Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-29 / 303. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. DECEMBER 29., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ülésezett a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége Menetrendváltozások a Volánnál Tegnap, hétfőn délelőtt Gyulán, Márk László elnökletével ülést tartott a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége. Elsőként megvitatták a főtitkár előterjesztésében elhangzott, ez évi munkáról szóló beszámolót. Az idén is a szövetség tevékenységének középpontjában az a politikai és társadalmi felvilágosító munka állt, amelynek célja az MSZMP marxista-leninista politikája megvalósításának elősegítése a román nemzetiségű dolgozók körében. A nehezebb gazdasági körülmények ellenére a román nemzetiségi lakosság életszínvonala a magyarokéval azonos mértékben emelkedett, javultak a szocialista és kulturális körülményeik, bővültek az anyanyelv- és hagyomány- ápolás lehetőségei. Ezért joggal állapíthatta meg a Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusa, hogy a hazánkban élő nemzetiségi lakosság teljes politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúsága — a lenini nemzetiségi politikának megfelelően — az élet valamennyi területén érvényesül. Nőtt a nemzetiségi lakosok közéleti érdeklődése és aktivitása, erősödött a magyar és nemzetiségi dolgozók barátsága, alkotó együttműködése. A román nemzetiségi dolgozók tevékenyen részt vettek Bartók Béla születésének centenáriumi ünnepségein és színvonalas előadást rendeztek Gyulán, Kétegy- házán, Bartók és Enescu munkásságáról. Tapasztalatcserét szerveztek a nemzetiségi községek termelőszövetkezeti vezetői részére. Néhány román nyelvű iskolában, így Kétegyhá- zán, Battonyán és Hajdú" Bihar megyei iskolákban örvendetesen emelkedett a tanulólétszám. Az anyanyelvi ismeretterjesztés keretében 40 előadást rendeztek román nyelven, a szövetségnek több országos, jól sikerült rendezvénye is volt, közöttük a nemzetiségi népzenei fesztivál a Magyar Rádió közreműködésével. Ugyancsak több sikeres kul- túrkörutat szerveztek a románok lakta községekbe. A beszámoló után Mar- tyin György titkár ismertette a jövő évi munkatervet, amelyben több figyelemre méltó esemény szerepelt. Debrecenben megalakítják a román klubot, Pocsajon és Lökösházán bevezetik az óvodákba a román nyelv oktatását, s várhatóan megkezdődik a román nyelvű tv-adás. B. O. A jövő évi feladatokról, az ötnapos munkahéttel kapcsolatos előkészületekről tájékoztatta az újságírókat hétfőn Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója. Mint elmondta, az • idén 115 nagyüzem mintegy 114 ezer autóbusszal közlekedő dolgozóját érintette az új munkarend. Ez több mint félezer — főleg helyközi — autóbuszjárat menetrendjének módosítását tette szükségessé. Január 1-től az intézmények és vállalatok többsége, mintegy 3000 munkahely tér át az új munkarendre, s ez már lényegesen nagyobb feladatok elé állítja á Volán-vállalatokat. A személyszállításban több mint 2300 helyi és 4000 helyközi járat menetrendjét kell kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatni. A Volán igyekezett messzemenően figyelembe venni a tanácsok, illetve a nagy- és középvállalatok érdekeit, igényeit, ütközések esetén azonban mindig a nagyobb létszámú vállalat igénye volt a meghatározó. Az 1982. május 23- án életbe lépő új menetrendet már az ötnapos munkahétnek megfelelően állítják össze, s ott, ahol még nem 163 milliós exportfejlesztő hitelt ad a Magyar Nemzeti Bank a győri Gardénia Csip- kefüggönygyámak kapacitásaz új munkarendben dolgoznak, a menetrendtől eltérő átmeneti változtatásokat hirdetnek meg. A Volán törekszik arra — hangoztatta a vezérigazgató —, hogy tovább javítsa az utaskiszolgálás színvonalát: csökkentse a zsúfoltságot a csúcsidőszakban, rövidítse az utazási időt, ehhez azonban feltétlenül szükséges a lépcsőzetes munka- és tanításkezdés bevezetése. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi elképzelések nem jelentenek végleges megoldást: a jövőben folyamatosan ' figyelemmel kísérik a -forgalom alakulását, és ott, ahol indokolt, a későbbiek során finomítják, módosítják a menetrendet. Az áruszállítási feladatok zavartalan lebonyolítására a Volán-vállalatok egyeztető tárgyalásokat folytattak a megyei tanácsokkal, szállítási bizottságokkal, s nagy fuvaroztató partnereikkel, de még így is arra számítanak, hogy hétfő és péntek között torlódás lesz, kevesen vállalják majd a hét végi rakodásokat. A szombati napokra lakossági fuvarozásokat szerveznek, ezzel segítik a hétvégi építkezőket. bővítő beruházásra. Az ösz- szeget korszerű gépek vásárlására költik, s a programot két év alatt valósítják meg. Bővítik a győri Gardénia-gyárat Dz MNB és a Ganz-MÁVflG hitelszerződése Csernok ■ Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és Dunajszki András, a Ganz-MÁVAG vezérigazgatója hétfőn szerződést írt alá, amelynek alapján az MNB 3,8 milliárd forint hitelt folyósít a Ganz.-MÁ* VAG-nak. Ez a legnagyobb összeg, amit eddig a feldolgozóiparban fejlesztési célokra rendelkezésre bocsátott a Nemzeti Banjt. A hitel fel- használásával erőteljesen korszerűsítik a vállalat termékszerkezetét, fokozzák a vasúti járművek, a kohászati félkésztermékek gyártását, javítják azok minőségét, a vállalat intenzívebben tud kapcsolódni az atomenergetikai gépgyártásba, és fejleszti a híd- és acélszerkezetek gyártását. A hitel jelentős részét a géppark és a gyártócsarnok korszerűsítésére költik, de számottevő összegeket fordítanak a nehéz fizikai munka könnyítésre is. A kormányzat az elmúlt években már többször foglalkozott a Ganz-MAVAG megújításának szükségességével. 1976-ban nagyszabású rekonstrukció kezdődött, annak első szakasza — állami kölcsön segítségével — az ötödik ötéves tervidőszakban sikeresen befejeződött. A vállalat eredményei — beleértve a termékek minőségét is — jelentősen javultak. A rekonstrukciót most folytatják, ehhez veszi igénybe a vállalat a most lekötött bankhitelt. A szttkebb haza szeretete Nem gondolt büszkélkedő szó használatára az a negyven év körüli, községi iskolában tanító pedagógus, akivel az elmúlt hetekben együtt utaztam, s beszélgetésünk közben említést tett egyfajta jelenségről. A „lokálpatriotizmus” szót pedig már csak azért sem használta a mondottakkal kapcsolatban, mert alighanem nagyképűségnek vélte volna. Egyszerűen csak elmesélte, hogyan akadályozták meg megyéjében kis ügyességgel és leleménnyel az egyik szép fekvésű falucska elnéptelenedését. Üdülőhellyé „képezték ki”, megvásárolták az apró parasztházakat, felújították a kerítéseket, kapukat, takarítottak, berendezkedtek vendégfogadásra. Magukénak tartották meg — nem adva át sem enyészetnek, sem a hétvégi telekre vágyó, ám folyamatos törődést nem vállaló, a megyéért áldozatokra aligha hajlandó idegeneknek, más tájbelieknek. A szűkebb haza szeretete korunkban sokféle új vonást, motivációt hordoz. Nevezzük a hely, a locus iránti vonzalomnak, hívjuk esetleg a szűkebb pátria sze- retetének, egyremegy. Mindenkor egyfajta ragaszkodás. Érzelmi tartalma mellett azonban — se jelenségnek sok városi, megyei, községi, tanácsi, tisztségviselő, népfrontban s másutt tevékenykedő, falugyűlések hangulatát mérni tudó szakember tanúja napjainkban — más „töltése” is van. Erről is érdemes szólnunk. A tisztes és egészséges kötődés a „kisebb hazához”; a lakóhelyül szolgáló helység, országrész, tájegység iránti ragaszkodás napjainkban mind több helyütt fejeződik ki konkrét tettekkel, kisebb és nagyobb vállalkozásokkal, kezdeményezésekkel. Példaként említenék néhány ilyen formát: Az egyik fővárosi felsőoktatási intézményben nemrég verbuválódott össze az a harmadévesekből toborzódott kis „csapat”, amely már jelezte is az egyik északi megyének: mindannyian otthon akarnak majd dolgozni. Idejében jelentkeznek munkahelyért, megbízásért, vegyék őket előjegyzésbe. Nincs munkahelyszűkében az említett terület, tehát nem kizárólag anyagiak utáni vágyakozás foglalkoztatja a fiatalokat. Egyszerűen az történik, hogy visszakívánkoznak a szülői ház közelébe, mert lehetőséget látnak, hogy ott elképzeléseik szerint élhetnek. Feltétlenül a lokálpatriotizmus kifejeződésének tarthatjuk azt a — vállalkozószellemre, a kor igényét értő, gondolkodásra is valló — „brigádötletet”, amelyet a gödöllői egyetemen hallottam. Vagy tíz végzős, barátok — köztük más egyetemről valók is —, sajátságos kisvállalkozást terveznek hazatérve megyéjükbe. Egyazon * községben kívánnak megtelepedni, vendéglőnyitástól, orvosi praxis kialakításáig a képzettségükhöz mért legkülönbözőbb boldogulási formákat tervezik, egyhelyütt, egymást is segítve. S a lehetőséget valóban érdemes fontolgatni, hiszen sokféle okos forma segíthet manapság ahhoz, hogy kellő, kézzelfogható haszonnal is járjon a kötődés a szűkebb hazához. Az emberek, a helyi lakosok java, személyes gondja közepette sem zárkózik el általában attól, hogy tegyen valamit falujáért, városáért — anélkül, hogy ezt így, egyértelműen megfogalmazná. A cikkben imént említett példák most inkább azt kívánnák jelezni, hogy — például — nem csak a társadalmi munka forintokban is értékelhető mennyisége lehet a szülőfalu, a lakóhely iránti jó érzelem, kötődés megnyilvánulása. Sokasodnak — örömünkre — a jelek kisebb és nagyobb településeken: arra mutatva, hogy erősödnek a szűkebb hazához fűződő érzelmi szálak. Gazdasági és politikai vezetés dolga is, hogy ki-ki tiszte, hatásköre szerint, intézkedéseivel és döntéseivel is további utat adjon ezeknek a megyei kezdeményezéseknek. Várkonyi Margit A győri Richards Finomposztógyárban az idcn a mennyiségi növekedés mellett jelentős szerepet kapott a termék minőségének javítása. A múlt évihez képest lényegesen több I. osztályú árut állítottak elő. Ebben az évben 8,5 millió négyzetméter szövött és kötött kelme kerül a hazai és külföldi megrendelőkhöz (MTI-fotó — Matusz Károly felvétele — KS) Hz összefogás erejével Új tantermek Szabadkígyóson (Tudósítónktól) „Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel!” — így él történelmi ismereteinkben a csatába induló harcosnak szánt mondás. Ha kevés a pénzed, told meg azt munkával. Mármint „társadalmi” munkával. Ez nyár óta a jelszó Szabadkígyóson, ahol az iskolai zsúfoltság enyhítésére új tantermeket építenek a község központjában levő általános iskolához. A felhívásra, megmozdult a község lakossága. Iskolásgyermekek szülei, hozzátartozók, kisiparosok, szocialista brigádok tagjai és még sokan mások segítenek azóta az építkezésnél. Ma már állnak a falak, helyén a födém, nemsokára tető alá kerül az épület, s végezhetik a belső munkákat. Kruchió László, az újkí- gyósi Közös Tanács szabad- kígyósi kirendeltségének vezetője elmondta: Szabadkígyóson évek óta gondok vannak az általános iskolai oktatásban. A jelenlegi nyolc tanteremben nagy a zsúfoltság, váltott tanítással, szükségtantermekben dolgoznak. Ezeken a gondokon igyekeznek enyhíteni az új tantermek bővítésével. Eredetileg két tanterem építésére gondoltak, de menet közben módosították elképzeléseiket. Három tanterem, zsibongó, valamint kiszolgáló helyiségeket építenek, egyidejűleg korszerűsítik a fűtési rendszert is. Az induláskor nem volt mindehhez elegendő anyagi fedezet, de segített a lakosság. A tanácstagok segítségével szervezetten és folyamatosan kerül sor a segítőkész emberek bevonására. Eddig mintegy 170—180-án vettek részt — szakirányítás mellett — az építkezésen. Sokat segített már eddig is, többek között, az újkígyósi Aranykalász Tsz, a Kemikál újkígyósi gyáregysége, a Békéscsabai Hűtőház két szocialista brigádja — a raktári dolgozók és belső rakodók kollektívája — a megyei vízművállalat újkígyósi üzemének szocialista brigádja. E segítőkészség garancia arra is, hogy az önmaguknak szabott határidőre — 1982. augusztus 15-re — elkészülnek az új tantermek, a tanévkezdéskör megkezdődhet itt is az oktatás. Persze, ehhez még fel is kell szerelni a tantermeket, gondoskodni a szükséges berendezésekről. A számítások szerint az építkezés értéke mintegy 3,5 millió forintot tenne ki vállalati kivitelezéssel, így viszont ennek 45—50 százalékából is felépülhet. Ennyit jelent Szabadkígyóson az összefogás ereje. Kiss Pál Hz új magyar zene a rádióban A Magyar Rádió zenei főosztálya a közönség, valamint a kritikusok ez évi díjáért megrendezi az új magyar zene seregszemléjét. Ennek keretében azok a zenekari, kamarazene- és kórusművek hangzanak el, amelyeket 1981-ben mutattak be a rádióban. A komoly zenei seregszemlén 34 zeneszerző 65 művét szólaltatják meg. A csaknem 12 órányi zenét 15 adásban sugározzák 1982. január—februárjában. Az eredményhirdetésre, a közönség és a kritikusok díjának átadására, valamint a díjnyertes mű vagy művek ismételt sugárzására 1982. február 16-án kerül sor. A közönség 12 ezer forintos díjának odaítélését a társadalom több rétegét képviselő, zenekedvelőkből álló zsűri végzi. A kritikusok ugyanilyen értékű díj odaítéléséről döntenek. A mai magyar zeneszerzők műveit az említett hónapokban a harmadik műsoron sugározza a rádió este 6 és 7 óra között. A modern zene kedvelői műfaji csoportosításban válogathatnak a gazdag programból. A szimfonikus, a vokális és a kamarazene ' mellett hangszerszólókat, kórusműveket, dalokat is hallhatnak. A jól ismert szerzők mellett — mint Rán- ki György, Szokolay Sándor, Farkas Ferenc — bemutatkoznak kevésbé népszerű zeneszerzők is. Az együttesek között találjuk a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát, a Budapesti kamaraegyüttest, a Liszt Ferenc kamarazenekart vagy a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusát. Kiváló zenészek és énekesek lépnek a mikrofon elé, hogy tolmácsolják a mai magyar zene kiemelkedő alkotásait. G. K.
