Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

1 BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS n MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM Kádár János és Losonczi Pál fogadta Nyikolaj Tyihonovot Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán fogadta Nyikolaj Tyihonovot, az SZKP PB tagját, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökét (Telefotó) Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán a Parlamentben, dolgozószo­bájában fogadta a hivatalos baráti látogatáson hazánk­ban tartózkodó Nyikolaj Tyi­honovot, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­ga tagját, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén áttekintették a két ország kapcsolatainak «• alakulását, együttműködésünk fejlesztésének lehetőségeit. Szót váltottak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai és Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a KB székhá­zában fogadta Nyikolaj Tyi­honovot, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsá­gának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, aki az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának meghívására hiva­talos, baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. Kádár János és Nyikolaj Tyihonov tájékoztatta egy­mást a két ország helyzeté­ről, az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott határozatok vég­rehajtásának menetéről. Vé­leménycserét folytattak a szocialista és a kommunista építőmunka kölcsönös ta­pasztalatairól, a jelenlegi tervidőszak feladatairól. Át­tekintették a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió sokoldalú kapcsolatait, s ki­fejezték, hogy a, jövőben is megkülönböztetet figyelmet fordítanak a magyar és a szovjet nép testvéri barátsá­gának, gyümölcsöző együtt­működésének elmélyítésére. Megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy nap­jainkban rendkívüli jelentő­sége van a szocialista kö­zösség országai és valameny- nyi békeszerető erő össze­fogásának a fegyverkezési hajsza megfékezése, a nem­zetközi feszültség csökken­tése, a vitás kérdések tár­gyalásos rendezésének elő­mozdítása érdekében, külö­nös tekintettel az európai béke és biztonság kérdései­re. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Je­len volt Szűrös Mátyás, ha­zánk moszkvai és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Művezetők országos tapasztalatcseréje A művezetők országos ta5 nácskozását pénteken és szombaton rendezik a Cse­peli Munkásotthonban. A tapasztalatcserét megelőző, szerdai sajtótájékoztatón' az előkészítő bizottság nevében Bérei Gyula, a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság főtitkára elmondta, hogy az országban csaknem 200 ezer művezető dolgozik, ám helyük, szerepük a ter­melésirányításban ma még nem mindenütt alakult ki egyértelműen. örvendetes azonban, hogy a vállalatok önállósodásával egyre több gyárban és szövetkezetnél helyére került a művezetői státus, lényegesen bővült irányítói és döntési jogkörük. A tanácskozáson több olyan vállalati gyakorlatot ismer­tetnek majd, ahol jól műkö­dik a vezetési mechanizmus, s ahol a művezető valóban a munkahely felelős vezető­je. Az Egri Dohánygyárban például a művezetők mun­káltatói jogkört kaptak, ju­talmazhatnak, munkakört módosíthatnak. A tanácskozáson részt ve­vő mintegy ötszáz művezető elméleti és módszertani szakemberek közreműködé­sével három szekcióban vi­tatja meg a termelési, szer­vezési, irányítási és gazdál­kodási feladatokat, a műve­zetői munka emberi ténye­zőit és a korszerű képzés főbb követelményeit. Az országgyűlés bizottsági ülései Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium 1982. évi költségvetésének terve­zetéről, a két tárca idei eredményeiről és soron kö­vetkező feladatairól tárgyalt szerdán az országgyűlés épí­tési és közlekedési bizottsá­ga. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter iparága, illetve a tárca helyzetét és teendőit alapvetően azzal jellemezte, hogy a korábbi mennyiségi szemléletet mindinkább fel­váltja az a gyakorlat, hogy az elvégzett munka kifogás­talan, a megszülető produk­tum jó minőségű legyen. Szóba került a vitában a növekvő érdeklődés a ma­gánlakás-építés különböző formáival kapcsolatban. Felvetették, hogy az eddig közúton szállított rakomá­nyokat — például házgyári alapanyagokat, paneleket — vasúton továbbítsák. En­nek érdekében is tervezik az iparvágányok hálózatának bővítését. Jó hírként fogadták, a képviselők azt a tájékozta­tást, hogy a MÁV ’ hétvégi kirakás esetén, meghatáro­zott feltételek mellett, nem számít fel kocsiálláspénzt, és elsőbbséget biztosít a kocsi­kiállításban azoknak a fuva­roztatóknak, akik a hét min­den napján folyamatosan rakodnak. ­Az országgyűlés külügyi bizottsága Darvasi István­nak, a bizottság titkárának elnökletével szerdán ülést tartott a Parlamentben. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, valamint Vincze Imre pénzügymi­niszter-helyettes. Púja Frigyes külügymi­niszter ismertette a parla­ment ülésszakának napi­rendjére ajánlott, a kor­mány nevében előterjeszten­dő külpolitikai beszámoló téziseit. A bizottság a té­ziseket megvitatta és tudo­másul vette Roska István külügymi­niszter-helyettes előterjesz­tette a külügyi tárca 1982. évi költségvetésének terve­zetét. A bizottság a terve­zetet elfogadta. A művelődéspolitikai cé­lok változatlansága mellett a kulturális ágazatban 1982- ben fő feladat az alapellá­tást nyújtó intézmények megfelelő fejlesztése, az in­tézményhálózat működésé­nek biztosítása, a már meg­kezdett rekonstrukciók és korszerűsítések folytatása. E feladatok megvalósításához biztosítja az anyagi feltéte­leket a jövő évi állami költ­ségvetés tervezete, amelyet szerdán megvitatott az or­szággyűlés kulturális bi­zottsága. Az ülés Barát Endrének, a bizottság titkárának zár­szavával ért véget. Ülést tartott a HNF megyei bizottsága A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága de­cember 9-én, szerdán — dr. Horváth Éva elnökletével — ülést tartott, amelyen meg­tárgyalták : — a kisüzemi kisegítő­háztáji gazdaságok szerepét Békés megye mezőgazdasá­gában, a népfrontmozgalom gazdaságpolitikai feladatait támogatásukban; — a bizottság és elnöksé­ge 1982. évi munka- és ta­nácskozási tervét. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Ta­nácsának főtitkára, Frank Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Bocskai Mihályné, az SZMT titkára. A megyei népfront gazda­ságpolitikai munkabizottsá­ga által készített jelentés a háztáji és kisegítő gazdasá­gok szerepéről alapos elem­zést nyújtott a bizottság tagjai részére, amelyet még néhány gondolat hangsúlyo­zásával kiegészített a napi­rend előadója, Orbán Mi­hály, a munkabizottság tit­kára. A kisüzemi mezőgazdasá­gi termelés hasznosságát, amelynek hazánkban létfel­tétele és bázisa a nagyüzemi mezőgazdaság, ma már a kezdetben kételkedők sem vitatják, hiszen bebizonyo­sodott, hogy jelentősen hoz­zájárul a lakossági ellátás­hoz, sok beruházástól men­tesíti a nagyüzemeket, nép­gazdaságunkat, számottevő családi jövedelemkiegészí­tést jelent, s a szabad idő egy részét produktív célok­ra hasznosítja. A háztáji és kisegítő gaz­daságok legmeghatározóbb ágazata megyénkben az ál­lattenyésztés. Legnagyobb mennyiséget sertésből adnak a kisgazdaságok. Az orszá­gos sertésállomány 11-12 százaléka Békésben van, en­nek 60 százaléka a kisüze­mekből kerül ki. Jelentősé­gében ezt a' baromfiágazat követi. A megyében 80 tsz nagy­üzemi megbízotti formában szervezi a kistermelést és értékesítést. A kistermelés irányításával, segítésével 193 tsz-szakember foglalko­zott, közülük 159-nek ez volt a fő feladata. A nagy- és a kisüzemek között a terme­lést, értékesítést jól segítő integráció ment és megy vég­be. A nagyüzemen keresztül értékesített termékek ér­téke tavaly csaknem két és fél milliárd forintot tett ki. A vitában felszólalók ki­vétel nélkül megerősítették a jelentés megállapításait, a kistermelés jelentőségét, de fel is hívták a figyelmet néhány megoldásra váró kérdésre. Így a szakbolthá­lózat elégtelenségére, a hí­zósertéstáp gyengeségére, vis maior esetén a több éves szerződés folyamatossá­gának biztosítására (pl. bé­Tegnap délután ünnepélyesen átadták Gyulán, a Magyar Nemzeti Bank gyulai városi-járási székházát. Az új intéz­ményben jobb körülmények között, biztonságosabban folyik majd a munka, a gazdálkodó szervek számlájának vezetése, a pénzforgalmazás és a hitelellátás. Az ünnepségen a meg­hívottak között ott volt Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és dr. Páles Gyula, az MNB elnökhelyettese Fotó: Szekeres .András Tanácskozott az országos úttörőelnökség Az ötnapos munka- és ta­nítási hét bevezetésével kap­csolatos sajátos feladatokat tekintette át az Üttörőszö- vetség Országos Elnöksége szerdai ülésén. Az ötnapos munkahét általánossá válá­sa együttjár a nevelési-okta­tási intézmények működési rendjének átszervezésével. Az áttérés alapvető feltétele, hogy nem csökkenhet a ne­velés-oktatás színvonala — hangsúlyozták. A heti sza­bad idő átrendeződése azon­ban az úttörőszövetségnek külön feladatokat is jelent. Ezek kimunkálására elhatá­rozták, hogy más, illetékes szervekkel együttműködve megvizsgálják a gyermekek életmódjának, napi terhelé­sének alakulását a megvál­tozott munkarenedben. Szo­rosabb együttműködésre tö­rekszenek a Művelődési Mi­nisztériummal, s más szer­vekkel az úttörőélet feltéte­leinek megteremtésében, a pedagógusok élet- és mun­kakörülményeit érintő kér­dések tisztázásában. kési árvízkár), a települések­től távol eső zártkertek re­konstrukciójára, a zöldség átvételi és eladási ára kö­zötti indokolatlannak tűnő árrésre, az integráció to­vábbi lehetőségeinek kihasz­nálására, arra a Kígyóson tapasztalt jelenségre, hogy idegen helyekről megjelenők, akik semmit se tettek, sem­mit se szolgáltattak a kis­termelők részére, ráígérés- sel zilálják szét a kisgazda­ságok és a tsz egységét, jó kapcsolatát. Ä bizottság az előterjesz­tés alapján meghatározta a népfront — kisgazdaságok termelőtevékenységét segí­tő — feladatait és néhány ajánlást tett ezek érdekében az illetékes szerveknek. A munka- és tanácskozási terv jövő évi programjának elfogadása után Sarlós Ist­ván, a HNF Országos Taná­csának főtitkára szólt, és rö­vid beszédében utalt a je­lenlegi nemzetközi helyzet néhány kulcsfontosságú kö­rülményére, hangsúlyozva, hogy az emberekbén mé­lyen él a béke vágya, s megőrzésének szándéka, amely a mi külpolitikai tö­rekvéseinkkel teljes mér­tékben egybeesik, s megvan a remény ennek sikerére. A n'épfrontmozgalom feladatai­ra utalva többek között ki­emelte a közösségi magatar­tás erősítését: együtt dolgo­zunk, együtt is lássuk an­nak hasznát, hiszen szocia­lista céljainkhoz is csak együtt juthatunk el. egyé­nileg senki. Végül jókí­vánságait tolmácsolta a nép­frontbizottságnak a felada­tok sikeres megoldásához. —g— Fotó: Martin Gábor »

Next

/
Thumbnails
Contents