Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-10 / 263. szám

1981. november 10., Kedd

o

Utolsó szakaszban az őszi munkák

A mezőgazdasági üzemek november első hetében tartották azt az előnyt, amelyet a nagy nyári munka, az aratás idején szereztek. Az őszi betakarítási főszezon munkáival a szokásosnál 10—12 pappal előbbre járnak.

A búza vetése országszerte befejeződött. Az adatok szerint a mezőgazdasági nagyüzemek a tervezettnél mintegy másfél százalékkal nagyobb területre vetettek kenyérgabonát. Ez a teljesítmény azzal magyarázható, hogy a gyengébb minőségű földekkel rendelkező nagyüzemek érdeklődését felkeltette a gabonatermesztésért járó prémium, illetve árkiegészítés kedvezménye. Azokban a megyékben is túlteljesítették a vetési előirányzatot, ahol korábban a kedvezőtlenebb adottságok miatt sok helyen tartózkodtak a gabonatermesztéstől, és más célra használták földjeiket. (Ez a hasznosítási „irány” azonban nem mindig volt összhangban a népgazdasági igényekkel és a külpiaci értékesítési lehetőségekkel, ezt az ellentmondást számolta fel az ősszel megjelent rendelet, amelynek lehetőségeivel sok üzem máris élt.)

Jól halad a betakarítás. A kukoricaföldeknek csaknem 90 százalékát már végigjárták a kombájnok. A gépeknek már csak a későbbi érésű kukoricában, illetve a rosszabb fekvésű terepeken levő növényállományban van dolguk. A cukorrépa betakarítása is vége felé jáf. A mezőgazdasági nagyüzemeknek az idén viszonylag kedvező időjárás mellett sikerült felszedni a cukorgyári alapanyagot. A termések már csak alig több mint 10 százaléka van kinn a földeken.

Véget ért a munka a gyümölcsöskertekben is. Az almaszüret legtovább Szabolcsban tartott.

A hátralevő hetekben az őszi mélyszántás ad nagy munkát a mezőgazdasági üzemekben. A kijelölt terület több mint felét már megforgatták az ekék.

Aluminium ételhordó gyártását kezdik el

A battonyai Petőfi Tsz 1970-ben, a volt gépállomás helyén vasipari üzemet létesített, ahol azóta mezőgazda- sági gépekhez alkatrészeket gyártanak. Száztíz dolgozója az idén több mint 17 millió forint értékű terméket állít elő.

A telephez tartozó másik üzemrészben, a varrodában — a Békéscsabai Kötöttáru- gyárral együttműködve — ez év júniusában kezdődött meg a termelés. Az üzemrészben 60 asszony és lány dolgozik, s a betanulási időszakban, fél év alatt, a termelés értékben várhatóan eléri majd az egymillió 200 ezer forintot.

Hamarosan elkészül az alu- míniumedény-gyártó üzemrész, amelyben — Sánta Mihály telepvezető tájékoztatása szerint — a próbatermelés előreláthatólag november végén kezdődik. Az Alumínium Edénygyár tiszafüredi gyáregységével együttműködve egyelőre három fajta ételhordót fognak majd gyártani. Az üzemrész 1982. évi termelése értékben 5 millió forint lesz.

Újabb

természetvédelmi

terület

Természetvédelmi területté nyilvánították a dömsödi Du- na-ágat. A vidék gazdag vízinövény- és állatvilágát. A mocsári vegetációt számos gyékény- és nádfaj képviseli e tájon, s egyelőre még szép számban tenyészik a tündérrózsa és a vízitök is.

Olyan ritka halfajok élnek a holtágban, mint a réti- és vágócsik, a szakemberek szerint a vízinövényekkel sűrűn benőtt részeken megtalálható még a lápi póc néhány példánya. A kétéltűek és a hüllők közül szép számban fellelhető a tarajos gőte és a mocsári teknős.

Színes a holtág madárvilága is, sok szárnyas azonban az utóbbi években más vidékeken keresett otthont. Már nem fészkel, de felkeresi e helyet a szürke- és a vörösgém, ritkán ugyan, de megfigyelhető az üstökösgém. Gazdag a terület nádimadár- faunája: csapatostul költ itt a cserregő nádiposzáta, a tücsökmadár és a sitke.

Az orosházi Űj Elet Tsz bogárzói faiskolájában megkezdték a facsemeték árusítását. A 6 esztendeje működő telepen évente 70 ezer gyümölcsfaoltvány talál gazdára. A kiskerttulajdonosokon kívül vásárolnak itt a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, és jut belőle exportra is. A napokban 26 ezer őszibarackfa-csemetét szállítottak Csehszlovákiába

Fotó: Martin Gábor

Hélkiilözhetetlenek a szaklapok

A battonyai Petőfi Tsz évente több mint 30 ezer forintot fordít szaklapok, folyóiratok előfizetésére. Ilyen szaklap, illetve folyóirat egyebek között a Növénytermelés, a Növényvédelem, a Kertgazdaság, a Magyar Mezőgazdaság, a Gépészet- Építészet, a Számvitel- és Ügyviteltechnika.

Frank Mihály, a tsz főkönyvelője ezt a költséget gyorsan visszatérülő befektetésnek tartja, és megállapítja:

— Számokkal ugyan nehéz lenne kifejezem, de képzelje el, hogy például a szakemberünk a Növényvédelem’ című folyóiratból megismer valamilyen új eljárást, és a vegyszert aszerint használja fel. Nem egy-két holdról, hanem több száz hektárról van szó, lehet, hogy a változtatás egymagában sok ezer vagy tízezer forint megtakarítássál jár. A gyorsan változó technikához, technológiához való alkalmazkodás létkérdés.

— Milyen szakterületek vannak?

— Nálunk a fő növény a kukorica, a búza, a cukorrépa, a napraforgó, foglalkozunk baromfi-, szarvasmarhaneveléssel és van juhá- szatunk is. Melléküzemág a vasipari, az alumíniumprés-,

a tésztaüzem, a varroda. Meg kell említenem még az építőrészlegeket. Ezek képezik a szakterületeket.

— Mi a helyzet a saját szakterületén?

— Korszerű számítástechnikával dolgozunk, ami azonban a szakemberek információigényét naprakészen nem tudja biztosítani. Üj mikroszámítógépet vásároltunk tehát. A döntésbe szerepe volt a Számvitel és Ügyviteltechnika című folyóiratnak.

— Mi a tapasztalata: fanul mányozzák a szakemberek a részükre előfizetett folyóiratokat?

— A posta központi hírlapiroda minden évben elküldi hozzánk a listát, feltüntetve, hpgy eddig mit fizettünk elő és kéri, közöljük, hogy mit rendelünk meg a következő esztendőre. Mi behívatjuk a szakembereket, és a kívánságuknak megfelelően állítjuk össze a megrendelést. Gépészmérnökünk például kérte, hogy az Auto-Motor és a Rádió- technika című folyóiratot is fizessük elő. S az a tapasztalatunk, hogy valamennyi szakterületen igyekeznek az új, a korszerűbb megoldásokat alkalmazni.

— Másokat is érdekelnek a szákfolyóiratok?

— Igen. A szakközépiskolások közül 10-em ösztöndíjasok. Érettségi után traktorosok, gépészek, műhelydolgozók lesznek, ök ugyancsak szívesen tanulmányozzák a szakfolyóiratokat, mert később technikusminősítő vizsgát akarnak tenni, sőt néhányan bizonyára tovább is tanulnak majd. A legjobb szakmunkásokat, az újítókat ugyancsak érdeklik a technikai újdonságok, amelyeknek a részben vagy teljes egészében való fel- használása és alkalmazása a termelés eredményességét segíti elő.

A tsz az 1970-es évekig a gyengén gazdálkodó gazdaságokhoz tartozott. A szakemberek nem szívesen maradtak ott. Azóta megvalósult a melioráció és a termelés fokozatosan javult. Egyre több a mérnök és az üzemmérnök. És bár még nincs kimagasló eredmény, de fokozatosan ennek a lehetőségei is megteremtődtek:

Frank Mihály helyesen állapítja meg:x

— Amíg kaszával, kapával dolgoztak az emberek, nem kellett könyv, sem szakfolyóirat. Ma már azonban ezek nélkül egy lépést sem tehetünk előre.

Pásztor Béla

Fiizesavarmat, Vörös Csillag Tsz

Az alma birodalma

mm?

Almatenger

Fotó: Veress Erzsi '

— Nincs szerencséjük — kezdi Csabafi Mátyás, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz hűtőházának vezetője. — Az asszonyok kimentek körtét szedni, velük most nehéz lenne a hűtőházi munkáról riportot készíteni. De azért szívesen elmondom, hogy állunk most a betáfo- 1 ássál.

Tájékoztatása szerint a té- esz 270 hektáron termeszt gyümölcsöt, ennek döntő hányada alma. Az idén újításként részes művelésre adtak ki fasorokat, hároméves időtartamra. A metszést és a szedést végzik az arra vállalkozó tagok, összesen 480- an. A gépi munkák továbbra is a téesz traktorosaira várnak. A részes művelők a betakarítás után — eredménytől függően — a nyereség negyedét kapják. Nem titok az ösztönzőrendszer célja. Korábban alig kaptak embert a legnagyobb két munkacsúcsra, a metszésre és a szedésre. A 25 százalékos részesedést azonban annyira kedvezőnek ítélte a tagság, hogy az idén már nem volt hiány almafagon- dozókból, szüretelőkből. ,A betakarítás, biztonságán kívül a közös hasznát növelte, hogy a téesz kereskedői kilónként egy forinttal magasabb áron értékesítették a korábbinál jobb minőségű almát. Jól számítottak eszerint a kertészet szakvezetői. A nagyobb bér fejében jobb munkát, értékesebb terméket kapnak.

V

A hűtőtároló válogatórészében hidegebb van, mint a szabadban. Mindkét ajtaja nyitva áll a folyamatos rakodás, szállítás érdekében, a huzat fokozza a hidegérzetet. A hatalmas helyiség végében két asszony vesz közre egy ládát: almát válogatnak. Egyikük Nagy Albert- né:

— Egy november 7-i ünnepélyre küldjük a kóstolót, azt válogatjuk. De inkább a mamával beszélgessen, ő most megy nyugdíjba, ma lesz a búcsúvacsora a brigáddal.

Mint' kiderül, a mamát nem kell keresni, ő a válogatótárs. Név szerint Tóth Istvánná, Jolánka néni.

— Nagyon sajnálom, hogy nyugdíjba kell menni — mondja. — Tizenhét éve vagyok a Búzakalász Szocialista Brigádban. Igaz, divat dicsérni a brigádokat, dehigy- gye el, nekem valóban mindent jelentett ez a kis közösség.

Hiába is tagadná, látni, hogy meghatódott. Szemében egy könnycsepp jelzi, menynyire fájlalja, hogy a jövő héttől már nem lesz együtt a megszokott harmincnyolc tagú csapattal:

— Alapító tagja vagyok a

brigádnak, 1969-ben jöttünk össze. Többször nyertünk aranykoszorút és a Szakma Kiváló Brigádja címet. Igaz, hogy hideg ez a hely, emelgetjük a súlyos ládákat, végül is, szép volt. Sokat dolgoztam, de reggelre mindig sikerült kipihennem magam. Látja a kezemet, csupa bütyök a sok emeléstől, a faládáktól — nem könnyű, ennyi időt nehéz fizikai munkával tölteni.

Átöleli Báli Istvánná brigádvezetőt:

— ö is egész kislány volt, amikor idekerült, felnőtt és brigádvezető lett belőle. A kapcsolatunk azért jó maradt, az utódaimnak sem kívánok jobb helyet.

Az anya és lánya még elmondják, hogy Jolánka néni három gyereket nevelt fel egyedül. A két lánytól öt unokája van. A fia, a legkisebb, Szegeden, a tanárképzőben tanul. Hogy a nagyobbik, Szilágyiné, Érzsike három gyerek mellett tanul, szakközépiskolába jár. S, hogy jó egészséget remél, szeretné nevelni az unokákat és gondozni idős édesapját.

Báli Istvánná félrehúz, úgy mondja:

— Már egy hete ilyen érzékeny a Jolánka néni. Érthető, mert tényleg jó helye volt itt. Pedig dolgozott eleget, megérdemli a pihenést. ö még nem tudja, de magának elárulom, hogy egy kakukkos órát vettünk neki ajándékba. Biztos nagyon örülni fog,.a vacsorán kapja meg. Csúcsmunkák idején természetesen visszavárjuk. Tartjuk a kapcsolatot vele, és egy kis pénzt is kereshet majd.

Bent a tárolóban leírhatatlan illát fogadja a belépőt. A zöldalma illatszerek feltalálói valószínűleg nem jártak hasonló raktárban, különben inkább ezt, a piros alma illatát népszerűsítenék. Hatalmas faládák, ma. gas sorokban. Egymáson és egymás mellett. Kétezer tonna fér összesen a terembe. Az idén már hatszázat eladtak — mint Csabafi Mátyás tájékoztatójából kiderült. Az exportra ment, a mostani betárolt mennyiség a megye ellátását szolgálja. Jut belőle bőven, a ZÖLDÉRT-nek, az ÁFÉSZ-eknek, valamint a saját boltokba. Szépen hozott az almaültetvény az idén Füzesgyarmaton.

M. Szabó Zsuzsa

Erzsiké és Jolánka néni az utolsó közös munkanapon