Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

Könyvkiadás

és terjesztés megyénkben

Egyre gyakrabban látnak napvilágot olyan könyvek, amelyek nemcsak megyénkről szólnak, de itt élő szerzők művei, sőt, megyei kiadásúak is. Ezek a kötetek igen fontos és egyre színvonalasabb reprezentánsai megyénk szellemi életének, s egyszersmind ösztönző szerepük is van. Mivel Békés megyében igen kevés a felsőoktatási intézmény, így elsősorban ezekkel a kiadványokkal kapcsolódunk az ország szellemi vérkeringésébe.

Megyénk könyvkiadása az utóbbi években jelentősen átalakult. A hetvenes évek első felében sók volt a kiadó, s ebből következően sok olyan könyv is napvilágot látott, amely nem érte el a kívánt színvonalat. Az elmúlt egy-két évben csökkent ugyan a kiadványok száma, színvonaluk azonban nőtt. Néhány számadat: 1972-ben 45 volt a megjelentetni szándékozott kiadvány, 1981-ben már csak 14. Az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak a magasabb színvonalra való törekvés, hanem a takarékos- sági intézkedések is szerepet játszottak ebben.

Mik képezik a megyei könyvkiadás gerincét? Igen népszerűek a könyvsorozatok, amelyeken belül a tudományok és a művészetek egy- egy területét dolgozzák fel a szerzők, s ezzel nem ritkán sikerül országos elismerést is szerezniük. Ilyenek például a Bibliotheca Bekesiensis, az Alföldi tanulmányok, a Forráskiadványok kötetei, az Űj Auróra füzetei, vagy a megyei könyvtár bibliofiljei. Színvonalukban, sokat javultak a helytörténeti-honismereti kiadványok, s ebben nem kis szerepet játszott a megyei levéltár és más megyei intézmények fokozott segítsége. Tervszerűen folynak a munkásmozgalom-történeti kutatások, s az eredmények egy- egy kötetben látnak napvilágot. Emelkedett a helységmonográfiák színvonala is. Egyre kevesebb vitatott értékű, úgynevezett táj- és üzemtörténet lát napvilágot.

A megyei könyvkiadás irányítását a hetvenes évek közepéig a Kiadói Tanács végezte, majd feladatát átvette a tudományos koordinációs szakbizottság. A jelenlegi helyzet azonban felveti a Kiadói Tanács újjászervezésének gondolatát. Az irányítás hosszabb távú koncepció alapján történik. A VI. ötéves tervidőszakra megszületett megyénk öt évre szóló könyv- kiadási terve, melyet már elfogadott a Művelődési Minisztérium. A jövő feladatai közé tartozik, hogy a megyei kiadványok mindinkább bekerüljenek az országos terjesztési hálózatba. A békéscsabai Radnóti könyvesbolttal kötött szerződés biztosítja, hogy a megyei olvasókhoz megfelelő számban jussanak el ezek a kötetek.

♦ ,

Húsz könyvárusítóhely van megyénkben. Ebből hét a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltja, s ezenkívül működik két pavilonja, és egy fióküzlete. Az ÁFÉSZ kilenc könyvesboltot és egy könyvet árusító kul- túrcikkboltot tart fenn. Az 1980-ban forgalmazó 172 szövetkezeti könyvesboltból mindössze 10 működik megyénkben, s ezzel a többi megyéhez viszonyítva a hatodik helyen állunk. Az a törekvés, ho(?v a megye valamennyi nagyközségében önálló könyvesbolt legyen, eddig csak a mezőkovácsházi járásban valósult meg.

A könyvárusítás tárgyi és személyi feltételei a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat hálózatában a jobbak. Ezek a boltok általában korszerűbb berendezéssel, szakképzett eladókkal rendelkeznek. Az új ÁFÉSZ-boltok igen korszerűek, a régiek viszont gyakran nem felelnek meg a követelményeknek. Sok a szakképzetlen eladó, s a könyvkészletek beszerzésekor is előfordul, hogy a mennyiségre, és nem a minőségre, a választékra gondolnak. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat boltjai nagyobb forgalmat bonyolítanak le.

A könyvforgalom alakulásában fontos szerepe van a bizományos hálózatnak. Ez év elején az ÁFÉSZ boltjai 326, a Művelt Nép boltjai 153 bizományost foglalkoztattak. A szövetkezeti bizományosok száma nőtt, a könyvterjesztő vállalatnál viszont csökkent a számuk. A Kossuth Kiadónak megyénkben közel ezer bizományosa van. Tevékenységük eredményeként tovább emelkedett a politikai könyvekre költött összeg. A terjesztők jelentős szerepet játszhatnának még a nemzetiségek nyelvén megjelent könyvek népszerűsítésében, mert ezek iránt igen kicsi az érdeklődés.

összefoglalva: tovább javultak az elmúlt években megyénkben a könyvterjesztés feltételei. Battonyán és Szeghalmon új bolt nyílt. Előreláthatólag hamarosan elkészül a vésztői, s a tervek szerint az év végére új épületbe költözik az orosházi könyvesbolt. Persze, gondok is vannak. Elsősorban a gyulai és a szeghalmi járás nagyközségeiben lenne szükség könyvárusítóhelyek létrehozására. A forgalom növekedési üteme elmarad az országos átlagtól, s ezen főként a kiterjedtebb bizományosi hálózattal lehetne segíteni.

Gubucz Katalin

Ha a fa megszólal

Gondolatok egy fafaragó kiállítása után

A fával való közvetlen kapcsolata az embernek az ősiségbe nyúlik vissza. Mint a legkönnyebben munkálható anyag, igen hamar betöltötte azt a funkciót, amit a környezet megszépítésének hívunk ma. A fa ugyanakkor természetes melegséget áraszt, hangulatot teremt, és feloldja azt a ridegséget, amelyet mesterségesen kialakított életterünk igen gyakran áraszt. A fa így lélekkel töltheti meg mindennapi világunkat.

Orosházán, az ifjúsági házban nézegettem Kiimaj János fafaragó népi iparművész munkáit. Kamaratárlatot láthatott a közönség, de ez a kiállítás mégis nagyobb volt. Súlya volt a kiállított tárgyaknak, kis szobroknak, használati eszközöknek. A súlyát pedig egy sajátos értékrend adta, az, ahogyan Klimaj János megszólaltatta a fát, ahogyan gondolatot ébresztett.

Kezdjük talán a kisplasztikával, a népi figurákat- megelevenítő figurális fa- ragványokkal. A békési táj emberei elevenednek meg ezekben az alkotásokban, egy letűnt világot, egy maradványaiban még meglevő világot idéznek, s nem csupán azért értékesek, mert a manapság olyan divatos nosztalgiánkat elégíti ki, hanem azért, mert ügyes rutinnal megalkotott művekről van szó. Rutint emlegettem, nem véletlenül, mert ezek a művek nem éppen az egyediség sajátosságát hordozzák, hanem az iparművész mesterségéhez illően egyfajta keresletet is kielégítenek. Hiszen ezek a megrendeléstől függően, a Szarvasi Háziipari Szövetkezet kívánalmai szerint sokszorozódnak. Mégis értéket hordozóak, mert jó mesterségbeli tudással készülnek, s ha tömegigényeket is elégítenek ki, mégis karakteres figurák. Lakás- kultúrát alakító, formáló alkotások ezek, amelyek ízlés- formálóak éppen népi karakterisztikájuk következtében. S itt kell szólni arról

a jó kezdeményezésről is, amely az orosházi ifjúsági házat dicséri, hogy az ízlésformálásnak ilyen lehetőségeit, a környezetünket közvetlenebbül díszítő, vagy abban funkcionáló tematikus kiállításokra vállalkoznak.

E kiállítás másik része számomra az értékesebb volt, hiszen itt éreztem érvényesülni igazán Klimaj János teremtő alkotóvágyát, itt éreztem az egyedi, a művészi vonást igazán. Különösen figyelemre méltó volt a népi játékok csoportja. Ügy hiszem, hogy az a gyermek, aki Klimaj kerekes falovacskájával játszhat, a húzható malacka, illetve sündisznó formáját ismerheti, az érzelmileg is egy gazdagabb világba kerül. Ezeken a játékokon érezni igazán, hogy az alkotó örömmel ’teremtette meg azokat.

A további darabok a konyhai tárgyak, az egyéb használati tárgyak, mint a faragott tehéntülök, a szuszék, a mángorló a falitéka a népi motívumvilág újjáterem- tésének jegyében születtek, művészi alkotások. A míves gonddal készített faragvá- nyok olyan emberről vallanak, aki méltó utóda a népi fafaragóknak.

E kiállítás megtekintése után az előbbi gondolatok mellé méltán társul egy következő is. A közművelődésnek újból és újból megújhodásra van szüksége, újat kell nyújtani, emberek érdeklődését kell felkelteni. E kiállítás is méltán érdemelt volna meg nagyobb hírverést, másrészt az ilyen típusú tárlatokat a továbbiakban is folytatni kell úgy, hogy nem lenne haszontalan, ha egy-két alkalommal az alkotó kiállítót is láthatná a közönség, jelen esetben, ahogy éppen farag. És ha a kiállított munkákból néhány darabot meg is vásárolhatott volna a közönség, akkor még egy nemes célhoz is közelebb lehetett volna jutni.

Fiilöp Béla

Szüíői monológ

egy nyílt tanítási napról

Tizennégy alsós osztály 28 órájára várták a napokban a békéscsabai József Attila-lakótelepi általános iskolájába a szülőket. Többnyire anyanyelvi, matematikaórákra. Féltem, az iskola meghívására túl sok szülő érkezik, s inkább zavarni, mint élvezni fogjak az órákat, a gyerekek, a pedagógusok munkáját. A nyílt tanítási órák megszervezése, a fogadás, a szülők elhelyezése példásra sikerült.

Jó, jó — mondhatnák az iskolák. Nem olyan új dolog ez, évek óta csinálják az ország, így megyénk iskoláiban is. Elismerem, s én most nem is annyira a pedagógusok munkáját szeretném reflektorfénybe állítani — bár részem volt egy igen kiemelkedő, élvezetes környezetismeret-órában —, hanem a szülőket, beleértve magam is.

Először is ódzkodásunk okait keresem. Mert a szülők megjelenése is bizonyítja, van ilyen. Kíváncsiak vg gyünk ugyan a gyerekeinkre, a pedagógus munkájára — amit többnyire a gyerekek elbeszélései alapján értékelünk hamisan, vagy a valóságnak megfelelően — de kínos az elkéredzkedés a főnöktől, meg aztán — gondoljuk —, ezekből az új dolgokból úgysem értünk semmit. Sőt, az is felötlik bennünk, hátha lebőg felkészületlenségével drága gyermekünk, s akkor éghet az arcunk a szülőtársak előtt évszám. A pesszimistáknak az jár az eszébe, nekik ne tartsanak kirakatórát, amikor a többi, 191 tanítási napon úgyis csak ordítanak a köly- kével, ő nem akarja, hogy a gyerek megtudja, másképp is lehet bánni vele. Akkor már maradjon csak meg a megszokott, kemény öklű hétköznapok mellett.

Túl sok meglepetésre magam sem számítottam. Talán ezért történhetett, hogy a vártnál több tanulsággal, tapasztalattal térhettem haza a két tanítási óra, és az azt követő megbeszélés után.

Először is meglepetten tapasztaltam, hogy a kellő fej- csóválásokkal kísért új tantervi anyagban ugyancsak jártasak a gyerekek, s hogy nem is kell annyira sajnálni őket, mint ahogyan mi, szülők nap mint nap tesszük. Persze arra is rájöttem, hogy az időnként — saját megnyugtatásomra — folytatott esti közös tanulásokkal feltehetően többet ártottam, mint használtam Hiszen teljesen más szakkifejezésekkel, gondolatmenettel, módszerrel tanulják már gyermekeink még az általunk tudottnak vélt dolgokat is, mint mi, húsz—harminc évvel ezelőtt. S hogy éppen ezért nőtt meg olyannyira a napközi szerepe.

A másik — legalábbis számomra óriási tapasztalat, meglepetés sommásan így fogalmazható meg: nem ismerem eléggé a gyermekemet. Hiszen nem tudtam eddig, nem is tudhattam, hogyan viselkedik a szinte egész napját kitöltő iskolai munka alatt, hogyan viszonyul pedagógusához, pajtásaihoz. S egy kedves kis epizód még arra is rádöTJbentett, hogy azzal sem vagyok tisztában igazán, milyen a hozzám, az édesanyjához fűződő érzelmi kapcsolata ebben az egészen más környezetben.

Csoda-e hát, ha ennyi tanulság után őszinte hívévé váltam a nyílt tanítási napnak. Mert ha jobban megnézzük, ez nem a pedagógusoknak kell — nekik csak pluszmunka —, hanem nekünk, szülőknek, s ezáltal a gyereknek. Hozzásegít a másképpen gondolkodáshoz, az iskoláról. alkotott eddigi elképzeléseink újraértékeléséhez. S ezáltal jobban megtalálni helyünket — a szülői értekezlet, papírgyűjtés, az évi egyszeri otthon tartott kisdobosfoglalkozás, gesztenyeszedés mellett — az értékesebb együttműködéshez az iskolával.

E lehetőség megadásáért pedig csak köszönet illetheti az Iskolákat. „ _ _

B. Sajti Emese

Huszonötezer — több mint kétezer fajta — kaktuszt ápol üvegházában Izsákon Farkas János A gyűjtést 1953-ban kezdte. Ma már Közép-Európa legnagyobb kaktusz-magángyűjteményének egyikével dicsekedhet. A képen: Farkas János a gyűjteményében

(MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS)

Népművelők vándorgyűlése Szolnokon

A Magyar Népművelő Egyesület második vándorgyűlése november 14—15-én lesz

Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban.

Szombaton délelőtt az ünnepélyes megnyitó után plenáris ülést rendeznek, melyen megvitatják, mit vár a társadalom a népművelőktől, és mik a népművelők elvárásai? Délután átadják A népművelő tevékenysége című pályázat díjait, majd szekcióülésekkel folytatódik a

program. Munkahelyi művelődési, művelődési otthoni, tájékoztatási, irányítási-igazgatási, képzési és múzeumi szekciókban hallhatnak új ismereteket a szakemberek. Este Kocsis Zoltán zongoraművész műsorát hallgathatják meg, majd baráti esten vehetnek részt a népművelők.

Vasárnap délelőtt folytatódnak a szekcióülések, majd a szekcióvezetők tartanak beszámolót. Délben fejeződik be a vándorgyűlés.

G. K.

MAI MŰSOR

KOSSUTH RADIO

8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma?

8.37: Magyar szerzők vokális műveiből.

9.33: Száll az ének . . .

10.05: Leporelló.

10.35: Kaffka Margit versei.

10.40: Cigánydalok, csárdások.

11.00: Gondolat.

11.45: Révész László saját feldolgozásaiból vezényel.

12.35: Hétvégi panoráma.

13.54: Jogsértés egyébként nem történt.

14.29: Verbunkos muzsika.

14.44: Magyarán szólva . . .

15.10: Angelo Ephrikian együttese Gesualdo-madrigálokat énekel.

15.28: Zenélő Dominó.

16.05: Embermesék.

17.13: Az Állami Népi Együttes felvételeiből.

17.50: Az első negyven lakás.

19.15: Ha fegyelmezik őket.

20.05: Hallgassuk együtt.

20.50: Giuseppe Di Stefano ope- rafelvételeiböl.

21.30: Üzletkötés — avagy: a tettenért rábeszélés.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Solomon két zongoraversenyt játszik.

22.56: Rerum Novarum — 1981. 23.16: A zongoraverseny folytatása.

23.53: A Párizsi fúvósegyüttes

i á tc7i

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: At izraelita felekezet negyedórája.

8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Slágermúzeum.

9.36: Bevallom magának ... 10.00: Zenedélelőtt.

11.45: Tánczenei koktél.

12.33: Édes anyanyelvűnk.

12.38: Népi muzsika.

13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből.

13.30: A zene titka.

14.00: Kettőtől ötig ...

17.00: Nem tudom a leckét!

17.30: Ötödik sebesség.

18.33: Töltsön egy órát kedvenceivel !

19.33: Kálmán Imre—Harsány!

Zsolt: Marica grófnő.

20.0Ó: Muzeális nóta felvételeinkből.

20.33: Iránytű.

21.35: Nemzedékek. Szerelmetes fiam ...

22.25: A tegnap slágereiből.

23.20: A szép Heléna.

ni. MŰSOR

9.00: Iskolarádió.

9.30: Charles Münch vezényel. 10.16: Rudolf Serkin Schubert- felvételeiből.

11.46: Cavall!: Ormindo.

14.13: Hires előadóművészek lemezeiből.

15.20: Hatvány Lajos: Harcoló betűk.

15.30: Ormay Gábor mélyhegedűn játszik, Schmidt Nóra zongorázik, Vajda József fagottozik.

16.32: Tip-top parádé.

17.02: Az Osztrák Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye.

18.30: Rádiőhangversenyekről.

19.05: Iskolarádió.

19.35: Jevgenyij Nyeszterenko operaáriákat énekel.

20.05: 2000 felé.

20.40: Üjdonságainkból — külföldi táncdalok.

21.10: Falvai Sándor zongorázik, Kovács Dénes és Szenthelyi Miklós hegedül, Friedrich Ádám kürtön játszik.

22.00: Fenntartott hely — az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára.

SZOLNOKI STŰDIÖ

17.00: Hírek.

17.05: Ritmusrodeó.

17.35: Nők delíriumban. Cseh Éva műsora.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Délutáni minikoktél.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló,

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.20: Tévétorna, (ism.)

8.25: Iskolatévé. Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.)

8.45: Fizikai kísérletek. (1. oszt.) (f.-f.)

8.55: Környezetismeret. (Alt.

isk. 3. oszt.) (f.-f.)

9.30: Technika. (Alt. isk. 1. oszt.)

9.55: Tizen Túliak Társasága, (ism., f.-f.)

10.35: Deltácska. Jí.-f.)

13.40: Iskolatévé. Technika, (ism.) 14.00: Magyar nyelv, (ism.)

14.15: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.35: Környezetismeret. (ism., f.-f.)

15.05: Nyelvtanárok, figyelem!

(ism., f.-f.)

15.45: Hírek, (f.-f.)

15.50: Az ember felemelkedése, (ism.)

16.40: Postafiók 250.

16.55: Állunk- szolgálatára, (f.-f.) 17.20: Reklám, (f.-f.)

17.30: Keresztkérdés.

18.00: Ablak, (f.-f.)

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese. (f.-f.)

19.30: Tv-híradó.

20.00: Delta.

20.25: Hatvanhat.

21.25: Unokáink sem fogják látni.

21.50: Az utolsó szolgálat.

23.20: Tv-híradó 3.

n. MŰSOR

20.01: Gaston Phébus. a Pireneu- sok oroszlánja.

20.55: Tv-híradó 2.

21.15: Sakk-matt. (f.-f.)

21.30: Reklám, (f.-f.)

21.35: Fele köztársaság, (ism.) 22.25: Dzsesszpódium. (f.-f.)

BUKAREST

16.05: Iskolatévé.

16.30: Német nyelvű adós.

18.35: A volánnál. Autóvezetők18.50: A legkisebbeknek.

19.00: Tv-híradó.

19.25: Gazdasági figyelő.

19.40 : Történelem.

20.05: Működésben a banda.

Francia—olasz játékfilm. 21.40: Harcban a békéért.

22.00: Kulturális kérdések.

22.25: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.10: Tv-napló.

17.30: Tv-napló.

17.45: Búzavirág.

18.15: A fiatalok szava.

18.45: Az ó módján.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30 : Tv-napló.

20.00: Az első szombat.

20.50: Alcatraz.

21.40: Tv-napló.

21.55: Partitúra — szórakoztató zenekarnak.

22.25: Hét tv-nap.

II. MŰSOR

17.15: Iskolai műsor.

18.45: Építészet.

19.15: Népi muzsika.

19.30: Tv-napló.

19.55: Ma este.

20.00: Esküdtszék: Az igazság fél kettőkor.

20.45: Huszonnégy óra.

21.10: Hagyományok.

21.40: Pénteken 22-kor.

SZÍNHÁZ

1981. november 13-án, pénteken este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Pécsi S.-bérlet

1981. november 14-én, szombaton este 19 órakor Békéscsabán: Párhuzamosok a végtelenben találkoznak Katona-bérlet

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Csínom Palkó, 6 és 8 órakor: Rendőrök háborúja. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: csak 5 órakor: Harmadik típusú találkozások L, II . rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Fehérló- fia. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A repülés megszállottjai I., II. rész. Gyulai Erkel: Piedone Egyiptomban. Gyulai Petőfi: 3

és 7 órakor: Moszkva nem hisz a könnyeknek I-, H. rész. Orosházi Béke: Az éneklő kutya. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Muppet show, fél 8 órakor: Kék gallér. Szarvasi Táncsics: Ilyenek voltunk.