Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
1981. december 13., vasárnap Trópusok üzenete „A fehér vagy szürkés törzsek, mint kiszáradt csontok rajzolódnak ki a lombok homályos hátteréből... Az európaiaknál bujább növények nyújtogatják szárukat és leveleiket, mintha fémből vágták volna ki őket. Ez a természet kívülről nézve másféle, nem olyan, mint a miénk, több benne a jelenvalóság és az állandóság.” Lévi-Strauss híres könyvében dél-amerikai útjáról a „Szomorú trópusok” földjéről, olyan meg- elevenítően ír, hogy aki olvasta, most itt az üvegfalak közé zárt pálmakerti növények láttán szinte érzi a trópusok leheletét, „perzselt illatát. A Budapesti Állat- és Növénykert tenyérnyi egzotikus tájat tár elénk az álombéli növényvilágból, ahol — az író szavaival élve — a görcsösen csavarodó pálmacsoportok, mint hatalmas táncosnők, a legérzékletesebb tartásban állnak, s ezt a mozdulatlan balettet csak a források ásványi pezsgése zavarja. A nemrég felújított pálmakertnek a hideg, hűvös hónapokban is sok a látogatója: diákok, felnőttek jönnek el ide pár órás „expedícióra”, hogy megismerjék a trópusi Afrika, Ázsia, Dél- Amerika növényvilágát. A madagaszkári csavartpálma, gyökereivel valósággal kipányvázza magát, hogy ne mossa el az árhullám Az ananász a szobanövényként ismert bromélia rokona túszoknak Amerika a hazája, másutt csak a hozzá hasonló. pozsgás növények, élnek. — Hogyan gazdagítják növényállományukat? — Nemzetközi magcsereegyezmény jött létre a botanikus kertek között; 380 cserepartnerünk van a világ minden tájáról. Sziklakertünk és pálmagyűjteményünk is nemzetközi botanikuslánc segítségével született. ehhez hozzájárult szakembereink, kertészeink féltő, gondos munkája. Ezért is kétszeresen fáj nekünk, ha a látogatók kárt tesznek növényeinkben, amelyek számunkra felbecsülhetetlen értékűek. H. A. Kiáczné dr. Sulyok Mária botanikus osztályvezető féltett növényei között — Sokan azt hiszik, hogy fán terem az ananász, pedig mindössze fél méteres levélrózsa közepén hozza virágát, amiből a húsos, zamatos termés fejlődik — mutatja a színes, csipkézett levelű növényt expedíciónk botanikus vezetője. Minden lépés újabb ámulat: rovarfogó, mézkelyhű kancsóvirág Ázsiából, papagájvirág Afrikából, madagaszkári csavart pálma... Kísérőnk kedvenc növénye a levegőből élő Tillandsia, mely sarjadékláncot alkotva, fátyolszerűen lebeg. A trópusokon olyan tömegben él, hogy hazájában csomagolóanyagnak használják. Különösen érdekes a szarvasagancspáfrány, ez a növény saját korhadékából táplálkozik. Végtelen gazdagságú az orchideagyűjtemény ... A kaktuszok és egyéb pozsgások, például a kutya- tejfélék családjába tartozók külön házat kaptak, az 1800 faj között találni kuriózumokat is. Például a közép- és dél-amerikai Lophophora kaktuszról azt tartják az indiánok, hogy varázslatos, kábító ereje van: aki kiszívja a növény nedvét, az hallja a színeket és látja a hangokat. Egyébként a kak— Évente kétmillióan keresik fel pálmaházunkat, amelyet 1912-ben alapítottak, frankfurti mintára. Növényföldrajzi csoportosításban láthatók itt az egzó- ták — mondja Kiáczné dr. Sulyok Mária, a botanikai osztály vezetője. — Különösen hasznos iskolásoknak, mert bővül természetismeretük és a szakköri foglalkozások is tartalmasabbá tehetők egy kis természetbúvárkodással. Fél nap elég ahhoz, hogy bárki is bekalandozza a földet a brazil őserdőktől Hátsó-Indiáig. Banánfa, kávé-, kakó-, és teacserje, érett gyümölcsű citromfa — élő szemléltető biológia órákra. Kavicsutánzó pozsgás növény (Fotó — Hauer Lajos felvételei — KS) Tudomány — Technika Regionális tervezés és a vízgazdálkodás A gazdaságos vízhasznosítást teszik lehetővé a csatornarendszerek elektronikus központjai (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Röviden IDEGENFORGALMI TENGERALATTJÁRÓ Japán szakemberek kis sebességű tengeralattjárót szerkesztettek, amellyel a turistákat ismertetik meg a víz alatti élettel és a tengerfenék szépségeivel. A 48 utast befogadó vízi jármű 50 méter mélységig merülhet. A hajótest hossza 39, a legnagyobb szélessége 6,5 méter. Személyzete 7 fő. Vízkiszorítása 430 tonna, sebessége a felszínen 8, a víz alatt pedig 3 csomó. Diesel-motor hajtja, s a szokásos tengerészeti és navigációs műszereken kívül ultrahangszondával, rádió- telefonnal, valamint periszkóppal is felszerelték. Az utasok a légkondicionált hajó 25 centiméter átmérőjű ablakain át szemlélhetik a látnivalókat. Az első ilyen tengeralattjárót nemsokára átadják a japán idegenforgalmi szerveknek. OLCSÓ OLTÓANYAG — MALÁRIA ELLEN Egy amerikai kutató — emberi vért használva tápközegként — kitenyésztette a Plasmodium falciparum nevű egysejtű kóroko" zóját, amely a maláriát előidéző négy kórokozó közül a legveszedelmesebb. Ez az első lépés egy új, hatékony maláriaellenes oltóanyag előállítására. Van ugyan olyan készítmény, amely sugarakkal hatástalanított kórokozókat tartalmaz, de drágasága miatt csak kis mennyiségben gyártják. A kórokozó kitenyésztése talán lehetővé teszi, hogy olcsón előállítható oltóanyagot találjanak ellene. VÁNDOROL AZ ETNA Európa legnagyobb kiterjedésű és legmagasabb vulkánja az Etna. Meg-megújuló kitörései során általában új kráterek Is születnek. Ezek elhelyezkedését vizsgálva a kutatók már korábban feltételezték, hogy a tűzhányó tevékenysége folyamatosan észak felé vándorol: Tekintve, hogy a modern lemeztektonika kielégítően megmagyarázza a vulkánok keletkezését, az Etna legújabb kitörése is azt látszik igazolni, hogy az Európát, illetve Afrikát hordozó kéreglemez találkozásánál fekvő vulkán az afrikai lemez előrenyomulása miatt „mozdul el” folyamatosan. ÜJ VASÜTVONAL SZIBÉRIÁBAN Észak-Szibéria egyik legjelentősebb építkezése a Szurgut és Urengoj közötti vasútvonal építése. A mintegy 600 kilométeres vasútvonalon sok akadályt le kell győzni építés közben: folyókat, mocsarakat, az örökké fagyott talajt, és más természeti nehézségeket. A gazdasági fejlesztés területi (regionális) szempontja minden ország gazdaság- politikájában fontos szerepet tölt be. Különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a regionális fejlesztés a Szovjetunióban, ahol a gazdasági fejlesztés regionális kiegyensúlyozottságának megvalósítása rendkívüli feladatok megoldását követelte meg a roppant nagy földrajzi és éghajlati különbségek miatt. A hatalmas ország területének kerekítve 64 százaléka gazdaságilag hasznosított földterület, de míg például Kelet-Szibériában a területnek csak alig 42 százalékát hasznosítják, a központi fe- keteföld-övezetben a 98 százalékát. A Szovjetunió nyugati határán a mezőgazdaságilag hasznosított földterület a Fekete-tenger partjaitól felnyúlik a messzi Lenin- grádig — de ahogy kelet felé haladunk, a művelt sáv keskenyedik: észak felé a tajga őserdő-vidéke, délről a közép-ázsiai sivatagok, majd a magashegységi régiók szűkítik, míg végül Irkutszknál a természet vonta északi és déli határ lényegileg összezárul. E mezőgazdasági termőterületek az ötvenes évek végén — a kazahsztáni szűzföldek feltörésével — érték el a jelenlegi kiterjedésüket, s további nagyobb arányú növelésükre már nem számíthatunk. Már csak a sivatagos területek öntözése és a mocsaras területek csatornázása révén növelhetők némileg a termőterületek, de az összes művelhető területhez képest nem számottevő mértékben. ...................... „ . ' ...- ............ . . . ... .... .. ..... .. H orgásztanácsado Decemberben, a sokéves tapasztalat szerint az ország legtöbb vizén már lehetséges a léki horgászat, az időjárás függvényében. Hiszen más időpontokban fagynak be a kisebb vizek, a nagyobb tavak, vagy éppen a lassú folyók ugyanolyan hideghullám esetén is. Hogy végül is mikor tanácsos már a jégre rámenni? Az általános — és jogos — horgászvélekedés szerint 10— 12 centiméteres jégvastagság az, amely már elbírja a horgászt és felszerelését. Igen ám, de hogy mérjük meg a jeget? Egyszerű, mondaná a léken járatlan: fúrunk egy léket, vagy vágunk egy lyukat a parttól egy-két méterre, és megmérjük: milyen vastag a jég? Igen ám, de egyrészt más a parti és más a parttól távolabbi jégvastagság egy sor vizen, másrészt, ha éppen még nem elég vastag a jég, de a partközeiben mélyebb víz van, akkor könnyen megeshet, hogy a jég vastagsága helyett a víz mélységét mérjük meg. Jó tanács: a velenceitavi jégvastagságot rendszerint közli a Petőfi rádióban délután 13 óra 45 perckor elhangzó vízállásjelentés. És a Velencei-tó hasonlító „mérce”: ha már ott 10—12 centis a jég és a Balatonon sem sokkal kevesebb (ezt is megadja általában a vízjelzés) — akkor a többi kis tavon, holtágon is lehet lékről horgászni.) Folyóvizén nem szabad, és nem is tanácsos, bármennyire be is van fagyva — mert a víz áramlása miatt egyenetlen a jégvastagság, és megeshet, hogy egyik lépésről a másikra a „stabil jégmező” eltűnik a horgász alól, aki a vízbe szakad — mint ez a kiskörei víztározó egyes, folyó vizű szakaszain tavaly is előfordult néhány sporttárssal — és csak a véletlen tette, hogy nem vált halálossá a kaland ... De az állóvizeken is tanácsos vigyázni: ahol az egyenletesen fehér jégmezőt zöldes, vagy sötétebb folt tarkítja, kerüljük el, mert ott alig 1-2 centis is lehet a jég, például az alatta levő melegebb forrás miatt... Tapasztaltabb léki horgászok minden meglepetésre felkészülve újabban már parafaövvel a derekukon indulnak a jégre — így legalább ha beszakadnak, nem süly- lyednek el. Mások egymáshoz kötik magukat — aminek már kevesebb az értelme, mert esetleg egymást rántják a vízbe, és a kötéllel nem olyan könnyű a vízbe szakadót kimenteni, mint egy 3-4 méter hosszú farúddal. Ha lékbe e§ett társunkat mentjük, ilyen rúddal tegyük, és 2-3 méternél jobban ne közelítsük meg beszakadásának helyét, mert könnyen magunk is beleszakadunk ... (Ugyanis a jég tovább törhet a vízben vergődő ember mozdulataitól.) Jó, ha viszünk ponyvát, pokrócot. És erre a hátizsákban levő felszerelést szétrámolva tároljuk. így ugyanis egyenletesen oszlik meg a súly — míg a súlyos hátizsák önsúlyánál fogva megolvaszthatja maga alatt a jeget. A felszerelésről: sokan kérdik, hogy milyen botot és orsót kell a léki horgászatnál használni?? Sok tapasztalt lékhorgász tanácsa: semmi- lyet. Kár a jó botot, orsót a jégre tenni, mert a felszínen olvadó kevés víz sem használ neki, és az orsónak, botnak sem jó, ha odafagy, és erővel kell elszabadítani... Viszont a zsinórtároló orsóról, bot nélkül lékbe engedett felszereléssel, kézbe fogott zsinórral is ki lehet fárasztani akár a 4-5 kilós csukát is — persze, legalább 30 —35-ös zsinór kell hozzá. És végül: milyen halakra számíthatunk? Nos, a csukát, süllőt, sőt a sügeret is ismeri mindenki, mint lékről fogható rablóhalat. De azt már kevesebben tudják, hogy a veresszárnyú, a bodorka komolyabb példányai is foghatók, akár haldarabra is, de vörös gilisztára mindenképpen — és többekkel esett már meg, hogy lékről pontyot is fogtak, ha véletlenül egy pontyvermelőhely felett fúrtak lyukat a jégbe. —Szatmári—
