Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 2. szám
1982. január 4., hétfő r n kedv kevés az utazáshoz Eladjuk a délibábot Bár hazánk külgazdasági egyensúlyát nem a turizmus hivatott helyrebillenteni; idegenforgalmunk szerepét senki nem vitatja. Ennek igazolására segítségül hívhatjuk a statisztikát is — hazánkba tavaly 15 millió külföldi turista étkezett, és 4,7 millió magyar állampolgár utazott külföldre —, de ^gnnél meggyőzőbb módszer az önvizsgálat. Ugyan ki tervezne szívesen minden évben legalább egy utazást? Ma nem külföldre, hát a Balatonra, vagy a hegyekbe, netán épp a szomszéd faluba, ahol van valami látnivaló. Családi költségvetésünkben legalább évente egyszer nagyobb kiadást jelent a nyaralás. Lengyel Mártonnal, az Országos Idegenforgalmi Tanács helyettes vezetőjével, az év utolsó napjaiban erről beszélgettünk. — Számos ország — némi túlzással — a turistákból él. Hazánk gazdasági életében milyen szerepet tölt be az idegenforgalom? — Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, amit kevesen tudnak. (Mert azzal mindenki tisztában van, hogy Magyarország nem az idegenforgalmából él.) Azt, hogy idegenforgalmi bevételeinkből teremtjük meg azt a devizaalapot, amelyből magyar turisták kiutazását finanszírozzák. Magyarország tartósan aktív idegenforgalmat bonyolít le minden „viszonylatban”, s ez az aktívum hozzájárul a fizetési mérleg javításához. Persze nem kell azt hinni, hogy ez a tétel meghatározó az állami költségvetésben, mint ahogy döntő például a fejlett turizmussal rendelkező Ausztriában, vagy Olaszországban. De nálunk sem elhanyagolható; összes exportunk értékének négy százalékát teszi ki az idegenforgalomból származó bevétel. Az idegenforgalmi „export” különleges értékét az adja, hogy — ellentétben a többi devizát termelő ágazattal —, a turizmus egyébként eladhatatlan szolgáltatásokat értékesít: úgy mint napfényt, Balatont, sőt, tovatűnő délibábot is. — A külföldről hazánkba látogató turista tehát — szigorúan gazdasági értelemben — üzleti partner. (Mint ahogy külföldön mi is azok vagyunk az illető ország idegenforgalmában.) De itthon is utazunk: nyaralunk, kirándulunk, víkendezünk, s mert forinttal fizetünk, jelentőségünk más megítélés alá esik. Mi a véleménye a belföldi turizmusról? — Illusztráljuk a lakosság utazási kedvét néhány adattal. 1980-ban a lakosság 26 milliárd forintot költött a turizmusra (ezen belül 4,6 mil- liárdot külföldi utazásokra). Ez az összeg a fogyasztási alap 5—6 százalékának fele! meg. Statisztikai átlagot számítva, egy magyar állampolgár tavaly 17 napot szánt turizmusra szabad idejéből. Ez persze nem túl sok, ha figyelembe vesszük, hogy a szabadnapok száma évi 105 nap, de nem is kevés, ha belelapozunk a legfrisebb szociológiái felmérésbe, amely szerint a szabad idő felhasználásában még mindig utcahosszal vezet a keresetkiegészítő tevékenység. Az emberek házat építenek, a háztájiban dolgoznak, másodállást vállalnak szabad idejükben, általában hajtják magukat egész évben. De évente legalább egyszer nyaralni men-, nek! S ez nagy esemény. Olyan, amelyre fél évig készülődnek, hogy aztán még hónapokig erről beszéljenek. Ennek a két-három hetes nyaralásnak meghatározoó szerepe van az emberek körzetében, ezért nyugszik óriási felelősség a turizmussal profi-módra foglalkozó szervezetek vállán. — Az idén általános lesz az ötnapos munkahét. Ezzel az évi 105 helyett 131 napot tölthetünk kedvünk szerint. Mit mutatnak az idegenforgalmi előrejelzések? — önmagában az ötnapos munkahét nem jelenti azt, hogy az emberek többet utaznak, többet költenek turizmusra, hiszen jelenlegi terveink szerint a személyes jövedelmek, a családok ösz- szességéf tekintve, nem növekednek. Mi mindenesetre felkészülünk arra, hogy az idegenforgalom — s ezen belül a belföldi turizmus —, megélénkül. Részint azért, mert a küföldi utazásokat is megkönnyítették, részint, mert a több szabad idő az emberek életmódjában strukturális változásokat okoz. Ehhez társul még néhány tényező: enyhülnek a lakásgondok; erősen csökken a gépkocsik iránti kereslet; kevesebb hétvégi házat építenek — mind azt segítik elő, hogy az emberek életében fontosabb legyen az utazás. — Mindez elég indok arra, hogy az idegenforgalom felkészüljön a turisták fogadására. Ismerve a hazai állapotokat: több szálláshelyre, vendéglátó- egységre, több színvonalas programra lenne szükség ahhoz, hogy a külföldi turista többet költsön, mi magyarok pedig nagyobb kedvet kapjunk az utazáshoz. Mit tehet ennek előmozdítása érdekében az Országos Idegenforgalmi Tanács, illetve az idegenforgalmi szakma? — Kezdjük azzal, hogy mit nem tehet. Nem építhetünk szállodákat (a szállodaipar három legnagyobb vállalata 10 évre lekötötte fejlesztési alapját); nincs pénzünk nagyobb, a turizmus fejlesztését szolgáló beruházásokra. De nem is erre van most szükség, hanem arra, hogy a magánkezdeményezéseket támogassuk, hogy kihasználjuk a szervezésben rejlő lehetőségeket, s mindennek érdekében a helyi szervekkel együttműködjünk. — Ez így általában a gazdasági élet minden területére érvényes. Mit jelent ez az idegen- forgalomban? — Számos előjel arra mutat, hogy például a nagyvárosok környékén a _ hétvégi egy-két napos utazások, az egynapos kirándulások száma megnő. Erre a helyi tanácsoknak, idegenforgalmi hivataloknak fel kell készülniük. Meg kell szervezniük a kirándulóhelyekre a buszjáratot (hétvégén a munkásszállító buszok kihasználatlanok!), büfét kell felállítaniuk (több engedélyt kell kiadni!), gondoskodni kell a hulladékgyűjtésről, WC felállításáról, és így tovább. S ahol kollégium van, ott nyáron ki kell adni a szobákat a turistáknak; a sportpályákat, az uszodákat, a művelődési házakat — amelyekben a nemzeti vagyon jelentős része fekszik — meg kell nyitni a turisták előtt is, sokféle programot kell szervezni számukra. És a szervezésben még számos egyéb lehetőség rejlik. Ezek kihasználásához kíván az Országos Idegenforgalmi Tanács is segítséget nyújtani azzal, hogy koordinálja az együttműködő szervek munkáját, segíti, a turistákat a tájékoztatásban. Kmety Attila Az agrárszakemberek továbbképzésére 1982-ben is lehetőséget biztosít a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A felügyelete alá tartozó egyetemi, főiskolai karok és főiskolák a tavaszi félévben üzemmérnöki képzést szerveznek. A Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi mezőgazdasági főiskolai kara gyepgazdálkodási és halgazdasági szakon, a mezőtúri mezőgazdasági gépészeti kara állattenyésztési gépüzemelési szakon szervez oktatást. A Budapesti Kertészeti Egyetem kecskeméti kertészeti főiskolai kara dísznövény- és parkfenntartás, Tanács autósoknak A kockázatos, indokolatlan előzés a közlekedésben télen különösen, de más időszakokban is, az egyik legveszélyesebb manőver — állapítja meg az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács. Nem véletlen, hogy ezt a magatartást sokszor vizsgálják a közlekedési kutatók. A vezető magatartását két tényező határozza meg alapvetően: az egyik a minél biztonságosabb, á másik a minél gyorsabb célhoz jutás. Ehhez társul sokakban egy harmadik tényező is, mégpedig a szabad haladásra való törekvés. Ennek lehetőségét elsősorban a külső forgalmi viszonyok befolyásolják, ám lényeges szeBékéscsabai szobrok Garányi József: Harmónia Fotó: Váradi Zoltán Gazdag vadászzsákmány Kötegyánban Fotó: Béla Ottó fl Volán 8. sz. Vállalat és az ötnapos munkahét Az ötnapos munkahétre való áttérés jelentős változást hoz a lakosság munkarendjébe, szokásaiba és közlekedésébe. A Volán 8. sz. Vállalat ennek megfelelően készül az átállással kapcsolatos közlekedési gondok megoldására, elsősorban a lakosság, az utazóközönség és a vállalatok igényének kielégítésére. Hogy hogyan, arról tájékoztatott dr. Horváth Ferenc, a vállalat kereskedelmi és forgalmi igazgatóhelyettese. — Saját dolgozóinknak is jobb körülményeket szeretnénk biztosítani, hiszen január elsejével mi is áttértünk az ötnapos munkahétre. Az ezt szolgáló előkészítő megbeszéléseken egyeztettük a beérkezett igényeket a mi lehetőségeinkkel. zöldséghajtató és gombatenyésztési szakon szervezi meg a továbbképzést. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola élelmiszeripari munka- és üzemszervező szakon, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola pedig energiagazdálkodási szakon nyújt lehetőséget a továbbtanulásra. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari üzemmérnökök kiegészítő képzését szervezi meg a mérnöki oklevél megszerzéséhez. A jelentkezési kérelmeket az oktatási intézményekhez 1982. január 15-ig kell beküldeni. repet játszik benne a vezető személyisége is. A szabad haladás biztosítására ugyanis kétféle megoldás kínálkozik. Az egyik vezető leszakad az előtte haladótól, s így teremti meg magának az előzés lehetőségét, a másik típus viszont csak gyakori elözgetéssel tudja ezt elképzelni, megvalósítani. A gyakran előzgetők személyiségét vizsgálva kimutatható, hogy alkalmazkodási problémáik vannak az életben, erős bennük nemcsak az aktivitás, hanem a kockázat- vállalási készség is, magatartásukat legtöbbször indulatok vezérlik. A felzárkózók személyiségében viszont depresszióra való hajlamot, szorongást, túlzott alárendelődést mutattak ki a vizsgálatok Érdekességként megemlítem, hogy a szeghalmi és a mezőkovácsházi járásban alig kellett valamit változtatni a menetrenden, mert az már korábban is igazodott az ott dolgozó vállalatokhoz. Így volt ez az orosházi járásban és Orosházán, ahol az első negyedévtől folyamatosan 28 járatunk menetrendjét igazítottuk az érdekelt vállalatok munkarendjéhez. A gyulai járásban vállalatunk a szerződéses járatok menetrendjét alakította a húskombinát igényeihez. Valamivel nagyobb feladatot jelent Békéscsaba város közlekedésének átszervezése. Egyeztető tárgyalásokat folytattunk a város legnagyobb 30 üzemével, a városi tanács műszaki osztályának közreműködésével és koordinálásával. Ennek eredményeként elmondhatom, hogy nem lesz különösebb gond a város közlekedésében. Továbbra is fenntartjuk a periódikusságot néhány helyi járatnál. Elsősorban a reggeli munkakezdés és a délutáni munkabefejezés időpontjához igazodunk azokkal a járatokkal, amelyek a konzervgyár, a forgácsoló, a MEZŐGÉP, a vegyi nagykereskedelmi vállalat, illetve az egészségügyi gyermekintézmény munkarendjéhez igazodnak. így a 8/V, a 14-es, a 13-as, illetve 11-es járatok menetrendje változik január 3-tól. Alapvető gondunk továbbra is, hogy az egész napi utasforgalom nagy része a reggeli és a délutáni csúcsidőkre szűkül le. Néhány számot említek ezzel kapcsolatban. Békéscsabán naponta 75—80 ezer utast szállítunk. Reggel 5 és 7 óra között 21 ezer ember Utazik, reggel 7 és 8 óra között 12 ezer utas szeretne eljutni munkahelyére. Ebből is látszik, milyen fontos lenne a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése. Már utolsó szakaszánál tart a májusban életbe lépő új menetrend előkészítése. Számítunk arra, hogy a lakosság szokásai megváltoznak a vásárlásokkal, az utazásokkal és a szabad idő eltöltésével kapcsolatban. Ehhez kapcsolódva fontos feladatunknak tekintjük a közleTársadalombiztosítás a dolgozó családtagoknak A termelőszövetkezetekben sorra kötik azokat a munkaszerződéseket. amelyek alapján — a Minisztertanács rendelete szerint — 1982. január 1-től társadalombiztosításban részesülnek a mezőgazdasági szövetkezeti tagok közös munkában részt vevő családtagjai is. Amint arról a TOT-ban tájékoztatást adtak, a munkamegállapodást kötött családtagok biztosítása a munkamegállapodás megkötésétől, de legkorábban a munka megkezdésének napjától kezdődik és a munkamegállapodásban meghatározott időtartam utolsó napjáig áll fenn. A munkamegállapodás nélkül foglalkoztatott családtagok biztosítása viszont csak azokra a napokra vonatkozik, amelyeken a szövetkezetekben munkát végeznek. A munkamegállapodást kötött családtagok biztosítósa tehát a munka megkezdésétől, legkorábban január 1-től a munkamegállapodásban előírt naptári időtartam lejártáig folyamatosan érvényes azokon a napokon is, amelyeken munkát nem végeznek. A munkamegállapodást kötött családtagok tehát a társadalombiztosítási jogosultsághoz (nyugdíj, családi pótlék stb.) szükséges biztosítási idő megszerzése szempontjából lényegesen előnyösebb helyzetben vannak, mint azok, akik munkamegállapodást nem kötöttek. kedési lehetőségek bővítését. Ezért a hétvégeken különjáratokat szervezünk, igyekszünk kedvező útvonalakat keresni érdekesebb helyekre, esetleg szakmai programokkal összekapcsolva. Ezek kialakításánál figyelembe vesszük az iskolák és a vállalatok érdeklődési területét. Több gonddal számolunk az árufuvarozás lebonyolításánál. A korábbi évi 6 millió tonna árunál a 'jövőben egymillió tonnával szeretnénk többet szállítani. A la- . kosság szállítási igényeit a hét minden napján ki tudjuk majd elégíteni; nagyobb gépjárműszerelvényekkel, vagy a megyébe települt képviseleti és darabárus hálózatokon keresztül. A nyári és az őszi mezőgazdasági csúcsszezonban ötnapos munkahetet nem tarthatunk. Ezzel a mezőgazdaság szakemberei is egyetértenek. Augusztustól decemberig, a . hét minden napján, sőt, jelentős nagyságrendben éjszaka is szállítani fogjuk a mezőgazdasági termékeket. A közgazdasági szabályzók arra szorítanak, hogy eszközeinket jobban kihasználjuk. Szervezéssel és kedvezmények biztosításával ösztönözzük fuvaroztatóinkat a hétvégi kieső szállítások pótlására, és a korszerű fuvarozási módok, technológiák bevezetésével. Növelni akarjuk a kétirányú és a pótkocsis fuvarozások részarányát. Nem mondunk le az éjszakai fuvarozások számának emeléséről sem. Nemcsak az áruszállításban, hanem a személyszállításban is szeretnénk előrelépni. Közel négymillió utassal többet terveztünk az idén, mint 1981-ben. Csak érdekességképpen: ezzel a négymillió többletutassal 1982-ben elérjük az 51 milliós utasforgalmat. —Munkánk jobb megszervezésével javítjuk dolgozóink munkakörülményeit, és megfelelő szinten tartjuk szállító járműveinket. Ehhez az 1981. évinél szervezettebben, jobban kell dolgoznunk. Azt kérjük a fuvaroztató partnereinktől, hogy közös gondnak tekintsék az ötnapos munkahétre való átállást, ezek megoldásában mi megfelelő partnerek leszünk. Utazóközönségünktől pedig türelmet kérünk, ha kezdetben kisebb zökkenőkkel találkoznak utazásuk során — fejezte be tájékoztatóját dr. Horváth Ferenc. Bikfalvi Ferenc Agrárszakemberek továbbképzése