Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

0 1981. november 7., szombat NÉPÚJSÁG A történelmi hajó története Az Aurora cirkáló Az Aurora cirkáló, ma már mint múzeum Tudomány — technika Kapcsolat ember és gép között Alkalmas gépet kell szerkesz­teni az embernek, és alkalmas embert kell ültetni a gépre — ez az ergonómia alapvető taní­tása. Az ergonómia, amely több tudományág — pszichológia, élettan, szervezés, szociológia, formatervezés — szakemberei­nek az együttműködéséből jött létre, az ember, a gép, és a kör­nyezet kapcsolatát igyekszik fel­tárni, és ettől reméli, hogy az ember és a technika kellő össz­hangba kerül. Külföldön elsőként a műsza­kiak kezdtek ergonómiával fog­lalkozni, csak utánuk kapcso­lódtak be más tudományágak képviselői; hazánkban a pszic­hológusok végezték az úttörő- munkát. Különös módon alakult az ergonómia térhódítása a gyakorlatban. Az ilyen jellegű vizsgálatok nagy része a mező- gazdaságban, traktorosokon és gépeiken kezdődött, mégis az iparba kezdett beszivárogni e tudományág. A kohó- és gép­ipar, a nehézipar és a közleke­dés járt az élen az ergonómiai tapasztalatok hasznosításában. A nagyobb termelés elérésének a feltételeit a műszakiak nem tudták egyedül megteremteni, szükség volt olyan dolgokra is, mint az emberi teljesítőképesség határainak megállapítása külön­böző körülmények, más-más technikai feltételek között; el­odázhatatlan volt az ember és a gép optimális kihasználásának a megtervezése. Az ergonómiának két ágazata alakult ki: az egyik az új léte­sítmények tervezéséhez kapcso­lódik, a másik a régi berende­zések átalakításához. Várható egy harmadik kialakulása is, a rendszerszemléletű ergonómiáé, amikor már nemcsak egyetlen folyamatot szerveznek, tervez­nek az ergonómiai szempontok figyelembevételével, hanem egész termelési rendszert, például egy kőolajfinomítót, vagy távbeszélő hálózatot is. Nagy feladatokat oldott meg az ergonómia a közlekedésben. Amikor a gőzmozdonyokat fel­váltották dízelekre, a fizikai munka jórészt szellemivé vált. Az átállást az ergonómusok se­gítették. Az ergonómiának is köszönhető a városi autóbuszok átalakulása, a formatervezést és a műszaki megoldásokat is ide­értve. A modern és kényelmes darusfülkének kialakítása (ké­pünkön) szintén ennek köszön­hető, akárcsak azok az új szer­számgépek, amelyek az ember terhelését csökkentették. A mű­szaki kívánalmak mellett a ter­vezők egyre jobban figyelembe veszik az emberi képességeket is. (KS) amely lakáson belüli és azon kívüli használatra is alkalmas. vEzekné'l a minőségi követelmé­nyek alig terjednek túl az infor­A nélkülözhetetlen rádió A cári flotta egykori büszkeségének, amikor 1900- ban eldurrant oldalán a pezsgőspalack, latin nevet •adtak: Aurora, vagyis oro­szosán Avrora. Az ilyenkor szokásos ünnepi szónoklatok bizonyára fényes haditette­ket kívántak neki, de azt senki se sejthette, hogy en­nek a hadihajónak a nevét — Hajnal — örökre meg­jegyzi az emberiség. Egyet­len sortűz miatt. Pedig a sorsa könnyen másképp is alakulhatott vol­na. Alig négyéves nyugo­dalmas járőrszolgálat után az egész balti flottával az Aurora cirkálót is útnak in­dították. hogy az orosz—ja­pán háborúban sikerüljön ki­csikarni a tengeren a döntő győzelmet. Ez a hajóhad va­lóban impozáns erőket vo­nultatott fel. Az - Aurora nem tartozott a legnehezebb, legnagyobb tűzerejű hadiha­jók kategóriájába; 6731 ton­na vízkiszorítású, 123 mé­ter hosszú, 17 méter széles, 6,4 méter a merülési mély­sége, 35,6 kilométer az órán­kénti csúcssebessége, 8 da­rab 152 milliméteres nehéz löveggel, 24 darab 75 mil­liméteres könnyűlöveggel, 2 deszantágyúval és 3 torpe­dóvetővel van felszerelve. Személyzete 570 fő. A fél világot megkerülő cári flotta 1905 májusában találkozott a japán erőkkel, és döntő vereséget szenve­dett Csuzimánál. Az Aurorát is több talá­lat érte. Személyzetéből minden ötödik ember meg­halt, illetve megsebesült, az Oleg cirkáló elsüllyedése után a svéd származású Enkviszt ellentengernagy az Aurorán vezette tovább a harcot, és sikerült a meg­semmisítés, illetve a japán fogság elől Manillába me­nekíteni a hajót. A sérült cirkáló 1906-ban került vissza Pétervárra, ahol a javítások után újból beso­rolták a Balti Flottába. Így vett részt az első világhá­ború tengeri csatáiban, 1916- ban megsérült, és Pétervárra vitték javítani. Ezzel indult el különös történelmi pálya­futása.' A javítás elhúzódott. A hadiüzemek termelése aka­dozott, a matrózok pedig egy­általán nem igyekeztek visz- szamenni a háború poklába. A parancsnokság igyekezett megőrizni a katonai fegyel­met, de ez az adott törté­nelmi helyzetben egyre ke­vésbé sikerült. Pétervár eb­ben az időben a forradalom iskolája volt. A cári Orosz­ország, mint az imperialis­ta világhatalmak leggyön­gébb láncszeme, összerop­pant a háború terhei alatt. 1917 elején világossá vált, hogy a cárizmus menthetet­len. Ezt épp úgy tudták a háború folytatása mellett elkötelezett nagyburzsoázia és nagybirtokos arisztokrá­cia képviselői, mint a hábo­rú ellen egyre eredménye­sebben érvelő bolsevik agi­tátorok. 1917 februárjában a kapitány parancsa ellenére a városban tartózkodó matró­zok együtt tüntettek a pé- tervári munkásokkal. Feb­ruár 27-én már munkáskül­döttek jártak a hajón, gyű­lést szerveztek, ezt azonban még sikerült a kapitánynak egy sortűzzel szétoszlatni. Másnap azonban megin­dult a munkásság vörös zászlókkal, forradalmi dalo­kat énekelve. Most már nem volt kinek tűzparancsot ad­ni. A tömeg elözönlötte a hajót, a tiszteket letartóztat­ták, megalakították a hajó katonai tanácsát. így lett az Aurora a forradalom első hajója. Mivel a kifutás to­vábbra is váratott magára, a frissen megalakult Forradal­mi Parancsnokság — szem­ben az eddigi tilalmakkal — felszólította a hajó személy­zetét, mindenki vegyen részt a forradalmi munkában. A matrózok ezt egyöntetűen vállalták. A félezer matróz természe­tesen nem jelentett különös erőt a Péterváron keresztül hullámzó, nagy számú kato­nasághoz viszonyítva. Az ideiglenes kormány mégis egyre nyugtalanabbul figyel­te a javítás végén tartó cir­kálót. Az ősz folyamán föl­erősödő forradalmi helyzet­ben ugyanis óriási veszélyt jelentett egy ilyen tűzere­jű hajó, ha a bolsevikoknak sikerül megagitálni a. kato­nai tanácsot. Éppen ezért a Téli Palotából egyre-másra érkeztek a sürgető felszólí­tások, amelyek követelték, hogy az Aurora azonnal hagyja el a javítódokkot, és menjen Helsinkibe. A hajó komisszárja, Belimev beje­lentette, hogy a gépeket 25- én kipróbálják. Az Aurora hatalmas gépei működni kezdtek. A hajó el­vált a parttól, ám nem Hel­sinki felé vette az irányt, hanem fölfelé indult a Né- ván. Veszélyes vállalkozás volt. Az alacsony vízállás­ban az óriási hajótest bár­melyik pillanatban zátonyra szaladhatott volna. Hajnali három óra harminc perckor kikötöttek a Miklós-híd mel­lett. A hajó lövegei az ideig­lenes kormány rezidenciája felé, vagyis a Téli Palotára irányultak. A fenyegető helyzet egész nap megma­radt. Este huszonegy óra negyven perckor azután Paulovics Ognyev elsütötte a hajó orrán levő hathüvely­kes ágyút. Ez volt a jeladás, ezzel indult a roham a Téli Palota ellen. A polgárháború alatt a hajó a Balti Flotta kötelé­keiben harcolt. 1923-tól kezd­ve iskolahajó. A forradalom 10. évfordulóján kitüntették a Vörös Zászló Érdemrend­del. A második világháború alatt fegyverzetét légelhárí­tó ágyúkkal egészítették ki. 1948-ban búcsúzott szolgála­tától, visszament arra a helyre, ahol annak idején játszotta történelmi szerepét. Ma múzeum. Nyolcvan matróz teljesít rajta szolgá­latot. A látogató megtekint­heti a szikratávírót, amelyen át Lenin parancsa érkezett, az orrlöveget, melyből egy­kor eldördült a történelmi sorsfordulatot jelző lövés. A hajó neve ma is jól olvasha­tó az oldalán, a mentőöve­ken, a szolgálatot teljesítő matrózok sapkáján: Aurora — Hajnal. Gondolatban hoz­zátesszük: az emberiség haj­nala. Matthaeidesz Konrád Manapság gyakran hallunk, olvasunk a túlzott gyógy­szerfogyasztásról. És arról is, hogy a gyógyszerek előállítá­sa igen költséges. Ám a fe­lesleges, illetve ellenőrizetlen gyógyszerszedés nem első­sorban gazdasági kérdés. A helytelen gyógyszerfo­gyasztási „szokások” veszé­lyesek, hiszen a következ­mények nemcsak a mellék­hatások számának emelkedé­sében tapasztalhatók. Anél­kül is károsak. Ha megfázunk, fáj a tor­kunk, a „biztonság okáért” gyakran nyúlunk1 a Mari- penhez vagy egyéb antibio­tikumhoz. Helyes-e az ilyenfajta „ön- gyógyszerelés” ? Szakembe­rek véleménye szerint éppen a kórokozókat „eddzük meg” ezzel, mert hozzászoknak, el­lenállóvá válnak. így a ké­sőbb előforduló, valóban csak antibiotikummal gyó­gyítható, komolyabb , beteg­ségeknél már hatástalan a gyógyszer. Tehát csak akkor szabad szedni, ha az orvos rendeli. A televíziózás elterjedésével sokan azt hitték, hogy ütött a rádiózás órája: az otthoni infor­mációszerzés, szórakozás terén a vizuális élményt nyújtó tele­vízió halálos csapást mér a csak akusztikus hatású rádiókészülé­kekre. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az elektroni­kus hang- és képátviteli eszköz békésen megfér egymás mellett. A fejlett ipari országokban többször is várták már a rádió- készülékek piactelítődését, mé­gis — ennek ellenére — a forga­lom állandóan növekszik. A te­levíziózást sok csatornán oly nagy mértékben élvező USA-ban például évente több, mint 25 millió rádióvevő készülék kel el. Persze évről' évre fejlődik a Olykor már az idegesség „megelőzéséül” is be-besze- dünk néhány szem Andaxint, Seduxent vagy más nyugta­tót. Ilyenkor nem gondolunk arra, hogy káros hatásuk is lehet. Nem véletlen, hogy bizonyos nyugtatok szedése — gépkocsivezetők és veszé­lyes munkahelyen dolgozók számára — tilos! Jó, ha tud­juk, hogy szervezetünk idő­vel a kívánt hatás elérésé­hez egyre nagyobb adagot igényel. Épp az említett megszokás miatt az altatókkal is csín­ján kell bánni! Ezekből is mind többet igényel a szer­vezet az azonos hatáshoz. Aztán az altatótól kábultan, fáradtan ébredő ember — önmaga helyreállítására •— gyakran kényszerül nagy adag kávé ivására. A nyugodt alvás termé­szetes igényét kielégítendő — egyszerűbb, egyben egészsé­gesebb módszerekhez is fo­lyamodhatunk. Próbáljunk meg este keveset enni, va­csora után sétálni, és csak azután lefeküdni. rádióvétel is. Az asztali rádió­vevőkben az amplitudó-modulált rádióvétel (rövid-, közép- és hosszúhullám) mellett ma már általános követelmény a sokkal jobb minőségű frekvencia-modu- lált URH-vétel. További fejlődést jelentett a sztereofonikus vevő bevezetése. A fejlődésbe más té­nyezők is belejátszottak, például a tranzisztor megjelenése, a nyomtatott huzalozási és áram­köri technika bevezetése és a miniatűr alkatrészek kidolgozá­sa. Az ezekből adódó konstruk­ciós lehetőségek kihasználásával a társadalom igénye két, egy­mástól független és párhuzamos irányba bontakozott ki. Az egyik irány a kis méretű, tranzisztoros zsebrádióvevő. Székrekedés esetén se ha­gyatkozzunk feltétlenül csak a „kényelmes” hashajtó tab­lettákra. Érdemes ilyenkor étrendünkben keresni a hi­bát. Több főzelék, gyümölcs, növényi rostokban gazdag élelmiszer fogyasztása — ön­magában is — segíthet. Pró­bát tehetünk a hashajtó ha­tású természetes gyógyvizek­kel is. y v Mi a helyset a fájdalom- csillapítókkal? Fájdalmat, ha lehet csillapítani, persze érdemes is, de tartós szedés után ugyanaz a helyzet áll elő, mint a nyugtátoknál. Ezért fájdalomcsillapítót, ha a fájdalom tartós, csak or­vosi rendelés szerint szed­jünk. A fájdalom csak tünet. A fájdalomcsillapítók nem szüntetik meg a baj okát. Elhúzódó fájdalmak — akár fejfájás — esetén is orvos­hoz kell fordulni! Előfordul, hogy az orvos étkezésre vonatkozó tanácso­kat is ad, amikor gyógyszert rendel. A magyarázat rend­kívül egyszerű. Ugyanis a gyógyszerek és a különböző máció átvitelén, kimenő teljesít­ményük a hagyományos asztali rádiókészülékek teljesítményének csupán 0,1 része. A piac felvevő- képessége a kisméretű rádióve­vőkben szinte korlátlan, számuk jóval meghaladja a háztartások számát. A másik igényág az otthoni, fix telepítésű berendezés, a le­hető legjobb minőségű hang­visszaadással. Az asztali rádió­vevők is sok új megoldást tar­talmaznak, mind mechanikus, mind elektromos, illetve elektro­nikus tekintetben. Az URH, va­lamint az AM-sávban működő adóállomások beállítására szol­gáló kezelőszerveket a konstruk­tőrök sok esetben különválaszt­ják. Ez a megoldás biztosítja, hogy sávváltáskor a „kiváltott’ frekvenciasávban beállított adó­állomás vétele csupán visszakap­csolással, az állomásra történő ismételt beállítás nélkül is elvé­gezhető. Az egyes frekvenciasá­vokban, de különösen a közép- hullámú sávban működő adó­állomások nagy száma miatt, az adóállomások zavartalan vétele érdekében nagy mértékben fo­kozták a készülékek szelektivi­tását. Képünkön: korszerű vonalú, kiváló hangvisszaadó képességű nagy szelektivitású szovjet asz­tali rádiő (MTI Külföldi Képszolgálat) tápanyagok végül is kémiai vegyületek1. így aztán a leg­különfélébb vegyi kapcsola­tokba kerülhetnek egymás­sal, és így nem kívánt mel­lékhatásokat eredményezhet­nek. Alkalmasint bizonyos orvosságok hatástalanságát is előidézheti, hogy néme­lyik „nem fér össze” bizo­nyos ételfélékkel. Az sem mindegy, hogy egyidejűleg milyen gyógysze­reket szedünk. Ezért új gyógyszer felírásakor közöl­ni kell az orvossal, hogy ép­pen mit szedünk. Bizonyos gyógyszerek együttes hatása ugyanis káros lehet. Az orvos általában azt is meghatározza, hogy a felírt gyógyszert étkezés előtt, után vagy közben kell-e bevenni. Ezt az előírást meg kell tartani, mert az ettől eltérő használat panaszokat okoz­hat. Arról se feledkezzünk meg, hogy léteznek olyan gyógy­szerek, amelyek szedésekor tilos az alkohol fogyasztása. Általában: pontosan meg kell fogadni az orvos útmu­tatásait, hogy a gyógyszer valóban a gyógyulást szol­gálja! És — saját érdekünk­ben — nem árt figyelmesen elolvasni a gyógyszerhez mellékelt tájékoztatót is. Egészség — higiénia A gyógyszer is lehet méreg

Next

/
Thumbnails
Contents