Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-15 / 293. szám
1981. december 15., kedd « Dinamikusan növekvő forgalom Kertbarátok tanácsadója Időt, pénzt és fáradságot nem kímélve sokszor egymást licitálják túl a kiskerttulajdonosok a gyakori vegyszeres permetezéssel — állapítja meg a MÉM Növény- védelmi és Agrokémiai Központja. Ezzel mérgezik a növényt, a környezetet és a fogyasztót egyaránt. Kevesen tudják, hogy a permetezés még az olcsóbb és kevésbé hatékony növényvédő szerrel is eredményes, ha a károsító szervezeteket a legérzékenyebb időpontban támadják meg. Magyarán szólva: csak ott, akkor és any- nyiszor kell permetezni a szigorúan előírt töménységben, amikor azt a fertőzés foka indokolja. A szakemberek javasolják, hogy a kiskerttulajdonosok a téli időszakot használják fel a növényvédelemmel kapcsolatos szakkönyvek tanulmányozására, s a szerzett ismeretek alapján már most állítsák össze — fi- gyelembevéve kertjük növényi kultúráját — a jövő évi növényvédelmi naptárt: mikor, mivel, milyen növényvédelmi munkát kell majd elvégezniük. Ezzel időt és fáradságot takarítanak meg, de kertjüknek, környezetüknek is jelentős hasznot hajtanak. Fotókiállítás az OFOTÉRT-ban A békéscsabai OFOTÉRT fotószaküzlete még a nyáron hirdette meg a diákfotó-pá- lyázatot. Két kategóriában mérték össze tudásukat a gyerekek: külön versenyeztek a fotós szakmunkástanulók, és külön az általános iskolai fotószakkörök. A pályaművek beérkezése után megtörtént a zsűrizés, és december 13-án, ezüstvasárnap megnyílt a legjobb képekből álló tárlat a békéscsabai OFOTÉRT fotószaküzlet- ben. Ebből az alkalomból adták át a vásárlási utalványokat a legjobb képek alkotóinak. berendezések vásárlásával kívánják megoldani. Az iparfejlesztést leginkább a beruházásokon keresztül követhetjük' nyomon: az 1980- as évve] záruló tervidőszakban egybillió lejt költöttek új egységek építésére. Egymilliónál is több új munkahely létesült, jórészt az iparban. öt év alatt 20—80 százalékkal növelték az ipari termelést. Különösen a nehézipar, az építőanyag-ipar és a kohászat fejlődött:évente 13 százalékkal nőtt az építőanyagok termelése, a gépgyártás és a fémfeldolgozás, 9—10 százalékkal termeltek többet a könnyűiparban, a vegyiparban és a vaskohászatban. összességében eredményesen zárták az ötéves tervet, de az olajválság, s a világ- gazdaság pangása felszínre hozta a román iparban is jelentkező gondokat. Ezek legfontosabbika, hogy a hatalmas költségekkel létrehozott ipari beruházások termelése — sok' esetben — import nyersanyagra épül. A kohászat, az olajfinomítás, a textilipar felében-harmadá- ban importot igényel. A behozott termékeknek több mint fele üzemanyag, nyersanyag és fém. Tavaly 177 milliárd lejt tett ki az import (kétszerese az öt évvel ezelőttinek), ugyanakkor az exportból származó bevétel csak 162 és fél milliárd lej volt. Nem Románia az egyetlen ország, amely mostanában deficittel zárja kereskedelmi mérlegét, s amely ezért külföldi kölcsönökhöz folyamodik. De a kölcsönök, s méginkább a kamatok visszafizetése csak jó minőségű, exportképes ipari terA Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalatának békéscsabai területi központja az év első kilenc hónapjában teljesítette, illetve túlteljesítette idei időarányos tervét. A területi központ a december 4-i rész-igazgatótanács ülésen ismertette a megyei tagszövetkezetek képviselőivel a háromnegyedéves beszámolót. Októberig a területi központ 342 millió forint értékű forgalmat bonyolított le, ami az egy évvel korábbinak 135 százaléka. Nőtt a forgalom és a szolgáltatás értéke is. Ez azt bizonyítja, hogy helyes gazdálkodási és kereskedelmi munkát végeztek. Ezt a területi központ bevételeinek és kiadásainak . alakulása is alátámasztja. Erre az évre összesen 10 millió 607 ezer forint bevételre számítottak. Ebből kilenc hónap alatt nyolcmillió 715 ezer forint valósult meg, a tervezettnek 82,2 százaléka. A kiadások és ráfordítások 1981-re 7 millió 829 ezer forintot tettek ki a tervben. Októberig ez az összeg 6 millió 468 ezer forint volt, vagyis az összes 82,6 százaléka. A költségek részleteit vizsgálva kiderül, hogy túllépés csak néhány ágazatnál figyelhető meg. Ha a békéscsabai központ forgalmának alakulását ágazatonként elemezve nézzük, akkor kiderül, hogy csaknem minden ágazat dinamikusan fejlődik. A zöldség- és gyümölcsforgalmazásban a múlt évihez képest mintegy 10 millió forint értékű forgalomnövekedéssel számítottak. Az év első felének biztató eredményei a harmadik negyedévre azonban visszaestek. Elsősorban azért, mert a harmadik negyedévi szerződések nagy része meghiúsult, mivel a szántóföldi zöldségek termeltetésénél a szerződéses fegyelem nem volt kielégítő. A szántóföldi mezőgazda- sági termékek értékesítése erőteljesen fejlődött. A múlt évihez képest 40 millió forinttal nagyobb forgalmat terveztek, de még ezt is túlteljesítették. Az első félévben, főleg a takarmánybúza, a kukorica és a hibrid kukorica forgalmazásából értek el nagyobb bevételt, az áthúzódó ' exporttermények szállítása mellett. A harmadik negyedévben az idei repce, olaj napraforgó, borsó és egyéb magvak eladása jelentett forgalomnövekedést. Kedvezőtlen viszont, hogy a kukoricafelvásárlás volumene nem éri el a korábbi évek őszi, saját számlás felvásárlás mennyiségét. A napraforgó jövő évi termeltetési kilátásai sem kedvezőek. Míg az idén 1510 hektárra kötöttek szerződést a tagszövetkezetekkel, addig jövőre mindössze ötszázra. Mindent egybevetve a tervezett 86 millióval szemben megközelítőleg 140 millió forint lesz az ágazat forgalma. Legkedvezőtlenebb a helyzet a szárítmányok és a pré- selmények esetében. Sajnos, a külföldi piaci lehetőségek igen rosszak, ezért a jelek szerint 1982-re mintegy 80 millió forint forgalomcsökkenés várható az idei évhez képest. Az állat és állati termékek első félévi forgalma megfelelt a számításoknak. Az ágazat teljesíteni fogja tervét. A területi központ törekedett a jó partneri kapcsolatok kialakítására a tagszövetkezetekkel. Megfelelő árualappal rendelkezett a szövetkezetek termelőeszközökkel és anyagokkal történő ellátására. Kialakult gyakorlat, hogy éves keretben biztosítják a megye téeszeinek igényeit. Az előnyök mellett ez hátrányokat is rejt magában, mert a megrendeléseiket tapasztalati számok alapján tehetik csak meg. Végezetül a területi központ tevékenységéről elmondhatjuk, hogy forgalmazási tevékenysége tovább bővült, és a korábbi években kialakult piaci kapcsolatai megszilárdultak, megerősödtek. Lovász Sándor mékek előállítása, vagy nagy mennyiségű élelmiszer exportálása révén lehetséges. Romániának egyikből sincs túlságosan sok. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben Románia nem fékezi az ütemet. Ellenkezőleg: a tervek továbbra is példátlanul merész fejlesztést tűznek ki célul. Az 1980-ashoz viszonyított 1985-ös előirányzat például a nemzeti jövedelem 40 százalékos, az ipari termelés 55—60 százaié" kos, a külkereskedelem 50— 55 százalékos növelését szabja meg. A beruházásokat — öt év alatt — az előző ötéves tervhez viszonyítva 30— 35 százalékkal tervezik növelni. S miközben Románia fejleszt, beruház, a világpiacon továbbra is a regresszió uralkodik. Nehezebb a termé" kék értékesítése, különösen, ha — mint az Előre, a magyar nyelvű román lap írja —: „az éves terv időarányos teljesítésében lemaradások vannak a széntermelés, a hengerelt áruk, bizonyos vegyi anyagok, villanymotorok és technikai berendezések gyártása terén. Sok termelő- egység még mindig magas .anyagráfordítással állítja elő termékeit, és sok a tennivaló a minőség, a versenyképesség javítása terén is.” A román gazdaságnak tehát nemcsak a világgazdaságban jelentkező tendenciákkal, hanem az önnön termelésében jelentkező hibákkal is meg kel] küzdenie. Jakab Klára (Következik: A kohászat gondjai) átjáróház volt... (Tudósítónktól) A füzesgyarmati keverőüzem egyik legnagyobb üzeme a nagyközségnek. Fennállásától egy darabig olyan munkahelyként ismerték, hogy jöttek-mentek a dolgozók — szóval átjáróház volt. Aztán megváltozott a helyzet, s egyre több ember választotta végleges munkahelyéül az üzemet. Jelenleg már a 64 dolgozóból 43-an törzs- gárdatagok, akik négy szocialista brigádban dolgoznak. Az egyik párttaggyűlésen hangzott el, hogy még gyerekcipőben járnak ezek a brigádok, még nem találják helyüket, kevés a tapasztalatuk. Sok volt az átszervezés, és nemigen van olyan, aki irányítsa őket. Sajnos, évi tervüket, ami 24 ezer tonna, nem tudják teljesíteni, mintegy 3,5—4 ezer tonna a várható lemaradás. Ebben közrejátszott az energiakiesés, a táp iránti kereslet csökkenése, a munkaerőhiány. A pártcsoport és a brigádok javaslatot tettek, hogy csak két műszak legyen az előbb említett problémák, gondok miatt. Borbíró Lajos Kézműves vásár Pécsett 1981. december 15. — kézművesek kirakodóvására színesítette a pécsi ezüstvasárnapot. A Mecsek- Tourist Idegenforgalmi Hivatal meghívására — negyven szakma képviseletében — száznál több mesterember vett részt a vásáron. Olyan ritka szakmák művelői is jelen voltak, mint arany- és ezüstműves, kékfestő és csipkeverő, gyertyaöntő és csontfaI ragó, szaruműves és díszpapucs- varró. Békés megyeiek a tsz-kongresszuson Békés megyeiek az ülésteremben , Fotó: Dupsi Károly Két napon át — az elmúlt pénteken és szombaton — tartott az eszmecsere ötszáz küldött és ugyanennyi meghívott jelenlétében a termelőszövetkezetek IV. országos kongresszusán. A meghívottak között — az elnökségben és az erkélyen — politikai, állami és társadalmi életünk országos és megyei vezetői voltak. Már a kongresszust megelőző sajtótájékoztató anyagából érződött: ez a mostani országos tanácskozás rendhagyó lesz. Arra irányítja a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy a rendel, kezésükre bocsátott értékekkel jobban, hatékonyabban gazdálkodjanak. Később a felszólalások során tapasztaltuk, hogy a téeszek küldöttei szenvedélyesen bírálták a gazdaságszervező munka fogyatékosságait, de nem ez töltötte ki mondandójuk lényegét. Termelőszövetkezeti parasztságunk megértette országunk helyzetét, a külső, néha bizony nyomasztó hatásokból levonta a legkézenfekvőbb következtetést: dolgozni kell, méghozzá keményen, hogy az utóbbi évtizedben a világ élvonalába emelkedett mező- gazdasági termelésünkben méltók maradhassunk önmagunkhoz. Nekünk, Békés megyeieknek örömünkre szolgált, hogy a Szabó István TOT- elnök szóbeli előterjesztését követő vitában a felszólalók sorát Kovács János, a csor- vási Lenin Tsz elnöke, a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek megyei Szövetségének elnöke nyitotta meg. Szabó István, TOT- elnök vitaösszefoglalójában kétszer is megköszönte a gabonagazdasággal kapcsolatban elhangzott reális, mértéktartó, a jövő 'útjait kereső Békés megyei gondolatokat. Amikor a kongresszus a termelőszövetkezetek megteremtését, az alapítók életművének minősítette, akkor kimondta: az emlékekből nem élhetünk meg. A ma élő, aktívan dolgozó nemzedék feladata a jövőbe vezető út megtalálása a mai világgazdasági korszak változásai közepette. S ebben a nagy munkában meg kell küzdenünk Önmagunk gyengeségeivel, néha másokéval is, hogy mezőgazdasági termelésünk lendülete ne törjön meg, ne kelljen az újra- feltöltés gondolatával foglalkoznunk. A kongresszus megpártolta az előterjesztést, s a vitában elhangzottakat a megválasztott országos tanács elnöksége bedolgozza a kongresszus anyagába, s azt februárig a kormánynak bemutatja. Amikor tehát a kongresszusi zárszó szombaton este elhangzott, csak a kétnapos tanácskozás végét jelentette, a munka nagy intenzitással tovább folytatódik dr. Eleki János MÉM-miniszterhelyettes vezetésével, akit az országos tanács főtitkárává választottak. Ezzel a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz egykori elnöke államtitkárrá lépett elő. A következőkben kivonatosan közreadjuk a kongresszuson elhangzott két Békés megyei küldött felszólalását. D. K. Kovács János hozzászólása Kovács János, a csorvási Lenin Tsz elnöke a meghatározó jelentőségű gabona-, és kukoricatermelésről beszélt. Elmondta, hogy megyénk a legnagyobb gabona- termelő megyék közé tartozik. A gazdaságok termőterületük 61 százalékán termesztenek gabonát. Az ország összes gabonatermelésének 11 százaléka Békés megyéből származik. „Egyre több a gabonatermelésben kiemelkedő gazdaság. Búzából Békésben 11 termelőszövetkezet termelt ebben az évbén hektáronként hat tonna felett. Itt van közöttünk a pusztaföldvári Lenin Tsz elnöke, üzemükben az ország legmagasabb búzatermését érték el. Kukoricából hét termelőszövetkezet takarított be hektáronként 10 tonna feletti termést. Köztük a végegyházi Szabadság Tsz 11,9 tonnát. Ezek a kiemelkedő eredmények egyben azt is mutatják, hogy nagy lehetőségek' vannak a gabona- termelésben. Ha a feltételeket biztosítani tudjuk, 1985- re az előző tervidőszakhoz hasonlóan 15 százalékos hozamnövekedést érhetünk el. A gazdálkodás feltételeinek alakulásáról a következőket mondotta: „Tevékenységünket nagyon nehéz elválasztani a ránk szabott közgazdasági, technikai feltételektől. Ahhoz, hogy a gabonatermelés növekedjen, megfelelő külső feltételekre is szükség van, és mindenekelőtt célirányos gazdasági szabályozásra. Gondosan vigyázni kell arra. hogy a búza és a kukorica nyereségtermelő képessége ne csökkenjen. A tervek megvalósításában jelentős segítséget nyújthatnak az intenzív gabonatermesztési programok. Ezek tevékenységét a jövőben célszerű lenne kiszélesíteni.” Ezt követően Kovács János a szárítás, és a tárolás technikai feltételeinek megteremtéséről beszélt. A tárolók építésének állami támogatására hozott rendelkezést örömmel fogadtuk, ez enyhíteni fog a gondokon. Az is sokat segítene, ha az állami tárolók egy részét ott, a termelőszövetkezetben építenénk meg. Megépül például Orosházán magánlakásoktól, vasúti sorompóktól körülvéve 180 millió forintért egy 3 ezer vagonos tárolóteret tudtunk zért ott az üzemben, ahol megterem a gabona, 9 ezer vagon tárolóteret tudtunk volna megépíteni, nem is beszélve egyéb előnyeiről. Csorna Dotál hozzászólása Csorna Antal, a gyomai Viharsarok Halászati Tsz elnöke hozzászólásának első részében emlékeztetett, hogy hazákban az egy főre jutó halfogyasztás nem éri el a három kilogrammot. A korszerű táplálkozás ugyanakkor két-háromszor ennyi hal fogyasztását tenné indokolttá. Az elmúlt tervidőszakban a kedvező árviszonyok lehetővé tették, hogy a meglevő halászati egységek nyereséges ágazatok legyenek. A beruházási támogatás megvonása azonban a jövőben kedvezőtlen hatást gyakorol az új halastavak létesítésére. Ezt, figyelembevéve a népgazdaság teherbíróképességét, célszerű lenne felülvizsgálni. hiszen a hal keresett exportcikk és dollárkitermelése is kiváló. A halászati termelőszövetkezet elnöke ezek után a következőket mondotta: „A haltermelés 1980-ban 63 százalékkal volt több, mint az 1975. évi. Ezt az tette lehetővé, hogy a halászati termelőszövetkezetek termelése dinamikusan fejlődött. Biztonságos szakmai, és kereskedelmi háttér jött létre. A termelésfejlesztés jelentős állomása volt a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet beruházásával megépült, és ez év októberétől működő halfeldolgozó üzem. Az üzem 2 ezer tonna évi termelésével kielégíti a környező halászati üzemek feldolgozási igényeit, és hozzájárul a halfogyasztás növeléséhez. Az elkövetkezendő években a halászati tevékenység szerényebb ütemben növekszik. Mindamellett, a halászati termelőszövetkezetek, és szövetségünk e fórumon is felajánlja segítségét mindazon tsz-eknek, akik halastóval rendelkeznek, hogy együttműködés keretében szaktanácsadással, együttesen szervezzük meg e területek célszerű hasznosítását.” Csorna Antal végezetül a halászat eredményeit befolyásoló vizek tisztaságáról szólt. „Jelentős vízdíjat fizetünk azért, hogy halastavainkat feltölthessük. De a pénzünkért csak a víz mennyiségére kapunk garanciát, minőségére nem. Kérdésünk; miért nem lehet a mi termésünket, a halat biztosítani ilyen elemi kár ellen?”
