Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TÜNflCS LAPJA 1981. DECEMBER 12., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa Losonczi Pál felszólalása Tegnap az Építők Rózsa Ferenc Székhazában megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa, amelyen 930 ezer szövetkezeti tag és 110 ezer alkalmazott képviseletében 500 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői. A kongresszust Berta Jenő, a TOT alelnöke nyitotta meg, majd a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Szabó István beszéde Rekordtermést arattak megyénk rizstermesztői. A dévaványai rizshántoló a tavalyi 12 ezer tonnával szemben az idén több mint 14 és fél ezer tonna rizst vehetett át feldolgozásra. Az ágazatról és a rizshántoló munkájáról szól elemző írásunk az 5. oldalon. Képünkön Dóra Istvánné a csomagolóautomata munkáját ellenőrzi Fotó: Kőváry E. Péter Ma: ingyenes falinaptár-melléklet Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Szabó István bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazda- sági szövetkezetek gazdálkodására ható külső tényezők összességében ugyan kedvezőtlenek voltak, mégis egész sor kedvező folyamat bontakozott ki a termelőszövetkezeti mozgalomban. A közös gazdaságok egyre inkább a bizalom, a megértés és a segítőkészség légkörében dolgoznak, munkájukat a társadalom fokozódó megbecsülése és rokonszenve övezi. Ezután így folytatta: — Az 1968. márciusi párthatározat, a XII. kongresszus állásfoglalásai és a kormány több intézkedése egyértelműen segítette az agrárpolitika céljainak megvalósítását. Tovább fejlődött és méginkább megszilárdult a Szövetségi politika, a népi- nemzeti egység. Tisztázódtak a szövetkezeti tulajdon- forma megítélése körüli korábbi félreértések. A párt fellépett és kitartott a szövetkezeti tulajdon egyenrangú szocialista jellegének, tartós és akár növekvő szerepének elismerése, továbbá sajátos vonásainak megtartása mellett. És ez korántsem elméleti jellegű kérdés. Nagyon fontos ez, mert megnyugtató elvi alapot teremt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenrangú partneri kapcsolatok szervezéséhez, a termelőszövetkezeti tagként, illetve munkaviszonyban végzett munka azonos megítéléséhez, és még sok egyéb lényegbevágó gyakorlati mezőgazdasági szövetkezeti probléma rendezéséhez. — Egyértelmű támogatást és elismerést kapott, hogy hasznos, ha a mezőgazdasági szövetkezetek vertikálisan kiterjesztik és kiegészítik tevékenységi körüket, s a termelőerők kihasználásával és átcsoportosításával reális igények kielégítésére — saját kockázatukra — ipari, élelmiszeripari, építőipari, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozásokba kezdenek. Más kérdés, hogy ennek kibontakoztatását még fékezi egy sor anyagi, pénzügyi és szervezeti tényező — különösen a termékfeldolgozásét — és a meglevő vállalkozások fegyelmét és hatékonyságát is tovább kell javítani. Utalt arra: a TOT nagy jelentőségűnek tartja, hogy 1980 óta a szabályozórendszer valamennyi mezőgazda- sági nagyüzemi forma — az állami gazdaságok, a kombinátok, a termelőszövetkezetek és az agráripari egyesülések stb. — gazdálkodási feltételeit egységesítette. így a különböző alakzatok versenyének a gazdasági szabályozás oldaláról most már egyenlőek a feltételei. Az egységes szabályozórendszer a vállalatok közötti együttműködést, az érdekek ösz- szekapcsolását, a közös kockázatvállalást is megkönnyíti, csak még jobban kell élni a lehetőséggel. A TOT elnöke ezután az élelmiszer-termelés stabilitásának jelentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak a közös gazdaságok érdeme, hanem olyan társadalmi teljesítmény, amelyben fontos tényező a munkásosztály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkája. A mezőgazdasági szövetkezeti tagság nagyra értékeli és megbecsüli a társadalmi helyzetében bekövetkezett több tekintetben történelmi jelentőségű változásokat, amelyek a szövetkezeti mozgalom számára is kedvező viszonyokat teremtettek. A TOT elnöke ezután a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményeit elemezte, öt év alatt 16 százalékkal növelték teljesítményüket a gazdaságok. Az állati termékek előállítását valamivel nagyobb arányban, mint a növénytermesztését. A tsz-ek a szigorúbb gazdasági környezetben is képesek voltak termelésük számottevő bővítésére. Az adatok azonban azt is bizonyítják, hogy a nettó termelésben, valamint a minőség és a gazdaságosság területén az előrelépés csak szerény mértékű volt, és a nyereség növekedésének üteme is elmaradt a termelésétől. Az egyA Csepeli Munkásotthonban tegnap megkezdődött a művezetők kétnapos országos tapasztalatcseréje. Tóth János, a MTESZ főtitkára megnyitó beszédében rámutatott, hogy a mai gazdasági helyzetben, amikor a korszerű, gazdaságos termelést a munka hatékonyságának növelésével, a tudományos kutatások eredményeinek gyors és rugalmas alkalmazásával kell elérni, kulcsfontosságú szerep jut a művezetőknek. Mégsem egyértelműen tisztázott az irányításban betöltött helyük, szerepük, sem eredményeik, sem nehézségeik nem kellően ismertek, s munkájuk elismerése sem tekinthető kielégíthetőnek. Részben emiatt a vállalatok nagy részénél gondot jelent a művezetők utánpótlása. A MTESZ a művezetők intézményes képzését és továbbképzését tervezi, ezzel is segítve az utánpótlást. A művezetőknek á vállalati vezetés rendszerében betöltött helyéről tartott előadást Trethon Ferenc, a MTEISZ társelnöke. Rámutatott: megalapozatlan az a felfogás, amely szerint a vezetési láncban felfelé haladva, egyre nő a felelősség, lefelé pedig csökken. A helyes gyakorlat az, ha minden döntést ott hoznak, ahol az ehhez szükséges információk rendelkezésre állnak, ahol a döntés következményeit a legközvetlenebbül érzékelik, ségnyi munkadíjra jutó termelés és a nyereség alig-alig változott, csakúgy, mint 'ahogy a fajlagos anyag- és eszközfelhasználás is csak kismértékben javult. Ez — a mezőgazdaság előtt álló új típusú követelményekhez képest — kevés. Nem vigasztalódhatnak a gazdaságok azzal a kétségtelen ténnyel sem, hogy amíg a termelésben felhasznált eszközök és anyagok ára 46, a mezőgazdasági termékeké csak 26 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben. A világpiaci értékítélet ugyanis még ennél is szigorúbb, és.a magyar mezőgazdaság most már valójában ennek a „bírónak” az illetékessége alá tartozik, és ehhez kénytelen igazítani a mércét. Az egyik legsikeresebb ágazat a gabona- és ipari- növény-termesztés, ezzel szemben például a szőlő-, a zöldség- és a gyümölcstermelésben gondok mutatkoztak, egyebek között az esetenként jelentkező terméstöbbletek teljes értékű hasznosításánál. Ezekben az ágazatokban az infrastruktúra hiányosságai is érződnek. A nemzetközi viszonylatban is figyelmet keltő állatitermék- termelés szakmai színvonala sem egységes, mert például a lehetőségeknél alacsonyabb színvonalú a tenyésztési, a tartási, a takarmányozási és az állategészségügyi kultúra. A mezőgazdaság gyenge láncszeme a megtermelt értékek megóvása, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés határterületein jelentkező feladatok ellátása. Kívánnivalók vannak a termékpályák megszervezésénél, emiatt különösen sok a veszteség. és az ezzel kapcsolatos felelősség egyértelműen meghatározható. Ahhoz, hogy a művezetői döntések megala* pozottak legyenek, arra van szükség, hogy a jelenleginél bővebb hatáskörrel részt kapjanak a vállalati tervezésben, a felsőbb szintű ve- zetői döntések előkészítésében is. Búza Márton, a SZOT Elméleti Kutató Intézet igazgatója előadásában kiemelte, hogy a művezetőnek kulcsszerepe van az üzemi demokrácia érvényre juttatásában. Éppen ezért kiterjesztik a gazdasági vezetők szakszervezeti véleményezését a közép- és alsó szintű vezetőkre, így a művezetőkre is. A plenáris ülést Juhász Ádám ipari államtitkár zárta — hangsúlyozva, hogy az Ipari Minisztérium számít a művezetők aktív részvételére a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásában. A plenáris ülést követően a tanácskozáson részt vevő csaknem 500 művezető három szekcióban vitatta meg — elméleti és módszertani szakemberekkel együtt — a konkrét tennivalókat. A legtöbben azon a szekcióülésen vettek részt, amely a művezetők termelési, szervezési, irányítási és gazdálkodási feladataival foglalkozott. Ma folytatják a tanácskozást. December 11-én, tegnap ülést tartott a megyei képviselőcsoport. A tanácskozást Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg, majd Varga Zsig- mond, a megyei képviselő- csoport vezetője beszámolt a parlamenti csoportvezetői értekezletről. Ezt követően a mostani ülésszak napirendjére kerülő, 1982. évi állami költségvetés tervezetét vitatták meg a képviselők. A vitaindítót élénk eszmecsere követte, melynek során többen mondták el véleményüket és észrevételüket. Bóka Mihályné a tanácsi költség- vetésről, Mészáros István a szabályzók idejében történő ismertetéséről, Németh Ferenc az ipari és mezőgazda- sági termelés növelésének feltételeiről, Sebesi Lászlóné életszínvonal-politikánkról, dr. Szentkereszty Tamás a beruházási és felújítási pénzeszközök felhasználásáról, Skaliczky Károlyné a közvetlen termelésirányítók szerepéről, Szikszai Ferenc népfronttitkár pedig az idei feladatok teljesítéséről szólt. A továbbiakban az MSZMP Politikai Bizottságának az országgyűlés és bizottságai, valamint az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottságának a képviselőcsoport és a képviselők területi munkájáról szóló határozatai végrehajtásának tapasztaA Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat alapszabálya értelmében 1982-ben ösz- sze kell hívni a helyi szervezetek, csoportok, a járásivárosi szervezetek küldött- és közgyűlését, a megyei küldöttgyűlést és a VIII. országos küldöttgyűlést. A megyei köz- és küldött- gyűlések lebonyolítási tervéről, valamint az 1982. évi tervről tárgyalt tegnap, pénteken délelőtt a TIT Békés megyei Elnöksége Békéscsabán, az értelmiségi klubban. Dr. Kertész Márton megyei elnök megnyitó szavai után az elnökség tagjai megvitatták az előzetesen írásba foglalt terveket. A megyei gyűlésekre — amelyek sorrendjét, lebonyolítási módját pontosan rögzítették — beszámolók készülnek majd. Ezek -tartalmazzák a VII. küldött- gyűlés óta végzett munkát, a szervezet fő feladatait a következő öt évben. A küldött- és közgyűléseken tisztújítás is lesz. A helyi, majd latait vitatták meg. Az 1978. januártól eltelt időszakban az országgyűlés 14 alkalommal ülésezett, amelyen 11 Békés megyei képviselő szólalt fel, és egy ízben interpellált. A korábbinál kedvezőbb az országgyűlés különböző bizottságaiban való részvétel, a 11 bizottság közül 8-ban van megyei képviselő. A megyei képviselő- csoport, amely éves munkaterv szerint dolgozik, több alkalommal tartott kihelyezett ülést, ahol módja volt közvetlenül megismerkedni egy-egy választókerülettel, s így reálisabban tudta rangsorolni a feladatokat, ösz- szességében — ahogyan ezt dr. Szigeti Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője felszólalásában megállapította — javult a képviselői munka színvonala, fokozódott az aktivitás, és jól egyeztették az országos, a megyei, valamint a helyi érdekeket. A továbbiakban is cél a választók és választottak kapcsolatának javítása, a hármas funkció megvalósítása, nevezetesen, hogy a képviselő tájékoztassa választóit, tájékozódjon körükből, és beszámoljon nekik működéséről. A megyei képviselőcsoport végül megvitatta és elfogadta az 1982. évi munkatervét. S. F. a járási-városi gyűlések után 1982. április 17-én tartják a megyei küldöttgyűlést, ahol megyei elnökséget, ellenőrző bizottságot, országos küldötteket és választmányi tagokat választanak majd. Az ülés következő napirendjeként a tagok a TIT megyei, elnökségének 1982. évi munkatervét vitatták meg. A munkaterv csak irányelveket ad, hiszen ezeket a célkitűzéseket a VIII. küldöttgyűlés határozatai szerint kell majd alkalmazni. Az ismeretterjesztés középpontjában — az MSZMP XII. kongresszusának szellemében — továbbra is a világnézeti-politikai nevelés, valamint a gazdaságpolitikai ismeretek terjesztése áll — hangsúlyozza a terv. A tervet — amely sokoldalú, részletes útmutatást ad a további munkához — az elnökség tagjai jónak értékelték, s hasznos javaslatokkal egészítették ki. G. K. (Folytatás a 3. oldalon) Művezetők országos tapasztalatcseréje TIT-küldöttgyűlések előtt
