Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
1981. december 16-, szerda 0 Ifjúsági parlament a Békés megyei állami Építőipari Vállalatnál December 12-én, szombaton tartotta ifjúsági parlamentjét a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Bármennyire is tartalmas, valósághű volt az alkalomra készült beszámoló, mégis úgy értékelte a vállalat igazga* tója, hogy kiegészíti azt. Kárpáti Károly levezető elnök köszöntője után kérte fel Korek Ferencet szóbeli kiegészítőjének megtartására: — Engedjék meg, hogy röviden elmondjam miként valósultak meg, hogyan realizálódtak azok a javaslatok, észrevételek, amelyeket fiataljaink 3 évvel ezelőtt felvetettek. Az egyik fiatal művezető panaszolta, hogy vállalatunk termelési frontjain ők állnak az első sorokban, még sincsenek kellően megbecsülve, már ami az anyagiakat illeti. Nos, elmondhatom: a közelmúltban differenciálással jelentős fizetésrendezést hajtottunk végre művezetőink körében. A másik probléma az volt, hogy lakatosüzemünkben nagyon feszült a légkör, többen kérték ennek rendezését. Ügy gondolom, hogy az akkori gondot megoldottuk, és többé-kevésbé nyugvópontra kerültek az akkori „ügyek”. Volt több olyan felvetés, miszerint az idősebbek lebecsülik a fiatalok munkáját. Ebben az utóbbi időben szemléletváltozás történt, ugyanis a stafétabotot az elődöknél fiatalabbak vették át. A 3 évvel ezelőtti parlamenten több fiatal hozzászólásából kicsendült egyrészt az aggodalom, másrészt a bizonytalanság a vállalat helyzete, további sorsa, fejlődése tekintetében. Kérdezték, van-e jövőjük a fiataloknak, hogyan számolhatnak további terveikkel, sorsukkal. A vállalat akkori helyzetében valóban jogosak voltak az aggodalmak. Ma azonban felelősséggel jelentem ki, hogy elindult egy kedvező irányú elmozdulás a termelés, a gazdálkodás, a belső légkör és a vállalat egész pozíciójának szTlárdulása tekintetében. És ebben döntő szerepük van a fiataloknak ... két, gépgyárakat építettek. Az acéltermelés 11 százaié" kát a csőgyártásban használják fel. Ezt a rendkívül magas arányt (a világátlag 8—8,5 százalék) az magyarázza, hogy Románia döntően saját erőből állítja elő a kiterjedt kőolajmezők kiaknázásához szükséges fúróberendezéseket, szállítóvezetékeket. A 250 ezer embert foglalkoztató kohászatot az idén kezdődött ötéves tervidőszakban az előzőnél nagyobb ütemben fejlesztik. Merész elképzelés ez a nyersvas- és acéltermelés , világméretű Válsága idején. Ám Popescu Eleodor, a kohászati minisztérium igazgatója, nem aggódik: „A regresszió időszakában megnyilvánuló merészségünket megmagyarázza az, hogy korábban csak fél- termékeinkkel tudtunk megjelenni a piacokon. Változtattunk termékeink szerkezetén, korszerűsitettük a gyártást, ennek eredményeként most magasan feldolgozott termékeket gyártunk, s tudunk értékesíteni. Különösen az autógyártás, a hajóépítés és a kőolajbányászathoz szükséges * berendezések gyártása terén látunk nagy lehetőségeket. Biztatóak a kutatásaink, hogy jobb anyagokat gyártsunk, jobb körülmények között. A „miből?” kérdésre Ova- nez Arabagian, a bányászati minisztérium igazgatója csak mosolyog: „A most üzemelő bányáink közül néhány egy pár év múlva kimerül. De ■rábukkantunk a Fekete-tenger partján egy nagy mélyA mostani parlamentre készülve jogosan vetették fel a fiatalok, hogy a munkakörülmények az építkezéseken — különösen a téli időszakban — nagyon mostohák, esetenként balesetveszélyesek. A rendelkezésre álló gépek és szerszámok állapota sokszor hagy maga után kívánnivalót. Való igaz, hogy sok helyen zsúfolt és korszerűtlen feltételek között dolgoznak. A hozzászólások másik részében a munkaerő-utánpótlás gondjait, az iparitanuló- képzéssel kapcsolatos feladatokat, gondokat és a fizikai létszámcsökkentés okait fejtegették. Többen foglalkoztak az emberi tényezők problémájával. Korek Ferenc válaszadása után megállapította: a felszólalók egy része önkritikusan ítélte meg a fiatalok munkáját, aktivitását, közéleti szereplését, a KISZ- alapszefvezetek tevékenységét. Korek Ferenc rendkívül értékes szóbeli kiegészítőjét élénk vita követte. Elsőként a vállalat KlSZ-bizottságá- nak titkára kért szót; számot adva az elmúlt 3 évben elért eredményekről. Beszélt gondjaikról, problémáikról. — Sajnos — mondta Szik- ra Sándor — vannak vállalatunknál olyan fiatalok, akik közömbösen, előkelő idegenként figyelik a közösségi életet, semmi részt nem vállalnak a társadalmi munkákból ... Beszélt arról, hogy mennyiben és hol segíti megvalósulni a KISZ-bizottság tagjainak elképzeléseit, képviseli érdekeiket. Kokavecz Mátyás, a mélyépítő főépítésvezetőség küldötte arról számolt be, hogy területükön új KlSZ-alapségben, különleges hidrológiai körülmények között levő vasérclelőhelyre. Most még csak a geológiai kutatómunkákat végezzük, így a pa- laziamare-i készlet nagyságát egyelőre nehéz lenne fölbecsülni. Azt elmondhatom, hogy az első mérések után bizakodóak vagyunk. Még ebben az ötéves tervidőszakban feltárjuk a bányát, és megkezdjük' a kiaknázását. Ami a kokszot illeti, kísérleteket folytatunk, milyen eljárásokkal lehetne más szeneket, például barnaszenet kokszolásra alkalmassá tenni. A kutatóintézetek fel- . adatul kapták annak kidolgozását is, milyen területekről lehetne kiiktatni, s más anyaggal pótolni a kokszot”. Hogy a derűlátásra a román szakembereknek menynyire van okuk, azt nehéz lenne megítélni. Kétségtelen, hogy jelentkeztek néhány kivételesen jó gyártmánnyal (traktorokkal, vasúti járművekkel, kőolajipari berendezésekkel — ez utóbbiak exportjával az Egyesült Államok' után a második helyen állnak), de a hatalmas méretű kohászaton alapuló feldolgozóipar jobbára ugyanazt a tömegárut küldi a piacra, mint amit mindenki más. A hitelezők és kereskedelmi partnerek kényes igényét tehát valami kapósabb és értékesebb termékkel kellene kielégíteni. Jakab Klára (Következik: Ellátási gondok) szervezet alakult, s azok nevében aktív segítséget ajánlott fel a KISZ-élet területére. Gubis Katalin a kismamák helyzetével foglalkozott felszólalásában. A 3-as főépítésvezetőség küldötte a fiatalok jobb anyagi megbecsülését' sürgette. Javasolta, hogy a vállalat adjon anyagi támogatást a leszerelő katonáknak. Kérte továbbá, hogy a kiemelkedő teljesítményeket elérők differenciált jutalomban részesüljenek. Ambriis László felszólalásában elmondta: véleményük szerint az 1978-ban felszínre került problémákat csak részben orvosolta a vállalat. Feltette a kérdést, hogyan le. hetséges, hogy a lakatostelepen évek óta egy daru áll kihasználatlanul? Vajon miért vette több százezer forintért a vállalat? Kifogásolta, hogy az asztalosműhelyben nincs megoldva a fűtés és a porelvezetés. Lipcsei Gábor hegesztő azt kifogásolta, hogy az új építkezéseken nincs megfelelő felvonulási épület. Áznak, fáznak az emberek, és emi. att sokan mennek táppénzre: Javasolta még a védőruhák kihordási idejének csökkentését. Szabó Sándor szerkezetszerelő azt kifogásolta, hogy nem kapnak értesítést a termelési tanácskozások megtartásáról. Vasas Pál, a szakszervezet képviseletében elmondta: a beszámolót reálisnak tartja. Véleménye szerint átfogja a vállalat egészét. Elmondta, hogy örvendetes módon a vállalatnál az utóbbi években tovább nőtt a vezető beosztásba került fiatalok száma. Pakson, Budapesten a nagy beruházásokon is jelentősen a fiatalok képviselték a vállalatot, nem is akárhogyan. — Elsődleges cél mondta Vasas Pál —, hogy tovább korszerűsítsük és javítsuk a munkafeltételeket, a szociális körülményeket a vállalat egész területén ... Svecz Valéria is gondokról beszélt: Békéscsabán a Len- csési úti lakótelepen csaknem 250-en dolgoznak, de nincs megfelelő felvonulási épület. Télen ezt az állapotot lehetetlen elviselni. Javasolta, hogy az új építkezések megkezdése előtt a várható létszámnak megfelelő felvonulási épületeket tervezzenek. A gondokra, problémákra a vállalat igazgatója adott választ. Végezetül a küldöttek Szikra Sándor KISZ-titkárt delegálták az ágazati ifjúsági parlamentre. Béla Vali Új gépsoron: szobi sűrítmény Nem egészen egy esztendő alatt mintegy 125 millió forintos beruházást valósított meg a Szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat, amelynek termelői körzetébe hat börzsönyaliai termelőszövetkezet tartozik. Az INTERINVEST nyújtotta hitel segítségével 1981 tavaszán Svájcból feldolgozó gépsort, az NSZK- ból gyümölcskoneentrátum, aroma készítésére alkalmas berendezéseket rendeltek meg. A beruházás célja, hogy a vállalat a szamócából, meggyből, fekete és piros ribizkéből ne csak szörpöt készíthessen, hanem a világi- piacon keresett sűrítményeket is. A beruházási alapokmány 1981. februári jóváhagyása után azonnal megkezdték Szobon az üzemcsarnok építését, amelyben novemberre felszerelték a gépeket is. Az év végére ezzel befejeződött a beruházás. A korszerű gyümölcsfeldolgozó gépsorokon bogyós gyümölcsökből 2400—2600 kilogramm, almából 3100 kilogramm lét lehet óránként előállítani. Biosoi — a „csodaszer” Műszaki fejlesztésen a mezőgazdaságban általában új gépek beszerzését, épületek létrehozását, új telepek létesítését értik, egyszóval a hangsúly a beruházáson van. Pedig a műszaki fejlesztésnek vannak más, de legalább ilyen fontos részei is. Ezek közé tartozik a termelés biológiai és biotechnikai alapjainak a fejlesztése, a lehetőségek kihasználása. Hogy ez az oldal idáig kissé háttérbe szorult, annak-talán az az oka, hogy a termelés növelését eddig köny- nyebb volt gépi fejlesztéssel, beruházásokkal biztosítani, mint a jóval hosszadalmasabb biológiai módszereket keresni. Csakhogy ez utóbbiaknak van egy lényeges előnyük: általában sokkal olcsóbbak és hatásosabbak a technikai eljárásoknál. Hatóanyag Dél-llmerikából A helyzet napjainkra gyökeresen megváltozott. A magyar mezőgazdaság technikai ellátottsága már magas szintű, az ennek fejlesztésével elérhető termelésnövekedés már óriási költségeket igényelne. És mert a mai pénzszegény világban a takarékos megoldások kerülnek előtérbe, nem véletlen, hogy sokan fordulnak a biológiai módszerek felé. A . biológiai hatóanyagok kutatásának egyik eredménye ä Biosoi. Ezt egy osztrák cég kísérletezte ki, ez később égyesült egy NSZK vállalattal, és most az S. K. Pharma a szer hatóanyagának előállítója. Ez a hatóanyag a szaponi- nok népes családjába tartozik, a pontos összetétele természetesen titok.-Annyit lehet tudni róla, hogy egy dél-amerikai növény kérgéből vonják ki, nem mérgező, és roppant kicsiny meny- nyiségben, a gramm milliomod részében is hatásos. Leglényegesebb része e szer hatásának, hogy olyan baktériumok fejlődését serkenti, amelyek megkötik a levegő nitrogénjét. Megakadályozza a szerves anyagok olyan bomlását, melyek során ammónia szabadul fel, és ha már eleve jelen van az ammónia — például az istállókban —, akkor azt megköti. Jelentős a felületi feszültséget csökkentő hatása is, és erőteljesen fertőtlenít. A Biosolt először a növénytermesztésben próbálták ki. Kiderült, hogy az ezzel bepermetezett talaj rövid idő múlva porhanyósabb lesz, mint a kontroll, döntően feljavul a vízforgalma, és az egyébként nagyon nehezen lebomló szerves anyagok 6— 8 hét alatt komposzttá érlelődnek. A Biosoi első alkalmazási területe tehát a szántóföld vojt. Meggyőző eredmények De mi hasznunk van nekünk egy osztrákok által kifejlesztett, és nyugatnémetek által forgalmazott biológiai anyagból? Nos, meglehetősen sok, ugyanis a Biosoi ma kapható Magyarországon a Füzesgyarmati Lucerna-, Szálastömegtakarmány-termesztési és Juhtenyésztési Rendszeren keresztül. — A Biosoi tipikusan olyan vegyszer, amelyet a nagyüzemi mezőgazdaságban célszerű alkalmazni. Az olcsó kijuttatáshoz kiterjedt táblanagyságokra van szükség, és természetesen a hatása akkor érvényesül igazán, ha a mezőgazdasági termelés már egy bizonyos fejlettségi szintet elért. Ezeknek a feltételeknek a magyar mezőgazdaság mindenben megfelel, és az S. K. Pharma cégtől több termelési rendszert is megkerestek a szer ügyében. A többiek húzódoztak, mi vállaltuk, ezért mi kaptuk meg a jogot a szer hazai kipróbálására, és forgalmazására — beszél az előzményekről dr. Matos Károly, az FLR igazgatója. Nem jó persze, ha egy szer előnyeit csak a forgalmazó mutatja ki, ezért az FLR megbízta a MÉM Műszaki Intézetét, a kísérletek elvégzésére. Nagyüzemi körülmények között az ország különböző vidékein számos gazdaságban próbálták ki a Bio- sölt sokféle növényen. Nos az eredmények magukért beszélnek: borsóból 7 és fél százalék volt a terméstöbblet, 9 százalékos minőségjavulás mellett. A cukorrépának nem a mennyisége nőtt, hanem a cukortartalma 0,7 százalékkal. De fokozta a Biosoi a búza, a kukorica, a lucerna és még számos más növény terméseredményét is. Nagyon valószínű, hogy műtrágya-megtakarítást is el lehet érni a Biosoi alkalmazásával, de ezt még bizonyítani is kell. Közös vállalat a gyártásra Az elején már szqltunk arról, hogy a Biosoi hatására olyan baktériumok szaporodnak el, amelyek megkötik a levegőbe kerülő ammóniát. Kézenfekvő tehát egy alkalmazási lehetőség: be kell permetezni az istállókat ezzel a szerrel és így a trágyából felszabaduló ammónia nem szennyezi majd a levegőt. Ennek a lehetőségnek a kipróbálását is a MÉM Műszaki Intézetre bízta az FLR. Az egy évig tartó kísérletsorozat lezárult, az eredmények a szakemberek számára is meglepőek voltak. A Biosollal kezelt szarvasmarha-elletőkben a szaporulat öt százalékkal haladta meg a kontrollcsoportét, az elhullás pedig a felére csökkent. Baromfiistállókban is vizsgálták a hatását, itt nyolc százalékkal tojtak többet a tyúkok. Borjúnevelőkben, sertés- és bárányhizlaldákban a súly- gyarapodás jelentősen fokozódott. Minden helyen a csíraszám egyhuszad részére csökkent, lényegesen kevesebb lesz tehát a megbetegedés. Mivel a Biosoi jelentősen csökkenti a felületi feszültséget, ezért a gyomor- és bélrendszerben a táplálék jobban érintkezik a bélboly- hokkal, gyorsabb és hatékonyabb a felszívódási A gazdaságossági értékelés szerint egy forint értékű Biosoi felhasználására 10—16 forint közötti többlettermelés esik. Ráadásul még nagy mennyiségű energia is megtakarítható vele, mivel az istállók levegőjében nincs ammónia, ezért a szellőztetést minimálisra lehet csökkenteni, így télen a kívánt hőmérsékletet jóval kevesebb fűtőanyaggal lehet elérni. És a fentiekből az is következik, hogy a’ nitrogén- és ammóniamegkötés miatt a Biosollal kezelt trágya tápanyagtartalma kétszerese a szokásosénak. Ennyi jó tulajdonság után érthető, hogy az FLR a szer rohamos elterjedésére számít. Már most a kísérleti időszakban is 32 gazdaság használja a jelenleg még importból érkező anyagot. De az FLR és az S. K. Pharma egy közös vállalatot alapít, a szer hazai előállítására. Ezután mór csak a szinte kilogrammokban mérhető növényi hatóanyag érkezik külföldről, a keverés, a tartósítás Füzesgyarmaton történik majd. És ez az új üzem két további anyag előállítására is felkészül. Ezek egyike a takarmányfeltáró Biofutter lesz, melynek alkalmazási kísérletei most folynak. Az eddigi tapasztalatok szerint a tehenészetekben azonos tejmennyiséget 20 százalékkal kevesebb abrak felhasználósával lehet- elérni. A másik anyag egy preventív gyógyszer, a Biovirucin. Ez a takarmányhoz keverve megvédi az állatállományt a baromfi- és sertéspestis, valamint a birkák büdössántasága ellen. * * * A Biosoi nevű biológiai hatóanyaggal folytatott kísérletek eredményei nagyszerűek és meggyőzőek. A szakemberek szerint azonban ez csupán a kezdet, még óriási lehetőségek állnak a különféle bioaktív készítmények alkalmazása előtt. Igaz, az új szerek kifejlesztéséhez hosszú kutatómunkára, az alkalmazáshoz pedig bizonyos bátorságra van szükség, de mint a Biosoi példája is igazolja: megéri! Lónyai László Kinn a tanyán Fotó: Fazekas László
