Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. DECEMBER 2., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Az érdemi tárgyalások kezdete Géniben Tanácskozás a magyar—szovjet barátság fejlesztéséről Dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára tartja élménybeszámolóját az MSZBT VII. országos értekezletéről Fotó: Latorcai János Békéscsabán több évtize­des múltra tekint vissza a magyar—szovjet barátság. Ennek ápolásában nélkülöz­hetetlen szervezeti keretet adnak az MSZBT-tagcso- portok, amelyeknek száma immár 16-ra gyarapodott. A közelmúltban ugyanis há­rom helyütt, a Lenin Tsz- ben, a TÜSZSZI-nél, vala­mint a Sebes György Köz- gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában ala­kult meg a tagcsoport. A városi pártbizottság kezdeményezésére hétfőn a délutáni órákban a Vasutas Művelődés Házban rendezték meg a tagcsoportok ügyve­zető elnökeinek és az adott gazdaság, üzem, intézmény, illetve hivatal párttitkárai­nak találkozóját. Dr. Szemenyei Sándor, a városi pártbizottság osztály- vezetője üdvözölte a megje­lenteket, majd Betkó Kata­lin, a TÜSZSZI vezetője mu­tatta be az intézmény közel­múltban alakított MSZBT- tagcsoportját. Ezután Nagy­idat István, a Jókai Színház művésze és ifi. Filadelfi Mi­hály, a mezőmegyeri Arany János Művelődési Otthon ve­zetője adott nagy tetszéssel fogadott műsort. Dr. Abrahám Béla, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára tartotta meg ezt köve­tően élménybeszámolóját az MSZBT VIL országos érte­kezletéről. Előadásában rész­letesen szólt a magyar—szov­jet barátság ápolásának ed­digi eredményeiről, fontos­ságáról, mindarról a kezde­ményezésről, ami a két nép együttműködését szolgálta és szolgálja. Beszélt a moz­galom fejlesztési lehetőségei­ről, amiben jelentős szerep hárul a megyeszékhely tag­csoportjaira és a városban működő Penza klubra. A találkozón, amelyen részt vett Jurij Rogoev, a Moszkvai Rádió budapesti tudósítója is, ezután Hra- bovszki Judit, a városi párt- bizottság politikai munka- katársa szólt a magyar— szovjet barátsági mozgalom időszerű feladatairól. Javas­latára a résztvevők Betkó Katalint megválasztották a Penza klub titkárává, vala­mint bizalmat szavaztak a klub munkabizottsága tag­jainak. A résztvevők ezután részletes tájékoztatást kap­tak a Penza klub jövő évi, rendkívül gazdagnak ígér­kező programjáról, majd a megjelentek baráti eszme­cseréjével fejeződött be a találkozó. p. p. Az amerikai fegyverzet- ellenőrzési és leszerelési hi­vatal genfi képviseletének épületében kedden délelőtt, pontban 11 órakor megkez­dődött az európai közép-ha­tótávolságú nukleáris fegy­verzet korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalás- sorozat. A Béke sugárúton levő irodaépület 8. emeleti tárgyalótermében elhelyezett hatalmas, téglalap alakú asz­tal két oldalán foglalt helyet a Julij A. Kvicinszkij nagy­követ vezette szovjet és a Paul Nitze nagykövet vezet­te amerikai küldöttség tíz-tíz tagja. A keddi nappal elkezdett tárgyalások plenáris üléseit hetente két alkalommal, ked­den és pénteken, zárt ajtók mögött, a nyilvánosság tel­jes kizárásával a szovjet misszió épületében és a je­lenlegi — keddi — tárgyaló­helyen felváltva tartják. A keddi plenáris ülés két és fél órán keresztül tartott. A tanácskozás megkezdé­sének időpontjában genfi politikai megfigyelők egy­öntetűen rámutatnak, hogy a legfőbb pozitívum a két nagyhatalom közvetlen kap­csolatfelvételének tényé* ben jelölhető meg. Mint em­lékezetes, az európai közép- hatótávolságú nukleáris fegyverzet korlátozásáról szóló tárgyalásokban And­rej Gromiko szovjet és Alexander Haig amerikai külügyminiszter ez év szep­tember 23-an állapodott meg New Yorkban. Figyelemre méltó körülményként érté­kelhető az, hogy az utóbbi években rendszeresnek ugyancsak nem mondható szovjet—amerikai érintke­zés, és közvetlen tárgyalá­sok az európai kontinens békéje és a nemzetközi hely­zet egésze szempontjából oly fontos nukleáris leszerelés­ről szóló párbeszéddel nyer újabb lendületet. Üdvözölhető a genfi szov­jet—amerikai tárgyalások — egyelőre pontosan meg nem határozott — tárgykö­re is. Az 1969-ben beindult SALT-tárgyalásokon a két nagyhatalom hadászati (te­hát zömmel interkontinentá­lis) nukleáris fegyverzeté­nek lehetőség szerinti korlá­tozásáról volt szó, Bécsben pedig a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet csökkentése a téma, ami földrajzilag behatároltabb területen, kisebb pusztító erejű fegyverzet leépítését irányozza elő. Kimaradtak tehát az európai fegyver­zetkoncentráció csökkenté­sét célzó tárgyalásokból azon közép-hatósávolságú nuk­leáris fegyverek és fegy­verrendszerek, amelyekkel a kontinens bármely pontja elérhető. A kedden beindult genfi tárgyalások első, meglehető­sen nehéz feladata lesz an­nak pontos és egyértelmű meghatározása, hogy mely fegyverzettípusok és -rend­szerek korlátozásáról tár­gyaljanak. Kvicinszkij szov­jet nagykövet megérkezése­kor kijelentette: „Ha tár­gyalópartnereink hajlandó­ak lemondani és tárgyalni az európai közép-hatótávolsá­gú nukleáris fegyverek va­lamennyi fajtájáról, akkor a Szovjetunió is késznek mutatkozik ugyanerre”. Ame­rikai tárgyalópartnerével történt hétfői, első 90 per- ves találkozóját követően pedig a moszkvai televízió­nak adott nyilatkozatában aláhúzta: „A Szovjetunió ál­láspontja egyértelmű: meg­állapodásra törekszünk az Egyesült Államokkal az előttünk tornyosuló sürgős és kiélezett kérdésekben, és úgy véljük, hogy lehetőség és sürgető szükség van en­nek elérésére. Lehetséges a megállapodás akkor, ha mindkét fél konstruktív és kiegyensúlyozott szellem­ben közelíti meg a bonyolult kérdéseket.” ' Az amerikai küldöttség vezetője ugyancsak meg­egyezési szándékáról bizto­sította a sajtó képviselőit. Arra a kérdésre, hogy füg­getlenül a genfi tárgyalások­tól, megkezdi-e az Egyesült Államok a közép-hatótávol­ságú Pershing-rakéták le­gyártását — a 74 éves ame­rikai diplomata kitérő vá­laszt adott. Nemzetközi postás­tanácskozás A felgyorsult technikai fejlődés, a nagyfokú gépesí­tés és az automatizáció kér­dései szerte a világon fog­lalkoztatják a postai, táv­közlési dolgozókat s érdek- védelmi szervezeteiket, a szakszervezeteket. Ezért is szükséges a világ szákszer­vezeteinek összefogása, hogy közös cselekvési program alapján küzdjenek a mind emberibb munkakörülmé­nyekért. A különböző tapasz­talatok összegezésére, vala­mint a közös álláspontok ki­alakítására nemzetközi ta­nácskozást hívtak egybe. A postai és távközlési szakszervezetek képviselői­nek szerdán kezdődő kétna­pos konferenciáját a Ma­gyar Postások Szakszerveze­te rendezi a SZOT székhá­zában. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a napokban nyitották meg a Szovjet-Észtország életét bemutató kiállítást. Kultúrájukról, népművészetükről, ipari fejlettségükről átfogó ké­pet kaphatnak a látogatók (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) Csendes a békési kikötő. A Kettős-Körös vize ezekben a na­pokban szokatlanul alacsony Fotó: Szekeres András Ülést tartott a gazdaságpolitikai munkabizottság A megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpoli­tikai munkabizottsága teg­nap, kedden az MSZMP me­gyei székházában ülést tar­tott. Az ülés résztvevői Csa­tári Béla elnökletével meg­vitatták az idei gazdaságpo­litikai célkitűzések teljesíté­sét. A napirendi pont elő­adója, Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezető­je volt. Ezt követően a gazdaság- politikai munkabizottság tag­jai az 1982. évi célkitűzése­ket tárgyalták meg. fl tanácsi költségvetést vitatták meg Tegnap Békéscsabán á nagyközségi és községi ta­nácsok elnökei, vb-titkárai, párttitkárai és a járási hiva­talok vezetői tanácskoztak az 1982. évi költségvetési és fej­lesztési tervekről, a rendel­kezésre álló anyagi erőforrá­sokról. Az ülésen — melyen a megyei tanács elnöke, Gyulavári Pál elnökölt és részt vett Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára — Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese tájé­koztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy a népgaz­dasági erőforrások beszűkü­lésével összhangban mérsé­kelni kell a közkiadások nö­vekedési ütemét. Továbbra is növekszik tehát az e célra fordítható pénz mennyisége — 2,4 milliárd forintról 2,8 milliárd forintra —, de las­sabban, mint eddig. Ez a pénz csak az óvodák, böl­csődék, iskolák, a vízhálózat és az egészségügyi intézmé­nyek, egyszóval az alapellá­tás fejlesztésére lesz elegen­dő. Mindenütt takarékos gaz­dálkodásra van szükség, már csak azért is, mert az ár­emelések hatását csak rész­ben kompenzálják központi alapokból. Fejlesztésekre az idén 650 millió forint jut tanácsi költ­ségvetésből, ehhez jön még 60 millió forint az átvett pénzeszközökből és 27 millió forint az áthúzódó beruhá­zásokból, illetve az évek so­rán összegyűlt megtakarítá­sokból. Ebből az ^összegből 193,6 millió forint megyei döntéssel kerül felhasználás­ra, a többi sorsáról a helyi tanácsok döntenek. Mivel minden jogos igényt nem le­het kielégíteni, nagyon fon­tos a rangsorolás, az igények helyes sorrendbe állítása. Fokozott figyelmet kell fordítani a jó előkészítésre, a takarékos megoldásokra, a kivitelezőkkel való együtt­működésre, a szervezett, jó és olcsó munkára. Nagyon nagy felelősség hárul a ta­nácsokra és a tanácsi veze­tőkre, a pénzt csak a kol­lektív döntéseknek megfele­lően lehet felhasználni, az ettől való eltérést szigorú felelősségre vonás követi. A társadalmi erőforrásokat csak a népgazdasági célok­kal összhangban levő felada­tokra szabad felhasználni. Élni kell az ebben rejlő tar­talékokkal, oly módon, hogy a lakosság nagy többségének egyetértésével találkozzanak a célkitűzések, s így mozgó­sítani lehet a közösséget. A tanácsoknak a rendelkezésre álló pénzzel okosan, jól kell élniük, valóságos gazdaság- politikai munkát kell foly­tatniuk. Így elérhető, hogy a kevesebb pénzből is vi­szonylag többet lehessen megvalósítani. Araczki János elnökhe­lyettes után Murányi Miklós, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályvezetője az őszi munkák állásáról és az 1982. január 1-től életbe lé­pő kisvállalkozási formákról adott tájékoztatást, Krizsán János, a kereskedelmi osz­tály vezetője a szerződéses üzletek üzemeltetésének ta­pasztalatairól számolt be. L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents