Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

1982. január 16., szombat 100 éves Pinocchio A fabábu diadalútja „Itt küldöm önnek ezt a kis csacskaságot" — írta Carlo Lorenzini, amikor egy évszázaddal ezelőtt, 1881- ben egy római gyermekúj- ság, a „Giornale per i Bam­bini" szerkesztőjének pos­tázta a rakoncátlan fabábú- ról szóló meséjét. E szerény kezdethez képest tavaly igen széles körű ünnepségekkel emlékeztek meg a közkedvelt mesehősről, jövőre pedig a Pinocchio-könyv kiadásának lesz centenáriuma. (Ekkor készültek az első illusztráci­ók is a fabábú történetéhez.) A mesehőshöz kapcsolódó ki­állítást 1982-ben Tokiótól és a párizsi Pompidou-kultúr- központtól az Egyesült Ál­lamokig jó néhány helyen bemutatják. A „kis csacskaság" — ame­lyet az akkor 54 éves olasz író a rossz nyelvek szerint csak azért írt, hogy a hono­ráriumból kifizethesse szo­rongató kártyaadósságait — azóta a gyermekirodalom ta­lán legismertebb alakjává vált. A számok legalábbis ezt bizonyítják: a Pinocchiót csak Olaszországban 256- szor, angol nyelven pedig 111-szer adták ki. Évtizedek óta működik egy Pinocchio- társaság is Collodiban, Lo­renzini szülőfalujában, amelynek nevét az író mű­vésznévként használta. A Collódi-alapítvány elnökének — talán kissé túlzó — büsz- kélkedése szerint a Pinocchio fordításainak számát (majd­nem kilencvenet) csak a Bibliáé múlja felül. Tény, hogy Pinocchio rög­tön megfogta a kis olvasó­kat. A mese közkedveltsége hamar megmutatkozott: ami­kor a szerző megunta a fa­bábu történetét, egyszerűen lezárta a cselekményt Pi­nocchio felakasztásával. A fiatal és felnőtt rajongók til­takozó leveleinek hatására azonban (akárcsak Conan Doyle szuperdetektívjét, Sherlock Holmest) kénytelen volt hősét — egy bájos tün­dér segítségével — „felélesz­teni", és az eredetileg 15 ré­szes mesesorozatot további 21 részben folytatni. Tegyük hozzá: jócskán megemelt ho­noráriumért, hiszen a kiadó­nak már nem lehetett kétsé­ge, hogy Rézorr mester, Dzse- pettó, Szóló Tücsök, a Tűz­nyelő mester, Róka, Kandúr és a többiek meséje bomba­üzlet. Mi magyarázza ezt a nem várt sikert? A szakértők, irodalmárok szerint elsősor­ban az, hogy Pinocchio nem a megszokott sablonos mese­hős, a „jó kisfiú", hanem el­lenkezőleg; valódi gyereket mintáz: önző, de nagylelkű, tele jó ötletekkel és hibák­kal, aki nem képes ellenáll­ni a kísértéseknek, és ját­szani, barátkozni is jobban szeret, mint iskolába járni. Az egész történetet meleg irónia hatja át, egyszerre szól fiatal lurkókhoz és meglett nagyapákhoz. A cselekmény bonyolítása, a befejezése (a bábu végül igazi kisfiúvá változik) a szülők, tanárok erkölcsi érzékét is kielégít­Az ismert, Walt Disncy-félc figura: a tiroli ruhás kisfiú Szóló Tücsök társaságában (Fotó — KS) W2S® &0Ű® A közkedvelt fabábu egyik olasz ábrázolása hette, és a gyerekek önálló­ságát, kalandvágyát is mél­tányolta. Érthető hát, hogy a Pi­nocchio más művészi ágakat is meghódított. Számtalan, egymástól gyökeresen eltérő stílusú illusztrátor jelenítet­te meg, több száz televíziós változata készült, és nyolc ízben vitték filmvászonra. Legismertebb — hazánkban is — Walt Disney 1940-ben készült rajzfilmje, bár a centenáriumi kiállítás több szervezője sajnálja ezt, mondván, hogy Disney dun- di, pirospozsgás, tiroli ruhás kisfiúja gyökeresen eltér az eredetileg megálmodott nyur­ga, gunyoros olasz figurától. Collodiban 1951 óta műkö­dik a Pinocchio-park (amo­lyan vidám park Pinocchio- szobrokkal, játékokkal, be­mutatókkal, bábszínházzal), amelyet évente több tízezei kíváncsi keres fel. Alapítója szerint ez a létesítmény ösz­tönözte az amerikai Disney­land létrehozását is. A vi­dám gyereklátogatók kis kártyákat kapnak, amely fel­jogosítja őket, hogy hetente egyszer füllentsenek és fel­írhassák a falra: „Le a ma­tekkal ” De hogy a százesz­tendős fabábu nem csupán az olvasóközönség kedvence, arra friss és szemléletes pél­da, hogy az olasz labdarúgó­szövetség Pinocchiót válasz­totta a spanyolországi fut- ball-világbajnokságra készü­lő csapata jelvényéül. Mad­ridban tehát majd kiderül’ mennyire segíti a vásott fa­bábu az azzúri csapatot, hogy ne falábúaknak, ha­nem „aranylábúaknak" bi­zonyulhassanak . . . Szegő Gábor Egészség - higiénia Egészségügyi generál Mit jelent az egészség- ügyi generál a mindennapi gyakorlatban? Azt, hogy na­gyon sok embernek akad olyan apró panasza, ami nem okoz munkaképtelensé­get, legfeljebb kellemetlen­ségeket, vagy ismétlődő, fáj­dalomnak alig nevezhető ér­zést, amit ki sem tud fejez­ni, csak azt mondja, hogy nem érzi jól magát. Ez a rossz közérzet rányomja bé­lyegét az egész életre. Ked­vetlen, zsörtölődő, kötözködő emberré válik. Ebbe az igen komoly panaszba persze sok minden belefér, úgy hogy érdemes felsorolni a legfon­tosabbakat. Még ma is elég gyakori az olyan javakorabeli em­ber. akinek életét elkeseríti a lágyéksérv, ez az igazán könnyen megoperálható rendellenesség, ami kizáró­dásával életveszedelmet is jelenthet, és amit gazdája csak azért nem operáltatott meg, mert nem ért rá, vagy f mert — mondjuk meg őszin­tén — fél a műtéttől. Télen biztosan akad rá ideje és a félelmét — higgyék el! — érdemes leküzdeni. Az sem ritka eset, hogy valaki állandó gyomorpana­szokkal kínlódik, mert az emésztőrendszer — a táp­lálkozás szerve — egyik leg­fontosabb tagja — az élet malma — a fogsora beteg. Ha valakinek fáj a foga, ha nem tud rágni: elgyengül, lesoványodik, mert vagy nem tud, vagy nem mer enni. A falusi mezőgazdasági mun­kás fogainak rendbe hozása is a téli generál egyik fel­adata. Sőt, még annak a tisztázása is. hogy valóban nincs-e ba j az emésztőcsator­nában? Ez a laboratóriumi kivizsgálás feladata. Vagy nézzük a nőket! Menstruációs zavarok. fo­lyás, elhanyagolt gátrepe­dés. Néha meddőség, mag- talanság. El kellene menni férjével együtt a meddőségi tanácsadóba vizsgálatra. Van rá idő? A munka dandárja alatt nehezen. Ezt megértjük. De a téli generál alatt kell, hogy legyen! Szemüveg kel­lene? Nem lát jól valakit?! Ne a szemüvegboltban ve­gyen szemüveget, mert hát­ha nem jól vásárol. Még fi­zetni is kell érte. Az SZTK- szakrendelésen megvizsgál­ják. és kedvezményes áron kap szemüveget. Sokáig sorolhatnám, de minek. Aki komolyan bele­gondol, az megérti, hogy nem érdemes szenvedni, nyűglődni ezekkel az apró kellemetlenségekkel. A téli egészségügyi generál alatt ideje is van, módja is van, miért ne gyógyuljon az em­ber. Dr. Buga László Tudomány - technika Gépesített jégvédelem Röviden Ipari robotok Több. mint tizenöt éve már, hogy a napi- és hetila­pok hasábjain időről időre olvashatunk a kezdetben ^ rendkívül egyszerű, tökélet­len. majd egyre sokoldalúb­bá váló robotemberekről. A fejlett ipari országokban a korszerű robotokat elsősor­ban olyan helyeken alkal­mazzák, ahol több ezerszer, vagy milliószor kell ugyan­azt a műveletsort milliméte­res pontossággal megismétel­ni: vagy ott. ahol a munka- körülmények károsak, ve­szélyesek az emberre (példá­ul festőműhelyek, hegesztő- üzemek, vegyi gyárak, stb.). Az NSZK-ban jelenleg mint­egy 600 ipari robot dolgozik. »iC Élesztő és árpa A sör erjesztéssel készül: árpamalátából, vízből, kom­lóból és élesztőből. Az óegyiptomiak még komló nélkül állították elő a „ha- ki"-t. Európában a csiszolt kőeszközök korában tanul­ták meg a sörkészítést. Pasteur a sörgyártás fo­lyamatait is tanulmányozta, s kutatásai nyomán a sör­élesztő a biokémikusok fontos laboratóriumi eszkö­zévé vált. Manapság fordít­va van, a sörgyárak fordul­nak a biológusokhoz és a növénytermesztőkhöz, hogy új árpafajták kikísérletezé­sével. a sörélesztővel kap­csolatos kutatási eredmé­nyek hasznosításával mind több és jobb sört készíthes­senek. A régi korok emberének tétlenül kellett tudomásul vennie a jeges árvizek pusz­títását, védekezni ugyanis nem tudott ellenük. Korunk néhány technikai vívmányá­val — jégtörő hajók, robba­nóanyagok használatával, re­pülőgépek, helikopterek igénybevételével — azonban már meg lehet akadályozni a folyók jégtakarójának kedve­zőtlen elhelyezkedését, ve­szélyes méretű feltorlódását. Jeges árvíz olyankor fenye­get, amikor a folyókon levo­nulni akaró ár az alsó sza­kaszokon álló jégmezőt talál. Az a veszélyes, ha az árhul­lám bontja meg a jeget, he­lyenként torlaszokat emel­vén. A jögtörő hajók terv­szerű, már a jégzajlások idő­szakában is végzett tevé­kenységével megelőzhetők a jeges árvizek, illetve jelentő­sen csökkenthető az általuk végzett pusztítás. A hazai jégtörőflotta hajói kétféle módon szállnak szem­be a folyók jegével: ráfutá­sos módszerrel vagy döngö­lőberendezés segítségével. A jégbe való beszorulás elke­rülésére ún. kanál formájú­ra megépített törzsű, ke­resztbordás, erős vas szer­kezetű hajó mozgási ener­giáját hasznosítva folyama­tosan halad előre mindaddig, amíg a vastagabb jégrétegek megállásra nem késztetik. Ekkor előre-hátra mozgás­sal, a jégmezőre való ráfu- tással, az ún. vasalással száll szembe a jéggel. E2ft a mód­szert legyező alakban alkal­mazva, folyamatosan növeli a szabad vízfelületet. A dön­gölőberendezést, ha van, kü­lön motor működteti a ha­jón. A bal oldalon elhelye­zett tengelyrendszer a hajó első és hátsó részén beépí­tett lendítőkereket, illetve a rászerelt hattonnás öntött­vas-tömböt görgős lánccal hajtja. A súlyok hatására a jégtörő orra és farrésze el­lipszispályán mozgó billegés­be kezd. Ezt hasznosítják a jég rombolásánál, s így a döngölőberendezéssel rendel­kező hajók 50 százalékkal jobb hatásfokkal dolgoznak, mint a ráfutásos módszerrel tevékenykedők. Képünkön: a dunai jégtö­rő flottához tartozó Jégtörő IX-et láthatjuk „rendcsiná­lás" közben a zajló folyón. asszonyoknak — lányoknak Sapka és mull, prémhorgolással Hozzávalók: 5—5 dkg fe­hér, türkizkék, középkék, szilvakék FIRENZE-fonal, 3,5-es horgolótű. Hurokhorgolás: a kezdő láncszemsor után, minden szemre, 1 egyráhajtásos pál­cát horgolunk, 1. sor: 1 fél­pálca az első szemre, a bal kezünk mutatóujjával, a fo­nalat 2 cm hosszan (hurok­hossz) magunk felé húzzuk, majd 1 rövidpálca az előző szem alapszemére. Végig a soron. 2. sor: az előző sor félpálcájára egy áthúzott rö­vidpálca, majd a soron kö­vetkező szemre ismét egy áthúzott rövidpálca. Végül a horgolótűn levő szálakat egybeöltjük. Szempróba: 20 szemelő sor = 10 cm. Sapka: fehér színű fonal­ból, a íejtetőrészen kezdjük. 4 láncszemet horgolunk, 1 kapcsolóöltés az első szem­re. 1. sor: 2 láncszemmel magásítunk, 11 egyráhajtá­sos pálca a kezdő gyűrűbe, végül kapcsolóöltés az első pálcára, 2. sor: 1. láncszem­mel magasítónk, majd az előző sor minden pálcájára 2 rövidpálcát horgolunk. A sor végén kapcsolóöltés a sor első szemére, 3. sor: az előző sor minden 3. szemé­re 2 rövidpálcát horgolunk (1 szemet szaporítunk), 4. sor: az előző sor minden 4. szemére 2 egyráhajtásos pál­cát horgolunk, 5. sor: az előző sor minden 5. szemére 2 rövidpálcát horgolunk, 6. sor: az előző sor minden 6. szemére 2 rövidpálcát hor­golunk, 7. sor: az előző sor minden 7. szemére 2 egyrá­hajtásos pálcát horgolunk, 8. sor: az előző sor minden 8. szemére 2 rövidpálcát horgolunk, 9. sor: szaporí­tás nélkül rövidpálcasort horgolunk, 10. sori az előző sor minden 9. szemére 2 egyráhajtásos pálcát horgo­lunk, 11. sor: az előző sor minden 5. szemére 2 rövid­pálcát horgolunk, 12. sor: az előző sor -minden 3. sze­mére 2 rövidpálcát horgo­lunk (113 szem). 13. sortól türkiz: hurokhorgolással dolgozunk. 19.—21. sor: kö­zépkék, majd a 22. sortól szilvakék fonallal dolgozunk. A 17., 18., 19. sor: egyráhaj­tásos pálcasorokkal készült. A sapka teljes magassága 26 sor, majd próba után, a fejbőség szerinti, 1 sűrű rö- vidpálcasorral befejezzük a sapka szélrészét. Muff: a munkát szilvakék színű fonalból 44 láncszem­re kezdjük, hurokhorgolás­sal, ide-oda haladó sorokkal dolgozunk. 6 sor szilvakék, 6 sor középkék, 6 sor tür­kizkék, 6 sor fehér után, a színeket, sorokat visszafelé számolva, elkészítjük a munkadarab hátoldalát, majd a kezdősort a befejező- sorral, szemenként, kapcso­ló öltéssorral összehorgol­juk. Zsinór: színenként, 1-1 szálat összefogunk, és vas­tag 8-as horgolótűvel 114 láncszemet horgolunk. A végződéseket a muffon át­húzzuk és összedolgozzuk. P. V.

Next

/
Thumbnails
Contents