Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981 NOVEMBER 13., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Kádár János és Willy Brandt megbeszélése Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön fogad­ta Willy Brandtot, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Internacionálé elnökét (Telefotó) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap a KB székhá­zában találkozott Willy Brandttal, a Német Szociál­demokrata Párt és a Szocia-.- lista Internacionálé elnöké­vel. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen áttekintet­ték a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különösen nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi feszültség eny­hítése, a fegyverkezési haj­sza megfékezése és a feszült­séggócok békés megszünte­tése problémaköreinek. Ked­vezőnek ítélték meg a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti kapcsolatok fej­lődését. Kölcsönösen hasznos tapasztalataik alapján meg­erősítették a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Né­met Szociáldemokrata Párt szándékát, hogy a rendsze­res párbeszéd és együttmű­ködés révén továbbra is hoz­zájárulnak a helsinki záró­okmányban foglalt ajánlások megvalósításához, a mind­két fél érdekeit szolgáló két­oldalú együttműködés fej­lesztéséhez. A találkozón részt vett Hans-Eberhard Dingels, a Német Szociáldemokrata Párt külügyi osztályának ve­zetője és Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtök este vacso­rát adott Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Inter- nacionálé elnöke, valamint kísérete tiszteletére. A ' va­csorán részt vett Gyenés András, az MSZMP Köz- Ponti Bizottságának titkára és Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. Napirenden a hatósági munka korszerűsítése A Békés megyei Tanács ez év júniusában értékelte a végrehajtó bizottság hatósá­gi munkát irányító tevé­kenységét. A tanácsülésre készült jelentés összeállítása előtt a Hazafias Népfront széles körű közvélemény­kutatást folytatott. A lakó­bizottságok és népfrontaktí­vák segítségével felmérést készítettek arról, hogy mi a lakosság véleménye az álla­mi szervek munkájáról. A jelentést végül a tanács jo­gi és igazgatási bizottsága is véleményezte. A júniusi tanácsülésre ösz- szeállított beszámoló nem­csak a hatósági munka ered­ményeiről, hiányosságairól szólt, hanenf számbavette a korszerűsítéssel járó tenni­valókat is. Mint megállapí­tották, kedvező tapasztalatai vannak a tanácsi ügyfél- szolgálati és tájékoztatási irodák elterjedésének, a ru­galmas ügyfélfogadási rend kialakításának, az ügyinté­zési határidők módosításá­nak. A további feladatok szám­bavételére pedig november 12-én, csütörtökön a megyei tanács vb-titkára megbeszé­lésre hívta össze a járási hi­vatalok elnökhelyetteseit, a városok és három nagyköz­ség — Vésztő, Csorvás, Me­zőhegyes — tanácsainak vb- titkárait. Ezen elemezték az MSZMP XII. kongresszusa tanácsi munkára vonatkozó megállapításaiból, valamint a kormány munkaprogram­jából, és a január 1-én élet­be lépő új eljárási törvény­ből adódó tennivalókat. Az új törvényt, amely többek közt növeli az ügyfelek jo­gait, októberben felkészíté­sen ismertették a hatósági munkát irányítókkal. A tegnapi tanácskozás résztvevői mindemellett át­Központi fejlesztési alap — a tartósítóipari zöldségek termesztésének korszerűsítésére A tartósítóiparnak több íöldségalapanyagra lenne szüksége, a mezőgazdasági lagyüzemek azonban évek Ha hozzávetőleg változatlan nennyiségű zöldárut ajánla­lak fel. A termelés ösztön­zésére a MÉM-ben arról löntöttek, hogy központi fej- esztési alapot hoznak létre, libben 90 millió forintot tar- alékoltak. Az alaphoz pá- yázati úton juthatnak hoz­zá a tartósítóipari üzemek, rmelyek a rendelkezésre bo- isátott összegekből nagy tel- esítményű zöldségtermelő 'épeket, berendezéseket vá­sárolhatnak, és ezeket kihe- yezhetik az általuk arra egérdemesebbnek tartott nezőgazdasági nagyüzemek- >e. A pályázatot december 0-ig küldhetik bő' a MÉM- >e, ahol soron kívül bírál- ák el majd a kérelmeket. A segítségnyújtásnak vi- zonylag ritkán alkalmazott ormájáról van szó. A me­zőgazdasági termelők számos helyen szívesen fejlesztenék zöldségeskertjeiket, a jelen­leg beszerezhető korszerű és nagy teljesítményű gépek azonban túlságosan drágák ahhoz, hogy fölkeltsék az üzemek érdeklődését. Emiatt évek óta a régebbi gépeket használják és többletterme­lésre nem is vállalkoznak. Holott a külpiacon viszony­lag jól értékesíthetők a tar­tósított zöldségfélék, egye­bek között például a mély­hűtött zöldborsó, zöldbab, de jó a keletje a konzervfélék­nek is. A pályázat elbírálásánál — amint a MÉM-ben elmon­dották — elsősorban arra lesznek tekintettel, hogy a tartósítóipari üzemek, élve az anyagi támogatással, mi­lyen mértékben tudják fo­kozni az exportáru-terme­lést. És természetesen elem­zik majd azt is, hogy meny­nyire lesz gazdaságos az új gépek felhasználása a tartó­sítóipar termelési láncában, amely végső soron- a földek­től a gyári raktárakig tart. Várhatóan a zöldborsó nagy­üzemi termesztését segítik majd az új gépek. A kon­zervipar évente hét—nyolc­ezer vagonnyi tisztított zöld­borsószemet használ fel, és jelentős mennyiséget vesz­nek át a mirelitüzemek is. A termesztést nagy teljesít­ményű, magyar gyártmányú kombájnokra bízzák, a gaz­daságokban, részben ezek be­szerzését segíti majd a köz­ponti fejlesztési alap. A pályázat viszonylag gyors elbírálása lehetővé te­szi, hogy már a jövő évben alkalmazzák a korszerű gé­peket. A pályázat feltételei­nek megfelelő gazdaságok ugyanis — a tartósítóipari üzemek integrálásával — már a tavaszi vetést megelő­ző időszakban számolhatnak az új gépekkel. tekintették a jogalkalmazás, jogpolitikai Irányelveiről szóló 14/1973-as elnöki ta­nácsi határosat végrehajjtá- sának helyzetét. E határozat és a későbbi párt- és állami döntések eredményeként ma már az állampolgárok az ügyek túlnyomó többségét lakóhelyükön intézik. K. J. Eddig csak a hazai vevők ismerhették a Békéscsabai Szőr­me- és Kézműipari Vállalat termékeit. A vállalat most an­nak lehetőségét keresi, hogy szőrme- és bőráruival a külpia­cokon is megjelenhessen. (Írásunk a lap 5. oldalán) Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tá­jékoztatást adott Helmut Schmidtnek, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancel­lárjának meghívására az NSZK-ban tett hivatalos lá­togatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács határo­zatot hozott az útlevelekről szóló jogszabály módosításá­ról. A rendeletmódosítás 1982. január 1-től lép életbe. A pénzügyminiszter előr terjesztése alapján a kor­mány módosított több, adó­zással kapcsolatos rendelke­zést. Egyszerűsítik a lakos­ságra vonatkozó adóigazga­tási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárásokat. A szellemi tevékenységet foly­tatók jövedelemadójáról szó­ló új rendelkezések szerint emelkedik a progresszív adókulcs alkalmazásának al­só határa, és megszűnik az utólagos adómegállapítás. 1982. január 1 -tői az adó ki­számítása az előző évi jöve­delem alapján történik. A minisztertanács rendele­tet alkotott a veszélyes hul­ladékok keletkezésének el­lenőrzéséről, újrafelhaszná­lási lehetőségeik bővítéséről, illetve ártalmatlanításukról. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hatósági és el­lenőrzési feladatokat az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal, vala­mint az Egészségügyi Mi­nisztérium és területi szer­vei látják el. Megerősítette a kormány az Állami Tervbizottság ha­tározatait a számítástechni­kai és a petrolkémiai köz­ponti fejlesztési programok 1981—1985. évi feladatairól. Módosították az útlevelekről szóló rendeletet A Minisztertanács a kül­földre utazásról és az útleve­lekről szóló rendeletét 1982. január 1-i hatállyal módosí­totta. Ennek értelmében a jövő év elejétől a magyar állampolgárok magáncéllal a konvertibilis valutaelszámo­lású országokba naptári évente egyszer utazhatnak. A rendeletmódosítás nem érinti a szocialista országok­ba való utazásokat; oda a már korábban érvénybe lé­pett kedvezményekkel lehet utazni. Az utazások engedélyezé­sének új rendjéhez igazodik az állampolgárok valutaellá­tásával kapcsolatos rendel­kezés. Október 1-én a pénzügyi szervek közölték, hogy ál­lampolgáraink 1982. január 1-től külföldi magánutazá­saikhoz több valutát vásárol­hatnak. Eszerint a rubelel­számolású országokba uta­zók az eddigi évi 10 000 fo­rint helyett 15 000 forintért, a konvertibilis elszámolású országokba — így Jugoszlá­viába is — utazó egyéni tu­risták 8500 forint helyett 12 000 forint értékű valutát vásárolhatnak a mindenkori valutaeladási árfolyamon. A látogatóútlevéllel rendelke­zők az eddigi 1300 forint he­lyett 1600 forintért vásárol­hatnak valutát, és a társas- utazáson részt vevők költő­pénze is arányosan emelke­dik. A Magyar Nemzeti Bank a konvertibilis elszámolású országokba utazó egyéni tu­ristáknak továbbra is 3 évenként biztosít — egyszeri felhasználásra — valutaellá­tási lehetőséget azzal, hogy a jövőben nem veszi figyelem­be az előző kétévi társas tu­risztikai vagy látogatójel- legű utazásokat. A bank te­hát a 18 évet betöltött ma­gyar állampolgároknak ak­kor biztosít turista-valutael- látást, ha az előző két év­ben egyéni turistautazáson nem vettek részt. Továbbra is lehetőség lesz arra, hogy a 14—18 év közötti fiatalok — ha szüleikkel együtt utaz­nak — egyéni turistaútle­velet és valutaellátást kap­janak. Változatlanul nem része­sülhetnek valutaellátásban azok az állampolgárok, akik az előző 5 , évben deviza­vagy vámbűncselekményt követtek el. A turistaútlevéllel rendel­kezők az eddigi gyakorlat­nak megfelelően menetje­gyet, a gépkocsival utazók pedig üzemanyagköltség cél­jára külön valutát vásárol­hatnak az országonként megállapított kereteken be­lül. Az útlevélkiadási és valu­taellátási változások lehető­vé teszik a konvertibilis el­számolású országokba utazó egyéni turisták valutaigény­lési rendjének egyszerűsí­tését is. A jövőben nem kell a turistautazáshoz szükséges valutát az IBUSZ és az OTP útján a Magyar Nem­zeti Banktól külön igényel­ni. Az útlevélkérő lapot a benyújtáskor az IBUSZ va­lutaigénylésnek is tekinti, és amennyiben az állampolgár valutaellátásban részesülhet, az útlevélkérő lapot az IBUSZ a valutaellátás biz­tosítására vonatkozó zára­dékkal továbbítja az útlevél- hatósághoz. Ez az eljárás az utazással kapcsolatos ügy­intézést lerövidíti. Módosító rendelkezések a lakossági adóigazgatási eljárásról Több adóügyi rendelkezés módosításáról döntött a Mi­nisztertanács. Az alkotó-, az előadómű­vészek és más szellemi tevé­kenységet folytatók adóztatá­sának több mint tíz éve ér­vényes szabályait a jövedel­mek nagyságában, a jövedel­mek elérése érdekében fel­merülő költségek időközben bekövetkezett emelkedése mi­att kellett módosítani. 1982. január 1-től az adó­köteles jövedelmek kiszámí­tásakor a felmerülő költsé­gek reálisabban számolhatók el. A viszonylag kisebb jö­vedelműek eddig is alacsony adókulcsa változatlan, alkal­mazhatóságának jövedelem- határa viszont emelkedik. Az elvonás mértéke évi 120 ezer forintos jövedelemhatárig se haladja meg a 10 százalékot. Az e feletti jövedelmeket már progresszíven növekvő adó terheli. Az új intézkedések foko­zottabban támogatják az újí­tómozgalmat. Az érdekeltség fokozását kívánja előmozdí­tani az az intézkedés, amely szerint az újítási díj adó­mentes határa 50 ezer fo­rintról 70 ezer forintra emel­kedik. A közösségi keretekben vé­gezhető egyes tevékenységek kiszélesítését segítő, a közel­múltban megjelent intézke­dések hatással vannak a szel­lemi tevékenységek területé­re is. A jelenlegi módosítás előírja, hogy a szórakoztató zenei igényeket kielégítő ze­nekarok esetében a gazdasági munkaközösségekre vonatko­zó adózási szabályokat kell alkalmazni. Ez a korábbi idő­höz képest biztosítja a nagy­értékű eszközök és berende­zések adózásnál való figye­lembe vételét, elősegíti a fel­szerelések korszerűsítését. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents