Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-15 / 293. szám

1981. december 15., kedd « Dinamikusan növekvő forgalom Kertbarátok tanácsadója Időt, pénzt és fáradságot nem kímélve sokszor egy­mást licitálják túl a kiskert­tulajdonosok a gyakori vegy­szeres permetezéssel — álla­pítja meg a MÉM Növény- védelmi és Agrokémiai Köz­pontja. Ezzel mérgezik a nö­vényt, a környezetet és a fo­gyasztót egyaránt. Kevesen tudják, hogy a permetezés még az olcsóbb és kevésbé hatékony növényvédő szer­rel is eredményes, ha a ká­rosító szervezeteket a legér­zékenyebb időpontban tá­madják meg. Magyarán szól­va: csak ott, akkor és any- nyiszor kell permetezni a szi­gorúan előírt töménységben, amikor azt a fertőzés foka indokolja. A szakemberek ja­vasolják, hogy a kiskerttu­lajdonosok a téli időszakot használják fel a növényvé­delemmel kapcsolatos szak­könyvek tanulmányozására, s a szerzett ismeretek alapján már most állítsák össze — fi- gyelembevéve kertjük növé­nyi kultúráját — a jövő évi növényvédelmi naptárt: mi­kor, mivel, milyen növényvé­delmi munkát kell majd el­végezniük. Ezzel időt és fá­radságot takarítanak meg, de kertjüknek, környezetüknek is jelentős hasznot hajtanak. Fotókiállítás az OFOTÉRT-ban A békéscsabai OFOTÉRT fotószaküzlete még a nyáron hirdette meg a diákfotó-pá- lyázatot. Két kategóriában mérték össze tudásukat a gyerekek: külön versenyez­tek a fotós szakmunkástanu­lók, és külön az általános is­kolai fotószakkörök. A pályaművek beérkezése után megtörtént a zsűrizés, és december 13-án, ezüstvasár­nap megnyílt a legjobb ké­pekből álló tárlat a békéscsa­bai OFOTÉRT fotószaküzlet- ben. Ebből az alkalomból ad­ták át a vásárlási utalványo­kat a legjobb képek alkotói­nak. berendezések vásárlásával kívánják megoldani. Az iparfejlesztést leginkább a beruházásokon keresztül kö­vethetjük' nyomon: az 1980- as évve] záruló tervidőszak­ban egybillió lejt költöttek új egységek építésére. Egy­milliónál is több új munka­hely létesült, jórészt az ipar­ban. öt év alatt 20—80 szá­zalékkal növelték az ipari termelést. Különösen a ne­hézipar, az építőanyag-ipar és a kohászat fejlődött:éven­te 13 százalékkal nőtt az építőanyagok termelése, a gépgyártás és a fémfeldol­gozás, 9—10 százalékkal ter­meltek többet a könnyűipar­ban, a vegyiparban és a vas­kohászatban. összességében eredménye­sen zárták az ötéves tervet, de az olajválság, s a világ- gazdaság pangása felszínre hozta a román iparban is je­lentkező gondokat. Ezek leg­fontosabbika, hogy a hatal­mas költségekkel létreho­zott ipari beruházások ter­melése — sok' esetben — im­port nyersanyagra épül. A kohászat, az olajfinomítás, a textilipar felében-harmadá- ban importot igényel. A be­hozott termékeknek több mint fele üzemanyag, nyers­anyag és fém. Tavaly 177 milliárd lejt tett ki az im­port (kétszerese az öt évvel ezelőttinek), ugyanakkor az exportból származó bevétel csak 162 és fél milliárd lej volt. Nem Románia az egyet­len ország, amely mostaná­ban deficittel zárja kereske­delmi mérlegét, s amely ezért külföldi kölcsönökhöz folyamodik. De a kölcsönök, s méginkább a kamatok visszafizetése csak jó minő­ségű, exportképes ipari ter­A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szol­gáltató Közös Vállalatának békéscsabai területi központ­ja az év első kilenc hónap­jában teljesítette, illetve túl­teljesítette idei időarányos tervét. A területi központ a december 4-i rész-igazgató­tanács ülésen ismertette a megyei tagszövetkezetek kép­viselőivel a háromnegyed­éves beszámolót. Októberig a területi köz­pont 342 millió forint érté­kű forgalmat bonyolított le, ami az egy évvel korábbi­nak 135 százaléka. Nőtt a forgalom és a szolgáltatás értéke is. Ez azt bizonyítja, hogy helyes gazdálkodási és kereskedelmi munkát végez­tek. Ezt a területi központ bevételeinek és kiadásainak . alakulása is alátámasztja. Erre az évre összesen 10 mil­lió 607 ezer forint bevételre számítottak. Ebből kilenc hónap alatt nyolcmillió 715 ezer forint valósult meg, a tervezettnek 82,2 százaléka. A kiadások és ráfordítások 1981-re 7 millió 829 ezer fo­rintot tettek ki a tervben. Októberig ez az összeg 6 millió 468 ezer forint volt, vagyis az összes 82,6 száza­léka. A költségek részleteit vizsgálva kiderül, hogy túl­lépés csak néhány ágazatnál figyelhető meg. Ha a békéscsabai központ forgalmának alakulását ága­zatonként elemezve nézzük, akkor kiderül, hogy csak­nem minden ágazat dinami­kusan fejlődik. A zöldség- és gyümölcsforgalmazásban a múlt évihez képest mintegy 10 millió forint értékű for­galomnövekedéssel számí­tottak. Az év első felének biztató eredményei a har­madik negyedévre azonban visszaestek. Elsősorban azért, mert a harmadik negyedévi szerződések nagy része meg­hiúsult, mivel a szántóföldi zöldségek termeltetésénél a szerződéses fegyelem nem volt kielégítő. A szántóföldi mezőgazda- sági termékek értékesítése erőteljesen fejlődött. A múlt évihez képest 40 millió fo­rinttal nagyobb forgalmat terveztek, de még ezt is túl­teljesítették. Az első félév­ben, főleg a takarmánybúza, a kukorica és a hibrid ku­korica forgalmazásából ér­tek el nagyobb bevételt, az áthúzódó ' exporttermények szállítása mellett. A harma­dik negyedévben az idei repce, olaj napraforgó, borsó és egyéb magvak eladása je­lentett forgalomnövekedést. Kedvezőtlen viszont, hogy a kukoricafelvásárlás volume­ne nem éri el a korábbi évek őszi, saját számlás fel­vásárlás mennyiségét. A nap­raforgó jövő évi termelteté­si kilátásai sem kedvezőek. Míg az idén 1510 hektárra kötöttek szerződést a tagszö­vetkezetekkel, addig jövőre mindössze ötszázra. Min­dent egybevetve a terve­zett 86 millióval szemben megközelítőleg 140 millió fo­rint lesz az ágazat forgal­ma. Legkedvezőtlenebb a hely­zet a szárítmányok és a pré- selmények esetében. Sajnos, a külföldi piaci lehetőségek igen rosszak, ezért a jelek szerint 1982-re mintegy 80 millió forint forgalomcsök­kenés várható az idei évhez képest. Az állat és állati termé­kek első félévi forgalma megfelelt a számításoknak. Az ágazat teljesíteni fogja tervét. A területi központ töreke­dett a jó partneri kapcsola­tok kialakítására a tagszö­vetkezetekkel. Megfelelő árualappal rendelkezett a szövetkezetek termelőeszkö­zökkel és anyagokkal törté­nő ellátására. Kialakult gyakorlat, hogy éves keret­ben biztosítják a megye téeszeinek igényeit. Az elő­nyök mellett ez hátrányokat is rejt magában, mert a meg­rendeléseiket tapasztalati számok alapján tehetik csak meg. Végezetül a területi köz­pont tevékenységéről el­mondhatjuk, hogy forgalma­zási tevékenysége tovább bővült, és a korábbi évek­ben kialakult piaci kapcso­latai megszilárdultak, meg­erősödtek. Lovász Sándor mékek előállítása, vagy nagy mennyiségű élelmiszer ex­portálása révén lehetséges. Romániának egyikből sincs túlságosan sok. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben Románia nem fé­kezi az ütemet. Ellenkezőleg: a tervek továbbra is példát­lanul merész fejlesztést tűz­nek ki célul. Az 1980-ashoz viszonyított 1985-ös előirány­zat például a nemzeti jöve­delem 40 százalékos, az ipa­ri termelés 55—60 százaié" kos, a külkereskedelem 50— 55 százalékos növelését szabja meg. A beruházásokat — öt év alatt — az előző öt­éves tervhez viszonyítva 30— 35 százalékkal tervezik nö­velni. S miközben Románia fej­leszt, beruház, a világpiacon továbbra is a regresszió ural­kodik. Nehezebb a termé" kék értékesítése, különösen, ha — mint az Előre, a ma­gyar nyelvű román lap írja —: „az éves terv időarányos teljesítésében lemaradások vannak a széntermelés, a hengerelt áruk, bizonyos ve­gyi anyagok, villanymotorok és technikai berendezések gyártása terén. Sok termelő- egység még mindig magas .anyagráfordítással állítja elő termékeit, és sok a tenniva­ló a minőség, a versenyké­pesség javítása terén is.” A román gazdaságnak te­hát nemcsak a világgazda­ságban jelentkező tenden­ciákkal, hanem az önnön termelésében jelentkező hi­bákkal is meg kel] küzdenie. Jakab Klára (Következik: A kohászat gondjai) átjáróház volt... (Tudósítónktól) A füzesgyarmati keverő­üzem egyik legnagyobb üze­me a nagyközségnek. Fenn­állásától egy darabig olyan munkahelyként ismerték, hogy jöttek-mentek a dolgo­zók — szóval átjáróház volt. Aztán megváltozott a hely­zet, s egyre több ember vá­lasztotta végleges munkahe­lyéül az üzemet. Jelenleg már a 64 dolgozóból 43-an törzs- gárdatagok, akik négy szo­cialista brigádban dolgoznak. Az egyik párttaggyűlésen hangzott el, hogy még gye­rekcipőben járnak ezek a brigádok, még nem találják helyüket, kevés a tapaszta­latuk. Sok volt az átszerve­zés, és nemigen van olyan, aki irányítsa őket. Sajnos, évi tervüket, ami 24 ezer tonna, nem tudják teljesíteni, mintegy 3,5—4 ezer tonna a várható lema­radás. Ebben közrejátszott az energiakiesés, a táp iránti ke­reslet csökkenése, a munka­erőhiány. A pártcsoport és a brigádok javaslatot tettek, hogy csak két műszak le­gyen az előbb említett prob­lémák, gondok miatt. Borbíró Lajos Kézműves vásár Pécsett 1981. december 15. — kézműve­sek kirakodóvására színesítette a pécsi ezüstvasárnapot. A Mecsek- Tourist Idegenforgalmi Hivatal meghívására — negyven szakma képviseletében — száznál több mesterember vett részt a vásá­ron. Olyan ritka szakmák mű­velői is jelen voltak, mint arany- és ezüstműves, kékfestő és csip­keverő, gyertyaöntő és csontfa­I ragó, szaruműves és díszpapucs- varró. Békés megyeiek a tsz-kongresszuson Békés megyeiek az ülésteremben , Fotó: Dupsi Károly Két napon át — az elmúlt pénteken és szombaton — tartott az eszmecsere ötszáz küldött és ugyanennyi meg­hívott jelenlétében a terme­lőszövetkezetek IV. országos kongresszusán. A meghívot­tak között — az elnökségben és az erkélyen — politikai, állami és társadalmi életünk országos és megyei vezetői voltak. Már a kongresszust meg­előző sajtótájékoztató anya­gából érződött: ez a mosta­ni országos tanácskozás rendhagyó lesz. Arra irá­nyítja a termelőszövetkeze­tek figyelmét, hogy a rendel, kezésükre bocsátott értékek­kel jobban, hatékonyabban gazdálkodjanak. Később a felszólalások so­rán tapasztaltuk, hogy a té­eszek küldöttei szenvedélye­sen bírálták a gazdaságszer­vező munka fogyatékossá­gait, de nem ez töltötte ki mondandójuk lényegét. Ter­melőszövetkezeti parasztsá­gunk megértette országunk helyzetét, a külső, néha bi­zony nyomasztó hatásokból levonta a legkézenfekvőbb következtetést: dolgozni kell, méghozzá keményen, hogy az utóbbi évtizedben a világ élvonalába emelkedett mező- gazdasági termelésünkben méltók maradhassunk ön­magunkhoz. Nekünk, Békés megyeiek­nek örömünkre szolgált, hogy a Szabó István TOT- elnök szóbeli előterjesztését követő vitában a felszólalók sorát Kovács János, a csor- vási Lenin Tsz elnöke, a Békés megyei Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek megyei Szövetségének elnöke nyitot­ta meg. Szabó István, TOT- elnök vitaösszefoglalójában kétszer is megköszönte a gabonagazdasággal kapcso­latban elhangzott reális, mértéktartó, a jövő 'útjait kereső Békés megyei gondo­latokat. Amikor a kongresszus a termelőszövetkezetek megte­remtését, az alapítók élet­művének minősítette, akkor kimondta: az emlékekből nem élhetünk meg. A ma élő, aktívan dolgozó nemze­dék feladata a jövőbe veze­tő út megtalálása a mai világgazdasági korszak vál­tozásai közepette. S ebben a nagy munkában meg kell küzdenünk Önmagunk gyen­geségeivel, néha másokéval is, hogy mezőgazdasági ter­melésünk lendülete ne tör­jön meg, ne kelljen az újra- feltöltés gondolatával foglal­koznunk. A kongresszus megpártolta az előterjesz­tést, s a vitában elhangzot­takat a megválasztott orszá­gos tanács elnöksége bedol­gozza a kongresszus anyagá­ba, s azt februárig a kor­mánynak bemutatja. Amikor tehát a kongresszusi zárszó szombaton este elhangzott, csak a kétnapos tanácskozás végét jelentette, a munka nagy intenzitással tovább folytatódik dr. Eleki János MÉM-miniszterhelyettes ve­zetésével, akit az országos tanács főtitkárává választot­tak. Ezzel a mezőkovácshá­zi Üj Alkotmány Tsz egyko­ri elnöke államtitkárrá lé­pett elő. A következőkben kivonatosan közreadjuk a kongresszuson elhangzott két Békés megyei küldött felszó­lalását. D. K. Kovács János hozzászólása Kovács János, a csorvási Lenin Tsz elnöke a megha­tározó jelentőségű gabona-, és kukoricatermelésről be­szélt. Elmondta, hogy me­gyénk a legnagyobb gabona- termelő megyék közé tarto­zik. A gazdaságok termőte­rületük 61 százalékán ter­mesztenek gabonát. Az or­szág összes gabonatermelé­sének 11 százaléka Békés megyéből származik. „Egyre több a gabonater­melésben kiemelkedő gaz­daság. Búzából Békésben 11 termelőszövetkezet termelt ebben az évbén hektáron­ként hat tonna felett. Itt van közöttünk a pusztaföldvári Lenin Tsz elnöke, üzemük­ben az ország legmagasabb búzatermését érték el. Ku­koricából hét termelőszövet­kezet takarított be hektá­ronként 10 tonna feletti termést. Köztük a végegyhá­zi Szabadság Tsz 11,9 ton­nát. Ezek a kiemelkedő eredmények egyben azt is mutatják, hogy nagy lehe­tőségek' vannak a gabona- termelésben. Ha a feltétele­ket biztosítani tudjuk, 1985- re az előző tervidőszakhoz hasonlóan 15 százalékos ho­zamnövekedést érhetünk el. A gazdálkodás feltételei­nek alakulásáról a követke­zőket mondotta: „Tevékeny­ségünket nagyon nehéz el­választani a ránk szabott közgazdasági, technikai fel­tételektől. Ahhoz, hogy a gabonatermelés növeked­jen, megfelelő külső feltéte­lekre is szükség van, és min­denekelőtt célirányos gazda­sági szabályozásra. Gondo­san vigyázni kell arra. hogy a búza és a kukorica nyere­ségtermelő képessége ne csökkenjen. A tervek meg­valósításában jelentős segít­séget nyújthatnak az inten­zív gabonatermesztési prog­ramok. Ezek tevékenységét a jövőben célszerű lenne kiszélesíteni.” Ezt követően Kovács Já­nos a szárítás, és a tárolás technikai feltételeinek meg­teremtéséről beszélt. A tárolók építésének álla­mi támogatására hozott ren­delkezést örömmel fogadtuk, ez enyhíteni fog a gondo­kon. Az is sokat segítene, ha az állami tárolók egy ré­szét ott, a termelőszövetke­zetben építenénk meg. Megépül például Orosházán magánlakásoktól, vasúti so­rompóktól körülvéve 180 millió forintért egy 3 ezer vagonos tárolóteret tudtunk zért ott az üzemben, ahol megterem a gabona, 9 ezer vagon tárolóteret tudtunk volna megépíteni, nem is beszélve egyéb előnyeiről. Csorna Dotál hozzászólása Csorna Antal, a gyomai Viharsarok Halászati Tsz el­nöke hozzászólásának első részében emlékeztetett, hogy hazákban az egy főre jutó halfogyasztás nem éri el a három kilogrammot. A kor­szerű táplálkozás ugyanak­kor két-háromszor ennyi hal fogyasztását tenné indokolt­tá. Az elmúlt tervidőszakban a kedvező árviszonyok lehe­tővé tették, hogy a meglevő halászati egységek nyeresé­ges ágazatok legyenek. A beruházási támogatás meg­vonása azonban a jövőben kedvezőtlen hatást gyakorol az új halastavak létesítésére. Ezt, figyelembevéve a nép­gazdaság teherbíróképessé­gét, célszerű lenne felülvizs­gálni. hiszen a hal keresett exportcikk és dollárkiterme­lése is kiváló. A halászati termelőszö­vetkezet elnöke ezek után a következőket mondotta: „A haltermelés 1980-ban 63 százalékkal volt több, mint az 1975. évi. Ezt az tette le­hetővé, hogy a halászati ter­melőszövetkezetek termelése dinamikusan fejlődött. Biz­tonságos szakmai, és keres­kedelmi háttér jött létre. A termelésfejlesztés jelen­tős állomása volt a gyomai Viharsarok Halászati Ter­melőszövetkezet beruházá­sával megépült, és ez év ok­tóberétől működő halfeldol­gozó üzem. Az üzem 2 ezer tonna évi termelésével ki­elégíti a környező halászati üzemek feldolgozási igényeit, és hozzájárul a halfogyasztás növeléséhez. Az elkövetkezendő évek­ben a halászati tevékenység szerényebb ütemben növek­szik. Mindamellett, a halá­szati termelőszövetkezetek, és szövetségünk e fórumon is felajánlja segítségét mind­azon tsz-eknek, akik halas­tóval rendelkeznek, hogy együttműködés keretében szaktanácsadással, együtte­sen szervezzük meg e terü­letek célszerű hasznosítását.” Csorna Antal végezetül a halászat eredményeit befo­lyásoló vizek tisztaságáról szólt. „Jelentős vízdíjat fi­zetünk azért, hogy halasta­vainkat feltölthessük. De a pénzünkért csak a víz mennyiségére kapunk garan­ciát, minőségére nem. Kér­désünk; miért nem lehet a mi termésünket, a halat biz­tosítani ilyen elemi kár el­len?”

Next

/
Thumbnails
Contents