Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
1981. december 24., csütörtök NÉPÚJSÁG Szovjetunió Fagyapó és hépelyhecske A Szovjetunióban szilvesz" térkor kezdődik az ünneplés, ami a szovjet emberek számára kétszeresen kedves: ekkor tartják a karácsonyt és ekkor búcsúztatják az óévet is. Az ünnepnek természetesen elengedhetetlen kelléke a karácsonyfa, - amelynek színes lámpái szilveszterkor már a kora esti órákban kigyulladnak mindenütt. Bár az orosz szilveszternek, már ami az ételeket illeti, nincs a nálunk szokásos újévi sült malachoz hasonló, „elengedhetetlen” kelléke, asztalra kerül mindaz, ami az orosz konyhában a legjobb, a leg- ízletesebb. Vörös és fekete kaviár, rózsaszínű füstölt lazac, savanyított gomba, hálós sertéskocsonya, aszpikos saláták vezetik be az ünnepi lakomát, helyet hagyva azért a borsosnak, szoljan- kának vagy más ízletes orosz levesnek, a sült húsoknak, a finom süteményeknek. Mindezt vodkával vagy borokkal öblítik le. . Éjférelőtt öt perccel szólásra emelkedik a társaság legidősebb vagy legtekintélyesebb tagja, s rövid tószttal búcsúztatja az óesztendőt. Alig ürültek ki a poharak, már pukkan is a jó előre behütött pezsgőspalack, s az ünneplők „hurrá” kiáltással üdvözlik az új évet. A Szovjetunióban az ünneplés nem ér véget január elsejének reggelén. Bármilyen fáradtak legyenek is az emberek a vígsággal töltött éjszaka után, az^ újév első napjának délelőttjén csoportokban özönlenek a kul- túrparkokba. A szabadtéri színpadokon néptáncegyüttesek bemutatójával veszi kezdetét az „orosz tél”, a régi ünnepek hangulatát idéző rendezvénysorozat. Népi játékok, a havas erdőkben háromlovas szánon — a híres orosz trojkán — tett vidám kirándulások teszik még emlékezetesebbé az ünnepet. Ezeknek állandó szereplője a Télapó, vagy ahogy itt hívják, a „Fagyapó”, s a mi krampuszainknál szelídebb segítőtársa, a hópelyhekkel, csillámló jégszilánkokkal díszített ruhába öltözött „Hópelyhecske”. Ha pedig az éjjel-nappal tartó vígasságba végképp belefáradtak az ünneplők, akkor kipihenhetik magukat január 2-án — a ’ Szovjetunióban ugyanis az is munkaszüneti nap. Fazekas László (Moszkva) Kezdődik a szovjet fiatalok újévi bálja a moszkvai Kreml Kongrei szusi Palotájában. A képen a Fagyapó és a Hópelyhecske megnyil a mulatságot (Fotó: TASZSZ—MTI—K Libanon Béke helyen tűzszünet Libanonban évről évre újjászületnek a remények: talán majd a karácsony, az új esztendő elhozza a várva várt békét!? Hogy miben különbözik a hetedik polgárháborús karácsony az előzőtől? Tavaly arról tudósítottam, hogy dél-libanoni településeket ágyúzott az izraeli tüzérség, hogy Bejrútban heves tűzpárbajt vívtak egymással a „zöld vonal” keresztény oldalán elhelyezkedő falangista milicisták, és a mohamedán városrészt ellenőrző baloldali fegyveresek. Szilveszterkor az izraeli repülőgépek Tyr és Nabatije térségét bombázták ... ; Békés karácsonyról az idén sem beszélhetünk, de ebben a sokat szenvedett országban már a puszta fegyvernyugvás is a béke illúzióját kelti. Es egyelőre — a kisebb-nagyobb csetepatéktól eltekintve — mind az izraeli hadsereg, mint a palesztin gerillák, mind a libanoni polgárháborús ellenfelek között tart a nyáron létrejött tűzszünet. De van egy újfajta, eddig ismeretlen „tűzszünet” is. Nyugat- Bejrútban, a baloldali milíciák, a palesztin szervezetek fellegvárában november elejétől megtiltották a nyilvános fegyverviselést, a lőfegyverek bármilyen célú használatát. Az idén tehát csendben a vallási, politikai, családi ünnepek hangulatát nem bántó általános fegyverropogás és a vele járó tragikus balesetek nélkül telhet el a karácsony és a szilveszter. Csak a színes rakéták, a fülsiketítő petárdák csatazaját nem nélkülözi az ünneplő libanoni főváros. A bejrúti kirakatokban már november vége felé feltűntek a zöld-, arany- és ezüstszínű műkarácsonyfák, a tetszetős ajándékcsomagok, a csábitó gyerekjátékok. Igaz, a szállodák, éttermek, éjjeli mulatók nagy része kiégett, romokban hever, de a meglevők méregdrága műsorokra, pezsgős vacsorákra invitálták a szórakozásra, mulatságra kiéhezett közönséget. Böcz Sándor (Bejrut) Japán n szeretet és a megújulás ünnepe Talán meglepő, de a buddhizmus és a sintoizmus távolkeleti földjén is van karácsony. A japán gyerekek éppúgy várják a Télapót a behavazott északi Hokkaidón, vagy Hon- su-főszigeten, mint a messzi, havat soha nem látott Rjukju- szigetcsoporton, amelynek legismertebb tagja a félig már trópusi Okinawa. A felkelő nap 117 milliós országában, amelynek lakossága túlnyomó részt valamelyik buddhista vagy sinto szektához, esetleg egyszerre mindkettőhöz tartozik, nem az alig 760 ezer keresztény miatt fontos a karácsony. Sokkal inkább azért, mert az elmúlt évtizedekben itt is a szeretet és az ajándékozás ünnepe lett. Ám az igazi ünnepet változatlanul az új esztendő köszöntése, illetőleg a régitől való búcsúzás jelenti. Munkatársak, barátok, családtagok, ismerősök december közepétől rendezik meg a bonenkait, a felejts-el-találkozót. A részvevők fehér asztal mellett fátylat borítanak a múltra, megbocsátják egymásnak az okozott kisebb-nagyobb bosszúságokat, s egyesült erővel utalják a feledés homályába mindazt, ami számukra kellemetlen volt az óesztendőben. A cél az, hogy tiszta lappal, nyugodt lelkiismerettel várják az új esztendőt. Szilveszter előtt néhány nappal kadomacuval (fenyő-, szil- vagallyak és bambusznád összefűzött együttesével) díszítik fel a házak bejáratát: ez a hosszú élet, az állhatatosság, a gyarapodás és a tisztaság jelképe. Nem hiányozhat ilyenkor a szemöldökfán elhelyezett simenava, a fehér papírdarabokkal ékesített szalmafonat sem, amely a sinto hit szerint elriasztja a rossz szellemeket, hírül adva a gonosznak: hiába mesterkedik, a házban példás tisztaság honol. Szilveszter éjjel országszerte hatalmas tömegek zarándokolnak el a lakóhelyükhöz legközelebb eső szentélyekbe és templomokba, hogy ott hallgassák meg az évváltást jelző gongütéseket. Ez 'a hacumode, az új esztendőben való első templomlátogatás ideje. Az újév a legszínpompásabb, legví- gabb japán ünnep: több napos pihenő következik, csak január negyedikén kell újra munkába állni, addig vége-hosz- sza nincs a látogatásoknak, az ajándékozásnak. A gyerekek otosidamát. sokszor nem is kis összegű zsebpénzt kapnak. Japánban festik a hagyományos újévi sárkányokat. A leggyakrabban japán történelmi hősök, hadvezérek stilizált arcképével díszített, fából, bambuszból és papírból készült sárkányokat á gyerekek az ünnepek alatt szokták eregetni (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A japán konyhaművészet hívei az ünnepek alatt dúskálhatnak a jobbnál jobb falatokban. Feltálalják a zonit, az újévi levest, amelyben hal, ínycsiklandó rizstészta és egzotikus zöldségek úszkálnak. Aztán jöhet a híres heringikra, az édességek megszámlálhatatlan változata, valamint az elmaradhatatlan toszo. az édes rizsbor. És kinek ez sem elég, töl- tekezhet még ízletes kombuval, szárított tengeri növénnyel, amely biztos záloga a, boldogságnak, nemkülönben lótuszgyökérrel, a szent növénnyel, amely Japánban — az ógörög mitológiával szöges ellentétben — nem tétlenségre kárhoztató gyümölcs. A japán szilveszter a friss energia, a megújulás ünnepe... Flesch István, (Tokió) Latin-Amerikában A fehér karácsony ismeretlen fogalom Latin-Amerikában. A trópusi Közép- Amerikában maga a hó is ismeretlen, a déli féltekén pedig erre az időszakra esik a nyár. Nekünk, európaiaknak furcsa húszfokos melegben köszönteni Télapót avagy az újévet. Itt a legtöbb országban az utcákon és az üzletekben már december elején felállítják a fenyőfákat, és megjelennek' a reklám-„Tél- apók” is. A magyarországi szokástól eltérően a magánházaknál is már jóval karácsony előtt ezüstláncfüzé- rek, villanyégők, lampionok kerülnek az ajtókra, a tehetősebbek pedig feldíszített fenyőfát állítanak a kertbe. Limában, Rio de Janeiró- ban, Bogotában avagy Cara- casban árusok milliós serege reméli, hogy jó üzletet csinál, megszaporodik a koldusok, kéregető gyerekek hada is, bízván, hogy ezekben a napokban jobban megnyílik a turisták és a helyi gazdagabbak' pénztárcája azada-. kozásra. Nem csak a hatalmas szociális különbségek miatt van eltérő tartalma az ünnepeknek az egyes emberek számára. Latin-Amerikában sok helyen, ahol a spanyol hódítók nem tudták rákényszeríteni a katolicizmust az Afrikából behurcolt rabszolgákra, az utódok ma sem tartják ünnepszámba a karácsonyt. Az etnikai, vallási okok mellett néhány középamerikai ország esetében közrejátszott például az a körülmény is, hogy korábban karácsony igazán csak a kiváltságos rétegnek jelenthetett ünnepet. December, vége egybeesik a cukornádvágó szezon csúcsidőszakával, amikor a néger rabszolgákra a pihenés helyett éppen a legnehezebb munka várt. Kubában például a karácsonyt a forradalom győzelme óta nem is ünnepük meg. Január elseje viszont kettős ünnep: az újév üdvözlésével együtt az új társadalmi rendszert is köszöntik, a forradalom győzelmének évfordulójáról is megemlékeznek. A kivételektől eltekintve, Latin-Amerikában is az az európai hagyomány honosoMinden üvegkristály: a karácsonyfa, a hölgyön a fürdőruha, a különböző díszek is. Osztrák tervezők kínálták ezt a fát Los Angelesben azoknak, akik már unják a hagyományos zöld fenyőt. Csupán a fa 32 ezer dollárba került (Fotó: ÚPI—MTI—KS) dott meg, hogy a karácsony inkább családi, a közeli rokonok avagy ismerősök ünnepe, az újév köszöntése pedig közösségi esemény. Ez utóbbi lehetőség szerint zenével és tánccal egybekötve. Szilveszter éjszakáját nem kevesen töltik szabad ég alatt, az utcákon, köszöntve ismerőst és ismeretleneket. Szerencsére, Európában nem terjedt még igazán el egy általános latin-amerikai ünnepi szokás: a petárdák, patronok robbantása. A legtöbb nagyvárosban már liánokkal az ünnepek előtt megkezdődik a „fegyverropogás”, amely csúcspontját szilveszterkor éri el. Az autók kerekei alatt patronok tucatjai robbannak, s kísérteties sebességgel siklanak a hosszú szárú petárdák. „Élet- veszélyes” ilyenkor a séta, hol innen, hol onnan lőnek keresztbe egy petárdát. Nem kevés kirakatüveg, gépkocsi sínylette már meg ezt a szilveszteri szórakozást, amely — legalábbis nekem úgy tűnik — itt Latin-Amerikában a hócsatát hivatott pótolni. Ortutay-L. Gyula (Havanna) NSZK 11 bolondok ünnepétől... A Bonnban eltöltött két év tapasztalatai alapján állíthatom, hogy a nyugatnémetek előszeretettel ünnepelnek. Jó példa erre a tél elején kezdődő Narrenfest, azaz „a bolondok ünnepe”, amely középkori tradíció, s alighanem az udvari bolondoktól származik. Régen az udvari bolondok gazdáik kegyéből egy-egy órára vagy egy egész estére is átvehet" . ték a hatalmat. Persze, csak a fogadótermekben — s ott is csupán jelképesen, a játék kedvéért. A Narrenfest minden évben változatos programot kínál, amelynek fénypontja a bolondok királyának megválasztása. Természetesen, a polgári demokrácia parlamenti játékszabályai még ilyenkor is érvényesülnek. Arra ugyanis még nemigen volt példa, hogy egy szociáldemokraták uralta városban kereszténydemokrata „Nar- renköniget” — bolond-királyt — választottak volna — és fordítva. A Narrenfest eseményei szinte észrevétlenül torkollnak a tavaszi karnevál ünnepségsorozatába, amelyre még a mai pénzszűke mellett is milliókat költenek az NSZK-ban, (Például a kölni karneválherceg és udvarának kosztümje, s maga a színpadi rendezvény — szólószámokkal és zenekarokkal, szellemes politikai kabaréval — több mint másfél millió márkába került ebben az évben.) A Narrenfest és a tavaszi karnevál közé esik a karácsony és az újév. Különösen az előbbit — vallási ünnep lévén — nagy előkészület előzi meg. Ebben az évben noVember utolsó vasárnapjára esett az első Advent, amit * itt komolyan vesznek. Még a kevésbé vallásos családok lakásának ablakában is megjelennek ilyenkor a szalmából vagy örökzöldből font koszorúk. A tehetősek kocsikerék nagyságú örökzöld koszorút vásárolnak, amelyre négy gyertyát raknak, az elsőt Advent első vasárnapján gyújtják meg. A gyertyák karácsony estig égnek. Ebben az évben azonban mintha kissé csökkent volna a korábban megszokott fény és pompa, mintha szerényebb lett volna az áruházak és üzletek választéka. Persze alaposan megcsappant a gond nélküli vásárlók száma is. Az utcai fabódék eladói tétlenül, fázósan toporognak, s még a gyerekeket csalogató vidámparkok lovacskái és dodzsemjei is többnyire üresen keringtek a vurslizenére. Kanyó András (Bonn) j Bérelhető Télapók Stuttgartban. A nyugatnémet családok 18 márkáért bérelhettek ki a karácsonyi ünnepekre belőlük egyet-egyet (Fotó: AP—MTI—KS) Karácsonyi vásár Nümbergben (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS)