Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-18 / 296. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. DECEMBER 18., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXYI. ÉVFOLYAM,296. SZÁM Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka BÉKÉS MEGYEI Az 1982. évi allami költsegvetes megvitatásával csütörtökön 10 órakor megkezdte téli ülésszakának munkáját az országgyűlés. Az ülésteremben foglaltak helyet: Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá az emeleti páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd törvényhozásunk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták a téli ülésszak napirendjét: O a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslat, O a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről, interpelláció. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Hetényi István pénzügy- miniszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. Hetényi István expozéja Bevezetőben a pénzügy- miniszter hangsúlyozta, hogy az 1982. évi 'állami költség- vetésről szóló törvényjavaslat a VI. ötéves tervben és a kormány programjában megfogalmazott célok való- raváltását szolgálja. Előirányzatai összhangban vannak a népgazdaság 1982. évi tervével, amelynek irányelveit az MSZMP Központi Bizottsága nemrégiben hagyta jóvá. Az előirányzatok a jelenre épülnek, figyelembe veszik a jövő feltételeit, és a VI. ötéves terv céljait. Realitás és a politikát alátámasztó célirányosság — ez volt a két fő szempont a javaslat kidolgozásakor. A jelen gazdasági folyamatait úgy summázhatjuk, hogy ez évben a két fő gazdaságpolitikai feladat megvalósítása a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának lényegében megfelelt: a külgazdasági egyensúly a tervezetthez közelál- lóan alakul, az életszínvonal pedig kis mértékben emelkedik. Ezt becsülnünk kell, különösen, ha arra gondolunk, hogy a bonyolult nemzetközi és gazdasági korul- méríyek miatt a vártnál ^ is nehezebbek voltak munkánk feltételei. Elbizakodottságra azonban a legkisebb okunk sem lehet. Különösebb vizsgálat nélkül is felismerhetők a gazdálkodás gyengéi. Ezek közül említést érdemel, hogy az ipar termelése ugyan idén ismét nőtt, de az erte kesítés szerkezete és a termelés versenyképessége nem fejlődik elég dinamikusan. A mezőgazdasági termelés alig haladja meg a múlt évit, és elmarad a tervben számítottól. Ez főleg az időjárással függ össze. A külkereskedelem eredményei, a feltételezettnél nehezebb -körülmények ellenére, összességükben kielégí- tőek. A KGST-országokba irányuló kivitelünk a behozatalnál nagyobb ütemben- bővült, eleget tettünk exportkötelezettségeinknek. A tőkés világgazdaságban évek óta húzódó pangás mellett az ipari export csak lassan nőtt, egyes ágazatokban visszaesett. Örvendetes viszont, hogy a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek kivitele dinamikusan bővül. Kedvező, hogy ebben a viszonylatban exportárainkat jobban növeltük, mint ahogyan behozatalunk drágult. Konvertibilis valutában folyó külkereskedelmünk alapjában kiegyensúlyozott, de külföldi adósságaink kamatai komoly terhet jelentenek. A lakosság pénzjövedelme 7 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal a tervezett kereten belül, 4,5 százalékot alig meghaladóan nő, így az egy főre jutó reáljövedelem emelkedése közel 2 százalék. A lakosság áruellátása megfelelő. Különösen fontos, hogy kiegyensúlyozott az élelmiszer-ellátás. Az ipar javuló munkája mellett fokozatosan érezhető a kereskedelem -és vendéglátás törekvése gazdálkodásának javítására, a lakosság jobb kiszolgálására. Az életkörülmények alakításában nagy szerepet játszó költségvetés a társadalmi kötelezettségeknek 1981-ben is eleget tesz, sőt részben az 1980. évről áthúzódó beruházások üzembe lépése nyomán — az intézményhálózat a tervet meghaladóan bővül, az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások előirányzata meghaladja a tervezettet. Nagyobb rangot az eredményesen dolgozóknak A továbbiakban arról szólt 'a pénzügyminiszter, hogy az 1982. évi költségvetésnél változatlanul az ötéves tervben megfogalmazott két fő gazdaságpolitikai célt, a külgazdasági egyensúly javítását és az életszínvonal megőrzését tartjuk követendőnek. A költségvetés előirányzatai arra épülnek, hogy jövőre a nemzeti jövedelem emelkedése az 1982. évi terv előirányzata szerint, összehasonlító áron 1—1,5 százalékot ér el. A külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy a belföldi felhasználás kismértékben mérséklődjön. Ennek arányait az életszínvonal megőrzésére irányuló törekvésünk meghatározza. A lakosság fogyasztását 0,5 vagy 1 százalékkal tudjuk növelni, a felhalmozás pedig 10 —12 százalékkal csökkenni fog. • Annak, hogy szándékaink megvalósuljanak, nemcsak a gazdasági, de a társadalmi tényezők is fontos elemei. A társadalom. értékítéletében nagyobb rangot és támogatást kell kapnia azoknak a kollektíváknak és vezetőknek, akik már eddig is eredményes munkát végeztek, hatásos kezdeményezéseket tesznek a termelés verseny- képességének, az igények jobb kielégítésének érdekében. Hetényi István ezután a gazdasági fejlődés kulcskérdéseivel foglalkozott. Kiemelte: az első és legfontosabb feladat a versenyképességet növelő, az igények jobb kielégítését szolgáló kezdeményezés és felelősség, az ilyen értelemben vett vállalkozó- készség erősítése. E folyamat immár tradicionális eleme — mondta — a versenyképes exportárualapokat létrehozó, a Magyar Nemzeti Banktól kedvezményes hitellel támogatott kapacitásbővítés. A termelés megújítása mindenki számára szükségszerű, aki piaci pozícióit tartani, vagy javítani akarja. A tanulság az, hogy pénzünket elsősorban a termelést — gyártmányban és technológiában egyaránt — megújító, úgynevezett innovatív fejlesztésekre fordítsuk. Ezt a fajta fejlesztést csak a vállalatok, szövetkezetek vezetői valósíthatják meg, de a jó gondolatok megvalósításának útját mi is hatásosan kívánjuk egyengetni. Ennek jelei többek között: az innovációs alap létrehozása, az újítási díjaknak a vállalatok szemszögéből kedvezőbb elszámolási feltételei, a fővállalkozások támogatása. Lehetőség nyílik a műszaki újdonságokat bevezető úgynevezett fejlesztő vállalatok alapítására is, amelyek az innováción alapuló fejlesztés eredményéből közvetlenül és személyre szólóan is érdekeltek lesznek. Arról is szólt a miniszter: a vállalati törvény ez évi módosításának egyik fő vonása ugyancsak az, hogy szélesedjék a vállalatok gazdálkodási lehetősége. Továbbra is közvetlenül vizsgáljuk — mondta — a legnagyobb vállalatokat, hogy méreteik, szervezeti felépítésük valóban a termelőerők és termelési viszonyok legkedvezőbb összhangját fejezik-e ki. Az említett intézkedések kiegészítői a szocialista szektorhoz kapcsolt és a magán- termelők összefogására épülő kisvállalkozás fejlődését segítő új intézkedéseink. Az állam őrködni fog azon, hogy ez a tevékenység is csak munkán alapuló, a teljesítménnyel arányos jövedelmeket nyújtson. A vállalkozó, a kezdeményezőkészség után a másik kiemelt kérdés az energia- gazdálkodás. Az energiatakarékosság sikerének döntő feltétele, hogy a vállalatok érezzék ennek szükségét. Ehhez hozzásegít, hogy ma a vállalatok költségei közt már ^megfelelő súllyal érvényesül 'az energiaköltség. A Minisztertanács cselekvésre késztető energiagazdálkodási programot hagyott jóvá, és 1981-re energiaracionalizálási célokra 1,2 milliárd forint állami támogatást irányzott elő. Az év folyamán a fokozatosan kibontakozó társadalmi aktivitás nyomán születtek már eredmények az energia ésszerűbb felhasználásában. Az 1982. évi népgazdasági terv a program mielőbbi, gyorsított megvalósításához már 2 milliárd förint támogatást biztosít erre a célra. Emellett a program átgondolt és szervezett gyorsítását szolgálja, hogy a csökkenő összberuházás ellenére 1982- ben az energetikai beruházások összegét növeljük. Megőrizzük társadalompolitikai vívmányainkat Expozéját ezután így folytatta Hetényi István: A költségvetés tervezésekor azzal számolhattunk, hogy folyó árakon a népgazdaság jövedelme 1982-ben körülbelül 4,5 százalékkal emelkedik. A jövő évben beruházásra kevesebbet költhetünk, mint idén. Az állami beruházásokra folyósított kiadások jobban, a vállalati ráfordítások kevésbé fognak csökkenni. A lakosság pénzbevétele 6 százalékkal nő, a fogyasztói árszínvonal pedig körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy a nemzeti jövedelemnek az ötéves tervben tervezettnél lassúbb növekedése mellett kis mértékben növekedjék tovább a lakosság reáljövedelme, és megőrizzük a reálbérek 1980. évi színvonalát. Az átlagot meghaladóan, körülbelül 7 százalékkal emelkednek a pénzbeni társadalmi juttatások. Jövőre már januártól érvényesül a nyugdíjak minimális emelkedésének 100 forintos alsó határa. Emeljük a felsőoktatási intézmények .hallgatói számára nyújtható ösztöndíj összegét. Kiterjedtebb lesz a kisiparosok és kiskereskedők társadalombiztosítása. A költségvetési szervek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. Ez lehetőséget ad arra. hogy továbbra is megőrizzük társadalompolitikai vívmányainkat, és szerény mértékben tovább javítsuk az életkörülményeket. Mindez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha rendkívül takarékos gazdálkodást - valósítunk meg. A lakosságot szolgáló intézmények nagyobb része tanácsi intézmény. 1982-ben a tanácsok kereken 110 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ebből 75 milliárd forint jut az intézmények működtetésére és a tanácsi vállalatok támogatására, 35 milliárd pedig új létesítményei (Folytatás á 3. oldalon) Francia exportra szerelik a Hesston-adaptereket a MEZŐGÉP békéscsabai gyárában. A vállalat ebben az évben is többségében tőkés exportra készítette a két gépcsaládhoz kifejlesztett különböző típusú adaptereit, de jelentős mennyi- sgben jutott a hazai mezőgazdasági üzemek számára is. Képünkön: a háromsoros silózó adaptereket szerelik. (Elemző írásunk a megye gépiparáról a lap 5. oldalán olvasható ' Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a megyei tanács Napirenden: a lakossági szolgáltatás, az 1982. évi költségvetés és fejlesztési terv Békés megye Tanácsa december 17-én, tegnap, dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes vezetésével ülést tartott, amelyen az alábbi napirendeket tárgyalták meg: — jelentés a tanácsi határozatok végrehajtásáról; — a tanácsi szervek vállalatfelügyeleti és intézmény- irányító tevékenységének továbbfejlesztése; — a lakossági szolgáltatások helyzete, Békés megye hosszú távú szolgáltatásfejlesztési koncepciója; — a megye 1982. évi költségvetése és fejlesztési terve; — bejelentések, interpellációk. Az elnökségben helyet foglalt többek között Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Castiglione Endre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetőhelyettese. A napirend előtt Tóth Károly, az ügyrendi bizottság elnöke ismertette, hogy Szi~ lágyi Menyhért csorvási tanácselnököt megyei tanácstaggá választották. A testület a bejelentést tudomásul vette. Az első napirendben a közoktatás és a szakmunkásképzés fejlesztésére elfogadott koncepciók megvalósításról, valamint az 1980. évi Békés megyei ár- és belvíz okozta károk felszámolásáról adtak jelentést az illetékes megyei szakigazgatási szervek. A tanácsi szervek vállalatfelügyeleti és intézményirányító munkájának továbbfejlesztésére dr. Körösfalvi Pál megyei tanácstag vezetésével ideiglenes bizottság végzett vizsgálatot, és tett javaslatokat a testületnek. Megyénkben a tanácsi szervek 300 önállóan gazdálkodó intézményt irányítanak, és ellátják 26 tanácsi vállalat és 24 költségvetési üzem felügyeletét. A vállalatfelügyeleti és intézményirányítási jogkörök gyakorlása a különböző szinteken működő tanácsok szerepköréhez igazodva differenciálódott. A körültekintő értékelést tartalmazó jelentést a testület elfogadta, s a munka további javítását, egységesítését szolgáló javaslatokat — amelyek ágazati minisztériumoknak teendő kezdeményezéseket is tartalmaznak — határozattá emelte. A várható igények s ennek területi szóródása, valamint a fejlesztési lehetőségek alanián határozták meg a testület ülésén a szolgáltatásfejlesztés koncencióját az li '—1990. közötti időszakra vonatkozóan. A lakossági szolgáltatás évi 6—6,5 százalékos növekedésével számol a terv: a nagyobb szerepkörű településeken elsősorban a szocialista szektor tevékenységének fejlesztésével, az alapfokú településeken pedig a kisipari hálózat erősítésével. A megyei tanács ezt követően megtárgyálta és elfogadta az 1982. évi költségvetést és fejlesztési tervet, amely ésszerű gazdálkodás, a tartalékok feltárása és hasznosítása, a megye lakosságának közreműködése esetén nehéz gazdasági körülményeink ellenére is biztosítja hatodik ötéves tervünk jövő évre eső célkitűzéseinek megvalósítását, megyénk további fejlődését. A bejelentések között szerepelt az ifjúsági törvény végrehajtásának értékelése, együttműködési megállapodás a KISZ megyei bizottsága, a Magyar Üttörőszövet- ség megyei elnöksége között, továbbá az ifjúságpolitikai intézkedési terv. A testület tudomásul vette Novák Mátyásnak, a gyulai járási hivatal elnökének nyugdíjba vonulását, s elismerését fejezte ki 26 éves tanácsi munkájáért, valamint Szigeti Zoltánnak megbízatását a járási hivatal elnöki tisztére. Szikszai Ferenc, a HNF megyei bizottságának titkára javasolta Novák Mátyás felmentését a tanács tervgazdasági bizottsági tagságából és megbízását az ügyrendi bizottság elnöki posztjára. Javasolta Jenei Bálint gyomaendrődi tanácselnököt a településfejlesztési és környezetvédelmi, továbbá Jako István sarkadi tanácselnököt a tervgazdasági bizottság nem tanácstagi tagjává. A testület az előterjesztett javaslatokkal egyetértett. A tanács tudomásul vette, hogy az Elnöki Tanács Békés megyében az időközi helyi tanácstagi választások időpontjául 1982. január 24- ét tűzte ki. (A választások helyét és a választókörzetek számát lapunk későbbi számában adjuk közre.) A megyei tanács tegnapi ülésén felszólaltak, a napirendek vitájában részt vettek: Tóth Károly, Lovas Mihály, Szűcs Lajos, Gál Mihály, Pataki István.
