Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Ünnepélyes zászlófelvonás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója tiszteletére pénteken reggel a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. ★. Tegnap délelőtt 10 órai kezdettel koszorúzási ünnepséget rendeztek Békéscsabán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából a Szabadság téri Lenin-szobomál. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után szavalat következett, majd elsőként az MSZMP Békés megyei bizottsága nevében Frank Ferenc első titkár és dr. Ábrahám Béla, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, a városi pártbizottság első titkára helyezte el a kegyelet koszorúit. Ezután az MSZMP békéscsabai városi bizottsága nevében Duna Mihály és Zsi- linszki András titkárok koszorúztak. Az állami szervek nevében Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és Sasala János, a városi tanács elnöke helyezett el koszorút. A Lenin-szobor előtt lerótták tiszteletüket szovjet vendégek, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői. Végezetül a legkisebbek is elhelyezték virágaikat a szobor talapzatánál. A koszorúzási ünnep az In- ternacionáléval fejeződött be. Koszorúzás a fővárosban és a megyeszékhelyen Todericiu alezredes, a Román Szocialista Köztársaság, Hugo del Rio Guerra ezredes (i. o. kapitány), a Kubai Köztársaság, Tran Vu ezredes, a Vietnami Szocialista Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja helyezte el. A társadalmi és tömegszervezetek képviseletében Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Úszta Gyula, a Magyar Partizánszövetség főtitkára és Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke koszorúzott. A fegyveres erők nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka helyezett el koszorút. A koszorúzási ünnepségen részt vett politikai és társadalmi életünk számos magas rangú személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja, a Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport vezetői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a katonai díszszázad elvonulásával ért véget. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója tiszteletére pénteken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél. A magyar és szovjet zászlókkal, s a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített téren a fővárosi dolgozók, fiatalok több százas serege gyűlt össze az ünneoi eseményre. Az emlékművel szemben csapat- zászlóval felsorakozott a magyar néphadsereg díszszázada. Kürtszó jelezte — pontban 10 órakor — az ünnepség kezdetét, majd a díszszázad parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, aki ezután ellépett a katonák sorfala előtt. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Losonczi Pál és Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai helyezték el. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége képviseletében Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov nagykövet, Va- lerij Leonyidovics Muszatov követtanácsos és Anatolij Alekszandrovics Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé koszorúzott. A budapesti .diplomáciai testület koszorúját Victor Bolo- jan, a Román Szocialista Köztársaság, Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság, Bui Tan Linh, a Vietnami Szocialista Köztársaság nagykövete és loan Október győztes szellemében Méhes Lajos rádió-televízió beszéde Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából, november 6-án, pénteken a Kossuth rádióban 17.38 órakor, a televízióban 19.20 órakor mondott ünnepi beszédet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulójára emlékezünk. Hatvannégy évvel ezelőtt a novemberben megszokott, napfény nélküli, borús reggelre ébredt Oroszország népe. „Már reggel hat óra felé járt az idő — írta John Reed, a hűséges krónikás —, de még mindig sötét volt és hideg. A csendes utcák fölött csak valamiféle különös, sápadt fény derengett, az Oroszországra virradó nehéz nap előhírnöke.” Azon a szerdai napon, az első világháború poklában még mindig ezrek és ezrek haltak meg a frontokon. De a népekre kényszerített imperialista háború tengernyi szenvedése a hadviselő országokban napról-napra fokozta a munkások, parasztok harcát elnyomóikkal szemben is. A Budapesten megjelenő lapok azon a napon a választójogi törvényről polemizáltak. A nyomdákban győztes hadijelentéseket szedtek, alattuk a szűkszavú kérdés: mi lesz a hadísegélyekkel? Az oroszországi helyzetről mindössze annyit írtak: Lenint ismét keresik. Aznap az obszervatóriumra hivatkozva az újságok földrengést jósoltak a következő hétfőre. Akkor még nem tudták itthon, hogy Oroszországban már azon a hajnalon elkezdődött az egész világot megrázó társadalmi rengés, amelynek eredményeként az __ emberiség történetében először létt egy országban véglegesen a hatalom birtokosa a dolgozó nép. A burzsoázia azt harsogta, hogy ami Oroszországban történt, az csak átmeneti, mindenképpen egyedi, megismételhetetlen esemény. A történelem azóta bebizonyította ezeknek a jóslatoknak az alaptalanságát. És amit akkor átmenetinek, egyedinek és megismételhetetlen- nek mondtak, az véglegesnek, sőt .más népek számára is vonzónak, követendő példának bizonyult. Az orosz proletariátus kemény harcokban vívta ki magának a jogot arra, hogy saját akarata szerint alakítsa, rendezze sorsát. Pétervár, Moszkva utcáin munkásvér öntözte kockakövek jelzik az emberhez méltó élethez, a nép alkotó tehetségének^ kibontakozásához vezető út kezdetét. Később is mérhetetlen akadályok leküzdésével, a nemzetközi reakció ismétlődő támadásai közepette jutott előre a szovjet nép. Az első proletárállam erejét többször is próbára tette az osztályellenség, a forradalom győzelmét követően a kapitalista országok intervenciója, majd a II. világháborúban a hitleri Németország agressziója. De akik kezet emeltek rá, tapasztalhatták a hazáját védő nép elszántságát,‘és erejét, vert seregeikkel távozni kényszerültek földjéről. A szovjet nép ma pártja vezetésével békés alkotómunkát folytat. Azon munkálkodik, hogy a gazdaság még hatékonyabban szolgálja a népjólét emelését, mind magasabb színvonalon töltse be a szovjet hatalom anyagi bázisának szerepét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusain kidolgozott elvi politikának és határozatoknak megfelelően a termelő, alkotómunka minden területén nagy figyelmet fordítanak az intenzív fejlődés tényezőire, a termelés és a tudomány integrációjára, a munka hatékonyságának növelésére, a minőség javítására. A győztes szocialista forradalom nem csupán Oroszországban szabadította fel az embert. 1917-ben a gyarmatosítók uralma alatt szenvedett a föld lakosságának kétharmada. Ma földünk lakosságának mindössze egy százaléka fölött uralkodhatnak még a gyarmatosítók. Október példája, s a győztes forradalom ereje bátorította és bátorítja, segíti ma is a nemzetközi munkásosztály harcát a kizsákmányolás ellen, a népek küzdelmét a függetlenségért, a nemzeti felemelkedésért, a társadalmi haladásért, a békéért. A Szovjetunió békepolitikája is október szellemében fogant. Az úttörő szerep mellett a Szovjetuniónak jutott az a megtisztelő és nehéz küldetés is, hogy létrejötte óta az első vonalban védelmezze, óvja a világ békéjét. Döntő mértékben a szovjet nép áldozatvállalásának eredményeként létrejött katonai erőegyensúlynak köszönhető, hogy Európa történelmének leghosszabb békeidejét éljük. Meggyőződésünk, hogy továbbra is sikerül meggátolni az imperialista hatalmakat az emberiség létét fenyegető nukleáris világháború kirobbantásában. A szovjet hatalom első dokumentuma — a békedekrétum — még teljesen ellenséges környezetben született. Ma a Szovjetunió a béke megőrzéséért folytatott küzdelemben sincs egyedül. A szocialista közösség országai, a nemzetközi munkás- mozgalom, a népek szuverén jogainak és szabadságának védelmében fellépő erők széles frontot alkotva hirdetik, hogy ma egyetlen nép számára sincs lényegesebb, fontosabb kérdés, mint a béke megőrzése. A szocializmusért és a békéért dolgozik, küzd a magyar nép is. Ezt a törekvést fejezte ki pártunk Központi Bizottsága, amikor" legutóbbi ülésén ismételten hangsúlyozta, hogy veszélyes konfliktusokkal, feszültségekkel terhes világunkban elengedhetetlenül szükséges minden felelős politikai tényező, békeszerető erő cselekvő fellépése az enyhülés vívmányainak megőrzéséhez. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a néptömegek aktív fellépésének a NATO rakétatelepítési tervei és egy európai korlátozott nukleáris háború őrült terve ellen. Népünk szolidáris a fegyverkezési hajsza és a háborús veszély fokozása ellen tiltakozó megmozdulásokkal, Európa és a világ sorsa iránt érzett felelős ten- niakarással. A különböző társadalmi osztályok, rétegek, a különféle politikai mozgalmak és más szervezetek együttes akciói fontos hozzájárulást jelentenek az emberiség békés jövőjének biztosításához. Hazánkban ma kiegyensúlyozott belpolitikai viszonyok között dolgozunk a fejlett szocialista társadalom építésén. Olyan vívmányaink vannak, mint független, szuverén, szocialista hazánk megteremtése, népünk közös célokon nyugvó szocialista nemzeti egysége, az életkörülmények gyökeres megváltozása, állampolgáraink növekvő műveltsége. Mindez olyan nemzeti kincs, amelyre büszkék vagyunk, amelyet őrizni, gyarapítani társadalmi és személyes érdekünk, közös és egyéni kötelességünk. Nagy eredményeinket, történelmi vívmányainkat a szocialista közösség tagjaként értük el. Békénknek, függetlenségünknek, szocialista társadalmunk sikeres építésének nemzetközi feltételei között kulcsszerepe-van a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünknek és barátságunknak, amely a közös harcokban született, s kiállta a történelem próbáját. A magyar és a szovjet nép barátsága, internacionalista együttműködése további előrehaladásunknak is záloga. Sokszor mondjuk, hogy bonyolult világban élünk. De volt-e valaha is egyszerű a szocializmusért küzdő nemzedékek sorsa? A mi népünknek is mindig állhatatosan kellett küzdenie és keményen dolgoznia a szocialista forradalom és építés minden eredményéért. E küzdelemben együtt, szoros szövetségben haladunk a testvéri Szovjetunióval, a baráti. szocialista országok közösségével, a nemzetközi munkásosztállyal. Szolidárisak vagyunk a fejlődő világ nemzeti felszabadító mozgalmaival, a kapitalista országok haladó, békeszerető erőivel. Így él bennünk ma Október győztes szelleme. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Miniszter- tanács, a magyar kommunisták, a szocializmus építésén munkálkodó magyar nép nevében tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, a nagy szovjet népet, és kívánom; sikeresen munkálkodjanak korszakos terveik megvalósításán, a béke megőrzésén. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. NOVEMBER 7., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM
