Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

1981. december 10., csütörtök o i\ci Kényes kérdés? Az elnöki beszámoló után nagy a csend a mezőkovács­házi Űj Alkotmány Tsz if­júsági parlamentjén. A KISZ-titkár, ifj. Kaskötő Já­nos tekintetével nógatja az erősítőberendezéssel foglala­toskodó fiatalembert: na, mi lesz, szóljon már hozzá! Herjeczki László, a gépmű­hely 25 éves villanyszerelő­je — végzettségét tekintve elektronikai műszerész —er­re összekapja magát, és má­ris árad belőle a szó. Az ' igazsághoz tartozik, hogy tu­lajdonképpen készült felszó­lalni, csak éppen arra nem gondolt, hogy ő kezdje a sort. Már a KlSZ-taggyűlé- sen, ahol a parlament elé ke­rülő elnöki beszámoló, és az intézkedési terv volt a téma, Herjeczki László jelezte: ne­ki is lesz mondanivalója. Volt is. Akitől csak kérdezem a tsz-ben, hogy melyik hozzá­szólás keltette a legnagyobb visszhangot, mindenki az ő nevét említi. A bajszos, ízes beszédű fiatalember, kezé­ben az intézkedési tervvel, nyomban a lényegre tér. amikor arra kérem, beszél­gessünk azokról a dolgokról, amelyekkel a felszólalásában is foglalkozott. — Az intézkedési terv úgy fogalmaz, idézem: „Az akti­vitás hiánya miatt nem ki­elégítő a társadalmi tevé­kenység, a Vöröskereszt, a véradás és a szocialista bri­gádmozgalomban.” Na, rá­kérdeztem, hogy vajon miért van ez így, és mit tettek a helyzet javításáért. Kiderült, hogy semmit. Hát ez az. Ha nem is propagáljuk, szervez­zük, akkor ne számítsunk aktivitásra. — Foglalkozott a tömeg­sporttal is. Többek között, szóvá tette, hogy a tsz ifjúsá­gi építőtáborának sportpá­lyája kihasználatlan. De nyilván azt is tudja, hogy minden fenntartó félti a sportlétesítményeit ?! — Azzal kezdem, hogy az intézkedési terv — a tömeg­sport fellendítése érdekében — teniszpálya építését java­solja. — válaszol Herjeczki László. — De szerintem nem feltétlenül az építkezés a megoldás. Inkább a meglevő létesítményeket próbáljuk először tervszerűen, és ész­szerűen kihasználni és ne zárjunk mindent hét lakatra. Ott az az építőtábori pálya is. Lehetne nyitott, a tábor étkezdéjében pedig asztalite­nisz-edzéseket, -versenyeket tarthatnánk, amikor nincs tábor. Ami a rendet, fegyel­met illeti, ez nem megold­hatatlan. Például a KISZ fe­lelősséget vállalhatna a nyi­tott sportlétesítményekért, megszervezve a felügyeletet. Rákérdezett Herjfeczki László a párt-, a gazdasági és a KISZ-vezetés kapcsola­tára is. Kiderült, hogy jó az összhang, ezt bizonyítja, hogy a döntésekkel igénylik a KISZ-titkár véleményét, s hogy a KISZ-szervezet hathatós támogatást élvez. A régi tsz-központ helyén ifjúsági klubot alakítanak majd ki maguknak a fiata­Csakném 10 ezer tag kép­viselői találkoztak tegnap, szerdán Gyulán, a városi ta­nács nagytermében. A küldöttek meghallgatták Paulik János tájékoztatóját az idei év eddig eltelt idő­szakának eredményeiről, valamint a VI. ötéves terv célkitűzéseiről. Az év 11 hó­napja alatt 650 millió forin­tos árbevételt értek el, ami megfelel a már korábban hagyományos, 10 százalékos növekedésnek. A gazdálko­dásban bekövetkezett válto­zások ellensúlyozására az igazgatóság felmérte a hely­zetet, és év közben intéz­kedési tervet dologozott ki a szorosabb pénzgazdálkodás és az igényesebb költség- gazdálkodás érdekében. En­nek eredményéként nyere­ségük napjainkig megköze­líti a 18,5 mill jó forintot, és lók. No, és a színes tv ese­te! A KISZ-esek csak annyit kértek, hogy a fémhulladé­kot összegyűjthessék. Ügy tervezték, az árából színes tv-t vesznek, hiszen közele­dik a foci-vb. Erre a tsz ve­zetősége felajánlotta: meg­veszi azt a tv-t. — Azért kérdeztem, hogy milyen a kapcsolat, mert a KISZ-titkár ugyan valóban minden fórumon jelen van, és számít is a véleménye. Dé jó lenne, ha a pártveze­tőség képviseletében a mi taggyűléseinkre is eljönne valaki. Mert van nálunk egy nagy probléma. Kényes kér­dés ez. _ ■> — A párttitkári beszámo­lóban is elhangzott, hogy egy 60—80 fős, tényleges mozgalmi munkát végző KISZ-szervezetre lenne ná­lunk szükség. A valóság je­lenleg ugyanis a következő: a 68 KISZ-tag közül csak 18-20-an dolgoznak rendsze­resen. Márpedig szerintem, aki csak befizeti a tagdíjat, de nem jár se a taggyűlé­sekre, se a rendezvényekre, annak kívül tágasabb. In­kább kevés oroszlán, mint sok nyúl, hát nem?! — Vajon miért ez a kö­zömbösség, érdektelenség? — faggatom a fiatal villany- szerelőt. — Magam is sokat töpren­gek ezen. Nem tudom. Ta­lán egymás előtt szégyellnek „nyüzsögni”, lelkesedni. Pe­dig nem kell szégyellni a KISZ-t, ahol annyi jó dol­got lehet véghez vinni, ren­geteg a lehetőség. Meg aztán van még valami: ritkán akad olyan feladat, problé­ma, ami izgatja, összefogás­ra szorítja őket. Készen ka­punk mindent, nincs miért megkínlódnunk. — Mi lehet akkor a meg­oldás? — Szerintem tudatosabb propaganda, személyes pél­damutatás, meg a feladatok. Ténylegesen erőt próbáló és sikerélményt adó felada­tok ... T. I. Fotó: Veress Erzsi így várható, hogy év végére elérik a tervezett 21 millió forintot. A terveknek megfelelően alakult az idei évben a há­lózatfejlesztés, a szövetkeze­ti erőfeszítések mellett a tagság mintegy 200 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett, így megvalósul­hatott a dobozi és a kétegy- házi beruházás, és időará­nyosan alakult a gerlai és szabadkígyósi is. Az idén nagy gondot fordítottak a karbantartásra, tatarozásra, amelynek során 45 kereske­delmi és vendéglátóegysé­get újítottak fel, 12 bolt­ban pedig kisebb rekonst­rukció valósult meg. A kö­vetkező években is szeretnék elérni a 10 százalékos növe­kedést. B. O. Óvodai gondok Szarvason Hat tanácsi és két üzemi óvoda fogadja a szarvasi kis­gyermekeket. Két év óta meg­felelő a személyi ellátottság, ugyanis két szakképzett óvó­nő és a szükséges technikai létszám mindenütt biztosított. A tárgyi feltételek már nem a legjobbak. Az Élmunkás té­ri óvodára például — amely 1958-ban épült — alaposan ráférne a felújítás. A Lenin úti épület megfelel ugyan a követelményeknek, viszont udvara kicsi a három gyer- mekcsopoftnak. A Dózsa György úti óvodát az elmúlt évben felújították, de ez nem jelentett teljes korszerűsítést. Pedig ez az épület — a Dam­janich útival együtt — a vá­ros legöregebb óvodái közé tartozik. Az utóbbi udvara kicsi, ráadásul a közelben sertéstenyésztő van, amely bizony nem kis gondot okoz: rossz a levegő, nyáron sok a légy. A Hunyadi és Vásártéri úton két korszerű, jól felsze­relt gyermekintézmény mű­ködik, de itt is akadnak gon­dok. A Hunyadi úti épület­hez rendkívül kicsi udvar tartozik, a Vásártéri úti óvo­dában pedig — kivitelezési problémák miatt! — már je­lentős karbantartási munkát kellene végezni. Az elmúlt évben 115 gyer­mek részére biztosított a ta­nács napközis ellátást. Az élelmet saját konyhában fő­zik, s így figyelembe tudják venni az életkornak megfe­lelő táplálkozási igényeket. A Dózsa György úti óvo­dában az idén homokozót építettek, a Vásártéri óvodá­ban pedig helyreállították a megrongálódott kerítést. Mindez 84 ezer forintba ke­rült. Sürgős feladat lenne még a Damjanich úti óvoda szennyvízrendszerének, für­dőszoba-burkolatának felújí­tása. G. K. Új módszerek a vetőmagexport növelésére Az idén 5 százalékkal nö­velte exportját a Vetőmag­termeltető és -értékesítő Vál­lalat, s a kivitel értéke eléri az 1,2 milliárd forintot. A külföldi igényeknek megfe­lelően legnagyobb tételben borsó, lucerna, vöröshere és különféle zöldségnövények magvait szállították. A tervek szerint f985 vé­géig további 22 százalékkal fokozzák a kivitelt. Ehhez azonban már nem elegendő­ek a vetőmagtermesztés lé­gi hazai hagyományai; új rendszerekre, termesztési el­járásokra van szükség ah­hoz, hogy a nemzetközi ve­tőmagpiacon élesedő ver­senyben a magyar termé­nyek továbbra is megőrizzék kedvező helyüket. Egy lehetőség ehhez: a minőség javítása. Hozzáve­tőleg 400 millió forintos be­ruházással korszerűsítik a vetőmagvakat szállításra elő­készítő gépsorokat. Hajdú­szoboszlón, Szombathelyen és Győrben új csávázógépe­ket állítanak üzembe. Ezek­kel növelik a magvak tiszta­ságát, kiszűrik az oda nem való „idegen” magvakat. A versenyképesség meg­tartásának fontos feltétele; a hozamok növelése. A vállalat olyan korszerű technológiá­kat terjeszt el, amelyekkel akár megkétszerezhetik a termésátlagokat. A külföl­dön igen keresett fűmagot két rendszerben termesztik a mezőgazdasági üzemek, ame­lyekben hektáronként átla­gosan ezer kilogrammos ho­zamokat takarítanak be. Ugyanígy különféle zöldség­növények magjának termesz­tésére is kidolgoztak na­gyobb hozamokat biztosító technológiákat, ezeket jövő­re már húsz gazdaság alkal­mazza. Küldöttgyűlés a gyulai ÍFÉSZ-nél Mag varbán hegyesen - Kötegyánban Mit várnak a TOT-kongresszustól? A termelőszövetkezetek hol­nap összeülő IV. országos kongresszusát alapos előké­szítő munka, nagy várakozás előzte meg. Még akkor is, ha jól tudták a szövetkezeti mozgalom irányítói, minden­napos munkásai, hogy a kö­zös gazdálkodás politikai, tár­sadalmi és gazdasági gond­jaiból a legégetőbbekre, • a legalapvetőbbekre a megelő­ző kongresszusok már vá­laszt adtak. Az Egyetértés Tsz-ben Magyarbánhegyesen is a fentieket fogalmazták meg mindenekelőtt a tagok, még a kongresszusi irányelvek ko­rábbi vitáin. Megemlékeztek arról, hogy az ismert lép­csőzetes megoldással éppen napjainkra egységesedett a nyugdíjkorhatár, várakozá­son felüli gyorsasággal köze­lített a tsz-tagok munkahelyi szociális ellátásának színvo­nala az üzemi munkásokéhoz. Magyarbánhegyesen az utób­bi években épült állattartó­telepeken már a legkorsze­rűbb munkakörülmények várják a dolgozókat, munka­ruhával, védőitallal. S ami legalább ilyen fontos: az el­múlt kongresszustól napjain­kig 38 ezer forintról 43 ezer­re emelkedett a tagok éves személyes jövedelmének át­laga. A nagyléptékű fejlődés ter­mészetesen nem járt zökke­nők nélkül, a megoldott fel­adatok a korábbiaktól eltérő jellegű gondokat szültek. A termelőszövetkezetekben lét­kérdéssé vált a szaktudás fel­halmozása egy időben az anyagi gyarapodással. Ugyan­akkor a fiatalok letelepedé­sét, lakáshoz jutását, falun — ahogy Magyarbánhegyesen fogalmaznak — a városi le­hetőségekhez képest kedve­zőtlenebb feltételek nehezí­tik. Ennél az előbbinél is több fejtörést okoz az Egyetértés Tsz-ben két dolog: a belvíz, illetve a krónikus alkatrész- hiány. Bár a tervek szerint ugyan a VI. ötéves terv vé­gén a hetedik ciklus elején térségükben is megkezdik a nagy termőképességű földek vízmentesítését, de remélik, hogy a mostani TOT-kong- resszus foglalkozik majd a program lehetőség szerinti gyorsításával. Éppen így a nagy értékű talajművelő- és erőgépek gazdaságos kihasz­nálását akadályozó rossz al­katrészellátás javításával is. A magyarbánhegyesiek vé­leménye szerint megoldást kellene találni a termelőszö­vetkezetekben is az ötnapos munkahét bevezetésére, amit az nehezít, hogy az amúgy is napi 10 órát dolgozó tsz-ta­gok munkaidejét már nagyon nehéz meghosszabbítani. Nem könnyű tehát megszervezni, hogy öt nap alatt itt annyit dolgozzanak, mint eddig hat nap alatt. A Petőfi Tsz-ben Kötegyánban is bizakodás­sal tekintenek a holnapi nap elé. A két község — Űjsza- lonta és Kötegyán — közös gazdaságában a reményke­désre meg is van minden jog és alap: megkezdődött a víz­től sokat szenvedett terme­lőszövetkezet tagságot, veze­tőséget egyaránt keserítő kö­rülményeinek, dolgainak egyedi rendezése a MÉM és a Pénzügyminisztérium által együttesen megfogalmazott feltételek szerint, jelentős pénzösszegű támogatással. A térségi meliorációt itt 1983-ban kezdik meg, de a gazdálkodás megváltozó, ja­vuló feltételei sem növelik majd a termelőszövetkezet munkaerőigényét. Ezért már most azon fáradoznak, hogy a közös munkából kimaradók energiáit is hasznosítsák. Ki­alakították a sertéstartásnak azt a rendszerét, amelyben a háztáji gazda otthon a kocát gondozza, a malacokat pedig a tsz hizlalja föl. Jelenleg mintegy 350 koca gyarapszik így a portákon, és a kötegyá- niak azt várják most a TOT IV. kongresszusától, hogy az újabb utakat nyit a közös és a háztáji gazdálkodás együt­tes megszervezésében. Kötegyánban és Űjszalon- tán nagyon sok munkaképes korú nő kamatoztatja mun­kaerejét az otthoni kisgazda­ságban, erre alapozva a Pe­tőfi Tsz mintegy 10 ezer hí­zót tudna évente feldolgo­zásra átadni, mert, ha a ház­táji termelés valamilyen for­mában „nyugdíjjogosultság­szerzővé” válna, még többen állnának a két községben a kocatartók és a sertéshizla­lók közé. Végezetül, ha Magyarbán­hegyesen gondot okoz a fia­talok letelepítése, Kötegyán­ban és Űjszalontán, ahol egyelőre csak a remény adott — a közelgő melioráció, ré­vén — az* eredményesebb ter­melésre, következésképp a jobb életkörülményekre, még inkább így van ez. Ezért re­mélik ők is, hogy a kong­resszus tesz valamit a tsz- fiatalok lakásszerzésének megkönnyítéséért. Összegzés helyett A magyarbánhegyesi és kö- tegyáni vélemények, remé­nyek összegzése helyett — ezt megteszi majd a többi javaslattal együtt a TOT IV. kongresszusa — befejezésül kívánjunk nagyon jó mun­kát a termelőszövetkezeti mozgalom legmagasabb fó­rumának holnap kezdődő munkájához! Kívánjuk, hogy mindenki elégedett legyen majd a tanácskozás eredmé­nyeivel! Annyit mindenképp látni kell, Magyarbánhegye­sen, Kötegyánban, Űjszalon­tán, megyeszerte, az ország valamennyi termelőszövetke­zetében is, hogy míg az első három kongresszus, elsősor­ban azt összegezte, amit ez a mozgalom segítség és támo- gotásképpen társadalmunktól várt és vár* addig a mosta­ninak alapvetően a szövetke­zeti gazdálkodás teendőit kell elemeznie. • Nem kis feladat vár tud­niillik közös gazdaságainkra az elkövetkezendő időszakban az anyag- és energiatakaré­kosságban, az okszerű költ­séggazdálkodásban, a népgaz­daság exportképességének fo­kozásában, a hazai ellátás­ban. Kőváry E. Péter Növényvédelmi előrejelzés A téli hónapokban a MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központja előrejelzései­vel igyekszik segíteni a ter­melőket, prognózist adva ar­ról, hogy milyen kártevők és kórokozók veszélyes fellépé­sére kell számítaniuk jövő­re a növényvédelem szak­embereinek. Időben, hiszen a mezőgazdasági nagyüze­mek már egyre többet fog­lalkoznak a jövő évi terme­lési tervek előkészítésével. Az ésszerűen takarékos és az eddiginél hatékonyabb gazdálkodás követelményei a növényvédelmi tennivalók­ra is kiterjednek. Célszerű tehát, ha a növényvédőszer- felhasználáshoz és a gépi technika megtervezéséhez kapcsolva a gazdaságok üze­mi előrejelzési tervet is ké­szítenek. Gondot okoz azon­ban, hogy a védekezések ha­tékonyságának javításához elengedhetetlenek a helyi megfigyelések, sajnos, a ve­getációs időszakban rend­szerint elmaradnak, mert a sürgős napi tennivalók már annyira lefoglalják a szak­embereket, hogy a növény- védelmi megfigyelések meg­szervezésére nem marad idő. Ezért kell már most gondos­kodni a helyi előrejelző vizs­gálatok megszervezéséről, egyebek között a szükséges munkaerő biztosításáról és a megfigyelőeszközök be­szerzéséről. így a helyi elő­rejelzés révén eredménye­sebb lesz a növényvédő munka. A kardosi Egyetértés Tsz-ben és a községben régi hagyomá­nyai vannak a sertéstartásnak. A közös gazdaság évente 4200, a háztáji gazdaságok pedig 5500 vágóállatot értékesítenek a feldolgozóiparnak Fotó: Szekeres András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents