Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1981. DECEMBER 13., VASÁRNAP Ára: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM Befejezte munkáját a TOT IV. kongresszusa Irószövetségi közgyűlés kezdődött Tegnap az Építők Rózsa Ferenc Székházában a kongresszusi előterjesztések vitájával folytatta munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Hetényi István pénzügyminiszter. Váncsa Jenő felszólalása A vitában felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki kifejtette, hogy a szövetkezeti szektor a társadalmi és politikai élet fontos tényezője, és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében is meghatározó szerepe van. A mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére álló állóeszköz-állomány 73 százaléka van a közös gazdaságok birtokában, ezek adják, illetve ezek állítják elő a nagyüzemi termelés 74 százalékát, és adják a nyereség 80 százalékát. A szocialista mező- gazdaság alapvető formájává vált a termelőszövetkezet, amely mint vállalat, illetve vállalkozás is egyenrangú partnerévé vált az állami vállalatoknak, sőt — el lehet mondani — bizonyos tekintetben versenytársává nőtte ki magát. A termelőszövetkezetek jó része felzárkózott az élen járó állami gazdaságok közé, nem egy közös gazdaság ezek eredményein is túltett, például a hozamok tekintetében vagy a fejlesztési munkában. Az adatok bizonyítják, hogy a nyolc tonna feletti hektáronkénti gabona- termést elért 73 nagyüzem közül 65 termelőszövetkezet, és az évenként 6000 liter feletti átlaghozamokkal dolgozó négy tehenészetből három termelőszövetkezeti. A jövedelmező gazdálkodásban is előbbre léptek; az üzemek 42 százaléka a köz- gazdasági elemzések szerint magas színvonalon gazdálkodik, ami a népgazdaság más szektoraival egybevetve is jó eredménynek számít. A rugalmasság és a gyors alkalmazkodóképesség, valamint a vállalkozói tevékenység kiszélesedése jellemzi az elmúlt időszakot a termelőszövetkezeti mozgalomban, ez hozta magával, hogy az üzemek a háztáji termelés valódi gazdái lettek. A nagyüzemek szerves része lett a kistermelés, ám ebben továbbra is meghatározó szerepe van a nagyüzemeknek. Ezek az idén 3,5 millió tonna takarmányt adtak el a kistermelőknek, több ezer tenyészállatot • bocsátottak rendelkezésükre, és a háztáji gazdákat, illetve a kistermelőket kétmilliárd forint értékű szolgáltatással is segítették. Elmondotta, hogy a szövetkezetek együttműködése tovább bővült. Hétszázhet- venhárom társulás működik a mezőgazdaságban, ezek közül 600-at a termelőszövetkezetek kezdeményeztek, illetve vezetnek. Mindössze 18 olyan közös gazdaság van az országban, amelyik egyetlen társulásnak vagy termelési rendszernek sem tagja, az összes többi gazdaság valamilyen integráló rendszerhez kötődik. Váncsa Jenő foglalkozott a kongresszuson felvetett több kérdéssel, egyebek között azzal, hogy a tsz-ekkel kapcsolatban levő felvásárló-feldolgozó vállalatok, üzemek előnyösebb helyzetben vannak a termelőknél, és ezt gyakran éreztetik is. Elmondotta, hogy a monopolhelyzet, illetve az esetenkénti kiszolgáltatottság miatt ugyan szükség van központi intézkedésekre, de egyre kevesebb számban, mert az agrár-, illetve a gazdaság- politika újabb és újabb intézkedései mindinkább olyan helyzetbe hozzák a termelőket, hogy egyenrangú társakká válnak. Kifejtette, hogy a termelőszövetkezetek és társulásaik ilyen értelemben is képesek a további megújulásra. Foglalkozott a miniszter a gazdálkodásban lemaradt termelőszövetkezetek helyzetével, ezek az üzemek 1,5 millió hektáron gazdálkodnak, árujuk nélkülözhetetlen a hazai ellátásban és az exportban, ezért megsegítésüket a mezőgazdasági vezetés folyamatosan napirenden tartja. Arra van szükség, hogy ezekbe a gazdaságokba jól képzett szakembereket irányítsanak, . segítsék a szakképzett munkaerő letelepedését, javítsák egymás közötti együttműködésüket, és minden lehetséges módon felkarolják gazdasági fel- emelkedésüket. Az. általában kedvezőtlen körülmények között tevékenykedő tsz-ek teljesítményét másként kell értékelni, mint azokét, akikkel nem bánik mostohán a természet, nemcsak a szuper teljesítményeket kell elismerni, hanem a kedvezőtlen területeken elért hozamnövelést is, még akkor is, ha ez nem olyan látványos, mint más területeken. Váncsa Jénő ezután a mezőgazdaság helyzetéről, idei teljesítményeiről szólva elmondotta, hogy a termelés elmaradt a tervezettől, de meghaladja a tavalyi különben magas színvonalat. Az elmaradás fő oka az, hogy a gabonánál kiesések voltak, és a termőterület is csökkent. A többi ágazat általában teljesítette, sőt; az előirányzatokon felül termelt, ám a gabonatermelésnek meghatározó szerepe van. Az idei eredmények is azt mutatják: az az üzem, amelyik ezen a területen lemarad, csak nehezen ellensúlyozza a bevételkiesést. A mezőgazdaság összességében kedvező, zavartalan belső ellátást biztosított, és az elmúlt évhez képest 17 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termékek, feldolgozott élelmiszerek exportja, ami különösen figyelemre méltó eredménynek számít. A gazdaságok nyeresége az elmúlt évihez hasonló színvonalon alakult, viszont kevesebb a veszteséggel gazdálkodó üzem, és a veszteségek maguk is felére csökkentek. Mindez azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a hatékonyságért többet tettek, mint korábban. A gazdaságok dinamikusan növelték a beruházást, ezen a téren nem mutatkozik visszaesés. A fejlesztésekre fordított összeg 10 százalékkal meghaladja a tervezettet, és az idén elérte a 20 milliárd forintot. Különösen kedvezően alakult az exportárualapokat növelő beruházások helyzete, és sikerült előbbre lépni az energiagazdálkodási programok megvalósításánál. Az üzemek kétmilliárd forinttal többet költöttek gépekre, mint 1980-ban, 47 hőenergetikai létesítmény megvalósításához láttak hozzá, és félmillió tonna termény befogadására alkalmas speciális terményraktárakat építettek. Mindezekkel megalapozták a jövő évi munkát. A feladatok jövőre nem kisebbek az ideinél; a mezőgazdaságnak 4—4,5 százalékkal kell növelni a hozzájárulást a nemzeti jövedelem növeléséhez. A közös gazdaságok az előirányzat szerint 5,5 százalékkal növelik a termelést. Továbbra is fontos feladat a gabonatermesztés fokozása, erre jó lehetőség, hogy az üzemi érdekek ma egybeesnek a népgazdasági érdekekkel, és a kedvezőtlenebb helyzetben levő üzemek számára biztosított ösztönzőrendszer várhatóan növeli a termelői kedvet. Az állattenyésztés - teljesítményét 2—3 százalékkal kell fokozni, az előirányzat — amint a miniszter rámutatott — reális, hiszen egyebek között kitűnő minőségű takarmány áll az állomány rendelkezésére, és a genetikai munka is sokat javult. A mezőgazdasági üzemek vezetői - előtt már korábban ismertté váltak a jövő évi szabályozás módosításai, ezek ismeretében készíthették el a terveket, és készülhetnek fel a helyi programok megvalósítására. A továbbiakban kitért a műszaki-technikai ellátás nehézségeire. Elmondotta, hogy az ellátás színvonala magasabb a korábbinál, hiszen néhány évvel ezelőtt sok gépet nem tudtak megvásárolni az üzemek, az idén viszont egyértelműen kínálati piac volt a gépforgalmazásban. Gyakran azonban valóban alapvető alkatrészek és gépi felszerelések hiányoznak, amit a termelők joggal tesznek szóvá. A lehetőség szerint igyekeznek megjavítani a gép- és mű- szakieszköz-ellátást. Kérte, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek is kapcsolódjanak be — akár kooperációval vagy más módon — az alkatrészellátásba, segítve ezzel a közös gondok orvoslását. (Folytatás a 3. oldalon) Szombaton Budapesten — a XIII. kerületi pártbizottság székházában — megkezdődött a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. A tanácskozáson négy témát tűztek napirendre : a szövetségnek az előző közgyűlése óta végzett öt évi munkáját, az . írótársadalom további feladatait, a szövetség alapszabályának módosítását, az új választmány megválasztását. A megnyitó ülésen Cseres Tibor, az írószövetség titkárságának tagja a tanácskozás soros elnökeként üdvözölte a részvevőket, köztük az elnökségben helyet foglalt Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Övári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, valamint kulturális életünk több más vezető személyiségét. A program szerint az írásos beszámolóhoz — amelyet már korábban kézhez kaptak az 537-es létszámú szövetség tagjai — szóbeli kiegészítést fűzött Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének elnöke. Dobozy Imre kifejtette, hogy irodalmunk rég nem volt annyira élénk, polemikus, vállalkozó kedvű, mint épp mostanában. Hagyományőrzés és újítás perlekedik benne, összegező szándék és gyakori újrakezdés, értékállandósítás és átértékelés, eltökélt cselekvőképesség és makacs egyszemélyiség, a történeti-társadalmi bonyolultság megfejtésének igénye. A lényeg — mondta — nem a különféle stílustörekvések versenyfutása, hanem az eltérő alkotói szemléletek, magatartások polarizálódása, a közgondolkodás megújítását támogatva. Mindezt művek sokasága bizonyítja. A pályakezdő írók helyzete kapcsán beszélt az írószövetség elnöke a hagyomány folytatásának és megújításé- « nak eltérő értelmezéséről is. A pályakezdők — miként kifejtette — elsősorban nem másképp írnak, hanem másképp éltek, nevelkedtek, mást látnak mai világunkból, mint az idősebb korosztályok. Ezután megkezdődött a napirendi témák vitája. Pozsgay Imre művelődési miniszter felszólalásában az írószövetség működésének tapasztalatairól, az írók társadalmi szerepéről és feladatáról szólt. Kifejtette: az író- szövetség akkor tölti be feladatát, ha nem ejti rabul, nem köti le az írót egy belterjes látszat közélethez, hanem ellenkezőleg: kibocsátja a közéletbe. Oda — tette hozzá —, ahol a demokrácia beleszólást, részvételt és döntést jelent, de feltételezi a saját érdekeit jól ismerő, felvilágosul- tan képviselni tudó, ám a partikularitásból kiemelkedő, felelős állampolgárt. Szólt a miniszter arról. is, hogy hazánkban a kulturális politika a párt politikájának elválaszthatatlan része, s az egész ország biztonságos haladását kívánja szolgálni. Megvan a lehetőség a szellemi építkezésre, a párt programnyilatkozata alapján a társadalmi haladás tovább folytatására. A közgyűlésen ezután az alapszabállyal és egyéb szervezeti kérdésekkel foglalkoztak. A gyomai Győzelem Termelőszövetkezet különböző melléktevékenységet folytat dolgozói állandó foglalkoztatására. Kapcsolatban állnak megyénk több szövetkezetével és nagyvállalatával, de megyén kívüli kapcsolataik is vannak. Képünkön éppen a szentesi Kontakta Gyárnak készülnek a kapcsolók Fotó: Veress Erzsi Ötnapos munkahét az egészségügyben Januártól az emberek többsége az ötnapos munkarend szerint dolgozik. Ez alól az egészségügyiek sem kivételek. Az alapellátás, a betegek gyógyítása, az egészségügyi szolgálat színvonala sem most, sem a későbbiekkben nem szenvedhet csorbát. A közvéleményt erőteljesen foglalkoztatja ez a kérdés. Sokan nem tudják elképzelni, hogyan folyik tovább majd ezután a gyógyítás a hétköznapokon, a hétvégeken, a munkaszüneti napokon, a községekben és a városokban. A folyamatos betegellátás biztosítéka a fegyelmezett, céltudatos munkaszervezés, a megfelelő műszaki felszereltség és az egészségügyben dolgozók felelősségteljes munkája lesz. Az ötnapos munkahétről tájékoztatja lapunk 4. oldalán olvasóinkat dr. Horváth Éva, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosa. Mindenki szeretne még nagyobb hasznot Hat évvel ezelőtt az alacsony átvételi árak, az akadozó takarmányellátás, az értékesítési biztonság hiánya miatt mélypontra zuhant a termelői kedv a kisgazdaságokban. Két év alatt 120 ezerrel csökkent a hízottsertés-érté- kesítés. A Minisztertanács 1976-ban a kistermelés fejlesztésére hozott határozata volt az első lépés, amelyet követően nemcsak a kialakult helyzet, de a szemlélet is megváltozott. Az azóta végbement változásokról szól írásunk az 5. oldalon. Amikor még fiatalok voltunk... Az ünnepek minden nép életében különleges helyet töltöttek be, s régi hagyományok szálltak velük kapcsolatban nemzedékről nemzedékre. A csabai szlovákoknak igen gazdag a népi hagyománya, melyek közül 50—60 évvel ezelőtt még igen sokat megtartottak. Sőt, az ünnepek ezek nélkül elképzelhetetlenek voltak. Mik voltak ezek, s egynek-egynek mi a magyarázata, erről beszél egy idős békéscsabai házaspár a 6. oldalon közölt riportunkban. Minikörkép Vajon mivel tölti a szabad idejét egy 11 év körüli kislány, manapság? A legritkább esetben sakkozással. A kevés kivétel közé tartozik a lökösházi Telek Ildikó. Számára sport is, időtöltés is, játék is egyszerre a sakk. Eddigi sikeres versenyei azt bizonyítják, hogy tehetséges kislány, öt mutatjuk be „A kis bajnok” címmel a 11. oldalon a Minimagazinban. Szintén ezen az oldalon hívjuk fel fiatal olvasóink figyelmét arra, hogy megyénkben december 14—22. között összesen húsz helyen ifjúsági fórumot szervez a KISZ. Közöljük a helyszíneket és az időpontokat is. A „Szovjetunió” című képes folyóiratban megjelent írás és fotók alapján készült a „Penzai fiatalok” cimű összeállításunk.
