Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. DECEMBER 4., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. december 3-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, valamint az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. Magyar—mongol megállapodás Csütörtökön Budapesten aláírták az 1982. évi magyar —mongol árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A két ország között az árucse­re-forgalom az 1981. évi elő­irányzatokhoz képest növe­kedni fog. Magyarország el­sősorban különféle gépeket, alkatrészeket, laboratóriumi és mérőműszereket, gyógy­szereket, cipőt, kötöttárut és konfekciótermékeket szállít, s Mongóliából gyapjúfélesé­geket, bőrkonfekciót, kötött­árut, húskonzerveket vásá­rol. A jegyzőkönyvet Herkner Ottó és N. Bavuu külkeres­kedelmi miniszterhelyettesek írták alá. Az aláírásnál je­len volt D. Zsambazsancan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Magyar siker a BBC kórusversenyén Elsődleges: a mezőgazdasági alaptevékenység A Hazafias Népfront me­gyei gazdaságpolitikai mun­kabizottsága tegnap ülést tartott Békéscsabán. Ezen Nagy András, a testület tag­ja a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek kiegészítő te­vékenységéről számolt be a jelenlevőknek. Az írásos anyaghoz kapcsolódva egye­bek között hangsúlyozta, hogy a melléküzemágak — mivel új munkalehetőséget teremtenek — jelentős sze­repet tölthetnek be az adott településen. S így ezek fenn­tartása, fejlesztése már nem csupán gazdasági, hanem po­litikai kérdés is. E fontos témára vonatko­zóan számos kérdés, hozzá­szólás és jó javaslat hang­zott el az ülésen. Többen konkrét példákkal támasztot­ták alá azokat az érveket, amelyek a mezőgazdasági alaptevékenység elsődlegessé­ge mellett szóltak. Eszerint; továbbra is az új termelési értékeket előállító nagyüze­mi gazdálkodásra, valamint a kistermelés fokozására kell összpontosítani erőnket. Ugyanakkor nem szabad el­zárkózni a melléküzemágak tevékenységétől azokon a helyeken, ahol ennek folyta­tására reális lehetőségek kí­nálkoznak a jövőben. Ügyel­ni kell azonban arra: ki ki­vel kooperál, s szükséges fi­gyelembe venni a célszerű­ség, a szállítás, a jövedelme­zőség követelményeit is. A következő napirendi pontban Orbán Mihály, a munkabizottság titkára a kisüzemi és háztáji gazdasá­gok megyei tapasztalatait is­mertette, majd Szegfű Ist­ván, a HNF megyei titkár­helyettese a vállalati társa­dalompolitikai funkciók gya­korlatáról, továbbá az egész­ségügyi mechanizmus módo­sításáról tájékoztatta a bi­zottságot. —y—n n gyulai földhivatal munkájáról Ismét jelentős sikert ér­tek el a magyar kórusok a BBC Énekeljenek a népek el­nevezésű nemzetközi kórus- versenyén. Az idei, immár 16. alkalommal megrendezett versenyen 13 ország 37 kó­rusa hét kategóriában mérte össze tudását, adott számot zenei felkészültségéről. A nagykórus kategóriában a Strausz Kálmán vezette KISZ-művészegyüttes köz­ponti énekkarát, a kortárs ka­tegóriában a pesterzsébeti Csili kamarakórust — Zaka­riás Anikó vezényletével —, az egynemű kategóriában pedig a Pécsi Tanárképző Főiskola női karát — Borbély Valér dirigálásával — jutal­mazták első díjjal. A kamara­kórusok között második dí­jat a Kolár Kálmán irányí­tásával szereplő veszprémi Liszt Ferenc kórusnak ítélte a zsűri. A díjakat Garerth Walters, a BBC képviselője csütörtökön adta át a Ma­gyar Rádió székházában. Magyarország 1967 óta vesz részt a BBC évente meghirdetett kórusversenyén, s azóta számos szép magyar siker született. Legutóbb — 1980-ban — a váci Vox Hu­mana és a Pécsi nevelők kórusa kapott első díját. Sokrétű és felelősségteljes munkát lát el a Gyulai Já­rási és Városi Földhivatal. Nyilvántartják az ingatlanok adatait, amelyben sok vál­tozás történik, hiszen évente 4 ezer ilyen változást vezet­nek át, amelyekről a számí­tógépes feldolgozáshoz alap­bizonylatokat is kell készíte­ni a gépi adatfeldolgozó köz­pont részére, öt esztendő át­lagát figyelembe véve a földhivatalhoz érkezett ira­tok száma évenként 16 ezer, és emellett még 7 ezer tulaj­doni lapot és térképmásolatot is kiadnak. A legnagyobb gondot a hi­vatal szétszórtsága jelenti. Évente 10—12 ezren utaznak be vidékről, olyanok, akik az épületek szétszórtsága miatt egész napjukat el töl tik azzal, hogy az ügyiratokkal el kell menjenek a járási hivatal­hoz és a bírósághoz is. A hi­vatalnál tevékenykedik még a földmérési és földhasznála­ti csoport. A sok ügyintézés és a mostoha körülmények ellenére aránylag kevés pa­nasz érkezik munkájukkal kapcsolatban. Ezek száma évente mindössze 15—20, és ebből is csak 2-3 határozat megváltoztatására kerül sor. B. O. Bőrösük jubileuma A Bőr-, Cipő- és Bőrfel­dolgozó Ipari Tudományos Egyesület — megalakulásá­nak 50. évfordulója alkalmá­ból — csütörtökön ünnepi ülést rendezett a MTESZ székházában. A fél évszáza­dos tevékenységre visszate­kintve Vermes Lászlóné, az egyesület elnöke megállapí­totta: a ma már több mint 2600 tagot számláló társa­dalmi szervezet mindig a termelés és gazdálkodás gya­korlati feladatainak megol­dását szolgálta. Az egyesü­letnek ma is ez a legfonto­sabb célja. Valóra váltásá­hoz elsősorban a bőr-, a ci­pő-, a szőrme, és a bőrfel­dolgozó-ipari szakemberek alkotói aktivitásának foko­zására van szükség. Ez a feltétele ugyanis az innová­ciónak, s annak, hogy a ku­tatás-fejlesztés eredményei gyorsabban megmutatkozza­nak a gyakorlatban. Az egye­sület szakosztályai, bizottsá­gai ennek érdekében vállal­koznak egyebek közt az alapanyaggyártók és a fel­dolgozók közötti együttmű­ködés Tnegteremtésére, a fej­lesztés és a termelés "össz­hangjának javítására. A csepeli kikötőben két ún. híddaru segíti majd a munkát. Az elsőnek a napokban emel­tek helyére a vasszerkezetét, és a jövő év első felében már üzemel is. Az új daru előnye, hogy alacsony vízállás esetén benyúlhat a parttól távolabbi uszályokhoz, és maximálisan 12,5 tonnás terhet emelhet ki a szárazföldre (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Svájci licenc alapján készülnek a 4 és 6 amperes erősáramú kisrelék az ÉVIG mezőkovácsházi gyárában Fotó: Veress Erzsi SZMT-elnökségi ülés Elő kell segíteni a telephelyek önállósulását A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksé­ge tegnapi ülésén megtár­gyalta és véleményezte a Bé­kés megyei Tanács legköze­lebbi ülése elé kerülő hosszú távú szolgáltatásfejlesztési koncepciót, valamint a jövő évi tanácsi költségvetési és fejlesztési tervet. A továbbiakban a nem megyei székhelyű termelő- egységek önállóságának tar­talmát, az ezekben az üze­mekben dolgozó szakszevve- zetek gazdálkodást segítő te­vékenységét befolyásoló té­nyezőket vette vizsgálat alá. Megyénkben igen magas azoknak a termelőegységek­nek a száma, amelyeknek központja megyénkén kívül van, s ez számos problémát vet fel mind a termelés, mind a szakszervezeti mun­ka szempontjából. A megyei központtal rendelkezőkkel szemben kétségtelenül hát­rányos helyzetben vannak. Az elnökség a tapasztalatok alapján azt a következtetést vonta le, hogy megyénkben megindult egy viszonylagos önállósodási folyamat, de szükséges, hogy ahol a sze­mélyi és tárgyi feltételek biz­tosítottak, ott a hatékonyabb gazdálkodás érdekében ezt a folyamatot felgyorsítsák. De feltétele az is, hogy az eddi­gieknél a szakszervezetek is jobban éljenek a jelenlegi önállóság adta lehetőségek­kel. Az elnökség ezt követően megtárgyalta az SZMT 1982. évi költségvetését, döntött az információ- és tájékoztatóte­vékenység fejlesztéséből adó­dó feladatokról, elfogadta a szakmaközi bizottságok és a mellettük működő számvizs­gáló bizottságok működési szabályzatát. Befejeződött a nemzetközi postástanácskozás Tegnap folytatta és befe­jezte tanácskozását a Közal­kalmazottak és Rokonszak­mabeli Dolgozók Szakszerve­zetei Nemzetközi Szövetsége postai és távközlési tagoza­tának Budapesten rendezett konferenciája. A vitában va­lamennyi küldöttség képvise­lője felszólalt. Egyöntetűen sikeresnek minősítették az eszmecserét, mert az hozzá­járul- a postai és távközlési dolgozók két nemzetközi szö­vetsége közötti kapcsolatok erősítéséhez. A dolgozók élet. és munkakörülményeit vizsgálva hangsúlyozták: nem szabad megengedni, hogy a korszerű technika előnyei a dolgozók számára bármilyen szempontból. hát­rányt jelentsenek. Ez vonat­kozik az emberek vállalaton belüli megbecsülésére, bol­dogulására csakúgy, mint az emberiség egyetemes ér­dekeire. Egyetértettek ab­ban, hogy a technika elő­nyeit a dolgozók csakis bé­kés körülmények között él­vezhetik, ezért mindent el kell követni a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a bé­ke megszilárdítására. Végül megállapították, hogy a ta­pasztalatok és gondolatok fo­lyamatos cseréjéhez szükség van a szakszervezetek két- és többoldalú kapcsolatainak erősítésére, amit a mostani­hoz hasonló tanácskozások is elősegítenek. Az értekezlet ajánlások elfogadásával fe­jeződött be. Hazaérkezett kamarai küldöttségünk Csütörtökön hazaérkezett Manilából a magyar kamarai küldöttség, amely Kallós Ödönnek, a Kereskedelmi Kamara társelnökének ve­zetésével részt vett a Nem­zetközi Kereskedelmi Kama­ra (ICC) 27. kongresszu­sán. Megvitatták a gazdasági növekedés és a vállalkozói tevékenység témakörét, majd plenáris ülésen foglalkoztak a kelet—nyugati kereskede­lem kérdéseivel.

Next

/
Thumbnails
Contents