádöbben­nek, hogy gyermekük meg­nőtt, ifjúvá érett, titkolózni kezd, elmaradozik, sajátos problémákkal terheli a ha­lálra ijedt anyukát — pedig mindez csak a testi érettség jele. Furcsák és nemegyszer ri­asztóak a serdülőkort jellem­ző lelki problémák is. A ké­sőbbi jó tulajdonságok, po­zitív jellemvonások gyakran fonák módon jelentkeznek a tinédzsereknél. A leendő erős akarat, jellemszilárdság gyakran a makacs türelmet­lenség, követelőzés arcát öl­ti. A majdani egészséges kri­tikai érzék, ebben a korban a mindent lekicsinylő, min­dent rossznak tartó tagadás­ban is kifejeződhet. Ráadá­sul a tényleges jellemvoná­sok tizenéves korban amúgy is fokozott hevességgel üt­köznek ki. Csak nagy türe­lemmel, sok-sok megértéssel segíthetjük át gyermekein­ket ezen az időszakon. A tinédzserek érdeklődése mindenre kiterjed. Mindent tudni, tapasztalni akarnak. Érdeklődésük, szorgalmuk, türelmük, elképzeléseik, ide­áljaik is gyakran változnak. Mivel még kevés élettapasz­talattal rendelkeznek, köny- nyen befolyásolhatók. A nyu­gati propagandaszervek nem véletlenül fordítanak oly sok időt, energiát fiataljaink ideológiai, politikai „meg­dolgozására”. A nyugati életforma túlértékelése, ha­zai gondjaink felnagyítása, az ellenzékieskedés elhinté- se, a múlt és közelmúlt tör­ténelmének egyoldalú tála­lása, meghamisítása, a szaba­dosság, a mának élés dicsőí­tése — ilyen és ezekhez ha­sonló módszerekkel dolgoz­nak. Nem is hatástalanul. Márcsak ezért is fontos, hogy nyíltan és őszintén, egyenrangú partnerként fog­lalkozzunk serdülő gyerme­keinkkel. A tinédzser igény­li a párbeszédet, szeret vi­tatkozni, őszintén és jó szán­dékkal keresi a választ éle­te nagy kérdéseire. Azonnal észleli és jelzi, ha valahol megbillen a társadalmi egyensúly, és nekünk, fel­nőtteknek igenis komolyan kell venni e jelzéseket. A fiatalok és az idősebbek kö­zötti íratlan „társadalmi szerződés” aranylapja a köl­csönös bizalom. A fiatalok éppen mert bíznak a jövő­ben, vállalják a munkás­életre való felkészülés sok gondját, tehertételét. Fele­lősséget éreznek saját ma­guk és a haza jövője iránt. Csak hát tizenévesek még. Nem ismerik eléggé képessé­geiket, adottságaikat és az ország helyzetéből adódó reális lehetőségeket sem. Legtöbbjük természetesnek tartja, elvárja, hogy min­dent megkapjon, minden vá­gya teljesüljön, azt a pályát, életmódot válassza, amit az egyéni és társadalmi reali­tásoktól függetlenül magá­nak elképzel. Ismét csak a szülők, a felnőttek felelősségére kell utalni. A kényeztetés, a szü­lői nagyvonalúság épp olyan káros, mint a nemtörődöm­ség. A kamaszgyerek igény­li, éhezi a törődést, a szere- tetet, de a majomszeretet csak árt neki, meg kell hogy értse már tizenéves korban, hogy nem körülötte forog a világ, nem minden úgy tör­ténik, ahogy szeretné. A ko­rai pályaválasztás, a las­sanként már bölcsődés kor­ban elkezdődő „felvesznek— nem vesznek” stresszhatása éppen a kamasz gyerek ér­zékenységét irritálja legjob­ban. A szülői, tanári lelki­zés, a példabeszédek mit sem érnek, ha nem teremtjük meg a tanulás, az iskolai, a tanműhelyi munka tárgyi és alanyi feltételeit, ha nem gondoskodunk iskolarendsze­rünk folyamatos megújításá­ról, ha nevelési módszerein­ket nem alkalmazzuk az élet folyamatos változásaihoz. A tanulás mellett, a sza­bad idő értelmes eltöltésének kérdése az, amellyel a szü­lőnek, az iskolának, ifjúsági szervezetnek, kulturális és sportvezetésünknek szembe kell néznie. A ráolvasás, a jelszavak önmagukban itt sem segítenek. Annál in­kább a sokoldalú, érdekes, hasznos szórakoztató prog­ramok. Ezek keretében ala­kulhatnak ki a közös érdek­lődésen, érzelmeken alapuló úttörő, KISZ baráti közössé­gek. Sok-sok konkrét intéz­kedésre, folyamatos odafi­gyelésre van szükség. Példa- mutatás, következetesség, tü­relem és megértés — ezek a felnőttek és a tizenévesek közti bizalom kulcsszavai. Vasvári Ferenc nurusiauauyi magyar—Vietnam naratsag ben dolgozó karbantartók újítása nyomán valósult meg az a félautomata tésztanyújtó gép, amelyik 8 ember munkáját helyettesíti, és évente 2 millió forint megtakarítást jelent a közös gazdaságnak _ .. _ , . . . Foto: Szekeres András Hírszolgálati együttműködés Algériával Mohamed Merzoug, az Al­gériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság hírügynöksé­gének (APS) vezérigazgató­ja január 14. és 17. között Budapesten tárgyalásokat folytatott a Magyar Távirati Iroda vezetőivel a két hír- szolgálati intézmény közötti kapcsolatok megteremtéséről, a folyamatos hírcseréről, majd dr. Lakatos Ernővel, az MTI vezérigazgatójával együttműködési megállapo­dást írt alá. Az algériai vendéget fo­gadta Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes. Üzemi próbák a Budapest Sportcsarnokban Szombaton is folytatódtak a Budapest Sportcsarnok üzemi próbái, hogy a febru­ár 12-i megnyitón zökkenő- mentesen, az utólag felme­rülő apróbb hibákat is ki­küszöbölve fogadhassa az ország legnagyobb fedett épülete a közönséget. A generálkivitelező 31. sz. Állami Építőipari Válla­lat irányításával megköze­lítően négyszázan dolgoztak az épületen. Az irodahelyi­ségek tapétáinak pótlása, a burkolatok, lépcsőfokok, kor­látok hibáinak javítása mel­lett most végezték a fűtés automatizálását. Megközelí­tően 1500 hőérzékelő mű­ködik a különböző szinteken, amelyek a négy óriás gép­háznak jelzik, hol kell csök­kenteni. iletve növelni a hőmérsékletet. Javában tar­tanak a világítási próbák is — több ezer lámpát állí­tanak be sportáganként, más-más igény szerint. így például az ökölvívó-mérkő­zésekhez a ring fölé külön, nagy teljesítményű lámpa­rendszert eresztenek le a magasból, az asztalitenisz­nél pedig különösen ügyel­ni kell az összvilágítás ki­alakítására, nehogy a labda árnyékot vessen, s zavarja a látást. Hátra van még az akusztikai beszabályozás, s a tűzvédelmi berendezések próbája. Ez utóbbi külön rendszerként működik, a vészjelzők, oltókészülékek mellett a lépcsőházakban füstelszívók is működnek az esetleges balesetek megelő­zésére, a nagyobb biztonság érdekében. Több mint 40 érát dideregtek Újra fütenek Miskolcon Több mint 40 órás dider­gés után szombaton, a déli órákban helyreállt a távfű­tés Miskolc keleti városré­szében levő lakótelepek mintegy 8000 lakásában. Amint arról már korábban hírt adtunk, az észak-ma­gyarországi város fűtőmű­vében csütörtökön délután egy tolózár hibája miatt le­állt a távfűtés: ekkor kö­rülbelül tizenegyezer ott­hon, valamint számos óvo­da, iskola, bölcsőde és köz- intézmény maradt a szo­katlan, mínusz húsz fok kö­rüli hidegben folyamatos fű­tés nélkül. A fűtőüzemben észlelt hi­bát pénteken a reggeli órá­kig sikerült kijavítani, ek­kor újra indították a forró­víz-szolgáltatást, de nem sokkal később, a vezeték egy, a fűtőműtől távolabb eső szakaszán, a Nagyváthy utcában újabb hibát észlel­tek. A fűtőgerincvezetéknek ezt a részét, a 400 millimé­teres főnyomóvezetéknek egy körülbelül 4 méteres szakaszát este 11 óra körül cserélték ki. Ezt követően fogtak hozzá újra a keleti városrész fűtőrendszerének vízzel való feltöltéséhez, majd fokozatosan helyreállí­tották a hőszolgáltatást.

Next

/
Thumbnails
Contents