Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

o 1981. december 6„ vasárnap SPORT SPORT SPORT SPORT Csúszós talajon, nagy küzdelemben Bcs. Előre Sp.—Debrecen 2—1 (0—1) Pásztor (jobbról) a két hazai gól előkészítője Melis (sötét mezben) Sallai hátán. A csabai volt. Elöl és hátul egyaránt jól „működött” — csatárt sem nagyon tudták tartani a debrece- a jobbszélen pedig rendre életveszélyes tárna- ni védők, aminek eredménye — ő lőtte a dásokat vezetett győztes gólt Lónyai László felvételei NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba, 1 ezer néző. Ve­zette: Kuti 7 (Tóth L., Fekete). Békéscsaba: Rabcsák 5 — Tisza 5, Kerekes 6, Kőhalmi 6, Rácz 6 — Maján 5, Pásztor 7, Steigerwald 6, Csepregi 5 — Kurucz 6, Melis 6. Edző: Marosvölgyi Károly. Debrecen: Sziics I. 7 — Szűcs J. 6, Szigeti 6, Garamvölgyi 6, Fodor 4 — Sallai 5, Menyhárt 5, Czikora 5 — Szabó 4, Tóth 5, Varga 4. Edző: Kovács Ferenc. Csere: Kőhalmi helyett Plástyik (—) a 80. percben, Melis helyett Újvári (—) a 88. percben. Gól: Szűcs J. a 15. percben, Kőhalmi (11-esből) a 49. perc­ben, Melis a 72. percben. Sárga lap: Czikora a 44. percben. Szögletarány: 9:1 (2:1) a Békéscsaba javára. Az éjszaka hullott vastag hótakarót a délelőtt folya­mán a Békéscsabai Kerté­szeti és Köztisztasági Válla­lat dolgozói, valamint a 611. sz. Ipari Szakmunkásképző diákjai letakarították, ennek ellenére csúszós talajon kez­dődhetett meg a találkozó. A csabaiak a jobb szélen zsi­nórban vezették támadásai­kat, először Pásztor adott be — az első percben —, de Melis elől Szigeti kifejelte a labdát, majd két perc múl­va Steigerwald ívelhetett be, de Csepregi fölé fejelte a labdát. A 8. percben Melis lőtt be egy labdát, de az el­suhant a kapu előtt. A 15. percben Maján el­adott egy labdát, amit deb­receni támadás követett. Szűcs J. futott fel a jobb ol­dalon, élesen, beadásszerűen lőtt Csepregi mellől, s a labda az elmozduló Rabcsák mellett-mögött a jobb felső sarokban kötött ki, 0—1. A gólt követő második percben újabb jobb oldali hazai támadás után Pásztor ívelt be, s Csepregi Sallaitól szorongatva alig fejelt mel­lé. Egy perccel később egy távoli Melis-lövést szedett fei Szűcs kapus. A 21. perc­ben Varga kapott jó labdát Szikorától, ki is ugrott, de Rabcsák’ jól helyezkedve vé­dett. Egy perccel később Steigerwald kígyózott át a védelmen, de 15 méterről a jobb kapufa mellé lőtt. Nem sokkal később Pásztor jobb oldali beadását követően Ku­rucz közelről a kapus lábára fejelte a labdát. A 26. perc­ben egy Pásztor—Steiger­wald—Kurucz—Csepregi ak­ció végén az utóbbi lövését jól hárította a debreceniek kapuvédője. Egy perccel ké­sőbb Steigerwald jobb olda­li beadásáról Melis egy le­helettel lemaradt, pedig már a kapus verve volt. A 35. percben Steigerwaíd, ezút­tal a bal oldalról adott be, • de Kurucz elfejelte a labdát a kapu előtt. A fordulás után a debre­ceni térfél közepén Pász­tor Kurucz elé fejelte a lab­dát, aki kitört, már a 16- oson belül járt, miután a védelmet faképnél hagyta, s osak Szűcs kapussal állt szemben. Őt is átjátszotta volna, ám a debreceni ka­pus elhúzta a lábát. Kuti já­tékvezető a 11-es pontra mutatott. Kőhalmi értékesí­tette a büntetőt, 1—1. Az 53. percben Maján lö­vése nem okozott gondot Szűcsnek. Két perccel ké­sőbb Pásztor kígyózott át a védelmen, a kapust is kicse­lezte, majd a jobb alapvonal mentén állva belőtt középre, de Maján a visszaérkező ka­pusba lőtte a labdát. A 65—70. perc között egymás után öt csabai szögletet lát­hatott a közönség. A 72. percben Pásztor hú­zott el a jobb szélen, be­ívelésére Melis és Csepregi rajtolt, ám az előbbi job­ban elérte, s becsúszva ko­torta a kapuba a labdát, 2—1. A 84. percben Sallai kéz­zel ért a labdához a 16- oson belül, a játékvezető vi­szont úgy ítélte, hogy a védő szabályos kartartásban fo­gadta a labdát — ezért a büntető elmaradt. Két perc­cel később Csepregi távoli lövése szállt fölé. .Az 1981/82-es bajnoki évadban ötödik győzelmét érte el a békéscsabai csa­pat, noha utoljára hazai pályán augusztus 22-én nyert a Ferencváros ellen 3—1-re. Azóta a közönséget itthon nem tudták megör­vendeztetni győzelemmel, in­kább vidéken gyűjtötték a pontokat. E hosszú idő után viszont küzdelmes találko­zón újra győzelemmel hagy­hatták el a pályát. Igaz, minimális gól^ülönbségű győzelmet arattak, de időn­ként nyomasztó fölényben játszottak a debreceniek el­len. Az első negyedórában, majd a gól után 30 percig számtalan helyzetet puskáz­tak el. A nehéz, sáros pá­lyán a második félidőben he­lyenként némileg alábbha­gyott az iram, de ekkor is a hazaiak voltak veszélye­sebbek. Az egyenlítés után 15 perccel Pásztor vezérleté­vel újabb negyedórás roha­mot követően tudták meg­szerezni a nagyon fontos két pontot — a második hazai győzelmet. Nyilatkozatok: Maros völ­gyi Károly: — Az első fél­időben futószalagon hagytuk ki helyzeteinket, s ez majd­nem megbosszulta magát. A csapat dicséretesen küzdötte végig a mérkőzést, s ennek köszönhetjük a két pontot. Végre saját közönségünket is győzelemmel örvendez­tettük meg. Kovács Ferenc: — Az első félidei játék alapján a Bé­késcsaba több gólt is rúgha­tott volna. Ekkor nekünk si­került. A szünet után az egyenlítés viszont Kuti já­tékvezetőnek sikerült. JP További eredmények: Csepel—FTC 0—1 (0—0) Volán—Haladás 1—1 (0—1) Vasas—ZTE 5—0 (4—0) C. Dózsa—SZEOL 4—0 (3—0) Rába ETO—Ózd 9—2 (3—1) NYVSSC—Bp. Honvéd 1—1 (1—0) DVTK—PMSC 2—0 (1—0) A Videoton—Tatabánya talál­kozót ma délelőtt 11 órakor játsszák le. az NB i Állasa 1. Ü. Dózsa 18 9 7 2 33-16 25 2. Rába ETO 18 11 2 5 54-33 24 3. Videoton 17 10 3 4 26-19 23 4. Vasas 18 8 6 4 36-24 22 5. Tatabánya 17 8 6 3 32-25 22 6. Bp. Honvéd 18 8 4 6 29-22 20 7. FTC 18 9 1 8 36-27 19 8. Haladás 18 6 6 6 26-25 18 9. Békéscsaba 18 5 8 5 24-27 18 10. Nyíregyháza 18 6 6 6 18-23 18 11. Csepel 18 5 7 6 19-20 17 12. ZTE 18 6 6 6 17-25 17 13. DMVSC 18 6 4 8 26-33 16 14. DVTK 18 4 7 7 25-34 15 15. PMSC 18 6 2 10 25-27 14 16. Volán 18 3 8 7 21-25 14 17. Ózd 18 4 5 9 25-35 13 18. SZEOL AK 18 3 1 14 14-42 7 Fegyverszünet? Egy sportág honosításánál sok dologra figyelemmel kell lenni. Első és alapvető, hogy legyenek az új ág mozgás­anyagát magas szinten tudó szakemberek, akik edzés­módszer terén is állják a sa­rat. Második alapkövetel­mény: olyan támogató meg­találása, amely anyagilag és elvileg is biztos hátteret ad. Ha ez megvan, kezdődhet a sportág tömegesítése. Így volt ez a karatéval is. Ügy 1974. körül külföldön járt sportszerető magyarok megismerkedtek mozgás­anyagával, úgy gondolták, hogy azt be lehet hozni Ma­gyarországra. A karate azon­ban Vengeteg szálra oszlik, s az „edzőjelöltek” érthetően a számukra szimpatikus ága­zatokkal kívántak foglalkoz­ni. Ebből óriási kavalkád ke­letkezett, mindenki védte az igazát, óriási belharcok dúl­tak, nagy volt a zűrzavar, amelynek aztán a sportágjt- ta meg a levét. A nyolcvanas évek elején aztán az OTSH elismerte ön­álló sportágként a sportka­ratét, a Magyar Cselgáncs­szövetséghez tartozóan. Je­lenleg öttagú szakbizottság szervezi az ütő-rúgó sportág életét, de nehézségük van bőven, mert majdnem önel­látóak, azaz csak útlevelet kapnak a nemzetközi esemé­nyekhez. A szakbizottság kö­rülbelül 5—8 ezerre jelöli a jelenleg sportkaratéval fog­lalkozó sportolók számát. Egy téren a magyar sport­karate példát mutat a világ­nak. Arról van szó, hogy a mindenütt óriási harcot foly­tató karateirányzatok békés egymás mellett élésére pró­bál mintát adni. Négy-öt kü­lönféle fő irányzatot egyenlő értékűnek tekintenek, han­goztatva, hogy egyik irány­zat sem uralkodhat a mási­kon. Ilyesmire még a világ- szövetségekben sincs példa! Hogy' ez eredményre ve­zet-e Magyarországon? Van­nak olyan vélemények, hogy az ellentéteket megszüntetni nem lehet. Pedig a birkózás­ban például milyen jól meg­fér egymással a kötött- és a szabadfogás! Akik az irány­zatok kibékíthetetlenségéről beszélnek, azok okként azt nevezik meg, hogy az egyes sportkarate-irányzatok mel­lett lándzsát törő edzőknek maguk felé hajlik a kezük, hiszen ha az ő iskolájuk van felszínen, az anyagi hasznot jelent számukra. A remény mindenképpen marad, hogy egykoron tény­leg egységes sportág lesz a sportkarate. Az ő érdekük is. És lehet, hogy ezt előbb- utóbb belátják ... Röviden • Az Üj-Kína Hírügynökség jelentése szerint Kína hivatalo­san is meghívta Tajvant az 1983-as, sorrendben ötödik nem­zeti játékok versenysorozatra. 9 Meglepő hírt közölt a Reu­ter az olasz fővárosból: pénte­ken a rendőrség házkutatást tar­tott Maurizio Montesi, a máso­dik ligás Lazio együttesének lab­darúgójánál, s miután 20 gr ko­kaint talált, a híres olasz lab­darúgóbotrányban is érintett sportembert letartóztatta. Mon­tesi tavaly súlyos sérülést szen­vedett, azóta nem is játszott. • A labdarúgó-világbajnoki 5. selejtezőcsoport küzdelemsoroza­ta is befejeződött. Az utolsó mér­kőzésen Olaszország 1—0 (1—0) arányban győzött Luxembrug el­len. A VB-re továbbjutó két csa­pat: Jugoszlávia és Olaszország. Ma Békés megye mai sport- eseménye. ASZTALITENISZ. Ifjúsági Tízek bajnoksága (férfi, női), Békéscsaba, Rózsa F. Gim­názium, 10.00. Asztalitenisz Tízek bajnoksága, Szarvas, óvónőképző tornaterme, 8.00. Sport és erkölcs A Nemzetközi Fair Play Bizottság emlékéremmel tün­tette ki Sinkó Györgyöt, a Bp. Honvéd atlétáját, aki a tavalyi mezei futóbajnoksá­gon a célban bevárta és ma­ga elé engedte a fáradtság­tól korábban földre zuhant, de a versenyt mégis folytató vetélytársát — érkezett a hír Párizsból, s ez érthetően új­ra a fair play, a sportszerű­ség szellemére irányította az érdeklődést. A sport és az eredetileg angol eredetű fair play tu­lajdonképpen szorosan ösz- szekapcsolódva, rokonságban áll egymással. Az ember ugyanis elsősorban — igazán üdvös volna, ha azt állíthat­nánk, hogy nálunk is — fő- - leg egészsége megvédése ér­dekében, a pályákon, uszo­dákban, sportcsarnokokban szórakozást, felüdülést ke­resve sportol. A célkitűzés, hogy a rendszeres testedzés megszokott életszükségletté váljon, csak a távolabbi jö­vőben, legfeljebb a követke­ző nemzedék életében való­sulhat meg hazánkban. A munkaidő csökkenésével, az ötnapos munkahét bevezeté­sével pedig az alkalom csak­nem tálcán kínálja magát. Kérdés, hogy a szervezésre, irányításra hivatott, egyre nagyobb létszámú fizetett ap­parátus milyen ösztönzést tud adni a helyi erőknek, meny­nyire vonzó alkalmakat tud ajánlani, milyen mértékben tudja felkelteni, a kedvet a jelenleg egyes fejlett orszá­gokhoz képest ugyan még szűkösnek ítélt, de mégis csak részben kihasznált mai lehetőségek mellett. A sport dZonban nem csu­pán a testet edzi, az-izmokat erősíti. „A sport az emberi erkölcs természetes, nagy is­kolája” — fogalmazott pél­dául II. János Pál, a sportot nemcsak szerető, hanem az ellene elkövetett sajnálatos merénylet előtt még rend­szeresen művelő pápa. A ró­mai katolikus egyház feje mindezt az elmúlt évben mondta, amikor az afrikai és földközi-tengeri vízisíbajnok­ság tizenkilenc országból ösz- szegyűlt versenyzőit fogadta nyári rezidenciáján, Castel- gandolfóban. Állítását rész­letesebben is indokolva ki­fejtette, hogy a sport bármi­lyen színvonalon tulajdon­képpen egyben az akaraterő igazi erőpróbáját is jelenti. Akaraterőt igényel a szorgal­mas, kitartó gyakorlás épp­úgy, mint a sportban elen­gedhetetlen becsületes, tisz­ta — angol nyelvű kifejezés­sel fair — verseny. A becsű- 1 letesség, a tisztaság a sport szelleméből fakad. A ver­senyzők ugyanis sokszor évek, vagy akár egy hosszú pályafutás szorgalmas fel­készülését áldozzák az adott pillanat feledhetetlen sike­réért, a győzelem csodálatos élményéért. S a sport igazi szelleme azt követeli műve­lőitől, hogy ez a verseny min­denképpen tiszta, becsületes, az ember tehetségének, tu­dásának, felkészültségének igazi fair küzdelme, nagy erőpróbája legyen. Ne pró­bálkozzon meg senki jogo­sulatlan előny, játékvezetői vagy pontozói döntés, netán külső — egyes körökben saj­nálatos módon alkalmazott gyógyszeres — segítség ré­vén ellenfele fölé kerekedni a becsületes küzdelem he­lyett. A sport igazi jellem- formáló ereje ugyanis éppen abban rejlik, hogy ebben a becsületes küzdelemben az adott pillanatban megszűnik mindenféle előzetes különb­ség a résztvevők között. El­mosódik a faji, vallási, poli­tikai hovatartozás. Csak egy az érdekes és fontos, hogy ki milyen gyors, ügyes és erős! Ki bizonyul a legjobbnak a feltétlen becsületességet és tisztaságot követelő verseny­ben. Bár egyesek különféle in­dítékokkal a „mindenáron való győzni akarás” vágyával lépnek a küzdőtérre, szeren­csére van olyan nemzetközi fórum, amelyik igazi elis­merést biztosít az arra ér­demeseknek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hathatós támogatását élvező Nemzet­közi Fair Play Bizottság im­már évről évre példaképül állítja a sportszerűséget, a kivételesen becsületes, tisz­ta szellemben küzdő, igazi sportembereket. örvendetes módon négy magyar kitün­tetettet is számon tartanak köztük: Zsolt Istvánt, Gu­lyás Istvánt, dr. Kamuti Je­nőt és Wichmann Tamást. Francia művész készítette azt a bronz domborművet, amelyet évenként átadnak Párizsban a legsportszerűbb versenyzőnek. Az áll rajta: „Mieux qu’une victoire”. „Több mint a győzelem”. Ne­héz megmondani, hogy a dombormű két alakja közül melyik a győztes, s azt sem tudni, melyik a boldogabb. Albert Camus, a fiatal éveiben rendszeresen sporto­ló. Nobel-díjas francia író annak idején így vallott éle­te nagy szenvedélyéről: „A sportban tanultam meg iga­zán, hogy mit is jelent az erkölcs!...” Igazán jó lenne ha ezt a mai nemzedékünk mind szélesebb körben meg­tanulná és magáénak vállá­nál , Vad Dezső Mint ismeretes, a tavalyi mezei futóbajnokságon Sinkó György, a Bp. Honvéd atlétája bevárta és maga előtt a célba engedte a fá­radtságtól korábban földre zuhant vetélytársát. Képünkön: Szénégető segíteni próbál a térdelő Laposának, de a versenybíró tiltakozó moz­dulatára továbbfut. (A győztes egyébként már a célban van.) Hátul, féhér mezben közeledik Sinkó, aki később beengedi maga előtt La- posáL (Koppány György felvétele — KS) BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Séleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5681. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-821. Ki­adja a Békés megyei Lapkiadó vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents