Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1981. DECEMBER 13., VASÁRNAP Ára: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM Befejezte munkáját a TOT IV. kongresszusa Irószövetségi közgyűlés kezdődött Tegnap az Építők Rózsa Ferenc Székházában a kong­resszusi előterjesztések vitájával folytatta munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa. Az ülé­sen megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Hetényi István pénzügyminiszter. Váncsa Jenő felszólalása A vitában felszólalt Ván­csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki kifejtette, hogy a szövetke­zeti szektor a társadalmi és politikai élet fontos ténye­zője, és a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésében is meg­határozó szerepe van. A mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére álló állóesz­köz-állomány 73 százaléka van a közös gazdaságok bir­tokában, ezek adják, illetve ezek állítják elő a nagyüze­mi termelés 74 százalékát, és adják a nyereség 80 szá­zalékát. A szocialista mező- gazdaság alapvető formájá­vá vált a termelőszövetke­zet, amely mint vállalat, il­letve vállalkozás is egyen­rangú partnerévé vált az ál­lami vállalatoknak, sőt — el lehet mondani — bizo­nyos tekintetben verseny­társává nőtte ki magát. A termelőszövetkezetek jó ré­sze felzárkózott az élen járó állami gazdaságok közé, nem egy közös gazdaság ezek eredményein is túltett, pél­dául a hozamok tekinteté­ben vagy a fejlesztési mun­kában. Az adatok bizonyít­ják, hogy a nyolc tonna fe­letti hektáronkénti gabona- termést elért 73 nagyüzem közül 65 termelőszövetkezet, és az évenként 6000 liter fe­letti átlaghozamokkal dol­gozó négy tehenészetből há­rom termelőszövetkezeti. A jövedelmező gazdálkodás­ban is előbbre léptek; az üzemek 42 százaléka a köz- gazdasági elemzések szerint magas színvonalon gazdálko­dik, ami a népgazdaság más szektoraival egybevetve is jó eredménynek számít. A rugalmasság és a gyors alkalmazkodóképesség, vala­mint a vállalkozói tevékeny­ség kiszélesedése jellemzi az elmúlt időszakot a termelő­szövetkezeti mozgalomban, ez hozta magával, hogy az üzemek a háztáji termelés valódi gazdái lettek. A nagy­üzemek szerves része lett a kistermelés, ám ebben to­vábbra is meghatározó sze­repe van a nagyüzemeknek. Ezek az idén 3,5 millió tonna takarmányt adtak el a kister­melőknek, több ezer te­nyészállatot • bocsátottak rendelkezésükre, és a ház­táji gazdákat, illetve a kis­termelőket kétmilliárd fo­rint értékű szolgáltatással is segítették. Elmondotta, hogy a szö­vetkezetek együttműködése tovább bővült. Hétszázhet- venhárom társulás működik a mezőgazdaságban, ezek közül 600-at a termelőszö­vetkezetek kezdeményeztek, illetve vezetnek. Mindössze 18 olyan közös gazdaság van az országban, amelyik egyet­len társulásnak vagy terme­lési rendszernek sem tagja, az összes többi gazdaság va­lamilyen integráló rendszer­hez kötődik. Váncsa Jenő foglalkozott a kongresszuson felvetett több kérdéssel, egyebek kö­zött azzal, hogy a tsz-ekkel kapcsolatban levő felvásár­ló-feldolgozó vállalatok, üze­mek előnyösebb helyzetben vannak a termelőknél, és ezt gyakran éreztetik is. Elmon­dotta, hogy a monopolhely­zet, illetve az esetenkénti kiszolgáltatottság miatt ugyan szükség van közpon­ti intézkedésekre, de egyre kevesebb számban, mert az agrár-, illetve a gazdaság- politika újabb és újabb in­tézkedései mindinkább olyan helyzetbe hozzák a termelő­ket, hogy egyenrangú tár­sakká válnak. Kifejtette, hogy a termelőszövetkeze­tek és társulásaik ilyen ér­telemben is képesek a to­vábbi megújulásra. Foglalkozott a miniszter a gazdálkodásban lemaradt termelőszövetkezetek hely­zetével, ezek az üzemek 1,5 millió hektáron gazdálkod­nak, árujuk nélkülözhetetlen a hazai ellátásban és az exportban, ezért megsegíté­süket a mezőgazdasági ve­zetés folyamatosan napiren­den tartja. Arra van szük­ség, hogy ezekbe a gazdasá­gokba jól képzett szakembe­reket irányítsanak, . segítsék a szakképzett munkaerő le­telepedését, javítsák egymás közötti együttműködésüket, és minden lehetséges módon felkarolják gazdasági fel- emelkedésüket. Az. általában kedvezőtlen körülmények között tevékenykedő tsz-ek teljesítményét másként kell értékelni, mint azokét, akik­kel nem bánik mostohán a természet, nemcsak a szu­per teljesítményeket kell elismerni, hanem a kedve­zőtlen területeken elért ho­zamnövelést is, még akkor is, ha ez nem olyan látvá­nyos, mint más területeken. Váncsa Jénő ezután a mezőgazdaság helyzetéről, idei teljesítményeiről szólva elmondotta, hogy a termelés elmaradt a tervezettől, de meghaladja a tavalyi külön­ben magas színvonalat. Az elmaradás fő oka az, hogy a gabonánál kiesések voltak, és a termőterület is csök­kent. A többi ágazat általá­ban teljesítette, sőt; az elő­irányzatokon felül termelt, ám a gabonatermelésnek meghatározó szerepe van. Az idei eredmények is azt mu­tatják: az az üzem, amelyik ezen a területen lemarad, csak nehezen ellensúlyozza a bevételkiesést. A mezőgaz­daság összességében kedve­ző, zavartalan belső ellátást biztosított, és az elmúlt év­hez képest 17 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termé­kek, feldolgozott élelmisze­rek exportja, ami különösen figyelemre méltó eredmény­nek számít. A gazdaságok nyeresége az elmúlt évihez hasonló színvonalon alakult, viszont kevesebb a veszte­séggel gazdálkodó üzem, és a veszteségek maguk is felé­re csökkentek. Mindez azt bizonyítja, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek a haté­konyságért többet tettek, mint korábban. A gazdaságok dinamiku­san növelték a beruházást, ezen a téren nem mutatko­zik visszaesés. A fejleszté­sekre fordított összeg 10 szá­zalékkal meghaladja a ter­vezettet, és az idén elérte a 20 milliárd forintot. Különö­sen kedvezően alakult az exportárualapokat növelő beruházások helyzete, és si­került előbbre lépni az ener­giagazdálkodási programok megvalósításánál. Az üze­mek kétmilliárd forinttal többet költöttek gépekre, mint 1980-ban, 47 hőenerge­tikai létesítmény megvalósí­tásához láttak hozzá, és fél­millió tonna termény befo­gadására alkalmas speciális terményraktárakat építettek. Mindezekkel megalapozták a jövő évi munkát. A fel­adatok jövőre nem kiseb­bek az ideinél; a mezőgaz­daságnak 4—4,5 százalékkal kell növelni a hozzájárulást a nemzeti jövedelem növe­léséhez. A közös gazdasá­gok az előirányzat szerint 5,5 százalékkal növelik a termelést. Továbbra is fon­tos feladat a gabonatermesz­tés fokozása, erre jó lehető­ség, hogy az üzemi érdekek ma egybeesnek a népgazda­sági érdekekkel, és a ked­vezőtlenebb helyzetben levő üzemek számára biztosított ösztönzőrendszer várhatóan növeli a termelői kedvet. Az állattenyésztés - teljesítmé­nyét 2—3 százalékkal kell fokozni, az előirányzat — amint a miniszter rámuta­tott — reális, hiszen egye­bek között kitűnő minőségű takarmány áll az állomány rendelkezésére, és a geneti­kai munka is sokat javult. A mezőgazdasági üzemek vezetői - előtt már korábban ismertté váltak a jövő évi szabályozás módosításai, ezek ismeretében készíthet­ték el a terveket, és készül­hetnek fel a helyi programok megvalósítására. A továbbiakban kitért a műszaki-technikai ellátás nehézségeire. Elmondotta, hogy az ellátás színvonala magasabb a korábbinál, hi­szen néhány évvel ezelőtt sok gépet nem tudtak meg­vásárolni az üzemek, az idén viszont egyértelműen kíná­lati piac volt a gépforgalma­zásban. Gyakran azonban valóban alapvető alkatrészek és gépi felszerelések hiá­nyoznak, amit a termelők joggal tesznek szóvá. A le­hetőség szerint igyekeznek megjavítani a gép- és mű- szakieszköz-ellátást. Kérte, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek is kapcsolódjanak be — akár kooperációval vagy más módon — az al­katrészellátásba, segítve ez­zel a közös gondok orvoslá­sát. (Folytatás a 3. oldalon) Szombaton Budapesten — a XIII. kerületi pártbizottság székházában — megkezdődött a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. A tanácskozáson négy témát tűztek napirend­re : a szövetségnek az előző közgyűlése óta végzett öt évi munkáját, az . írótársadalom további feladatait, a szövet­ség alapszabályának módosí­tását, az új választmány meg­választását. A megnyitó ülésen Cseres Tibor, az írószövetség titkár­ságának tagja a tanácskozás soros elnökeként üdvözölte a részvevőket, köztük az elnök­ségben helyet foglalt Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Övári Mik­lóst, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárát, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjait, valamint kultu­rális életünk több más veze­tő személyiségét. A program szerint az írá­sos beszámolóhoz — amelyet már korábban kézhez kaptak az 537-es létszámú szövetség tagjai — szóbeli kiegészítést fűzött Dobozy Imre, a Ma­gyar Írók Szövetségének el­nöke. Dobozy Imre kifejtette, hogy irodalmunk rég nem volt annyira élénk, polemi­kus, vállalkozó kedvű, mint épp mostanában. Hagyo­mányőrzés és újítás perleke­dik benne, összegező szándék és gyakori újrakezdés, érték­állandósítás és átértékelés, eltökélt cselekvőképesség és makacs egyszemélyiség, a tör­téneti-társadalmi bonyolult­ság megfejtésének igénye. A lényeg — mondta — nem a különféle stílustörek­vések versenyfutása, hanem az eltérő alkotói szemléletek, magatartások polarizálódása, a közgondolkodás megújítását támogatva. Mindezt művek sokasága bizonyítja. A pályakezdő írók helyze­te kapcsán beszélt az írószö­vetség elnöke a hagyomány folytatásának és megújításé- « nak eltérő értelmezéséről is. A pályakezdők — miként ki­fejtette — elsősorban nem másképp írnak, hanem más­képp éltek, nevelkedtek, mást látnak mai világunkból, mint az idősebb korosztályok. Ezután megkezdődött a na­pirendi témák vitája. Pozsgay Imre művelődési miniszter felszólalásában az írószövetség működésének ta­pasztalatairól, az írók társa­dalmi szerepéről és felada­táról szólt. Kifejtette: az író- szövetség akkor tölti be fel­adatát, ha nem ejti rabul, nem köti le az írót egy bel­terjes látszat közélethez, ha­nem ellenkezőleg: kibocsátja a közéletbe. Oda — tette hozzá —, ahol a demokrácia beleszólást, részvételt és döntést jelent, de feltételezi a saját érde­keit jól ismerő, felvilágosul- tan képviselni tudó, ám a partikularitásból kiemelkedő, felelős állampolgárt. Szólt a miniszter arról. is, hogy hazánkban a kulturális politika a párt politikájának elválaszthatatlan része, s az egész ország biztonságos ha­ladását kívánja szolgálni. Megvan a lehetőség a szelle­mi építkezésre, a párt prog­ramnyilatkozata alapján a társadalmi haladás tovább folytatására. A közgyűlésen ezután az alapszabállyal és egyéb szer­vezeti kérdésekkel foglalkoz­tak. A gyomai Győzelem Termelőszövetkezet különböző mel­léktevékenységet folytat dolgozói állandó foglalkoztatásá­ra. Kapcsolatban állnak megyénk több szövetkezetével és nagyvállalatával, de megyén kívüli kapcsolataik is vannak. Képünkön éppen a szentesi Kontakta Gyár­nak készülnek a kapcsolók Fotó: Veress Erzsi Ötnapos munkahét az egészségügyben Januártól az emberek többsége az ötnapos munkarend szerint dolgozik. Ez alól az egészségügyiek sem kivételek. Az alapellátás, a betegek gyógyítása, az egészségügyi szolgálat színvonala sem most, sem a későbbiekkben nem szenvedhet csorbát. A közvéleményt erőteljesen foglal­koztatja ez a kérdés. Sokan nem tudják elképzelni, ho­gyan folyik tovább majd ezután a gyógyítás a hétközna­pokon, a hétvégeken, a munkaszüneti napokon, a közsé­gekben és a városokban. A folyamatos betegellátás biz­tosítéka a fegyelmezett, céltudatos munkaszervezés, a megfelelő műszaki felszereltség és az egészségügyben dolgozók felelősségteljes munkája lesz. Az ötnapos munkahétről tájékoztatja lapunk 4. olda­lán olvasóinkat dr. Horváth Éva, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezető főorvosa. Mindenki szeretne még nagyobb hasznot Hat évvel ezelőtt az alacsony átvételi árak, az akado­zó takarmányellátás, az értékesítési biztonság hiánya mi­att mélypontra zuhant a termelői kedv a kisgazdaságok­ban. Két év alatt 120 ezerrel csökkent a hízottsertés-érté- kesítés. A Minisztertanács 1976-ban a kistermelés fejlesz­tésére hozott határozata volt az első lépés, amelyet követően nemcsak a kialakult helyzet, de a szemlélet is megváltozott. Az azóta végbement változásokról szól írá­sunk az 5. oldalon. Amikor még fiatalok voltunk... Az ünnepek minden nép életében különleges helyet töl­töttek be, s régi hagyományok szálltak velük kapcsolat­ban nemzedékről nemzedékre. A csabai szlovákoknak igen gazdag a népi hagyománya, melyek közül 50—60 évvel ezelőtt még igen sokat megtartottak. Sőt, az ünne­pek ezek nélkül elképzelhetetlenek voltak. Mik voltak ezek, s egynek-egynek mi a magyarázata, erről beszél egy idős békéscsabai házaspár a 6. oldalon közölt ri­portunkban. Minikörkép Vajon mivel tölti a szabad idejét egy 11 év körüli kislány, manapság? A legritkább esetben sakkozással. A kevés kivétel közé tartozik a lökösházi Telek Ildikó. Szá­mára sport is, időtöltés is, játék is egyszerre a sakk. Ed­digi sikeres versenyei azt bizonyítják, hogy tehetséges kislány, öt mutatjuk be „A kis bajnok” címmel a 11. ol­dalon a Minimagazinban. Szintén ezen az oldalon hívjuk fel fiatal olvasóink fi­gyelmét arra, hogy megyénkben december 14—22. kö­zött összesen húsz helyen ifjúsági fórumot szervez a KISZ. Közöljük a helyszíneket és az időpontokat is. A „Szovjetunió” című képes folyóiratban megjelent írás és fotók alapján készült a „Penzai fiatalok” cimű összeállításunk.

Next

/
Thumbnails
Contents