Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-19 / 297. szám

1981. december 19., szombat o Ülésezett a KISZ Békés megyei Bizottsága December 18-án, tegnap délelőtt 9 órai kezdettel ülést tartott a KISZ Békés megyei Bizottsága Békés­csabán, az MSZMP megyei bizottságának földszinti ter­mében. Pataki István első titkár köszöntötte dr. Bu- dácsi Lajost, a KISZ KB Békés megyei instruktorát és a jelenlevőket, majd tá­jékoztatott a két ülés közöt­ti eseményekről. Az első napirendi, pontban a KISZ megyei bizottságá­nak tervezési dokumentu­mainak írásos anyagát ter­jesztették elő elfogadásra Gyarmati Irén és Kozák Fe­renc titkárok. Az írásos ja­vaslatokat kisebb módosítá­sokkal elfogadták. Tegnap, december 18-án Békéscsabán ülésezett a Bé­kés megyei Kisipari Szövet­kezetek elnöksége, dr. Sü- meghy Csaba vezetésével. Elsőként Máté Ilona osz­tályvezető-helyettes számolt be a szövetkezetek várható, 1981-es évzárásáról, eredmé­nyeiről. Ismertette az 1982. évi gazdasági és mozgalmi célkitűzéseket is. Dr. Sü- meghy Csaba a KISZÖV, a jogi és az ellenőrzési iroda jövő évi költségvetését ter­jesztette az elnökség elé. Az ülés legérdekesebb, legtöbb hozzászólást kiváltó napi­rendi pontja az ipari és há­ziipari szövetkezetek egy­más közötti termelési együtt­működésének, kooperációjá­nak alakulásáról szóló jelen­tés volt László Antal osz­Pénteken délelőtt tartotta ez évi utolsó ülését a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari , Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizott­sága, Jenei Sándor elnökle­tével. A testület munkájá­ban részt vett Zahovai Ár­pád, a KPVDSZ országos központ kulturális és agitá- ciós osztályának munkatár­sa, Bocskai Mihályné, az SZMT titkára és Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke. A vállalatok, szövetkeze­tek művelődési bizottságai­nak munkájáról Juhász Fe- rencné számolt be. Az 1977- ben létrehozott művelődési bizottságok az 500 dolgozót számláló vállalatoknál és szövetkezeteknél alakultak meg. A kulturális és agitá- ciós bizottság nyolc gazdál­kodó szervnél tartott vizs­gálatot. A tapasztalatok sze- rin, tevékenységük össze­hangolt a különböző társa­dalmi szervezetekkel, a vá­A második napirendi pontban Gyarmati Irén tit­kár javaslatot tett a KISZ megyebizottságának munka­rendjére, munkastílusára. A hozzászólások után a részt­vevők megállapodtak abban, hogy februárban visszatér­nek a kérdésre és határoz­nak az elfogadástól. Befeje­zésül a megyebizottság az ez évi káderutánpótlási és képzési tervének módosí­tását értékelte Gyarmati Irén titkár, majd a jövő évi változásokat ismertette. A napirendi pontok elfo­gadása után hozzászólások­kal, bejelentésekkel fejező­dött be az ülés. L. S. tályvezető ismertetésében. A hozzászólásokból az derült ki, hogy az idén biztató ütemben fejlődött a szövet­kezetek együttműködése, ez azonban csak kezdetnek te­kinthető. Az elnökség hatá­rozatban foglalt állást a kooperációk kiterjesztése mellett, és tagjai egyetértet­tek abban, hogy ezentúl évente értékelik a kapcsola­tok alakulását. A KISZÖV elnökségi ülé­sén részt vett és felszólalt dr. Krattinger Márton, az MNB Békés megyei Igazga­tóságának igazgatója, Ilovsz- ky Lajos, az MSZMP Békés megyei bizottsága és Ugrai András, a megyei tanács munkatársa. rosi tanácsok illetékes osz­tályával, illetve a művelődési házak szakembereivel. Jó példaként említették a me­zőkovácsházi ÁFÉSZ:t. Per­sze, vannak' gondok is. A tervekben szereplő elképze­lések csak részben valósul­nak meg, A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál a nemrégen bevezetett szer­ződéses rendszer és a nagy munkaerő-vándorlás aka­dályozza a szakmai művelt­ség fejlesztését, az oktatás színvonalának az emelését. Második napirendként megtárgyalták dr. Rotyis Já­nos előterjesztésében a jog­segélyszolgálat tapasztala­tait. Végül tájékoztatót fo­gadtak el a társadalmi tiszt­ségviselők oktatásáról, majd Rákóczi Ferenc megyei tit­kár jutalmakat adott át a jól dolgozó szakszervezeti ak­tivistáknak. S. S. Munkásőr orvosok tanácskozása (Tudósítónktól) December 18-án, tegnap, a munkásőrség megyei pa­rancsnokságának székházá­ban értekezletet tartottak az egységek vezető orvosai. A tanácskozáson dr. Sonkoly Kálmán, a megyei törzs egészségügyi szakcsoportve­zetője értékelte az 1981. évi munkát, melynek keretében, részletesen kitért az állo­mány egészségügyi ellátásá­ra. Ezután az 1982. évi fel­adatokról szólt, majd hozzá­szólások következtek. Az értekezleten felszólalt Tóth Pál ezredes, a munkás­őrség Békés megyei parancs­noka, aki köszönetét és el­ismerését fejezte ki a me­gyében szolgálatot teljesítő munkásőr orvosoknak azért a lelkiismeretes, önzetlen és felelősségteljes munkáért, amelyet a munkásőrök ér­dekében hosszú évek óta ki­fejtenek. Ezután tájékoztatta a je­lenlevőket Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bi- zotsága első titkárának a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságán tett látoga­tásáról, megemlékezett a munkásőrség Békés megyé­ben elért eredményeiről, a 25 év alatt végzett munka jelentősebb állomásairól, va­lamint hangsúlyozta az 1982. évi főbb feladatokat,* ame­lyeket a vezető orvosok nagy figyelemmel tanulmányoztak. Beszéde befejezéseként kel­lemes ünnepeket és boldog új évet kívánt a megye mun­kásőr orvosainak, valamint családjuknak. Rattai Györgyné Már az idén találkozhatunk majd a könyvesboltokban Ortutay Gyula „A nép mű­vészete” című könyvével, melynek nyomtatási munká­latait az elmúlt napokban még a Kner Nyomda gyo­mai üzemében fényképezhet­tük Fotó: Martin Gábor n kooperációs kapcsolatokról tárgyaltak m. sz. zs. Jól dolgoznak a kulturális bizottságok Ülést tartott Gyula város Tanácsa Tegnap — pénteken dél­után — Gyulán, a városi tanács dísztermében tartotta ülését Gyula város Tanácsa. Elsőként megvitatták dr. Ta­kács Lőrinc tanácselnök elő­terjesztésében a város hosz- szú távú 'fejlesztési prog­ramjának időarányos telje­sítését. A városi tanács 1973-ban fogadta el az 1973— 1985 évekre szóló városfej­lesztési programot. Megálla­pították, hogy a program főbb célkitűzései ma is időt- állóak. Jól szolgálták és szolgálják a középtávú ter­vek és fejlesztési célkitűzé­sek megfogalmazását, végre­hajtását. A város lakossága már 1976-ban megközelítet­te az 1985 évre tervezett gyarapodását. Az utóbbi tíz év alatt csaknem négyezer­rel nőtt a lakosság száma. Ezzel a megye városai kö­zött Gyula a második hely­re került. Az ipar a meg­határozottnál dinamikusab­ban fejlődött. Az utóbbi idő­szakban a város iparának termelési értéke 1,8 milliárd forintról több mint 6 mil­liárd forintra emelkedett. Az itt foglalkoztatottak szá­ma több mint 10 ezerre nőtt, és az ipar alaposan ki­vette a részét az exportból, hiszen ennek értéke félmil- liárdról kétmilliárdra nőtt. A tanácsi ipar fejlődése is a programnak megfelelően alakult. Tavaly a miniszté­riumi ipar termelése meg­közelítette az öt és fél milli­árd forintot. A tanácsi hat, a szövetkezeti ipar három­száz millió forint termelési értéket állított elő. A me­zőgazdasági terméshozamok is elérték, illetve meghalad­ták máris az 1985-re terve­zettet. A kereskedelem, a vendéglátás, valamint az idegenforgalom a tervezett szinten fejlődött. Második napirendi pont­ként dr. Marsi Gyuláné, osztályvezető adott számot az általános iskolákban fo­lyó nevelő-oktató munka helyzetéről. Juhász András osztályvezető előterjesztette az 1982. évi költségvetési és fejlesztési tervet. A tanács­ülésen két rendelet is szü­letett, egyik: a város címe­re és zászlaja használatának rendjéről, a másik: a váro­si tanács és szervei szerve­zeti és működési szabályza­tának módosítására és ki­egészítésére. A tanácsülés a napirendek alapos megvita­tása után azokat jóváhagy­ta. Béla Ottó Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ellenforradalom ellen küzdő lengyel hazafiakat. Pártunk és kormányunk elhatározott/ szándéka, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatait minden területen erősíti és bővíti a hagyományos testvé­ri barátság szellemében, a proletár internacionalizmus elvei alapján. A Magyar Népköztársaság kormányá­nak határozott álláspontjai szükségállapot bevezetése a Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsának alkotmányos joga, és az ország belügye. Nyugaton akadnak olyanok, akik ezt kétségbe vonják, mi­után a szocialista rendszer megdöntéséről veszni látják elképzeléseiket. Beavatkoz­nak Lengyelország alkotmá­nyos rendjébe, és saját elkép­zeléseiket szeretnék ráerőltet­ni a lengyel népre. Ezzel nemcsak a lengyel népnek okoznak károkat, hanem á nemzetközi biztonságnak, az európai enyhülésnek és a bé­kének is. A külügyminiszter részle­tesen elemezte a Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatait az európai és a kontinensen kívüli szocialis­ta országokkal. Az európai szocialista országok nagyobb része'tagja a Varsói Szerző­désnek. Pártunk és kormá­nyunk magasra értékeli , a Varsói Szerződésben folyó munkát; ez a szervezet nem­csak tagállamainak védelmé­ért tett mérhetetlenül sokat, de a szocialista és a tőkés or­szágok békés együttműködé­séért is. A Varsói Szerződés országai most is .bármely pil­lanatban készek az egyenjo­gú, minden állam biztonsági érdekeit figyelembe vevő le­szerelési és biztonsági meg­állapodások megkötésére. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa sokat tett a tagállamok gazdasági együtt­működésének fejlesztéséért. Ügy véljük, hogy a tagorszá­gok együttműködését még szorosabbá kell tenni, meg kell gyorsítani a komplex program valóra váltását. Vá­rakozással tekintünk a KGST-tagállamok vezetőinek tervezett találkozójára, részt vállalunk annak előkészíté­séből. Púja Frigyes felhívta a figyelmet: nagy fontossága van annak, hogy miképp ala­kul országunk viszonya a fej­lett tőkés országokkal. Mint mondotta, kétoldalú kapcso­lataink valamennyi fejlett tő­kés országgal rendezettek, s azok fejlesztését — a kölcsö­nös előnyök alapján — a hel­sinki záróokmány ajánlásai­val összhangban — továbbra is fontos feladatunknak tart­juk. Külpolitikai tevékenysé­günkben mind jelentősebb szerepet játszanak a fejlődő világ országai, hazánk ma már több mint 80 fejlődő or­szággal áll diplomáciai kap­csolatban, mintegy 60 ország­gal pedig kereskedelmi meg­állapodásunk van. Kiemelte: pártunk nemzet­közi tevékenységének, kor­mányunk külpolitikájának elvei és fő irányvonala vál­tozatlan ; ennek eredményes gyakorlati megvalósítására törekszünk a jövőben is. Tá­mogatunk minden olyan tö­rekvést, javaslatot, amely hozzájárul szocialista építő­munkánk békés nemzetközi körülményeinek biztosításá­hoz. A Varsói Szerződés tag­államaival együtt következe­tesen küzdünk a háborús ve­szély elhárításáért, a fegyver­kezési verseny megfékezésé­ért, a leszerelésért, a fegy­verzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő bizton­ságért. A külügyminiszter részle­tesen elemezte azokat a kér­déseket, amelyek a nemzet­közi politikában nehezítik az enyhülést. A némzetközi élet­ben felgyülerqlett problémák nagyok, de nem megoldha- tatlanok — hangsúlyozta. A szocialista országok — köz­tük a mi hazánk is— a vitás nemzetközi kérdések és konf­liktusok békés megoldásának a módszerét ismerik el he­lyesnek, s fő eszköznek min­dig is a tárgyalásokat tartot­ta. Messzemenően támogat­juk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak kö­zösen kialakított, békés meg­oldásra szólító javaslatait, kezdeményezéseit, és aktívan részt vállalunk azok megva­lósításából. , Kállai Gyula (Hajdú-Bi- har megye, 1. vk.), a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöke megálla­pította, hogy hazánk nem­zetközi tevékenysége nem bizonyos hatalmi körök /és érdekcsoportok, hanem / a munkásosztály célkitűzései­nek megfelelően, az egész nép alapvető érdekeit fejezi ki és képviseli. Hazánkban a társadalom sok millió tagját átfogó és tömörítő tömeg- szervezetek, mozgalmak je­lentős szerepet töltenek be államunk nemzetközi tevé­kenységének alakításában is. Ezek a tömegszervezetek a nemzetközi élet valamennyi fő kérdésében a magyar tár­sadalom legszélesebb réte­geinek állásfoglalását juttat­ják kifejezésre. A nemzetközi helyzet ki­éleződött, súlyos és veszélyes — hangsúlyozta Kállai Gyu­la —, az Egyesült Államok eddig nem tapasztalt mér­tékben növeli á katonai ki­adásokat. A korlátozott atomháború lehetőségének meghirdetése riasztó jele annak, hogy az Egyesült Ál­lamok saját biztonságát úgy véli megóvni, ha Európát — benne szövetségeseinek te­rületét — kívánja hadszín­térré változtatni. A nemzetközi életnek ma nincs olyan kérdése,' mely­ről — folytatta Kállai Gyu­la — a Szovjetunió az egyenjogúság és az egyenlő biztonság szellemében ne volna hajlandó tárgyalni. Ezért is kíséri nagy érdek­lődéssel a magyar közvéle­mény a Szovjetunió és az Egyesült Államok képvise­lőinek a napokban Genfben megkezdett tárgyalását. Pártunk szövetségi politi­káját elemezve a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke megállapította: a demokratizmus nemzeti egy­ség, az osztályszövetség megteremtése egyik megha­tározója fejlődésünknek. A hazánkban élő nemze­tiségekkel kapcsolatban Kál­lai Gyula megállapította, hogy azok a szocialista nem­zeti egység fogalmába szer­vesen beletartoznak. Ha­zánkban‘a teljes egyenjogú­ság alapján oldottuk meg ezt a kérdést, és továbbra is a helyes úton akarunk járni Interpelláció A napirendnek megfele­lően interpelláció követke­zett: Guba Sándor (Somogy m., 3. vk.), a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola fő­igazgatója arról kérdezte a közlekedés- és postaügyi mi­nisztert, mit kívánnak tenni az aprófalvas települések közlekedésének javítása ér­dekében Somogy megyében. Pullai Árpád, elmondotta: a kormány nem kezeli mos­tohagyermekként a közleke­dés szempontjából sem So­mogy megyét, s elismerve, az interpelláció jogosságát, folyamatosán -foglalkozik az aprófalvas települések köz­lekedési gondjainak meg­oldási lehetőségeivel. Terve­zik a megyei szállítási taná­csok jogkörének kiterjeszté­sét az áruszállításról a sze­mélyszállításra is. Befejezé­sül kérte: az interpelláció­ban felvetett gond megoldá­Több évtizedes töretlen kül­politikánk szorosan egybe­kapcsolódott a szocialista kö­zösség legfontosabb külpoli­tikai feladatával, a béke és a biztonság megszilárdításá­nak céljával. Sokoldalú test­véri együttműködésünk a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival egyben békepolitikánk sikereinek zá­loga is — mondotta befeje­zésül Púja Frigyes. — hangsúlyozta —, hiszen szerintünk ez teremti meg az erkölcsi-politikai alapot ahhoz, hogy a nemzetiségek a szomszédos népekkel való kapcsolatokban valóban a híd szerepét tölthessék be. A nemzeti egység és nem­zetközi tevékenységünk szempontjából nagy jelen­tőséget tulajdonítunk az ál­lam és az egyházak viszo­nyának. Ami ezen a téren hazánkban kialakult, törté­nelmi jelentőségű. Ez nem­csak helyes politikánk ered­ménye, hanem az egyházi vezetők reális magatartásá­nak és népünk ir£nt érzett felelősségének is érdeme. A Hazafias Népfront, akárcsak a többi társadalmi és tömegszervezet, nemzet­közi tevékenységét azzal a meggyőződéssel végzi, hogy a társadalmi erők mozgósí­tásával a Magyar Népköz- társaság általános és külpo­litikai céljait segít megva­lósítani — mondotta befe­jezésül Kállai Gyula. Ezt követően felszólaltak még Darvasi István (Buda­pest, 19 vk.), a Magyar Hírlap főszerkesztője, Bar­iba Tibor, (Hajdú-Bihar m., 1. vk.), a tiszántúli refor­mátus egyház püspöke, Ke­len Béla (Budapest, 42. vk.), az Esti Hírlap főszerkesztő­je. Miután több hozzászóló nem jelentkezett,* ismét Púja Frigyes emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: a vitában el­hangzott észrevételek, érté­kelések hasznosan kiegészí­tették a kormány tevékeny­ségéről szóló beszámolót. Az országgyűlés Púja Fri­gyes beszámolóját jóváha­gyólag tudomásul vette. sában a jövőben mindenütt nagyobb és elszántabb mó­don, szervező munkával igyekezzenek ' hasznosítani a helyi kezdeményezéseket, mert ebben kifejezésre • jut az elfogadott költségvetés szelleme. Guba Sándor a miniszteri választ nem fogadta el, kér­te, hogy az általa felvetett témára újból térjenek vissza. Az országgyűlés Pullai Ár­pád válaszát szavazattöbb­séggel tudomásul vette. A parlament téli üléssza­ka — amelynek második napján a tanácskozás elnöki tisztét felváltva Péter János és Apró Antal töltötte be — az országgyűlés elnöké­nek zárszavával ért véget: Apró Antal kellemes ünne­peket, eredményekben gaz­dag új esztendőt kívánt a képviselőknek. (MTI) Kállai Gyula felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents